A podcast egyre inkább része a hirdetői médiamixnek, és bár korábban is létezett erre a médiatípusra érvényes jogszabályi környezet, rengeteg anomália volt a podcastokban zajló marketingcélú megjelenésekkel kapcsolatban. Ezért a szabálykövető podcasthirdetési gyakorlat megismerésére az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary témáért felelős közös munkacsoportja egy Podcast Reklámelhelyezési Útmutatót adott ki, amelyet a június 12-i Business Festen mutattak be.

A kiadvány segít jobban megérteni a podcastok mint reklámhordozók szerepét, a bennük rejlő lehetőségeket és a velük kapcsolatos szabályozási kérdéseket. Vagyis a podcastra nem mint szerkesztett tartalomra tekint, hanem a kereskedelmi gyakorlat megvalósításának lehetséges eszközét érti alatta.

“Célunk, hogy a podcasthallgatók egyértelműen felismerjék, amikor egy tartalom fizetett megjelenés (reklám), illetve amikor az független szerkesztői (organikus) tartalomként jelenik meg. Elvi állásfoglalásunkat a hatóságok vizsgálati szempontjai, a bírósági döntések indoklásai, az ÖRT előzetes véleményezése során kialakított gyakorlata, valamint a nemzetközi gyakorlat ismerete alapján fogalmaztuk meg. Ez tehát egy általános érvényű iránymutatás a piac számára, hiszen egy konkrét reklám- és kereskedelmi tevékenység megfelelése mindig csak az összes körülmény értékelése alapján állapítható meg” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Az IAB Hungary másfél évvel ezelőtt egy workshop keretében kezdeményezett szakmai párbeszédet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy együtt tisztázzák, mit jelent pontosan a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastokban elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat. Ez a folyamat érett be azzal, hogy a hatóságokkal és az ÖRT-tel együttműködve elkészült a Podcast Reklámelhelyezési Útmutató.

“Fontos volt, hogy egyértelműen, következetesen megfogalmazott ajánlás készüljön a témában, amely minden szakmai szereplőt segíthet abban, hogy szabálykövető módon helyezhessen el reklámokat a podcastműsorok környezetében. Mert a szabályok és irányelvek nemcsak jogi kötelezettséget jelentenek, de hozzájárulnak a podcast mint médium hitelességéhez is. A szabályozott és felelős reklámgyakorlat védi a hallgatókat, erősíti a hirdetők iránti bizalmat, és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a piacot” – tette hozzá Román Balázs, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetője.

Az útmutatóban összegyűjtve találhatók meg a podcast készítésére illetve reklámfelületként használatára vonatkozó jogszabályok és irányelvek, de az ilyen típusú audiotartalmaknál használt legfontosabb fogalmak, szakkifejezések definícióit is listázza. Az utolsó, leghosszabb fejezet pedig praktikus és napi gyakorlatot segítő kérdés-válasz formában dolgozza fel a podcastreklámozás helyes gyakorlatát.

Az ÖRT és az IAB Hungary közösen készített Podcast Reklámelhelyezési Útmutatója az Önszabályozó Reklám Testület weboldaláról és az IAB Hungary Dokumentumtárából tölthető le.

Az IAB Hungary munkacsoportjaiban sokrétű szakmai munka folyik: megbízható adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak a piac működéséről (Médiaszekció, AdEx), erősítik az új reklámeszközök ismertségét és elfogadottságát, szabványosítanak, ajánlásokat készítenek új hirdetési formátumokra, véleményt nyilvánítanak és javaslatot tesznek a piaci szabályozást érintő ügyekben, valamint edukálnak és kutatásokat szerveznek.

Jelenleg 106 tagcége van a magyar IAB-nak, s az általuk a különböző munkacsoportokba delegált közel 230 szakember a szabadidejében dolgozik azért, hogy tapasztalatával és tudásával formálja a digitális piac egy-egy területét.

A kilenc szakmai csoport tagjai maguk közül több jelöltek is felkérhettek, s akik vállalták a megmérettetést, azokról szavazhatott a munkacsoport. Végül ez alapján az IAB Hungary elnöksége nevezte ki a vezetőket az egyes csoportok élére.

