Az Eurobarométer szerdán közzétett legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a világszintű fejlemények aggodalommal töltik el az európaiakat. A feszült geopolitikai légkör nagy hatással van az európaiak szemléletmódjára. A világ jövőjére a többségük (52 százalék), az Európai Unió jövőjére 39 százalékuk, saját hazájukéra pedig 41 százalékuk borúlátóan tekint. Egyéni szinten némileg biztatóbbak a kilátások: az európaiak több mint háromnegyede (76 százalék) optimista saját és családja jövőjét illetően.

Magyarországon a jövővel kapocslatos várakozások tekintetében derűlátóbbak a válaszadók: 64 százalék az EU jövőjével kapcsolatban, 54 százalék a világ jövőjével kapcsolatban bizakodó. Saját hazájukkal kapcsolatban az uniós átlagnak megfelelően a magyar válaszadók 57 százaléka derűlátó és az uniós átlagnál enyhén optimistábbak a saját és családja jövőjét illetően (78 százalék).

A felmérés eredményei is alátámasztják, hogy az uniós lakosság számos kihívással néz szembe. A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos aggályok minden mért területen jelentősek, ezek közül is leginkább az EU határai közelében zajló konfliktusok (72 százalék), a terrorizmus (67 százalék), a nem uniós országok általi kibertámadások (66 százalék), a klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66 százalék) és az ellenőrizetlen migráció (65 százalék) nyugtalanítják az embereket. Emellett szintén sokakban keltenek aggodalmat a kommunikációhoz kapcsolódó kockázatok, például a dezinformáció (69 százalék), az online és offline gyűlöletbeszéd (68 százalék), a mesterséges intelligencia által létrehozott hamis tartalmak (68 százalék), a nem megfelelő adatvédelem (68 százalék) és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető veszélyek (67 százalék).

A magyar adatok ettől eltérnek, illetve minden kérdésben az uniós százalékok alatt maradnak. Az Európai Unió közelében zajló aktív konfliktusok és háborúk miatt Magyarországon 62 százalék aggódik, a terrorizmussal kapcsolatban 59 százalék, míg a nem-uniós kibertámadásokkal kapcsolatban csak 51 százalék aggódik. A válaszadók 62 százaléka aggódik a dezinformáció miatt, a gyűlöletbeszéd miatt 58 százalékuk, míg a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak miatt 55 százalékuk fejezte ki aggodalmát.

A média függetlensége miatt az EU-ban 56, míg Magyarországon a válaszadók 54 százaléka aggódik.

Európa egységének kívánalma

A számos kihívásra tekintettel az uniós polgárok az erőfeszítései fokozását várják az Európai Uniótól. Közel kétharmaduk (66 százalék) szeretné, ha az EU többet tenne védelmük biztosításáért, hangsúlyozva az Unió védelmi szerepét a jelenlegi politikai helyzetben. A magyar válaszadók 61 százaléka gondolja ezt így (ez az adat megegyezik az előzőleg, 2025 májusában felvett adattal). Az EU-ban a válaszadók továbbá úgy vélik, hogy az egység kulcsfontosságú: 89 százalékuk szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk (a magyar adat 85 százalék), 73 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak több eszközre van szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez. Ebben a kérdésben a magyar adat jóval meghaladja az uniós átlagot: 81 százalék. A nemzetközi színtéren elfoglalt helyének megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (40 százalék), a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék), valamint az energetikai függetlenségre (29 százalék) kellene összpontosítania – vélik a válaszadók.

A magyarok szerint leginkább a versenyképesség, gazdaság és ipar (33 százalék), az energiafüggetlenség (32 százalék), a védelem és biztonság (31 százalék) valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (27 százalék, szemben az uniós 21 százalékkal) azok a területek, ahol az EU-nak hangsúlyosabban jelen kell lennie.

