A magyar vállalatok és a pénzügyi világ várható alakulása, jövőképük, digitalizációjuk és innovációs lehetőségeik kihatnak az életünk minden területére. A K&H jövőkutatása mélyinterjúkat készített innovatív cégek vezető munkatársaival, fintech terület- és digitális transzformáció szakértőkkel, illetve jövőkutatókkal. Így jött létre a K&H top 10 innovációs trend, melyek mind megkerülhetetlen pontjai lesznek a gazdasági életünknek.

Mi lesz a jövőben?

“Hiába tűnik elcsépeltnek, tény, hogy a mai és a jövőbeni gazdasági fejlődésben az adat és az adatkezelés különösen fontossá válik. Az árfolyama is fokozatosan emelkedik, azaz az adatok egyre drágulnak, és egyre nagyobb figyelem terelődik arra is, hogy kié az adat. A fogyasztók már nem csak megoszthatják az adataikat különböző szolgáltatókkal, de el is adhatják nekik, pénzért. Az adatbiztonsági kérdések és megoldások is felértékelődnek” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Adat nélkül nincs fejlődés, ahogy innovációs lépések nélkül sem. Kutatásunk alapján sajnos itthon nem rózsás a helyzet.”

Az előrelépés kulcsa a cégek működésére szabott innovációs stratégia lenne Németh Balázs szerint, ám kevesebb, mint 20 százalékuk rendelkezik vele. Az innovációs stratégia segítségével könnyebben tud reagálni egy-egy vállalat a várható változásokra, amelyek nagy körvonalakban már most megjósolhatók. A K&H jövőkutatás pedig nevesíti is azt a 10 innovációs trendet, amelyek várhatóan 2030-ig meghatározzák majd a gazdaság mindennapjait.

Ez alapján a mesterséges intelligencia észrevétlenül lesz jelen az élet minden területén. Akár olyan napi területekre is betörhet, mint az élő beszéd szimultán fordítása, azaz bármilyen nyelven beszélő személlyel tudunk majd élőszóban valós időben kommunikálni az automata tolmácsok segítségével. Az emberi- és mesterséges intelligencia a munkahelyeket is átalakítja, Németh Balázs szerint ez azonban nem jár a foglalkoztatás csökkenésével, együttműködésalapú partnerség lesz, ezzel pedig fokozódhat a vállalatok hatékonysága. Az automatizálás és a robotizáció hatására radikálisan megnőhet az igény az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó képzett munkaerő iránt. A folyamatosan változó világ, a munkaerőpiac átalakuló igényei megkövetelik a folyamatos alkalmazkodást. A tanulás minden szempontból átalakul, szintén digitális alapokra terelődik.

A vállalatok működését a fenntarthatósági szempontok is dominálni fogják. Ezt fogja diktálni üzleti érdekük is. Radikálisan nőni fog a fogyasztói igény a karbonsemlegességre, megjelenhetnek a karbonsemleges fogyasztók, akik egyfajta „energiaremeteként” élik életüket. Ez a viselkedés a vállalatok körében is egyre elterjedtebb lesz. A fogyasztók számára az egyik legfontosabb információ az lesz, hogy bizonyos cselekedeteik (vásárlás, utazás) mekkora ökológia lábnyommal járnak.

Az egészséges étkezés terjedése már ismert trend, a fő változást 2030-ig a vörös húsoknak az étrendből való szinte teljes kikerülése okozhatja. A kieső táplálékot mesterségesen előállított húsok, illetve a fogyasztáshoz minél közelebbi helyen előállított élelmiszerek pótolhatják.

Az ügyintézés teljesen digitális lesz, és olyan területekre is betör és egyeduralkodóvá válik, mint a választások vagy népszavazások lebonyolítása. Az adatátviteli és számítási kapacitások terén egyrészt az 5G technológia, másrészt a kvantum számítástechnika hoz el olyan infrastrukturális változásokat, melyek a mindennapjaink terén is éreztethetik hatásukat. Ma még a többség a kriptovalutákkal azonosítja a blokklánc technológiákat; valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhol megjelenik, ahol adatok biztonságos tárolásáról van szó.

