Milyenek a magyarok? – erre a kérdésre könnyedén választ adhat, aki részese lehetett tegnap este a kiváló hazai márkákat díjazó MagyarBrands program idei gálájának. Coop, Mizse, Ceres, Elzett, RS Bútor – csak néhány márkanév a díjazottak közül. Kedvenc magyar márkáink termékeit, szolgáltatásait sokunk ismeri, fogyasztja, használja a mindennapokban. Jelenlétüket természetesnek vesszük, és kevésbé gondolunk rá, hogy ismert márkáink sikerei mögött mennyi ember mennyi szakmai munkája áll, tervezéstől, a gyártáson át, a kivitelezés irányításáig. A MagyarBrands program egyik küldetése, hogy ezeket az erőfeszítéseket ünnepelje, és ráirányítsa a figyelmet a legkiemelkedőbb hazai teljesítményekre.

Különleges divatkiállítás kísérte az idei MagyarBrands díjkiosztó gálát

A MagyarBrands Gála szervezői a kiemelkedő márkák ünneplésén túl igyekeztek ráirányítani a figyelmet társadalmi kérdésekre is. Az idei évben a fenntarthatóságra törekvés fontosságát hangsúlyozták a divat és az öltözködés kontextusában, egy különleges, egyestés divatkiállítás megszervezésével. A gálaesten kiállításra kerülő öltözékek mind-mind a fenntarthatóság szellemében születtek. A kiállításon szerepelt a Néprajzi Múzeum izgalmas újrahasznosítási projektje, amely papír QR-kód-szalagokból alkotott népviseleteket mutatott be. De ízelítőt kaptunk két fiatal magyar divattervező, a februárban zajlott budapesti Fashion Weeken is nagy sikerrel szereplő, új generációs alkotók munkáiból is: bemutatkozhatott Bárány Judit textiltervező és a CHOKASSY brand kollekciói is.

A díjátadó műsor                                                                      

A díjátadót a Zsámbéki Nyári Színház szórakoztató koncertszínház előadása koronázta meg. Lackfi János Milyenek a magyarok? című önirónikus prózakötetét magunkat mélyebb megismerésre és szembenézésre invitáló, megértésre és elfogadásra tanító írását Őze Áron adaptálta színpadi művé.

Lassan hagyománnyá válik, hogy minden évben születik egy a MagyarBrands díjkiosztó gálájára dedikált koktélkreáció. Idén a száraz fehér bor és a könnyed, vibráló tonik találkozásából született meg a Chardonnay bor-tonik, melyből több pohárral is koccinthattak a résztvevők méltán megérdemelt sikereikre.

A MagyarBrands díj 3 alapkategóriájáról

A MagyarBrands díjakat minden évben három alapkategóriában, kiváló fogyasztói-, kiváló üzleti és innovatív márkáknak ítélik oda. Idén Dr. Serényi János, a MagyarBrands Bizottság elnöke adta át a „Kiváló Fogyasztói márkáknak” járó díjakat. Ez a kategória elismeri, hogy az adott márka ismertsége és kedveltsége a fogyasztók körében kiemelkedő, a díjazott fogyasztói márkák átlagos ismertsége 2023-ban magasabb volt, mint 70 százalék, kedveltségük pedig 85% feletti volt.

„Kiváló Üzleti márka” díjban azok a márkák részesülhettek, amelyeknek a pénzügyi mutatója a legstabilabbnak bizonyult az elmúlt években és megbízhatósági ratingjük 90% feletti eredményeket mutatott. A díjakat Kamasz Melinda, a tudas.hu gazdasági portál főszerkesztője és a MagyarBrands Szakmai Bizottságának tagja adta át.

A MagyarBrands Programban azok a márkák vehették át az „Innovatív márkáknak” járó díjat, amelyeknek célja nem csupán a fogyasztói igények kielégítése, hanem a folyamatos alkalmazkodás a legújabb áramlatokhoz, az elsők között vannak a technológiai fejlesztésekben és nem félnek megújulni. Az innovációs díjakat Kőteleky Aywee-tól vehették át a márkaképviselők, aki a Friendly kreatívigazgatója és a MagyarBrands Bizottságának tagja.

Az Ynsight Research legfrissebb kutatása szerint az online térben a legtöbbet a mindössze három hazai üzlettel rendelkező IKEA-t említették (8074) az elmúlt hat hónapban a bútoráruházak közül. A második helyen a JYSK áll (1 209), harmadikon, csupán 209 említéssel az XXXLutz. A szintén az XXXLutz anyavállalathoz tartozó Mömax és Möbelix bútoráruházakról elenyésző diskurzus alakult ki online, és a kizárólag magyar bútorokat forgalmazó RS Bútor sem népszerű a magyar netezők között.

A bútorcégekről és azok termékeiről folyó online diskurzusok aránya jól tükrözi a vállalatok nettó árbevételének alakulását az elmúlt időszakban. Míg az IKEA 110 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2021-es évet a ceginformacio.hu szerint, addig a JYSK-nek 57 milliárd, az XXXLutz-nak 22 milliárd forint volt a nettó árbevétele a legfrissebb adatok alapján.

Habár az Ynsight Research vizsgálatába a különböző, csak online létező cégek is beleestek (pl.: Favi.hu, Bútor1), ezek említései csak minimális mértékben voltak jelen az adatban. A bútor-webshopok feltörése tehát még várat magára, bár a kicsiknek nehéz dolguk van, hiszen a nagy áruházláncok is bevezették már az online vásárlás lehetőségét.

Személyesen vagy online?

A három legtöbbet említett áruházlánc esetében inkább a személyes látogatásról számoltak be a netezők, mint a webshopos rendelésekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek nem szeretnek online bútort rendelni, inkább arra erősít rá, hogy a személyes látogatás varázsa még mindig erősebb a számukra, a magyar vásárlók ugyanis szeretnek csellengeni a nagy bútorláncok kiállítóterében és a piactereken nézelődni.

Ugyanakkor a kutatás szerint az is gyakori, hogy először kinézik személyesen a megvásárolni kívánt bútort, majd online megrendelik, ezzel elkerülve a cipekedést és a sorban állást. A webshopok népszerűségéhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a YouTube-on található, úgynevezett „haul” videók is, amelyekben a lakberendezési áruházakból rendelt szerzeményeket mutatják be.

A webshopos vásárlások említései részben tükrözik azt, hogy a cégek miként fektettek be az elmúlt években az online értékesítés fejlesztésébe. Az IKEA a pandémiára reagálva már 2021-ben a teljes értékesítés 19,3 százalékát bonyolította a webáruházon keresztül a nyilvánosan elérhető adatok szerint, ami 6 százalékos növekedés 2020-hoz képest. A JYSK esetében pedig a vásárlások több mint 10 százalékát tette ki az online rendelés 2021-22-ben. Az XXXLutz online fejlesztéseiről nem érhető el nyilvános adat.

Fotó: Alexandra Gorn/unsplash.com