A 2021-es SMART konferenciát nyitó üzleti reggelin Lakatos Dávid, a 3D nyomtatókat gyártó és jelenleg egyetlen hazai unikornis, a Formlabs fejlesztési igazgatója osztotta meg tapasztalatait az esemény résztvevőivel.  Szerinte amerikai társaikkal ellentétben a magyar startupoknak leginkább a sales és marketing oldalon biztosan van még hova fejlődni, sikerességüket pedig egy aktívabb hazai ökoszisztéma is elősegítené. A beszélgetés során felmerült a magyar startupok közötti verseny, illetve annak a piacra gyakorolt hatása.

Ennek kapcsán elhangzott, hogy a hazai, hasonló termékkel, szolgáltatással bíró csapatok konkurálása nem feltétlenül vezet messzire, így ehelyett az együttműködésre, az egymástól való tanulásra, illetve a nemzetközi stratégiákra  érdemes fókuszálni.  A környező országokban – például Lettországban, Észtországban és Romániában- a startupokból kiáramló szakemberek spinoff cégeket hoznak létre, ezáltal fenntartva az aktív startup-szcénát.  A Formlabs nemzetközi sikere kapcsán Lakatos megjegyezte, hogy napjainkban szinte az összes iparágnak a termékek egyéni testreszabásának irányába érdemes haladnia, a 3D-nyomtatás pedig például erre kínál hatékony megoldást.

A SMART programja Tajthy Kriszta, az IVSZ új főtitkárának szavaival startolt el, aki szerint az elmúlt időszak fényesen bizonyította, hogy a digitális transzformáció felgyorsítása és megfelelő irányba terelése a Szövetség legfontosabb feladata. A főtitkár hozzátette: az IVSZ célja egy integrált, egységes digitális piac kialakítása mellett az, hogy Magyarország a digitális transzformáció kulcsfontosságú szereplőjévé váljon regionálisan és Európa-szerte. Ezért a szervezet olyan programok és platformok (ennek egyik rendkívül fontos eleme az idei SMART is) kialakításán dolgozik, amelyek párbeszédet és együttműködéseket tesznek lehetővé a régió digitalizációján dolgozó szereplők között.

“Minden, ami a technológia szolgálatában áll, az egyfajta varázslat. A digitalizáció egy olyan transzformáció, amelynek során mindenki párhuzamosan, egy időben halad – sok esetben a korábbi technológiai forradalmakban hátrább maradó országok több lehetőséggel rendelkeznek fejlettebb társaiknál –  megélhettük ezt Magyarországon is. A digitalizáció egy új növekedési motorja lehet a nemzetgazdaságnak, nagyon fontos húzóágazat már ma is, hiszen Magyarország GDP-jének min. 21 százaléka már közvetlenül a technológiához köthető. Ha ebben tényleg tudnánk a régió országaival együtt stratégiát építeni, az egy új kitörési pont lehet Kelet-Közép-Európának. Ehhez egy nagyon fontos összetevőre van szükség: a szürkeállományra” – mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke  előadásában, amellyel az AstraZeneca vezető szakértőjének prezentációját vezette fel.

Vinnai szerint az informatika túlnőtt azon, hogy külön IT-szektorként hivatkozzunk rá,  hiszen a digitalizáció átível az egyes iparágakon. Ma már Magyarország legnagyobb IT foglalkoztatói nem informatikai cégek, ezért kulcsfontosságú, hogy a már munkába állt embereket átképezzük a digitális világ szolgálatára. Az iparágakon átívelő digitális transzformáció egyik legjobb példája az, hogy technológia segítségével milyen gyorsan sikerült vakcinát kidolgozni a koronavírus ellen.

Azt, hogy a védőoltás hogyan készülhetett el minden korábbi vakcinánál lényegesen gyorsabban, már dr. Irás Béla, az AstraZeneca orvosigazgatója magyarázta el a konferencia közönségének. Előadása szerint a gyártói erőfeszítések mellett a hatóságok együttműködő hozzáállásának is köszönhető a példátlan gyorsaság, de elősegítette a kutatók munkáját az is, hogy más, korábbi fertőzések kapcsán itt is alkalmazható vírusvektorok már rendelkezésre álltak. Dr. Irás Béla hangsúlyozta, hogy a több mint egymilliárd védett ember elérése ellenére is  kulcsfontosságú tovább növelni a globális átoltottságot  – többek között az alacsony és közepes jövedelmű országok támogatásával -, mert csak így lehet elejét venni annak, hogy a koronavírus újabb  mutációi kezdjenek el terjedni a világban. A nemzetközi összefogás ebben az esetben is rendkívül fontos, hiszen a a gyártók és kutató cégek nem egymás ellen, hanem közösen, a koronavírus leküzdéséért harcolnak – tette hozzá az AstraZeneca szakembere.

Két nemzetközi hírű magyar tudós is előadott a SMART 2021-en: a Columbia Egyetem asztrofizikusa, Márka Szabolcs és  Eiben Ágoston, az amszterdami Vrije Egyetem kutatója. Márka Szabolcs, aki az Einstein által megjósolt gravitációs hullámok létezését bizonyító kutatócsoport tagja volt, előadásában hangsúlyozta, hogy a tudományos befektetések hozzák a legnagyobb hasznot, még ha hosszú távon, akár a kutatások megkezdése után 20-40 évvel is. Eiben Ágoston vezetésével egy kutatócsoport jelenleg önmaguktól szaporodni képes autonóm robotok kifejlesztésén dolgozik: az elméletben már kidolgozott “roboszféra” első – digitális, illetve fizikailag is létező – robotjai várhatóan már 2022-ben bemutatkozhatnak a nagyközönség előtt.

A konferencia különlegességét adták a műsorral párhuzamosan futó, a Clubhouse mintájára létrehozott SMART Conversations beszélgetések is. A Twitteren zajló, valós idejű műsorba a közösségi médián keresztül az online érdeklődők is bekapcsolódhattak, kérdéseket tehettek fel, hozzá is szólhattak a témákhoz, és mindezt a konferencia helyszínén lévő érdeklődők is nyomon követhették. Hasonló módon, de elsősorban networking céllal jöttek létre a SMART Spaces szobák (ehhez a Wonder.me adta a platformot), ahol egy-egy témához kapcsolódva zajlottak online találkozások, amelyek szintén nyitottak voltak a Groupama Arénában lévő vendégek számára.

Ha bárki lemaradt volna a konferenciáról, akkor a SMART-on elhangzott előadások a weboldalon történő regisztráció után a későbbiekben visszanézhetők lesznek, aminek módjáról és időpontjáról a szervezők a későbbiekben minden információt megosztanak.