A legtöbb felkérés – szám szerint 5 – a Médiaszakcióban érkezett, közülük ketten fogadták el a jelöltséget. Második helyen az Adat munkacsoport végzett 4 felkéréssel és 2 jelölttel. Dobogós volt még az Influencer és Programmatic munkacsoport 3-3 felkéréssel és 1, illetve 2 jelölttel.

A szavazás az alábbi eredménnyel zárult:

• Adat munkacsoport: Rusvai Richárd (Data Innovation)
• Analitika munkacsoport: Deli Norbert (HD Marketing)
• Audio munkacsoport: Román Balázs (Betone)
• Digitális Video munkacsoport: Erdélyi Eszter (Atmedia)
• Influencer munkacsoport: Forgács Mariann (BeSocial)
• Oktatás munkacsoport: Néz Kata (OMD)
• Programmatic munkacsoport: Zölei Ármin (HoppEx)
• Médiaszekció: Magyarfalvi Éva (Használtautó.hu / UP Saleshouse)

Gratulálunk a megválasztott vezetőknek, akiknek a mandátuma 2026. december 31-ig szól.

A Veled vagy nélküled pontosan ezekre az élethelyzetekre reflektál, miközben a párkapcsolati elakadások széles spektrumát tárja a hallgatók elé, valós párok történetein keresztül. A műsor házigazdája Sarkadi Bálint, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és szexológus tanácsadó, akit a közönség a TV2 „Házasság első látásra” című műsorának szakértőjeként ismerhetett meg. Ezúttal a Veled vagy nélküled hallgatóit vezeti be a kapcsolatok mélységeibe, ahol az érzelmek és kihívások őszintén felszínre kerülnek, és a felek új perspektívából láthatnak rá saját kapcsolatukra. A podcast különlegessége, hogy minden résztvevő pár két konzultáción vesz részt, amit egy audiónapló vezetése egészít ki – itt a felek saját szavaikkal örökíthetik meg, hogyan próbálták az elhangzottakat beépíteni mindennapi életükbe. A második ülés során mérleget vonnak: folytatják-e közösen, vagy külön utakon indulnak tovább? Ezek a tapasztalatok és érzelmek nemcsak a résztvevők számára jelentenek mélyebb önismeretet, hanem a hallgatóknak is inspirációt és új szemléletet kínálnak saját életükre – írják.

„Minden kapcsolatban vannak nehézségek, a kérdés az, hogyan kezeljük ezeket” – vallja Sarkadi Bálint. „A Veled vagy nélküled célja, hogy a párok és a hallgatók olyan eszközöket kapjanak, amelyek támogatják a kölcsönös megértést és elfogadást.”

A műsor kreatív producere, Román Balázs szerint a podcast egyedülálló módon ad betekintést valódi kapcsolati konfliktusokba: „Azért hoztuk létre ezt a műsort, hogy olyan őszinte, emberi történeteket tegyünk elérhetővé, amelyek a hallgatóknak is megmutatják, hogy a nehézségek nem feltétlenül jelentik a kapcsolat végét. Inspirálni szeretnénk mindenkit: van kiút.”

A Betone Stúdió által létrehozott műsor teljes anonimitást biztosít a pároknak, így a résztvevők félelmek nélkül tárhatják fel valódi problémáikat.

A Magyar Marketing Szövetség ma a Millennium Házában bemutatta a Marketing Trendbook című vaskos kiadványt, amelyben 147 szerző és 24 rovatvezető 26 rovatban, összesen 420 oldalon tárgyalja a szakma legfontosabb kihívásait és legégetőbb kérdéseit. A kiadvány több hónapig készült a hazai marketingszakma összefogásaként, a szakértők a szektor különböző területeiről, megrendelői, ügynökségi oldalról és kapcsolódó területekről kerültek ki.

„Büszkék vagyunk rá, hogy példaértékű összefogás keretében 147 magyarországi marketingszakember és üzleti döntéshozó segítségével jött létre ez a kiadvány. A Trendbook helyzet- és jövőképet ad, valamint iránytűként funkcionál minden fejlődni akaró egyén és szervezet számára. Amíg a marketing segít eligazodni a megváltozott világunkban, addig a Trendbook irányt mutat a marketing világában. A kiadványban részletesen bemutatjuk a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló jövőtálló trendeket, egyúttal egy ilyen nagyszabású kötet segít abban is, hogy megerősítse a marketing reputációját és a szakmai identitásunkat is” – mondta Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A reputáció erősítése azért kiemelten fontos kérdés, mert a marketing üzleti eredményességet és társadalmi értéket létrehozó ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.

