Hosszan tartó betegség után 83 éves korában elhunyt Tina Turner amerikai énekesnő – jelentette be a szóvivője.

„A világ egy zenei legendát és egy példaképet veszített el vele” – olvasható a haláláról szóló közleményben.

Életrajzi könyvét 2019-ben a Kossuth Kiadó adta ki magyarul. Ebből majdnem minden titkot megismerhettünk a Tennessee állambeli Nutbushban töltött gyerekkorától kezdve az Ike Turner mellett elért hírnéven át az 1980-as évekbeli, egyedülálló szólókarrierjéig, és még tovább…

Karrierje során együtt dolgozott a zenei élet olyan kiválóságaival, mint Mick Jagger, Keith Richards, David Bowie és Beyoncé.

1986-ban ismerte meg élete szerelmét, akihez végül huszonhét évvel később ment hozzá. Ahogy Tina Turner mondta: „Van, hogy akkor ismerjük csak meg az igazi boldogságot, amikor már képesek vagyunk értékelni is.”

Az utóbbi években egy sor egészségügyi probléma és családi tragédia sújtotta.

Fotó: TinaTurner/Facebook

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja harmadik alkalommal szervez rocktörténeti fotókiállítást. Először Somló Tamás saját készítésű képeiből állítottak össze tárlatot, ami a budapesti Akvárium Klub mellett Debrecenben és Szentendrén is látható volt. Vértes György fotóiból 2020-ban született kiállítás, ami a pandémia okozta kényszerszünet ellenére kilenc városba juthatott el, majd az idén februári, budapesti utolsó bemutató után a képek három, könnyűzenei oktatási intézménybe kerültek, hogy a tantermeket és a folyosókat díszítsék. Az Alprogram működtetői úgy döntöttek, hogy 2022-ben az öt évvel ezelőtt elhunyt Szalay Zoltán képeiből válogatnak könnyűzenei témájú fotókat, így született meg az Azok a rockzenészek – Ahogyan Szalay Zoltán látta őket című, nyolcvan képből álló összeállítás.

„Nézz, láss, gondolkodj, majd exponálj, és akkor jó kép születik!” vallotta Szalay Zoltán (1935-2017) Pulitzer-emlékdíjas és Táncsics-díjas fotográfus, aki elindítója és három évtizeden keresztül rendezője volt a Magyar Sajtófotó Pályázatnak és Kiállításnak. Szalay Zoltán 1954-ben kezdte a pályáját, harminc éven át dolgozott a Rádió és Televízió Újságnak, illesztve fotózott a Tükör és az Új Tükör újságoknak is. Megalapítója és vezetője volt a Magyar Hírlap, a Kurír és a Blikk fotórovatainak, miközben a Kaposvári Egyetemen és a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskoláján is tanított. Talán nem túlzás azt állítani, hogy fotósgenerációk nőttek fel a keze alatt. Életművéből néhány évvel ezelőtt Azok a hatvanas, hetvenes évek illetve Azok a nyolcvanas, kilencvenes évek címmel jelentek meg fotóalbumok Parti Nagy Lajos képmelléírásaival.

Az Azok a rockzenészek című kiállítás Szalay Zoltán 1959 és 1989 közötti fotóiból vonultat fel nyolcvan darabot. A válogatásban helyet kaptak a könnyűzene hátterében dolgozók éppúgy, mint a rajongók, a legendás helyszínek, és bizony azok a zenészek és énekesek is, akik a maguk idején „sztárnak” számítottak, ma viszont már kevesebben emlékeznek rájuk. A kiállítás érdekessége, hogy az Illés együttesről húsz év különbséggel, az Omegáról és Zoránról pedig negyedszázad eltéréssel készült képeket is bemutat.

Egyedülálló különlegességek azok a fotók, amelyek a Magyar Rádió stúdióiban készültek Koncz Zsuzsáról, Máté Péterről, Tolcsvay Béláról, Tolcsvay Lászlóról és a trióról, a Kaláka együttesről a Kócbabák vokálegyüttesről és azok is, amelyek a Sándor Pál által 1972-ben rendezett Add a kezed című film forgatásán készültek az Illés Együttes tagjairól.

