Az ARX Equity Partners bejelentette, hogy többségi tulajdonrészt szerzett a WTS globális hálózatához tartozó WTS Klient holdingcégében, a Klient Holdingban. A tranzakció során a felek közös szándéka volt, hogy az új befektető megjelenése ne csak pénzügyi támogatást nyújtson a további természetes növekedéshez, hanem további piaci felvásárlások lehetőségét is megteremtse. A bővülés mellett a technológiai újítások és a legmodernebb IT-megoldások gyors alkalmazása szintén stratégiai célja az új tulajdonosi szerkezettel rendelkező cégcsoportnak.

A felvásárlással kezdődő dinamikus növekedést első körben senior partneri kinevezésekkel, illetve új üzletágvezető partnerek kinevezésével biztosítja a WTS Klient. Gyányi Tamás személyében az adótanácsadási és bérszámfejtési tevékenység új senior partnerét, Szeles Szabolcs személyében pedig a pénzügyi tanácsadási és könyvelési tevékenység új senior partnerét mutatták be. Balogh Eszter könyvelési partner mellé további három vezető munkatárs is csatlakozott üzletágvezető partnerként: Fodor Marianna a bérszámfejtési, Baldauf Csaba a pénzügyi tanácsadási, Szadai András pedig az adótanácsadási üzletágat vezeti. A WTS Klient Felügyelőbizottságának új elnöke az egyik Big4 cég korábbi ügyvezető partnere, Robert Stöllinger lesz, aki több mint 25 éves magyarországi tanácsadói és vállalatvezetői tapasztalatával szintén nagyban hozzájárul a töretlen fejlődéshez.

„A WTS Klientben való részesedésszerzéssel egy olyan új, dinamikusan fejlődő iparágba fektettünk be, amelyik jól illeszkedik az ARX Equity Partners befektetési portfóliójába. Biztosak vagyunk benne, hogy a következő években a kiváló ügyfélkörrel és rendkívül képzett szakemberekkel rendelkező WTS Klient még előrébb kerül Magyarország vezető adó- és pénzügyi tanácsadó vállalatainak listáján” – nyilatkozta az akvizícióról Lendvai-Lintner Béla, az ARX magyarországi partnere.

„Nagy öröm számunkra, hogy az ARX Equity Partnersben egy olyan társbefektetőre találtunk, amely régiós tapasztalatával, világos növekedési stratégiájával és biztos pénzügyi hátterével segítheti cégcsoportunk további töretlen fejlődését. Meggyőződésünk, hogy az ARX Equity Partners támogatásával, valamint az új senior és üzletágvezető partnereink segítségével a következő években vezető szerepet tölthetünk be a számviteli és adózási tanácsadási piac magyarországi konszolidációjában” – mondta Lambert Zoltán, a cégcsoport ügyvezető partnere.

Robert Stöllinger 1992-ben csatlakozott a KPMG Magyarországhoz, majd 2003-tól a teljes hazai KPMG vezetésével bízták meg. Ezt a pozíciót folyamatosan 16 éven keresztül megszakítás nélkül ő töltötte be. Vezetői időszaka alatt a 2003-ban még 380 fős KPMG Magyarország 1300 fős nagyvállalattá fejlődött, amely a hazai gazdaság szinte minden jelentős szereplője számára nyújt szakmai szolgáltatásokat. Ez idő alatt jött létre a könyvvizsgálat digitalizációjának egyik kiemelkedő újítása, a Digital Audit Center (DAC), amely a teljes KPMG hálózatában is egyedülálló fejlesztés, ekkor indult el és fejlődött kiemelkedő központtá a globális ügyfeleket kiszolgáló szolgáltató központ (KGSH), Budapesten épült fel a KPMG globális sporttanácsadási részlege, és alapjaiban újult meg a tanácsadási tevékenység is. A most leköszönő vezérigazgató 2014-ig az audit részleg vezetőjeként is dolgozott, majd 2016-tól az üzleti tanácsadási részleg vezetője is volt.

„Életem felét ennél a cégnél töltöttem és az elköszönés felé tartva is úgy érzem, szinte minden percét élveztem. Kiváltság volt a KPMG-nél dolgozni. Fantasztikus lehetőségek és kemény kihívások jellemezték az itt töltött éveket. Vezetőként az ember könnyen abba a hibába esik, hogy pótolhatatlannak érzi magát, de egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy a rátermett utódok itt vannak házon belül. Teljes nyugalommal rájuk tudjuk bízni a cég jövőbeni vezetését: Rezső, Gábor, jó munkát kívánok nektek!” – mondta el Robert Stöllinger.