„A kiadvánnyal az a célunk, hogy láttassuk a marketing megváltozott szerepeit az üzleti és társadalmi értékteremtésben, teljeskörűen bemutassuk a marketing legfontosabb területeit globális és hazai szinten is. Illetve szeretnénk egy szakmai összefogást teremteni a tudás megosztásáért, és mindezt a tudást könnyen elérhetővé tenni” – tette hozzá Hinora Ferenc.

Ez foglalkoztatja a szakértőket

Bánhegyi Zsófia, a Marketing Trendbook ötletgazdája és szakmai projektvezetője, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja hozzátette: „Régóta várt a hazai marketingszakma erre a kiadványra, amelyet soha nem látott összefogás keretében hoztunk létre, és hiszem, hogy igazi értéket teremtett a kezdeményezés. A kiadvány átöleli azokat a területeket, amelyek a szerkesztők szerint ma a marketing világát alkotják. Az időszerűségét azt is mutatja, hogy az elmúlt öt évben talán többet változott a marketing világa, mint az elmúlt 20 évben összességében. Egészen messze kezdünk kerülni a kizárólag purpose alapú márka hangoztatástól, rövid távú tranzakciókra épülő kampányvilágtól, és egy új, holisztikusabb megközelítés felé indulunk.”

A kötetben szereplő tartalmak többek között olyan változatos témákkal foglalkoznak, mint a mesterséges intelligencia szerepe, a generációk közti különbségek, a generációmenedzsment, az influenszerkommunikáció kihívásai és jövője, az omnichannel stratégia, a social média, a marketing szuperereje vagy az adatvezéreltség.

Még vonzóbbá válhat a marketing

Hinora Ferenc elmondta, hogy a kiadvány célcsoportja széles: szeretnék elérni vele a marketing- és kommunikációs szakma szereplőit a kkv-szektortól a nagyvállalatokig, a felsővezetőket, vállalati döntéshozókat, hogy megmutassák a marketing jelentőségét, a fiatal pályakezdőket, felsőoktatásban tanulókat, hogy vonzó jövőképet mutassanak. Illetve minden olyan érdeklődőt, akik gyakorlati tudást szeretnének kapni és szeretnék megismerni, hogy kik a meghatározó szereplői a hazai marketingnek és hol tart a szakma.

A Marketing Trendbook nyomatott formában megvásárolható, illetve ingyenesen le is tölthető erről a linkről: trendbook.marketing.hu. A weboldalon az egyes tartalmak rovatonként és szerzőként is szűrhetőek.

A Marketing Trendbook szerkesztői, rovatvezetői:   

Román Balázs, főszerkesztő

Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója, az MMSZ Elnökségi tagja

Bujáki Zsolt, kommunikációs igazgató

Dr. Katona Norbert, a Neumann János Egyetem egyetemi docense, MMSZ tagozatvezetője

Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) marketing-mesterképzésének vezetője

Éless Dénes, a Szerencsejáték Zrt. sportmarketing-vezetője

Hampuch Richárd, a BETONE Media vezérigazgatója

Harcsa Beáta, a Bonafarm stratégiai és marketingigazgatója

Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Juhász Péter Tibor, a Vodafone és a DIGI márkaigazgatója

Klenovszki János, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója

Kósa Margó, Miniszteri Tanácsadó a Kulturális és Innovációs Minisztériumban

Kovács András Péter, a Magyar Telekom szegmenskommunikációs vezetője

Kölcsei Gergely, a Tomorrow Reklámügynökség társalapítója és tulajdonosa

Lobenwein Norbert, fesztiválszervező VOLT, Sound, STRAND; a B my Lake egyik alapítója, Akvárium Klub egyik tulajdonosa és vezetője

Márton Katalin, a Praktiker HR&CSR igazgatója

Mérő Ádám, a The Coca-Cola Company, consumer & shopper CX directora

Németh Flóra, a Magyar Telekom PR & Content Product Ownere

Pellion Ágnes, az EY brand, marketing- és kommunikációs vezetője

Salem Dániel, a The Heineken Company globális kategóriamenedzsere

Steigervald Krisztián, generációkutató, tréner

Tőrös Balázs, kommunikációs tanácsadó, tartalomgyártó

Van Der Wildt Nikolett, a Szentkirályi Magyarország fenntarthatósági és PR-vezetője

Varga G. Gábor, az Uniomedia tartalom- és PA-igazgatója

A Marketing Trendbook Védnökei:   

Bonafarm Csoport

Diego Kft.