Azok a rockzenészek – Ahogyan Szalay Zoltán látta őket kiállítást első alkalommal Szolnokon láthatta a közönség, ahonnan Budapestre, az Óbudai Társaskör Pincegalériájába érkezik az anyag. A Szalay Zoltán képeiből válogató tárlatot 2022. június 30-án 16.00 órakor a jó néhány fotón feltűnő Debreczeni Ferenc, Kossuth- és Liszt-díjas zenész, az Omega dobosa nyitja meg László Ágnes újságíró, a fotós özvegyének társaságában. Az egy hónapon keresztül megtekinthető kiállítás első látogatóit Vass Lajos, az Óbudai Társaskör igazgatója is köszönti. A nemcsak a helyszínen, de a poptortenetiemlekpont.hu weboldalon is elérhető fotókat Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója válogatta.

Nyitókép: Váci utca a Vörösmarty tér felé nézve, előtérben Zalatnay Sarolta énekesnő (1970)

Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62 százalék), a hazai dalszerzők csupán 20 százaléka nő. Kevésnek tűnhet, pedig valójában látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya hazánkban 2015-ben 16, míg 2005 előtt mindössze 5 százalék volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos aránnyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.

A nemek közötti egyenlőtlenség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. Az elmúlt években számos nemzetközi kezdeményezés törekszik javítani a statisztikákon. Tavaly indult el a zeneiparban dolgozó nőket összefogó globális adatbázis, és a női esélyegyenlőségért küzd az Artisjust is a tagjai között tudó európai jogkezelők egyesületének Women@CISAC elnevezésű programja is.

A dalszöveg a favorit

Az elmúlt négy évben mintegy ezer új szövegíró és zeneszerző nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, ugyanis a 2018-ban regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró. Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, míg másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. Ezt támasztja alá a Dal című televízióműsor idei évada is, ahol nyolc olyan szerzemény is bekerült a legjobb 30 közé, amelynek szövegét nő írta.

Vezet a pop

A 2018-ban született új magyar zeneszámok 16 százalékának volt női alkotója (is). A szerzői egyesület azt is felmérte, hogy a tavaly született új szerzemények esetében mely műfajokban voltak különösen aktívak a nők. Az általuk írt zenék 30 százaléka popdal, de több száz rock/metál számot is bejegyeztek (12 százalék) – valamint az alternatív (12 százalék), a klasszikus, instrumentális (12 százalék) és az electro/dance (10 százalék) stílusokban is aktívak voltak. Az adatok szerint a hiphopban kevés nő alkot: a szerzemények mindössze 2 százaléka sorolható ebbe a műfajba.

Aktív fiatalok

Az Artisjusnál tavaly regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 év alatti, mintegy 13 százalékuk pedig 20 évesnél is fiatalabb alkotó. A legalább egy női szerzővel bíró zeneművek egyharmadát a 30 évnél fiatalabbak írták 2018-ban.

A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerésekben is tetten érhető. A legjobb zeneszerzőknek és szövegíróknak járó Artisjus-díjak kiválasztottjai között is egyre gyakrabban találhatunk hölgyeket. Különösen igaz ez a 30 év alattiaknak járó junior kategória esetén, ahol 2016 óta minden évben van női alkotó a díjazottak között:

Adamis Anna – 1998

Szabó Ágnes – 2009

Palya Bea – 2010

Szirtes Edina „Mókus” – 2012

Váczi Eszter – 2014

Tallér Zsófia – 2015

Jónás Vera – 2016 (junior díj)

Kozma Kata – 2017 (junior díj)

Várallyay Petra – 2017 (junior díj)

Lábas Viki (Margaret Island tagjaként) – 2018 (junior díj)

Szeder-Szabó Krisztina – 2018 (junior díj)

Schoblocher Barbara (Blahalouisiana tagjaként) – 2019 (junior díj)

„A dalok nagyja a magyar poptörténetben férfi szemszögből lett megírva, így van mit kifejteni a másik oldalról bőven” – bátorítja női dalszerzőtársait a junior Artisjus-díjas Szeder.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezenkívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.