Bódvalenke nem egy hagyományos turisztikai célpont. A 200 fős borsodi falu lakói hosszú ideje elszigetelten, munka nélkül, mélyszegénységben próbálnak meg túlélni. A hét éve indult Bódvalenke Freskófalu projekt azonban nemrég nagy változást hozott a falu életében. Európai roma festőművészek képeket festettek a házak falára, melynek köszönhetően létrejött egy, az európai roma festészet legjavát bemutató, a világon ma teljesen egyedülálló szabadtéri kiállítás. Azóta minden évben több ezer érdeklődő látogat el a faluba, hogy megcsodálja ezt az egyedülálló művészeti projektet, mellyel Bódvalenke mára világhírűvé vált.

A hatalmas érdeklődés ellenére a turisztikai infrastruktúra hiánya miatt a helyiek egyelőre nem tudtak a turizmusból olyan mértékben profitálni, ami valódi áttörést hozhatott volna a falu számára. Ezért az idei évtől a Bódvalenke Freskófalu projekt elsődleges célja a falu turisztikai fejlesztése, az ideáramló turizmus lehetőségeinek kiaknázása. Ez elsősorban olyan fejlesztési programok megvalósítását jelenti, melyek – a megfelelő infrastruktúra kiépítése mellett – biztosítják a faluba áramló turisták megfelelő ellátását, programok kialakítását is. A turisztikai termékkoncepció megvalósításán, az turisztikai fejlesztések beindításán és a turistaszám növelésén a nemrég megalapított Bódvalenke és Környéke TDM Egyesület dolgozik majd.

„Az Egyesület célja a legújabb turisztikai trendeket is kielégítő, szakmailag is sikeres szolgáltatásportfolió kialakítása. Kiemelten fontosnak tartjuk a régiós, és határon túli partnerségek kiépítését, valamint a környék meghatározó turisztikai célpontjaival való együttműködést is. Szeretnénk bebizonyítani, hogy a Bódvalenke Freskófalu a társadalmi misszión túl is sikeres tud lenni, hiszen a faluban rejlő üzleti potenciálnak köszönhetően teljesen piaci alapon is rövid időn belül versenyképessé válhat” – mondta el Urfi Máté, a Bódvalenke és Környéke TDM menedzsere.

A Bódvalenkébe irányuló turizmus olyan gazdasági erőforrást, és egyben kitörési lehetőséget jelent a falu számára, mely nagyban hozzásegítheti a lakókat a mindennapi túléléshez és hosszú távon az anyagi függetlenséghez is.

„Bódvalenke az idelátogató turisták számára kivételes élmény, hiszen vendégeink túlnyomó része itt először találkozik testközelből a cigány kultúrával. Azzal, hogy meglátogatnak egy cigányfalut, kapcsolatba kerülnek a helyiekkel, belelátnak kultúrájukba és szokásaikba, és ezzel jobban megismerik az itt élő emberek mindennapjait is. Ez rendkívül izgalmas tapasztalat nem csak a turisták, de a bódvalenkeiek számára is” – hangsúlyozta Pásztor Eszter, a Bódvalenke Freskófalu projektvezetője.

A Bódvalenke Freskófalu a turistákat célzó hagyományos szolgáltatások helyett az idelátogató vendégeket egyedi programokkal várja: szabadtéri tárlatvezetés a faluban, közös főzés, étkezés a helyi családoknál, zene és tánc a helyi asszonykórussal vagy a gyerekbandával, kirándulás és gombászás a környékbeli erdőben és a lápon.

A turisztikai termékkoncepciót március 22-én egy szakmai nap keretében mutatta be a Bódvalenke és Környéke TDM Egyesület a hazai iparági szakértők számára.

Minden második munkavállaló találkozott már munkahelyi diszkriminációval
A 15 éven felüli magyarországi internetező közönségre reprezentatív kutatás szerint a munkavállalók 52%-a számolt be arról, hogy találkozott már hátrányos megkülönböztetéssel a munkahelyén, közülük minden második ember saját maga is tapasztalt ilyet. Az 52%-os arány európai viszonylatban igen magasnak számít, egy nemzetközi kutatás szerint a nyugat-európai átlag 35% körül mozog.

A munkáltatók harmada nem nyitott
Miközben a jövő munkavállalóinak, a mai diákoknak túlnyomó többsége nyilatkozott úgy, hogy szívesebben dolgozna nyitott munkahelyen, a most dolgozók szerint a munkahelyek harmadára ez nem igaz. A diákok 83%-a válaszolt úgy, hogy olyan helyen szeretne dolgozni, ahol alapvető értéknek tekintik, hogy munkatársait és partnereit kizárólag tetteik és teljesítményük alapján ítélik meg, tekintet nélkül életkorra, nemre, nemi identitásra, szexuális orientációra, nemzeti, etnikai hovatartozásra vagy származásra, politikai, vallási vagy más meggyőződésre, fizikai és egyéb adottságokra.

A kollégáik által leginkább elutasított csoportok a romák és az LMBTQ emberek
Azt is vizsgálták, mennyire elfogadóak a munkahelyükön egymással az emberek. A saját kollégáik által leginkább elutasított csoportok egyértelműen a romák és a – nemzetközi kutatások szerint a társadalom 5-8%-át kitevő – LMBTQ (meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és queer) emberek. Ezt a két csoportot választanák a legkevésbé munkatársuknak, beosztottjuknak vagy felettesüknek az emberek. A munkavállalók több mint kétharmada nem fogadna el LMBTQ embert felettesnek (69%). Romát még ennél is kevesebben mindössze a munkavállalók negyede (24%), fogadná el. A munkavállalók több mint fele még a főnöke sem lenne LMBTQ (56%) vagy roma munkavállalónak (54%).

A munkáltatóknak megéri nyitottnak lenni
A kutatásból az is kiderült, hogy a cégeknek, szervezeteknek megéri nyitottnak lenni. Azok, akik úgy vélték, hogy munkáltatójuk alapértéküknek tekinti, hogy másokat csak tetteik és teljesítményük alapján ítél meg, tekintet nélkül minden másra, boldogabbak munkahelyükön, és elkötelezettebbek is iránta.
A kutatást a Gemius mint a Nyitottak vagyunk kezdeményezéshez csatlakozott cég készítette, a kezdeményezéshez szintén csatlakozott Index és Sanoma Media Budapest támogatásával. Az eddig közel 700 céget, szervezetet és közösséget számláló Nyitottak vagyunk kezdeményezéshez a nyitottakvagyunk.hu honlapon lehet csatlakozni. Azokat várják, akik alapértéküknek tekintik, hogy másokat csak tetteik és teljesítményük alapján ítélnek meg, tekintet nélkül bármi másra.