Euronics Kft.

Libri-Bookline Zrt.

Szerencsejáték Zrt

VELUX Magyarország Kft.

A kiadványról ezt írtuk a megjelenésekor: „A Magyar Public Relations Szövetség 30. évfordulója alkalmából egyedülálló iparági kezdeményezés jött létre. A közel 150 oldalas PR Trendriport Magyarország 2021 című kiadvány stratégiai szintű, exkluzív publikációkon keresztül mutatja be a hazai PR és kommunikációs szektor helyzetét, legfontosabb trendjeit, lehetséges jövőbeli növekedési irányait. Az első hazai PR Trendriport elkészültét 19 társszerkesztő segítette Román Balázs főszerkesztő és Bánhegyi Zsófia MPRSZ alelnök irányításával közel 100 hazai és nemzetközi megszólaló közreműködésével a szektorból. A hiánypótló kiadvány mindenki számára elérhető és ingyenesen letölthető a prtrendriport.hu weboldalon 2021. október 27-től.”

Neizer Anita számára nem teljesen új terep a podcastok világa, hiszen már korábban is szívesen segítette tanácsaival, ötleteivel a Betone Studio munkáját, illetve a RE-BUSINESS üzleti- és az EPIC STORIES menedzsment témájú műsort szerkesztette. Anita korábban a Hírszerző főszerkesztő-helyettese, majd a HVG Online főszerkesztője és a PPH Media tartalomfejlesztési vezetője volt, az utóbbi két évben pedig szabadúszó szerkesztőként és kommunikációs tanácsadóként dolgozott. A podcast gyártó cég tagjainak legnagyobb örömére szívesen vállalta, hogy szeptembertől a Kreatív OVA versenyén az év podcast műhelyének választott Betone Studio saját műsoraiért felelős főszerkesztőjeként segíti tovább a közös munkát.

„Román Balázzsal, a Betone Studio kreatív producerével már régóta ismerjük egymást, együtt dolgoztunk a PPH Mediánál. Mind a ketten podcast fanok voltunk, sokat beszélgettünk és ajánlgattuk egymásnak a műsorokat. A Felforgatók például az elejétől kezdve az egyik kedvencem volt, de a Lovas Rozi vezette Egyszer lentet is nagyon szeretem, ami egyébként a legjobb tematikus sorozat kategóriában most nyert a Kreatív OVA versenyén. A Betone indulása után szívesen segítettem a munkát tanácsokkal, visszajelzésekkel, majd a RE-BUSINESS-t szerkesztettem” – árulta el Anita, aki egyre jobban belemerült a podcastok világába és az egyik teendő követte a másikat

„Nagyon örülök az új, főszerkesztői feladatnak, de azért izgulok is, hiszen világéletemben a betűkből éltem. Szerintem a podcast formátumé a jövő, mert az embereknek egyre kevesebb idejük van, de azt olyasmivel szeretnék eltölteni, ami érdekes. A sportolás és a podcast például szerintem kéz a kézben járnak, hiszen miközben elmélyülsz a mozgásban, nem fecsérled az időt, hanem érdekes emberek beszélgetéseit hallgatod vagy éppen tudományos dolgokat tanulsz” – tette hozzá a főszerkesztő, aki azt ígéri, hogy olyan kísérletekkel, újításokkal érkeznek majd, mint például a nemzetközi piacon már népszerű storytellinges podcast vagy a dokumentarista elbeszélés.

A Kortárs Felbeszéléseket a Volvo Autó Hungária és a Radnóti Színház hívta életre együttműködésben a Magvető Kiadóval, hogy a biztonságos és fenntartható vezetési élmény inspiráló, elgondolkodtató irodalmi kalandokkal legyen teljes. A sorozatban a kiadó és a színház által válogatott, sokszínű, izgalmas, a kortárs magyar irodalmi világot reprezentáló novellákat a Radnóti színészei és vendégművészei keltik életre, és az ő előadásukban hallhatók a Nyáry Krisztián tollából megszülető, különleges kedvcsinálók is.

