Az ünnepi eseménynek az OSZK VI. emeleti Alapítók tere adott otthont. Köszöntőt mondott Rózsa Dávid főigazgató, majd Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára tartott ünnepi beszédet. Ezt követően Zsupán Edina, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője tartott szakmai előadást.

A Corvina könyvtár Hunyadi Mátyás király (1458–1490) híres gyűjteménye volt, amely Itálián kívül az első reneszánsz uralkodói díszkönyvtárnak számított Európában az Alpoktól északra. Kötetei egyedi kötéseikkel és címerdíszeikkel egységes, reprezentatív kollekciót alkottak, amely Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben jött létre. Bár pontos nagysága nem ismert, feltételezések szerint akár kétezer kötetet is magában foglalhatott, amelyek között túlnyomórészt kéziratos kódexek, kisebb számban pedig nyomtatott könyvek voltak. A gyarapítás részben itáliai megrendelésekből, részben a budai udvar kódexkészítő műhelyének munkáiból állt, de régebbi, más tulajdonosoktól származó köteteket is beolvasztottak a királyi állományba.

A corvinák digitális bemutatásának központi platformja a nemzeti könyvtár Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű honlapja, amely 2002-ben indult, majd 2018-ban újult meg. A gyűjtés 2022-ben, Rózsa Dávid főigazgató kezdeményezésére kapott új lendületet. Akkor még mindössze 68 corvina volt elérhető az oldalon, mára ez a szám 170-re emelkedett. A digitalizált kódexekhez minden esetben korszerű tudományos leírás társul magyarul és angolul. A honlap szerkesztését Zsupán Edina vezeti.

Az ÖNB negyven corvinájának átadása különleges jelentőséggel bír, hiszen a bécsi gyűjtemény a legnagyobb corvinaállomány a világon. A XVI. század elején a bécsi humanisták, köztük Johannes Gremper, Johannes Cuspinianus és Johannes Brassicanus játszottak kulcsszerepet abban, hogy számos értékes kódex Budáról Bécsbe kerüljön és így elkerülje a pusztulást a török hódítást követően. Így maradt fenn többek között a híres Philostratos-corvina is, amelyet Gremper szerzett meg II. Ulászló királytól 1513-ban. A bécsi tudósok munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a Corvina könyvtár antik és bizánci művei, valamint a keresztény egyházatyák írásai utat találjanak az európai tudományos köztudatba.

A most átadott digitális kincsek egy közös osztrák–magyar kutatási projekt keretében készültek, amelyben az ÖNB, az Osztrák Tudományos Akadémia és az OSZK szakemberei működtek együtt. Magyar részről Zsupán Edina és Rozsondai Marianne kötéstörténész vesznek részt a feldolgozásban. A munka során részletes katalógus készül, amely az OSZK Supplementum Corvinianum sorozatában és az ÖNB elektronikus kiadványaként is megjelenik.

A sajtótájékoztatón Rózsa Dávid hangsúlyozta: a corvinák olyan kulturális útjelzők, amelyek az emberiség tudását és a humanista örökséget közvetítik. A most átadott negyven kódex a Bibliotheca Corvina Virtualis révén válik bárki számára hozzáférhetővé, a projekt pedig hosszú távon a királyi könyvtár virtuális rekonstrukcióját célozza.

Závogyán Magdolna beszédében kiemelte: az örökség immár mindenki számára elérhető, bárhonnan, bármikor. A nemzeti könyvtár digitalizálási programja új világot nyit meg, ahol mindenki egyenlő hozzáféréssel ismerheti meg a kultúránk alapját képező írott kincseket. A 223 éves OSZK szellemiségét a Corvina könyvtár örökségének folytatásaként értékelte.

Zsupán Edina szakmai előadásában rámutatott: a negyven corvina önmagában is egy középkori könyvtár méretével ér fel. A kutatás célja, hogy a kéziratokat beágyazza a magyar és európai művelődéstörténet kontextusába. A feldolgozás során naprakész tudományos leírások készülnek, amelyek az OSZK corvinahonlapján hozzáférhetők.

A könyvbemutatót Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója és Molnár Antal, a Szent István Társulat elnöke nyitotta meg. Köszöntőikben egyaránt hangsúlyozták a kötet kiadásának kulturális és tudományos jelentőségét, továbbá kiemelték: míg a két évvel ezelőtt megjelent bibliofil díszkiadás elsősorban a gyűjtői körhez juthatott el. A most bemutatott, a latin nyelvű eredetit nem, csak a magyar fordítást tartalmazó kötet célja, hogy szélesebb olvasóközönséghez is elérjen. A nemzeti könyvtár és a Szent István Társulat együttműködésének eredményeként ez a kiadás most méltó helyet foglalhat el a Szent István Könyvek sorozatában, amely a százéves hagyományokat követve a műveltség minden területét felölelő, igényes köteteket nyújt az olvasóknak.

A bemutatott mű történelmi értéke felmérhetetlen: A magyarok krónikája – vagy latin nevén Chronica Hungarorum – 1473-ban látott napvilágot Budán, pünkösd előestéjén. A könyv különlegessége, hogy ez volt az első Magyarországon nyomtatott könyv, amelyet Hess András, a korszak egyik legfontosabb tipográfusa adott ki. A kötet számos korábbi történeti mű összeolvasztásából született, és azokat egységes elbeszélő szerkezetbe foglalva tárja elénk a magyar történelem legfontosabb eseményeit, királyi életrajzokat, hadjáratokat, koronázásokat, viszályokat és tanulságos fordulatokat – mindezt Hess András aktív írói közreműködésével.

A könyvbemutatón Farkas Gábor Farkas, az MNMKK OSZK tudományos munkatársa mutatta be a kiadványt, s egyúttal betekintést nyújtott annak készítésébe és történeti hátterébe. Előadásában kitért arra a kéziratos betoldásra is, amely Mátyás király uralkodását tárgyalja. Az előadó kiemelte, hogy a szöveg nemcsak történeti forrásként, hanem kultúrtörténeti tanúságtételként is fontos, mivel olyan korszakot idéz fel, amikor a nyomdászat mint technológiai forradalom elérte Magyarországot is, s egyúttal lehetőséget adott a nemzeti identitás korai írásos rögzítésére. Farkas Gábor Farkas közönségkérdésre válaszolva elmondta: jelenleg tíz példánya ismert a krónikának a világban, ezek közül kettő található Magyarországon – az ELTE Egyetemi Könyvtárban és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban.

Az esemény méltó kezdete volt a 32. Szent István Könyvhétnek, amelynek keretében az érdeklődők a frissen megjelent fordítást is megvásárolhatták. A most bemutatott kötet nem pusztán a magyar könyvkiadás emlékműve, hanem élő, újraolvasásra érdemes szöveg is, amely a magyar történelmi tudat formálásában máig szerepet játszhat. A kiadás külön értéke, hogy a szerkesztők és fordítók törekedtek arra, hogy a modern olvasó számára is élvezhető, ugyanakkor a történeti hűséget megtartó formában jelenjen meg a mű.