„A geopolitikai feszültségek alakítják az európaiak mindennapi biztonságérzetét. Az állampolgárok elvárják, hogy az Európai Unió védelmezze őket, felkészült legyen és közösen cselekedjen. Pontosan ezt kell megvalósítania egy erősebb és magabiztosabb Európának. Európa a legerősebb pajzsunk” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Kulcskérdés a megélhetés

Az árak emelkedése továbbra is nagy hatással van az európaiak életszínvonalára. Az infláció, illetve a növekvő árak és megélhetési költségek (41 százalék) ismét azok a legfőbb prioritások belföldön, amelyekkel az európaiak szerint az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kell. Ezeket szorosan követi a gazdaság és a munkahelyteremtés (35 százalék), ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2025 májusához képest. Míg a legtöbb válaszadó stabil életszínvonalra számít az elkövetkezendő öt évben, szintén jelentős részük (28 százalék) számol annak hanyatlásával, különösen a gazdaságilag bizonytalanabb helyzetű országokban. Életszínvonaluk romlására a legtöbben Franciaországban (45 százalék), Belgiumban és Szlovákiában (40-40 százalék) számítanak. Európai szinten a polgárok elvárják, hogy az EU elsősorban a világban betöltött pozíciójának megerősítésére összpontosítson, különösen a védelem és a biztonság területén (40 százalék, ami 3 százalékpontos növekedést jelent az előző felméréshez képest).

A magyar adatsor itt eltérő eredményeket hozott: az infláció, az emelkedő árak és megélhetési költségek 45 százalék, a gazdaság és munkahelyteremtés 44 százalék (szemben az uniós 35 százalékkal), a közegészségügy 35 százalék, és a mezőgazdaság-élelmiszerbiztonság 28 százalék (míg az uniós átlag itt csak 18 százalék) szerint a legfontosabb témakör, mellyel a Parlamentnek prioritásként kell foglalkoznia. A magyar válaszadóknak csupán 12 százaléka számol életszínvonala romlásával (szemben tehát az uniós 28 százalékkal), és 72 százalékuk úgy gondolja, nem fog változni. Ezek az adatok szinte megegyeznek a 2025 májusban felvett adatokkal.

Az állampolgárok azt is megerősítették, hogy fontosak számukra az Unió alapjául szolgáló értékek. A jelenlegi geopolitikai helyzetet jól tükrözi, hogy a legtöbben (52 százalék) a békét jelölték meg az Európai Parlament által leginkább védendő értékként (magyar adat: 49 százalék). A demokrácia (35 százalék; magyar adat 33 százalék), a szólásszabadság (23 százalék; magyar adat 19 százalék), az emberi jogok (22 százalék; magyar adat 25 százalék) és a jogállamiság (21 százalék; magyar adat 17 százalék) védelme szintén fontos elvárás maradt.
Magyarországon kiugró adat az emberek szabad mozgásának védelme, a válaszadók 23 százaléka gondolja ezt fontos értéknek (szemben az uniós 14 százalékkal).

Nőtt az uniós tagság támogatottsága

A 2025 májusához képest mért némi csökkenés ellenére továbbra is kedvező az EU és az uniós intézmények megítélése. Az európaiak nagy részének pozitív benyomásai vannak az Európai Unióról (49 százalék, 3 százalékpontos csökkenés; magyar adat 46 százalék, ami 1 százalékpontos növekedés), csupán 17 százalék vélekedik negatívan róla. Az Európai Parlament esetében ez az arány 38 százalék (3 százalékpontos csökkenés; a magyar adat 39 százalék), míg csupán 20 százalék vélekedik negatívan a Házról. Jelentős és egyre növekvő hányaduk gondolja úgy, hogy hazája számára előnyös az uniós tagság (62 százalék), ami 2 százalékpontos emelkedést jelent a 2024. februári/márciusi adatokhoz képest. A magyar adat az uniós átlag alatt marad: 55 százalék gondolja előnyösnek az ország uniós tagságát.

Szociodemográfiai szempontból nézve az EU leglelkesebb támogatói továbbra is a fiatalok, akik egyúttal a legtöbb elvárást is támasztják a szerepét illetően. A 15 és 30 év közötti fiatalok az idősebb lakossághoz képest inkább pozitívan látják az Európai Uniót és az Európai Parlamentet: 58 százalékukban kedvező kép él az EU-ról (az idősebb korcsoportokban ez az arány 49-43 százalék), 68 százalékuk pedig nagyobb szerepet szánna az Európai Parlamentnek (az idősebb korcsoportokban ez az arány 58-54 százalék). A fiatal európaiak kiváltképp támogatják a tagállamok egységesebb fellépését a jelenlegi helyzetben (90 százalék), valamint az Európai Unió eszköztárának bővítését (78 százalék) és az EU határozottabb nemzetközi fellépését (87 százalék).