A mindennapjainkban és otthonainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az újabb és egyre modernebb okoseszközök, de ezek folyamatos fejlődésen mennek át és nem várható forradalmian új technológia. Azonban a virtuális, vagy kiterjesztett valóság alkalmazások és eszközök olyan szintre fognak eljutni, hogy a látás és hallás mellett, már az összes többi érzékszervünk számára is a valósággal felérő élményt tudnak nyújtani.

Összefoglalva a K&H top 10 innovációs trend:

1. fenntarthatóság mindenek előtt a vállalati működésben
2. az ökológiai lábnyom kötelező kompenzálása; sharing economy és „energiaremeték”
3. egyre több „G” (5G, 6G…), konnektivitás, a blockchain technológia térnyerése
4. az adat: valóban a legfőbb érték és erőforrás, akár valuta is
5. „csendes” és folyamatos digitális evolúció; a VR/AR új szintre lép
6. a mesterséges intelligencia észrevétlenül jelen lesz az élet minden területén
7. e-közigazgatás – nem csak a napi ügyintézésben
8. a robotokon túl: projekt jellegű munkavégzés, lazább kötődés a munkaadóhoz
9. valóban élethosszig tartó tanulás; kooperáció; digitális tudásmegosztás
10. öko-tudatos táplálkozás; egyes élelmiszerek eltűnése, mesterséges előállítása

 Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A Cranet több mint negyven ország egyetemeinek és üzleti iskoláinak hálózata. amely 1989 óta négyévente adja ki a legnagyobb és legreprezentatívabb független humánerőforrás-menedzsment témájú nemzetközi kutatást. Az ehhez kapcsolódó konferencia kutatók, gyakorlati szakemberek és doktoranduszok számára biztosít lehetőséget az emberierőforrás-menedzseléssel összefüggő tudományos eredmények prezentálására, szakmai kapcsolatok és együttműködések kiépítésére. A Metropolitan által szervezett idei konferencián több tucat neves szakember – többek közt Dr. Szabó Szilvia PhD, a Menedzsment Intézet egyetemi docense, Dr. Kiss Ferenc PhD – a Metropolitan Egyetem Innovációs rektorhelyettese, egyetemi docense – és Dr. habil Papp-Váry Árpád PhD, az Üzleti és Kommunikációs kar dékánja – beszélt a HR aktuális globális, regionális és helyi kihívásairól. Míg prof. Dr. Poór József, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának egyetemi tanára a tanácsadói piac változásairól beszélt, az Elmhurst és Marquette Egyetemek adjunktusa, Eric J. Sanders a Covid utáni HR-menedzsment módszerekről tartott előadást.

„Büszkék vagyunk rá, hogy idén a Metropolitan szervezésében valósulhatott meg a Cranet konferenciája – mondta Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. – Fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk képzési területeink legfrissebb trendjeivel, és hallgatóink számára nemzetközi szinten releváns és naprakész tudást kínáljunk. A Cranet nemzetközi hálózata révén egyetemünk része lehet a humánerőforrás-menedzsmenthez kapcsolódó nemzetközi szakmai diskurzusnak.”

A HR – több más területhez hasonlóan – az elmúlt két évben lényegében „félárbocon” vészelte át a vírusválságot. Az átállás a nem jelenléti digitális oktatásra és az otthoni munkavégzés jelentős változást jelentett a felsőoktatásban dolgozók, oktatók, kutatók és hallgatók életében is. A COVID-19 utáni új „normalitás” a konferencián szinte minden előadó gondolataiban felmerült – így szóba került a munka és magánélet szétválasztásának lehetősége a home office-ban, az otthoni munkavégzés hatékonysága a klasszikus irodai környezethez képest, illetve az, hogyan alakul át az új helyzetben az elmúlt évek fenntartható, zöld, emberközpontú HR gyakorlata.

A virtuális térben a vezetői munka is átalakulóban van: nyitott kérdés, hogy a jó vezető ebben a helyzetben gazdagodik-e újabb aspektusokkal, módszerekkel. A legújabb kutatások szerint a COVID időszakban szétporladt a szociális kapcsolatok hálózata, elvesztek a támpontok a munkában és a magánéletben, nőtt a bizonytalanság, és emiatt felértékelődik a közvetlen vezetői és munkatársi kapcsolódás szerepe. Az első számú vezetőnek ezért meg kell teremtenie a munkatársi kapcsolatok fennmaradásának, erősödésének színtereit, valamint inspirálnia kell a közvetlen vezetőket munkatársaik támogatására.