„Nagyon büszkék vagyunk erre az együttműködésre, óriási öröm ilyen értékes és különleges tartalom megszületésében aktívan részt vállalni. Külön-külön a csapat nagy részével az elmúlt években már dolgoztunk együtt, de ez volt az első alkalom, hogy mindannyian egy közös alkotáson munkálkodunk. Jó érzéssel tölt el, hogy mindenki szívét-lelkét beleadta, szinte süt minden hangból a lelkesedés a produkcióért, ez rögtön kiderül, ha utazás közben vagy a nagyvárosi csúcsforgalomban ülve csak egyetlen novellába is belehallgatnak” – fejtette ki Sztárcsevity Andrea, a Volvo Autó Hungária marketingigazgatója.

Bodor Ádám, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Harag Anita, Háy János, Jászberényi Sándor, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szaniszló Judit, Tar Sándor, Tóth Krisztina és Vida Gábor novellái Bálint András, Börcsök Enikő, Gazsó György, Kováts Adél, László Zsolt, Lovas Rozi, Martin Márta, Martinovics Dorina, Pál András, Porogi Ádám, Rusznák András, Schneider Zoltán és Sodró Eliza előadásában hallhatók. Az ajánlókat Baki Dániel, Mészáros Blanka és Nagy Márk tolmácsolja.

Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója szerint, egy ilyen rendhagyó munkafolyamat olyan egy színház életében, mint a forgatás egy színészében. „Kirándulás, kitekintés, ami egészen más energiákat hoz be a megszokottak mellé, mindezt fokozza a jó érzés, hogy együttesen ilyen míves dolgot alkottunk. Vezetőként rendkívül inspiráló volt a hangoskönyv megszületésében, kitalálásában részt vállalni a kreatív munkafolyamat és az energiák szempontjából, ráadásul az együttműködés során megismerhettem a partnerek más-más működését is. Egyfajta vezetői tapasztalatgyűjtést is végeztem.” – fűzte hozzá a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.

A Kortárs Felbeszélések stratégiai tervezője és megvalósításának koordinátora Kozma Noémi vezetésével a Mindshare. ,,A Volvo törekszik arra, hogy ne csak a biztonságos és fenntartható utazásban legyen megbízható társ, hanem az ezzel járó, sokszor holtidőként megélt percek, órák lehető legélményszerűbb eltöltésében is. Ez az insight hívta életre a Kortárs Felbeszéléseket, amellyel a célunk kettős: egyfelől az utazás, a zsúfolt utakon araszolás idejének értékes tartalommal való megtöltése, másfelől a Volvo kulturális érzékenyítő aktivitásainak sorába illeszkedően a kortárs magyar novellák minél többekkel való megismertetése és megszerettetése.”

A podcast gyártója a BETONE Stúdió, Román Balázs kreatív producer úgy fogalmaz, hogy „egyedülálló formátum született meg az együttműködésnek köszönhetően. Nagyon imádtuk, ahogy megelevenednek a különböző kortárs történetek, és megszületik ez a podcast.”

A Kortárs Felbeszélések sorozatban 18 magyar író 27 novellája érhető el a Spotify-on, az Apple és a Google Podcasten október 17-től. A műsor felvételvezetője Dósa Márton, a gyártásvezető Grőger Dia, a zenei- és utómunka-szerkesztő Szűts Dániel, a kreatív producer Román Balázs, a producer pedig Hampuk Richárd. A válogatást Báthory Orsolya és Schaffler Sarolta készítette, a novellák hangfelvételét Báthory Orsolya rendezte, hangmérnökök: Gábor Dániel, Jacsó Bence és Tóth Péter Ákos.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megbízásából Kováts Adél főszereplésével Grosan Cristina rendező készített kisfilmet Háy János Egy férfi című novelláját alapul véve, így helyezve mozgóképes történetbe a Kortárs Felbeszélésekben hallható, László Zsolt által felolvasott novellát. A podcast-sorozat hivatalos bemutatóját a Margó keretében, október 17-én tartják a Várkert Bazárban Dragomán Györggyel, Kováts Adéllal és Till Attilával.