Mára a vállalatok erkölcsi kötelességévé vált, hogy az úgynevezett körforgásos gazdasági modell elveit szem előtt tartva tervezzék meg termékeik életciklusát, hogy azok hasznos élettartama meghosszabbodjon, illetve átalakítva vagy újrahasznosítva vissza lehessen forgatni anyagaikat a körforgásba.

A Circularity Gap Report alapján azonban a világ sajnos még távol áll az igazán fenntartható működéstől: az éves szinten nagyjából 100 milliárd tonnányi globális anyagfelhasználás csupán 8,6%-a került vissza újrahasznosítva a gazdasági körfolyamatokba tavaly, de jó hír, hogy egyre több cég ismeri fel az átállás előnyeit. A 150 vállalatot vizsgáló Kearney kutatás szerint a körkörös gazdasági modellre áttért vállalatok 70%-a úgy gondolja, termékük ismertebbé vált, 50%-a vallja, hogy elkötelezettebbek lettek vásárlóik, közel harmaduk pedig bevételnövekedésről is beszámolt. Jól látszik tehát, hogy a lakosság is egyre inkább környezettudatos döntéseket hoz.

Ezt igazolja az Every Can Counts mozgalom 14 európai országot vizsgáló reprezentatív felmérése is, amely szerint a COVID-19 hatására a megkérdezettek 91%-a szeretne még többet tenni környezetünk védelméért. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy az újrahasznosítás mindenki számára kötelező, és több mint háromnegyede mindig vagy gyakran gyűjti szelektíven a hulladékot. A magyar válaszadók elköteleződése az átlagnál is erősebbnek mondható, hiszen 95%-uk akar aktívabban cselekedni, ha újrahasznosításról van szó. Ennek ellenére azonban az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül (Italos Karton Egyesülés felmérés, 2020), pedig az elmúlt években az Európai Unióban a papír- és hullámkarton csomagolóanyag újrafeldolgozási aránya elérte a 85,8%-ot.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kijárási korlátozások, valamint a rendszeres otthoni munkavégzés miatt az e-kereskedelemben kimagasló forgalomnövekedést tapasztaltunk az elmúlt évben. Az online értékesítés drasztikus növekedésével pedig még több csomagolási hulladék keletkezik, amelyet a háztartásokban felhalmozódó kézbesítő dobozok is jól szemléltetnek. Amerikában például a hullámkarton dobozba csomagolt szállítmányok száma a 2019-es márciusi adatokhoz képest 9%-kal növekedett 2020-ban. Magyarországon is hasonló tendenciák mutatkoznak a pandémia alatt: a kizárólag fenntartható termékeket gyártó Rondo magyarországi gyárában 2020 tavaszán a hét minden napján három műszakban és maximális létszám bevetésével igyekeztek kielégíteni a megrendelői igényeket.

„A fent említett kutatások rámutatnak, hogy a körforgásos gazdaság szerepe még inkább felértékelődött a járvány megjelenése óta. Az optimális terméktervezés mellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy mindez csak a megújuló és környezetbarát energiaforrások felhasználásával valósulhat meg. Nálunk, a Rondónál a körkörös gazdaság szemlélete a cég filozófiájának és a mindennapjainknak is fontos része, éppen ezért gyárunk teljes termelésében az újrahasznosított papíralapanyag aránya a 70%-ot is eléri” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt évek edukációjának köszönhetően egyre több környezettudatosságot visznek az emberek a karácsonyi vásárlási szokásaikba – azaz vesznek a mutatós, de műanyagban gazdag fényes csomagolópapír és szalag helyett újrahasznosítottat, küldenek elektronikus képeslapot szeretteiknek, készítenek karácsonyi dekorációt 100%-ban újrahasznosítható anyagból, például hullámkartonból, és gyűjtik szelektíven a szemetet –, mégis számos felmérés bizonyítja, hogy az ünnepi szezonban világszerte megnövekszik a hulladéktermelés.

Az Egyesült Államokban például 25%-kal több szemetet dobnak ki Hálaadás és Újév között, mint az év bármely más időszakában, ez pedig 25 millió tonna többlet hulladékot jelent az ország számára. Ha minden amerikai család csak 3 ajándékot csomagolna újrahasznosított anyagba, azzal elegendő papírt takarítana meg 45 000 futballpálya lefedéséhez. Az Egyesült Királyságban termelődő szemét mennyisége is jelentősen, 30%-kal nő a karácsonyi időszakban: becslések szerint az ünnepek után körülbelül 1 milliárd képeslap kerül a kukába, 83 négyzetkilométer csomagolópapírt dobnak ki vagy égetnek el, és hatmillió kivágott fenyőfa landol a szeméttelepeken. Hazánkban is jól láthatóan, megközelítőleg 15%-kal nő a papírhulladék mennyisége karácsony és szilveszter környékén, ez pedig az online rendelésekkel idén csak fokozódik.