Az elmúlt időszak felgyorsult változásai kikényszerítették a szervezetek működésének újragondolását és átalakítását. Ebben az időszakban a rugalmasság, fenntarthatóság, versenyképesség, ellenállóképesség, agilitás került fókuszba, és megerősödött a HR osztály stratégiai szerepe. A munkavállalókkal való bánásmód különösen nagy jelentőséget kapott a járványhelyzetben, ami a vállalati kultúrára, a CSR szemléletre – és ezeken keresztül a HR stratégiára – is hatással volt. A humán erőforrás lényeges szerepet játszik a versenyképességben, nem csak a nagyvállalatoknál, hanem a kis-, közép és akár mikro-vállalkozások szintjén is. Az emberi érték kvantifikálható, humán vagyonként jelenik meg a szervezetben, így a szervezet stratégiai céljai között kell szerepeljen a kompetenciafejlesztés, a tudásszint, az egészségi állapot, illetve a jóllét növelése.

A Covid felerősítette a digitalizációt és az automatizációt, amely át fogja alakítani a a szervezetek munkafolyamatait. Ezzel összefüggésben az emberierőforrás-területnek is vannak feladatai: a robotizáció mely munkakörökhöz kapcsolódik, milyen értéket teremthet a HR a vezetés és a munkavállalók felé, hogyan tudja felkészíteni a munkavállalókat a legújabb technológiák használatára, illetve milyen kompetenciák fejlesztésére lesz szükség a hatékony és versenyképes megvalósításhoz.

Egyelőre abszolút bizonytalan a világgazdasági helyzet a koronavírus-járvány okozta sokk miatt, még azt is nehéz megjósolni, mikor indul el a fellendülés. Az viszont valószínűsíthető, hogy a járvány után változások lesznek a termékeket a gyártósortól a végső fogyasztókig biztosító ellátási láncokban. A pandémia során ugyanis a globális ellátási láncok átmenetileg leálltak, például a kínai gyárakban előállított termékekből alakult ki hiány az év első hónapjaiban, ami kínálati sokkot okozott számos piacon. Éppen ezért került napirendre a vállalatvezetők körében, hogy fokozni kell az ellátási láncok ellenállóképességét. A beszerzési vezetők a kockázatok csökkentése érdekében várhatóan diverzifikálni fogják a beszerzési forrásaikat – vélik a Coface hitelbiztosító szakemberei.

Kína helyett a régió?

Az elemzés szerint Kína valószínűleg nem veszíti el vezető globális beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként megjelenő diverzifikációs folyamat lehetőségeket teremthet a közép-kelet-európai országok számára is, hogy növeljék részesedésüket a globális ellátási láncokban.

A régiós országok külkereskedelmi tevékenysége és az ellátási láncokba történő beépülése az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebbé vált. Ezt a folyamatot segítette az érintett államok Európai Unióba történő belépése is. A Coface-elemzés szerint a képzett munkaerő, Nyugat-Európa közelsége, az utóbbi évek béremelései ellenére még mindig alacsonynak mondható munkaerőköltség, a viszonylag jó infrastruktúra, és a stabil üzleti környezet különböző befektetéseket terelhet a közép-kelet-európai térségbe. Ezek pedig az alacsonyabb hozzáadott értékű gyártás szintjéről magasabb szintre emelheti a régiós, köztük a magyar gazdaságot. Azaz komoly növekedési lehetőséget biztosíthat a térségnek.

Mire van szükség?

Ugyanakkor a hitelbiztosító szakértői szerint ahhoz, hogy az ellátási láncok átalakítása során a közép-kelet-európai gazdaságok valóban vonzó célpontot jelentsenek ma már nem elég, hogy ezek az országok alacsonyabb munkaerőköltséget biztosítanak a nyugat-európai szintekhez képest.

A régió gazdaságai az elmúlt időszakban növelték a termelékenységüket az automatizálás és „robotizáció” egyre szélesebb körű alkalmazásával, ám az ilyen befektetések növelésére van szükség a jövőben, akkor tudnak igazán sokat profitálni az ellátási láncok átalakításából a régiós országok.

Melyik ágazat térképére kerülhet fel Magyarország?