A Follow the Money (Kövesd a pénz útját) oknyomozó újságírói platform által koordinált, és belga, dán, egyesült királyságbeli, görög, holland, olasz, német és norvég médiaügynökségekkel együttműködésben lefolytatott tényfeltárás arra derített fényt, hogy nyugati országok hajótulajdonosainak több mint 6 milliárd dolláros bevételük származott abból, hogy 230 kiszolgált tartályhajót értékesítettek az orosz árnyékflottának.

Az Európai Parlament Daphne Caruana Galiziáról elnevezett strasbourgi sajtótermében megtartott díjátadó ünnepségen Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Pina Picierno, a díjért felelős alelnök, valamint a független európai zsűri tagjai is részt vettek.
A díj átadásakor Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „A Daphne Caruana Galizia-díj a szabad sajtó, a demokrácia és a béke közötti elválaszthatatlan kapocsról tanúskodik. Egy olyan időszakban, amikor az autoriter rezsimek elhallgattatnák az igazságot és eltorzítanák a valóságot, Európa egységesen kiáll a korrupciót leleplező újságírókért, és mindazok mellett, akik nem hajlandók elhallgatni.”

2025. május 21. és július 31. között a 27 uniós országból több száz újságíró nyújtott be pályázatot. A 316 beadványból a győztes munkát a zsűri által legjobbnak ítélt 10 pályamű közül választották ki.

A győztes pályaműről

A Follow the Money vezetésével együtt dolgozó 13 szerkesztőség és 40 újságíró közösen tárta fel, hogyan kerestek a nyugati hajótulajdonosok több, mint 6 milliárd dollárt úgy, hogy 230 elöregedett tartályhajó adtak el Oroszország árnyékflottájának.
Sikerült fényt deríteniük arra, hogy hogyan működnek ezek a mára átláthatatlan tulajdonosi háttérrel, gyakran megfelelő környezetvédelmi biztosítás nélkül, ezért jelentős ökológiai kockázatok mellett üzemeltetett tartályhajók.

A hagyományos oknyomozó újságírás eszközeit adatelemzéssel és műholdas megfigyeléssel ötvözve feltárták a zavaros céghálókat, és kielemezték a hajózási mintázatokat. Interjút készítettek a mostoha körülmények között dolgozó legénységek több tagjával, így ezeknek az üzelmeknek az emberi költségei is felszínre kerültek.

A tényfeltárás azt a komplex európai hálózatot leplezte le, amely segített Oroszország törekvéseiben a szankciók megkerülésére. Európa határain belül nyolc olyan ügynökséget találtak, amely az árnyékflottába toboroz legénységet. Ukrajnán belül azután további 20 ilyen vállalkozás működésére derült fény.

Az oknyomozás megállapította, hogy 60 árnyékflotta-hajó legénységének tagjai esetében európai illetőségű cégekhez vezettek a szálak, ezzel fényt derítve arra, hogy közönséges európai vállalkozások is belekeveredtek az orosz hadigazdálkodásba.

Az oknyomozás eredményeit a következő médiaügynökségek és sajtóorgánumok tették közzé: Follow the Money (Hollandia), De Tijd (Belgium), Süddeutsche Zeitung (Németország), WDR (Németország), NDR (Németország), The Times (Egyesült Királyság), SourceMaterial (Egyesült Királyság), IRPIMedia (Olaszország), OCCRP, NRK (Norvégia), Danwatch (Dánia), Solomon (Görögország), Inside Story (Görögország), Dialogue Earth.

A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak többsége (68%) nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből kilencen (90%) mondták azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadóknak több mint háromnegyede (77%) szerint pedig az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A magyar válaszadók többsége (61%) szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből majdnem kilencen (88%) mondták azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. Az EU-s átlagnál több magyar válaszadó (82%) gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A polgárok számára legfontosabb témák tükrözik a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmukat

A megkérdezettek szerint az EU úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37%), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32%) koncentrálna. Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41%), a védelmet és a biztonságot (34%), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31%) jelölték meg első helyen. Amint az az európai választások utáni Eurobarométer felmérésből is kiderül, az infláció és a megélhetési költségek féken tartása már a legutóbbi választások alkalmával is kulcskérdés volt, és sok európai polgár számára továbbra is a gazdasági helyzet a legfőbb probléma.