A májusi lezárások csúcspontján például az internetes értékesítés minden idők legmagasabb szintjét érte el: az Egyesült Királyságban a teljes kiskereskedelmi értékesítés 32,8%-át tette ki, Írországban pedig az online vásárlások során keletkezett csomagolási hulladék 2953 tonnával, vagyis 25%-kal nőtt az idei évben, de Magyarországon is jelentősen megugrott az online vásárlások száma: március közepe és április vége között 50 000 új vásárlót tudhatott magáénak az online kiskereskedelem, csak az első negyedévben pedig 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek a vállalatok. A vírus betörésekor a csomagolóanyag gyártóknál is hatalmas ütemben nőtt a termelés, hogy az élelmiszerek, tisztálkodó- és tisztítószerek, valamint gyógyszerek minél hamarabb eljuthassanak a vásárlókhoz – ekkor a megrendelt csomagolóanyagok 40%-a az élelmiszer, míg 10%-a az online kereskedelemben hasznosult.

„Az online kereskedelem növekedése rengeteg plusz csomagolási hulladékkal jár, a csomagok száma pedig az ünnepi időszakban csak nő – kifejezetten most, amikor rengetegen kerülik a személyes vásárlást. Ezért is kiemelten fontos, hogy a gyártók mellett a fogyasztók is a környezetbarát csomagolásokat keressék, azaz azokat a termékeket válasszák, amelyek fenntartható csomagolásban kerülnek a piacra, rendeléskor pedig, ha van rá lehetőség, környezetkímélő csomagolást válasszunk a kiszállításhoz. A hullámkarton – amit ma már rengeteg vállalat előnyben részesít a csomagolásnál és a szállításnál – teljes mértékben környezetbarát és újrahasznosítható, így nagy számban sem szennyezi a környezetet” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.

Az ajándékcsomagolásoknak, dekoroknak, képeslapoknak, rendelésekkel járó kartondobozoknak és italosüvegeknek köszönhetően tehát megnövekszik a háztartási hulladék, ami miatt fokozott jelentősége van a szelektív hulladékgyűjtésnek is.

„A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint a 3 245 645 tonna elszállított települési szilárd hulladékból összesen 604 522 tonnát tett ki az elkülönítetten gyűjtött szemét, tehát a hulladék közel ötödét gyűjtötték a lakosok szelektíven. Nagyon fontos, hogy az ünnepi készülődés során se feledkezzünk meg a szelektív hulladékgyűjtésről, hiszen így biztosíthatjuk, hogy az arra alkalmas csomagolások bekerüljenek a körforgásba, az újrahasznosítás után pedig ezek jussanak vissza a fogyasztókhoz az újak gyártása helyett” – tette hozzá Miklós Zsolt.

(Nyitóképünk illusztráció, a PET Kupa szervezőitől kaptuk)

A kulcs tehát a megelőzésben rejlik, amelyhez elengedhetetlen a legkisebbek bevonása is. Itthon évente átlagosan több mint 100 kilogramm papírt használunk fel, amelynek nagy része a szemétben végzi. Ha belegondolunk abba, hogy egy első osztályos kisgyermeknek hány füzetre van szüksége egy évben, és ezt megszorozzuk az osztálylétszámmal – az egyenlet kedvéért számoljunk 20 kisiskolással – pillanatok alatt 100 fölé ugrik egy osztály éves füzetmennyisége.

Az angol hulladék és erőforrások cselekvési program, vagyis a WRAP, egyik kutatása szerint az Egyesült Királyságban naponta 185 emeletes busznyi szemét gyűlik össze az általános és középiskolákból, ami közel 260 000 tonna oktatási hulladékot jelent a szigetország számára, minden évben. A felmérésből az is kiderült, hogy mind az általános, mind a középiskolákban a papíralapú hulladék teszi ki ennek egyik legnagyobb százalékát, ezért is olyan fontos, hogy a környezetbarát anyagokat, pl. a hullámkartont és az újrahasznosított papírt helyezzük előtérbe az iskolai életben és a tanszereknél.

A környezetbarát iskolai léthez azonban kicsit mélyebbre kell ásnunk magunkat a hulladékkerülő praktikákba. Sokan talán nem tudják, de minden egyes tonna újrahasznosított papírral nem kevesebb, mint 17 fát menthetünk meg a kivágástól. A legkézenfekvőbb tehát, ha az iskolakezdéshez újrahasznosított papírból készült füzeteket vásárlunk. A betűket persze valamivel a papírra is kell vetni, azonban nem kell megijedni, hiszen már az íróeszközök között is találunk környezetbarát opciót: az újratölthető tollak, valamint az FSC jelzéssel ellátott ceruzák – amelyek minősítése szavatolja, hogy a termék megfelel a környezettudatos és társadalmilag felelős termelés és gyártás feltételeinek – mind a segítségünkre lesznek, ha fenntarthatóan szeretnénk kezdeni a tanévet. A tankönyvek csomagolása pedig valódi kreatív családi program lehet, ha elfelejtjük a – sajnálatos módon nem is lebomló – fényes, csillogó műanyagcsomagolásokat. Bevonhatjuk őket már átlapozott újságpapírral, újra felhasznált natúrpapírral vagy akár vékonyabb hullámkartonnal is, amelyet kedvünk szerint díszíthetünk.