A Coface szerint Magyarországon a beruházások tempós növekedést mutattak az elmúlt években, ez pedig jó alapot adhat a következő időszakban a termelékenység fokozása, a hatékonyabb gyártástechnológiák felé. Magyarországon a nemzetgazdasági beruházások a 2016-os visszaesés után 2017-ben – éves összevetésben – 24,4 százalékkal, 2018-ban 19,6 százalékkal, 2019-ben pedig 13,9 százalékkal növekedtek. Hosszabb távon nézve pedig szintén látványos bővülés történt, tavaly a 2000-es szint 209 százalékánál jártak a beruházások (KSH adatok).

A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó cégek, gépipari, vegyipari és szállítmányozással foglalkozó vállalatok térképére is felkerülhet a régió. Emellett az információtechnológiai szolgáltatásoknak is helyet adhat a közép-kelet-európai térség. Különösen, ha az érintett országok, köztük Magyarország fokozni tudja a digitalizációs fejlesztését célzó beruházási volument.

Informatikus, mérnök, adatelemző, és mellettük olyan más munkaerő iránt erősödhet leginkább a kereslet az év folyamán a versenyszférában, amelyek segítik vagy felgyorsítják a vállalatok automatizálási folyamatait. A korábbi években tapasztaltakhoz képest a cégek toborzási kedve azon állások esetében viszont mérséklődhet, amelyek egyszerűen kiválthatók a digitalizáció vagy a robotizáció segítségével – állítja Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője.

A szakértő úgy látja, hogy a szektor egészét illetően óvatos hozzáállás jellemzi majd a versenyszféra vállalatait, s a HR-osztályok részéről megfontoltság tapasztalható lesz. Ennek hátterében azok az elemzői prognózisok húzódnak meg, amelyek szerint 2020-ban a globális növekedés üteme mérséklődhet.

Részmunkaidő, távmunka

Az idei év jellemző változása lehet az atipikus foglalkozatási formák – például részmunkaidős állások, projektalapú munkák, távmunka lehetősége – terjedése is. Talán ugrásszerű fejlődést nem történik, ám a vállalatok nyitottsága ezen a területen komolyan megnőhet. Ezt valószínűsítik a KSH friss, üres álláshelyekről közölt számai is. A versenyszférában ugyan csökkenést regisztráltak 2019 első három negyedévében, ám ennek mértéke csekély volt. A harmadik negyedév végén pedig még mindig több mint 53 ezer betöltetlen munkahely akadt.

Ebben a következő hónapokban sem várható markánsabb változás, így szinte megkerülhetetlen, hogy a cégek munkaerőgondjaik enyhítése érdekében ezeket a megoldásokat is figyelembe vegyék. A nyitás elsősorban a nagyvállalati kör részéről lehet erősebb, a kis- és középes cégek ez a kérdést változatlanul igen konzervatívan közelítik meg.  A Profession.hu 2019 őszén végzett kutatása szerint a harminc fősnél nagyobb, száz fősnél azonban kisebb hazai vállalatok vezetőinek csupán 17 százaléka támogatja teljes mértékben a távmunkát , míg a több mint száz főt foglalkoztató munkáltatók esetében ez már 29 százalék.

Automatizált toborzás

Az idei év további trendszerű elmozdulása lehet, hogy a munkaerő toborzásban is nagyobb teret nyernek az adatalapú automatizálási megoldások. Olyan robotok válnak a folyamat részeivé, amelyek akár az önéletrajzi adatbázisok alapján is képesek szűkíteni a jelöltek körét. Ezzel párhuzamosan olyan technikák (például kompetenciatesztek) jelenhetnek meg szélesebb körben, amelyek ezt a folyamatot támogatják.

„A gazdasági előrejelzések hatására a hatékonyság növelése szinte minden társaság számára fontos feladattá válik. Az automatizálás, és az ezt támogató lehetőségek így folyamatosan teret nyernek. Aki ezekre a megoldásokra kevésbé nyitott, azt kockáztatja, hogy munkaerőpiacon és a versenytársakkal folytatott versenyben lépéshátrányba kerül” – mondta Göröcs Lili.   

A személyes interjúkon viszont a korábbiaknál nagyobb szerepet kaphat a jó jelöltélmény. A feszített munkaerőpiac miatt ugyanis egyre komolyabb jelentőséget kap az, hogy a társaságok vonzóvá tegyék magukat, vagyis a leendő alkalmazott már az állásinterjú alatt is jól érezze magát.