A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36%) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35%) az terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban. (Az élelmiszer-biztonságot és mezőgazdaságot megnevező magyar válaszadók aránya 8 százalékkal nőtt a 2025. januári Eurobarométer felmérés eredményeihez képest.) A védelem és biztonság a harmadik helyen végzett (29%), holtversenyben az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra (29%) területekkel.

Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, és az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46%), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37%), és a közegészségügy nagyobb támogatását (33%) jelölték meg.

Közös feladatok a közös kasszából

Ahhoz, hogy arra költsünk, ami valóban számít, az uniós polgárok 78%-a szerint több projektet kellene uniós, nem pedig egyéni tagállami szinten finanszírozni.

Fő az átláthatóság

A polgárok 91 százaléka véli úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka – a tagállamokat külön-külön nézve is a válaszadók többsége – egyetért azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az uniós polgárok azt szeretnék, hogy Európa a biztonságra és a gazdaságra összpontosítson. Az EU-tól stabilitást várnak, és azt, hogy egy erős és egységes európai hang szólaljon meg a mai bizonytalan világban. Prioritásainknak és az EU következő hosszú távú költségvetésének tehát lehetővé kell tennie, hogy az Unió kezelni tudja az új geopolitikai kihívásokat. A Parlament meghallotta az emberek szavát – itt az ideje, hogy ezt tettek kövessék. Fektessünk abba, ami igazán számít és teljesítsük, amit a polgárainknak ígértünk.”

Életminőségbeli változást hozott az uniós tagság

A válaszadók közel háromnegyede (72%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 50 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 31 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív vagy negatív”, 18 százalékuk szerint pedig „negatív”.

Ezzel együtt a válaszadók többsége a stabilitást látja az EU-ban: 73 százalékuk szerint országuknak előnyére vált a csatlakozás. Magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37%), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36%), és segíti a gazdasági növekedést (29%).

Az EU-s átlaghoz hasonlóan, a magyar válaszadóknak szintén közel háromnegyede (73%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 45 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 42 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív”, és csak 13 százalékuk szerint „negatív”.

Négyből három magyar válaszadó (75%) gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, leginkább azért, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41%), hozzájárul gazdasági növekedéshez Magyarországon (33%) és javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27%).

A felmérés az összes adattal együtt itt érhető el. 

Az uniós parlament közleménye szerint a tagállami vezetők előtt elmondott beszédében Metsola hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen gondoskodnia kell saját biztonságáról. Biztosította a vezetőket arról, hogy az EP gyorsan és hatékonyan tud reagálni a jelentkező „példátlan” biztonsági kihívásokra. Kijelentette: az Európai Parlament gyors, hatékony és eredményes fellépéssel tud alkalmazkodni a nehéz körülményekhez. „Igen, gyors cselekvésre van szükségünk, de ennek egyetlen módja a széles körű és mély társadalmi támogatás biztosítása” – fogalmazott Metsola, majd úgy folytatta: „túl sok forog kockán, nem várhatunk tovább”.

Ukrajnával kapcsolatban az EP-elnök kijelentette: a békének valódinak kell lennie, amely nem csak a biztonság hamis érzésébe ringatja az embereket, hanem, ami eltántorítja az agresszort attól, hogy továbbra is szuverén nemzeteket próbáljon megszállni. „A békének garantálnia kell Ukrajna szabadságát, Európa biztonságát és az elrettentést azokkal szemben, akik csak az erőszakban hisznek” – fogalmazott. Metsola továbbá felszólította az EU-t, hogy fektessen be többet a védelembe.

„Törekvéseinknek, javaslataink merészségének és megvalósításuk gyorsaságának meg kell felelnie a példátlan fenyegetésnek” – fogalmazott az EP-elnök, majd úgy folytatta: „rendkívüli idők azonnali intézkedéseket igényelnek”.

Az Európai Parlament üdvözöl minden előremutató és rugalmas megoldást, mely jelentősen növeli és felgyorsítja a védelmi szektorba történő beruházásokat – közölte. A következő, 2028 utáni többéves pénzügyi kerettel összefüggésben felszólította a tagállami vezetőket, hogy „hangolják össze az uniós költségvetést a prioritásokkal.” 

„Most valódi lehetőségünk van a szükséges stratégiai autonómia finanszírozására” – tette hozzá az uniós csúcson elmondott beszédében az Európai Parlament elnöke.