Az iskolatáska és a kiegészítők kiválasztásánál pedig a legfontosabb szempont, hogy kerüljük a PVC-t tartalmazó darabokat, hiszen előállításuk nagyon káros hatással van környezetünkre.

„Úgy vélem, az iskolai hulladék visszaszorítására nem kihívásként, hanem lehetőségként kell tekinteni, amely révén a tanulók számára is világosabbá válik, hogy apró változásokkal igazán hatalmas lépéseket tehetünk egy tisztább élet felé. A gyermekek környezettudatosságra való nevelését alapvető fontosságúnak tartom, hiszen a jövő generációja – a folyamatosan fejlődő technológiának és az egyre nagyobb mértékű odafigyelésnek köszönhetően – sokkal többet tud tenni azért, hogy egy zöldebb jövő elé nézhessen” – jegyezte meg Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

A papír és a karton népszerűsége nem meglepő, hiszen a környezetszennyező műanyag megítélése folyamatosan romlik, a kormányok pedig igyekeznek lépéseket tenni annak érdekében, hogy a gyártók minimalizálják a műanyag csomagolások előállítását, legfőképpen az egyszer használatos műanyagokét.

A Two Sides kutatása jól mutatja, hogy a műanyagszeméttel kapcsolatos edukáció meghozta a gyümölcsét, az emberek 70%-a próbálja csökkenteni műanyagszemét-termelését, 48%-uk pedig el is kerülné azokat a kereskedőket, akik nem igyekeznek redukálni az újrahasznosíthatatlan műanyag hulladékot. Jól látható, hogy a fogyasztók számára már egyértelmű tényező a fenntarthatóság: a válaszadók 44%-a hajlandó többet fizetni az újrahasznosítható csomagolású termékekért, 58%-uk szerint pedig adóval kellene sújtani azokat a vállalatokat, amelyek újrahasznosíthatatlan csomagolásban dobják piacra a termékeiket.

„Örömmel látjuk azt, hogy a fogyasztók már tudatosan választják a környezetbarát csomagolóanyagban elérhető termékeket, és ezen a területen is egyre fontosabb lesz számukra a fenntarthatóság. Amint az az ING 2020-as kutatásból kiderül, a 25-34 közötti korosztály közel 50%-a már nem vásárol olyan ételeket és italokat, amelyeket nem környezetbarát vállalat gyártott, a 30 éven aluliak pedig könnyedén váltanak márkát, ha úgy érzik, az nem olyan értékeket képvisel, amivel ők is azonosulni tudnak” – mondta el a piaci trendek kapcsán Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

A Two Sides 9 európai ország fogyasztói körében elvégzett kutatása nemcsak a fogyasztók viselkedését, de a különböző csomagolóanyagokhoz való hozzáállásukat is vizsgálta, a kitöltők 15 szempont szerint választották ki kedvenc alapanyagukat. A verseny győztese a papír-karton kategória lett, amelynek legfőbb okai az újrahasznosíthatóság, a könnyű súly, az egyszerű kicsomagolhatóság és a költséghatékonyság voltak. A kitöltők mintegy 63%-a szavazott úgy, hogy ezek a legjobb csomagolóanyagok a környezet számára. Az üveg 4, a fém pedig 1 szempontból bizonyult a legjobbnak, a műanyagok azonban semmilyen előnyt nem élveznek a válaszadók szerint.

„A vállalatoknak minden lehetőségük megvan, hogy a termékeik csomagolását a fenntarthatóságot szem előtt tartva tervezzék, és úgy látjuk, ezt már a fogyasztók is egyértelműen tudják, és el is várják. A hullámkarton a legkörnyezetbarátabb alternatíva a csomagolóanyagok között, a mai nyomdatechnikának köszönhetően pedig nemcsak fenntartható, de kreatív és mutatós megoldásokat tud nyújtani a vállalatoknak, arról nem is beszélve, hogy rendkívül költséghatékony és könnyen kezelhető anyagról beszélünk. Ez a felmérés is azt mutatja, hogy a jövő a papír- és a kartonalapú csomagolásoké, de a vállalatoknak törekedni kell arra, hogy kizárólag felelős erdőgazdálkodásokkal együttműködő gyártókkal dolgozzanak a csomagolások előállításánál. A vásárlóknak is javasoljuk, hogy azokat a csomagolásokat keressék, amin FSC jelzés van” – tette hozzá Miklós Zsolt.

A kutatás szerint a vásárlók 64%-a ismeri a papír- és hullámkartoncsomagolásokon fellelhető FSC jelzést, ami az alapanyag fenntartható származásáról tanúskodik.