Év eleji hajrá

A megszokott módon roppant erős hónappal kezdődik az év az álláspiacon – ennek több magyarázata is van. Az év végi szabadságolások miatt decemberben a munkavállalói és a munkaadói oldal is nehezebben érhető el, így ezeknek az ügyeknek egy része év első hónapjára húzódnak át.

Emellett a januári erős felfokozott álláspiacot az is támogatja, hogy az üzleti évek számos cégnél követik a naptári évet, amely után járó bónuszokról érthetően nem sokan szeretnének lemondani. Ennek megfelelően, ha szeretnének is váltani, ezt nem az év végén kezdik meg, hanem januárban már nagyobb lendülettel vágnak bele új munkahely keresésébe.

Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.

A robotizált folyamatautomatizálás (RPA), amelyet gyakran „robotikaként” említenek, valójában a szabályalapú folyamatok automatizálása olyan, felhasználói kezelőfelületet használó szoftver segítségével, amely bármilyen felületen, többek között webalapú alkalmazásokban, vállalatirányítási rendszerekben és nagygépeken is fut.

Lassú növekedést követve, de egyre több vállalkozás ismeri fel az RPA termelékenységre kiható előnyeit, az elmúlt 12 hónap során csupán 1 százalékkal, 4 százalékra nőtt ezen vállalkozások száma globálisan. A Deloitte Globális Robotikai Felmérése azt vizsgálja, hogy hogyan tudják a vállalatok leküzdeni a robotika bevezetését gátló leggyakoribb akadályokat.

„A robotizált folyamatok hozzáadott értéke már a vállalatok nagy többsége számára nem kérdéses. Ezt mutatja az is, hogy számos robotika jellegű projektet vezettünk be hazai nagyvállalatoknál az elmúlt évben. A fő kihívást a robotok hatékony skálázása jelenti annak érdekében, hogy igazán megmutassák értéküket a termelékenység és a bevételek növelésében, a kockázat csökkentésében, valamint a vevők és alkalmazottak tapasztalatainak javításában” – mondta el Komjáthy Csaba, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának vezetője. A szervezetek mindössze 4 százaléka működtet jelenleg több mint 50 robotot, ami elhanyagolható növekedés a 2017-es 3 százalékhoz képest. Huszonhét százalék kísérletez 10 vagy kevesebb robottal vagy már átállt a 10 és 50 robottal dolgozó teljes körű végrehajtásra.

A válaszadók szerint a folyamatok elaprózódottsága, vagyis a robotika által automatizálni kívánt folyamatok offline és online megosztottsága a skálázás legfőbb akadálya (32%), amelyet a tiszta jövőkép hiánya (17%) és az informatikai rendszer felkészületlensége (17%) követ.

„Néhány szervezet gyorsan képes skálázni a robotokat, sokan viszont a korai kísérleti fázison nem tudnak túllendülni. Most olyan szakaszban vagyunk, ahol a robotikus telepítés üteme rohamosan gyorsulhat, de ennek érdekében a szervezeteknek világos elképzelésekkel, stratégiával és megközelítéssel kell rendelkezniük. A vállalkozásoknak nagyban kell gondolkodniuk, de kicsiben kell elkezdeniük. Ahogy az automatizálás iránti igény nő, az egyre fontosabbá váló új technológiák integrálása alapvető változásokhoz fog vezetni a vállalkozások működésében” – tette hozzá Lukács Eszter, a Deloitte Magyarország robotikáért felelős szenior menedzsere.

Ahogy az automatizálás iránti igény nő, az egyre fontosabbá váló új technológiák integrálása alapvető változásokhoz fog vezetni a vállalkozások működésében. Az RPA és a kognitív automatizálás integrálásával járó kihasználatlan előnyök feltérképezésével és a digitális váltás megértésével a cégvezetők készen állnak majd arra, hogy élvezzék a robotika gyümölcseit.

A kutatásról

A Deloitte Global Robotics Survey egy online felmérésen alapul, amely 530 üzletvezetőt, köztük CFO-kat, COO-kat és CIO-kat foglal magában olyan szervezetekből, amelyek összbevétele meghaladja a 3,5 milliárd dollárt.