MTI. Borítókép: Brüsszel, 2025. március 6. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. március 6-án. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Az ülést megnyitva Roberta Metsola, az EP elnöke kijelentette, hogy a Parlament továbbra is Ukrajna mellett fog állni, amíg „a szabadság és a valódi béke meg nem valósul, ameddig csak szükséges”.

Azt is elmondta, hogy Oroszország „brutális, provokáció nélküli és jogellenes támadást indított Ukrajna ellen, és a szabályokon alapuló rend ellen is”. Metsola elnök hozzátette, hogy az ukrán nép az elmúlt 1000 napban nemcsak önmagáért hozott áldozatot, hanem minden európai szabadságáért és életmódjáért is. „Minden valódi békének arra az elvre kell épülnie, hogy Ukrajna nélkül semmit sem szabad eldönteni Ukrajnáról” – hangsúlyozta Metsola elnök záróbeszédében.

Zelenszkij: „Oroszországot minden bizonnyal az igazságos béke felé tudjuk terelni”

Zelenszkij elnök beszédében köszönetet mondott az EU-nak a folyamatos támogatásért, és kijelentette, hogy Ukrajnának, egész Európának és partnereiknek Amerikában és szerte a világon sikerült nemcsak „megakadályozni, hogy Putyin elfoglalja Ukrajnát”, hanem sikerült megvédeni minden európai nemzet szabadságát is. „Putyin továbbra is kisebb, mint Európa egységes ereje. Arra kérem Önöket, hogy ezt ne felejtsék el, és ne felejtsék el, hogy Európa mennyi mindenre képes. Oroszországot minden bizonnyal az igazságos béke felé tudjuk terelni. A béke az, amire a legjobban vágyunk” – tette hozzá.

Miközben megköszönte partnereinek az ukrán béketerv támogatását, amely egy Ukrajna által vezetett kezdeményezés a háború igazságos lezárására, Zelenszkij elnök hangsúlyozta: Oroszország háborújára határozott szankciókkal kell válaszolni, különösen a nyersolajat és kőolajtermékeket szállító „árnyékflottával” szemben. „Putyin addig gyilkolhat, amíg ezek a tartályhajók működnek,” – mondta, majd folytatta: „Nagyon jól tudják, hogy Putyin nem értékeli az embereket és a szabályokat, csak a pénzt és a hatalmat. Ezeket a dolgokat kell elvennünk tőle a béke helyreállítása érdekében.”

Zelenszkij elnök azzal zárta beszédét: „A viharban senki sem élvezheti a nyugodt vizet. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy tisztességesen és igazságosan vessünk véget ennek a háborúnak. 1000 nap háború hatalmas kihívás. A következő évet a béke évévé kell tennünk.”

A képviselőcsoportok szónokainak felszólalásai

A képviselőcsoportok vezetőinek többsége megerősítette, hogy határozottan támogatja Ukrajnát, és felszólította az EU vezetését, hogy biztosítsa Ukrajna számára a háború megnyeréséhez szükséges fegyvereket, többek között légvédelmi rendszereket, nagy hatótávolságú rakétákat, harckocsikat és drónokat. A közelmúltbeli amerikai választások fényében a képviselők szerint Európának egységesnek kell maradnia és nagyobb felelősséget kell vállalnia, miközben továbbra is pénzügyi és humanitárius segítséget kell nyújtania. Több frakcióvezető is megerősítette, hogy támogatja Ukrajna EU- és NATO-tagsági törekvéseit, valamint egy valódi európai védelmi pillér létrehozását. Hangsúlyozták, hogy Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, minden erejével, ameddig csak szükséges.

Az ülés zárásaként Metsola elnök bejelentette, hogy az ukrán zászló az uniós zászló mellett fog lobogni a Parlament brüsszeli, strasbourgi és luxemburgi épületein.

A választások előtt ma közzétett felmérés pozitív, emelkedő tendenciát mutat a legfontosabb választási mutatók tekintetében, és már csak néhány hét van hátra június 6-9-ig, amikor az uniós polgárok leadják szavazataikat. A választások iránti érdeklődés, a választások időpontjának ismerete, valamint a választási hajlandóság mind emelkedtek a legutóbbi felmérés óta, amelyet 2023 őszén végeztek. A növekedés még szembetűnőbb a 2019. tavaszi felméréshez képest (amit három hónappal az előző európai választások előtt végeztek).

A polgárok 60 százaléka most azt mondja, hogy júniusban szívesen szavazna (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019. február-márciusához képest). A polgárok 71 százaléka mondja azt, hogy valószínű, hogy szavazni fog (7-10 egy 1-10-ig terjedő skálán), ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest és +10 százalékpontot a 2019. február/márciusi felméréshez képest.

Az eredmények azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tisztában vannak a választások fontosságával a jelenlegi geopolitikai helyzetben: tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy ez még fontosabbá teszi a szavazást. Ezt az állítást valamennyi tagállamban nagy többséggel támogatják.

A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 százalékkal), míg 35 százalékuk nem (az EU-ban 40 százalék). Ez az arány most 15 százalékponttal több Magyarországon, mint ugyanebben az időszakban 2019-ben.

A magyarok 70 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest (67 százalék) a magyar válaszadók esetében is, és +10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest (60 százalék).

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeit kommentálva azt mondta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás még fontosabb a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szavazásra hívom a polgárokat, erősítsék meg az európai demokráciát és alakítsák maguk Európa jövőjét!”

Ahogy ez a jogalkotási ciklus a végéhez ér, az uniós polgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép. Mi több, az EU-ban a többség (56 százalék) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, mindössze 28 százalék szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg jelenlegi súlyát.

A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív képe van az Unióról, 39 százalékának semleges (összesen 85 százaléka), míg 14 százalékának negatív a képe. 56 százalék szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha a Parlament szerepe nőne, 9 százalék azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék azt szeretné, hogy csökkenjen.

Metsola elnök hozzátette: „A Parlament és az Európai Unió az elmúlt években példátlan módon teljesített. Kivételes és kihívásokkal teli körülményekkel kellett szembenéznünk, mégis erősebbek és egységesebbek lettünk. A Parlament a polgárok hangja és szószólója volt és marad az EU-ban.”

Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak (31 százalékkal). Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt a polgárok számára, különösen Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának fényében. Jelenleg kilenc országban említik ezt a témát az első (vagy más témával együtt első) helyen a választási kampány prioritásainak sorában, a legmagasabb mértékben Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék).

A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.

Hasonlóképpen, a jövőre vonatkozóan, az uniós polgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén, majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/mezőgazdaság következik (mindkettőt 30 százalék nevezte meg). Míg tízből négy polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint ez nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Nemzeti szinten 15 országban a relatív többség úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban ez az arány 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék. Eközben a szlovén és a cseh polgárok vélik leginkább úgy, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).

A magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság kérdése (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31 százalék).

A polgárok csaknem háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont a 2023. őszi adatokhoz képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, köztük egyötödük (20 százalék) szerint „nagyon” hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 százalék). Ezek az eredmények 2023 őszéhez képest stabilak, és továbbra is magas szinten mértek az egész EU-ban.

A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy, 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság (ez 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.

Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola üdvözölve Julia Navalnaját az ülésteremben, azt mondta: „sokak számára Oroszországban és azon kívül Alekszej Navalnij jelentette a reményt. A jobb napok reményét. A szabad Oroszországba vetett reményt. Reményt a jövőbe”. Metsola hangsúlyozta, hogy „ha a történelem valamire megtanít bennünket, akkor az az, hogy az autokrácia pillérei végül mindig, mindig összeomlanak saját korrupciójuk és az ember szabad élet iránti eredendő vágyának súlya alatt. És amikor ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, az annak lesz köszönhető, amit Alekszej és a családja tett”.

Beszédében Julia Navalnaja azzal vádolta az orosz hatóságokat, élükön Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy megszervezték Alekszej Navalnij meggyilkolását. Azt mondta, hogy a nyilvános gyilkosság ismét megmutatta mindenkinek, hogy „Putyin bármire képes, és hogy nem lehet vele tárgyalni”. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU jelenlegi korlátozó intézkedései közül egyik sem állította meg Oroszország ukrajnai agresszióját. Ennek érdekében innovatívabb ötleteket sürgetett a Putyin-rezsim agressziójának legyőzésére, mind belföldön, mind a szomszédaival szembeni lépéseiben.

„Ha valóban le akarják győzni Putyint, akkor újítóvá kell válniuk (…) Nem árthatnak Putyinnak egy újabb határozattal vagy egy újabb szankciócsomaggal, amely nem különbözik a korábbiaktól (…) Nem egy politikussal, hanem egy véres maffiózóval van dolguk (…) A legfontosabbak a Putyinhoz közel álló emberek, a barátai, társai és a maffia pénzének őrzői (…) Önöknek és mindannyiunknak harcolnunk kell ez ellen a bűnbanda ellen”.

Azzal folytatta, hogy ebben az esetben a politikai innováció a szervezett bűnözés elleni küzdelmet jelenti, nem pedig a politikai versenyt.

„Nem diplomáciai jegyzékek, hanem nyomozások kellenek a pénzügyi machinációk ügyében. Nem aggódó nyilatkozatok, hanem a maffiatársak felkutatására van szükség az Önök országaiban, a diszkrét ügyvédek és pénzemberek felkutatása, akik segítenek Putyinnak és barátainak a pénz elrejtésében”.

Arra is rámutatott, hogy „ebben a harcban megbízható szövetségeseik vannak – több tízmillió orosz van, akik Putyin ellen, a háború ellen, az általa hozott gonoszság ellen vannak”. Zárásként elmondta:

„Putyinnak felelnie kell azért, amit az országommal tett. Putyinnak felelnie kell azért, amit egy békés szomszédos országgal tett. És Putyinnak felelnie kell mindazért, amit Alekszejjel tett”.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Roberta Metsola az első szavazási körben 458 szavazattal megszerezte a leadott 690 titkos távszavazat abszolút többségét, ezzel megnyerte a választást. Kosma Złotowski (ECR, Lengyelország) az ülésnap kezdetén visszavonta jelöltségét, így a jelöltek száma háromra csökkent.

A máltai néppárti képviselő két és fél évig tölti be a Parlament elnöki tisztségét addig, amíg a 2024-es európai választások után fel nem áll az új Parlament.

A szavazás eredménye

1. Roberta Metsola (EPP, Málta): 458

2. Alice Bah Kuhnke (Zöldek/EFA, Svédország): 101

3. Sira Rego (Baloldal, Spanyolország): 57

Összes leadott szavazat: 690

Üres vagy érvénytelen szavazat: 74

A megválasztáshoz szükséges abszolút többség: 309

Roberta Metsoláról

Roberta Mesola 1979-ben született Máltán. 2013 óta az Európai Parlament képviselője, most pedig a valaha megválasztott legfiatalabb elnöke lett. 2020 novemberétől töltötte be az első alelnöki posztot, majd David Sassoli elnök január 11-i halálát követően a Parlament megbízott elnöke volt. Az Európai Parlament történetének harmadik elnöknője lesz, Simone Veil (1979-1982) és Nicole Fontaine (1999-2002) után.

Metsola megválasztása utáni beszédében elmondta: „Elnökként elsőként David Sassoli örökségére szeretnék gondolni: harcos volt, Európáért és értünk, ezért a Parlamentért küzdött […]. Azzal tisztelgek emléke előtt, hogy elnökként mindig kiállok Európáért, a demokrácia, a méltóság, az igazság, a szolidaritás, az egyenlőség, a jogállamiság és az alapvető jogok jelentette közös értékeinkért.

Szeretném, ha visszatérne az emberek hite és lelkesedése az európai projekt iránt […]. Kedves európaiak, a következő években Európa szerte többen ettől az intézménytől várják majd az iránymutatást, míg mások ehelyett a demokratikus értékeink és európai alapelveink határait próbálgatják majd. Fel kell vennünk a harcot az unióellenes szólamokkal, amelyek annyira könnyedén terjednek. A félretájékoztatás és a hamis információk terjesztése felerősödött a járvány idején, és számára mindig termékeny talaj a könnyen kiaknázható cinizmus és a nacionalizmus, az önkény, a protekcionizmus és a bezárkózás kínálta olcsó megoldások” – mondta Metsola.

Metsola elnök hangsúlyozta: „Európa azonban pont ennek ellentétéről szól. Arról, hogy kiálljunk egymásért, hogy közel hozzunk egymáshoz az embereket. Hogy megvédjük az alapító apák és anyák elveit, amelyek a háború romjaiból és a Holocausttól a békéig, a reményig, és a jólétig vezettek minket. 22 évvel ezelőtt Nicole Fontaine-t választották meg, 20 évvel Simone Veil elnöksége után. Nem kell ahhoz még 20 évet várnunk, hogy egy másik nő is itt állhasson” – jelentette ki Metsola elnök.

Az elnök teljes felszólalása itt tekinthető meg.