Az új vezérigazgató, Rózsai Rezső 1997-ben érkezett pályakezdőként a KPMG Hungária Kft-hez. Dinamikus karrierútján Rózsai Rezső 2002-től audit managerként dolgozott, 2008-ban partnerré választották, 2014-től pedig az audit részleg vezetője lett. Az elmúlt 10 évben olyan vállalatok könyvvizsgálója volt, mint a BMW, a Continental, a Graphisoft, a Mercedes-Benz, az SAP, a Siemens vagy a Zwack Unicum. Komoly tapasztalata van, vállalat átalakításokban, felvásárlásokkal kapcsolatos pénzügyi és számviteli tanácsadásban és IFRS átállásban. A vezérigazgatói feladatok ellátása mellett Rózsai Rezső a továbbiakban is vezeti a KPMG Magyarország audit részlegét.

„Egy sikeres céget veszek át Roberttől, akitől nagyon sokat tanultam. Nehéz lesz őt pótolni, de minden erőnkkel azon fogunk dolgozni, hogy tovább építsük ezt az örökséget” – mondta Rózsai Rezső, a társaság új vezérigazgatója.

Az üzleti tanácsadási részleg vezetését Beer Gábor veszi át, aki 2014 óta a KPMG Magyarország adó- és jogi tanácsadási szolgáltatásokért felelős vezető partnere. 1999 óta foglalkozik adótanácsadással, 2000-ben csatlakozott a KPMG-hez. Elsősorban az ingatlan- és az ipari szektort érintő adózási kérdések szakértője, ezen felül komoly tapasztalattal rendelkezik nemzetközi adózási kérdésekben, és elismert tanácsadó a vállalatfelvásárlásokhoz és fúziókhoz kapcsolódó adótanácsadás terén is.

„Robert vezetése alatt megújult a tanácsadási részleg is. Az elmúlt időszakban nap, mint nap látom, hogy a csapat kiváló munkát végez. A kitűnő szakembereink sokféle tudását fogom bátran és még jobban integrálni, mert ez vezet el oda, hogy a legfontosabb ügyekben az élen járjunk.” – mondta Beer Gábor, a tanácsadási részleg új vezetője. 

(Nyitó képünk a júliusi KPMG meetupon készült) 

Sokan beszélnek az agilitásról, de nagyon kevés vállalatnak sikerül valóban azzá válnia – állapította meg a Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a cég mai sajtótájékoztatóján. Különösen a nagyvállalatok esetében igaz, hogy az új trendek inkább veszélyt jelentenek számukra, mint lehetőséget, mert az agilis cégvezetés kevés a sikerhez, a teljes vállalatot átható kultúraváltásra van szükség, és ez nem könnyű feladat.

A KPMG felmérése szerint a vállalatvezetők 63 százaléka tekint „diszruptorként” a cégére a maga piacán, de ennél valójában sokkal kevesebben lesznek azok, akiknek valóban sikerül megváltoztatniuk az adott piac játékszabályait. Másik oldalról viszont a diszrupció többnyire nem a teljes értékláncot érinti, sokkal inkább annak egy jól meghatározott részét, a disztribúciót, vagy az ügyfélkapcsolatokat, míg gyakori, hogy az alapvető üzleti célok változatlanok, de a későn jövők így is pillanatok alatt óriási versenyhátrányba kerülhetnek.

„Mindezek miatt rég nem igaz a mondás, hogy a nagyhal megeszi a kishalat, a helyzet ezzel szemben az, hogy a gyors hal eszi meg a lassút. A versenyre legnagyobb veszélyt pedig a gyorsak és a nagy szereplők jelentik – jellemzően ilyenek a bigtech platformszolgáltatók” – mondta a vezérigazgató.

Ami a cégvezetők által megélt kockázatokat illeti, azok között az erősorrend a cég tavalyi felmérése óta alapvetően megváltozott. Az első helyre a klímaváltozás került, ezt követi a technológiai átalakulás és vele a magas hozzáadott értékű munkaerő hiánya, a geopolitikai helyzet, a kiberbiztonság, és a normál működési kockázatok csak ezek után következnek.

„De kockázat és kockázat között nagy a különbség – hívta fel a figyelmet Robert Stöllinger – a klímaváltozás lassabb, bizonyos szempontból tervezhető, ezzel szemben a technológiai változás hirtelen érkezik és gyors lefutású egy vállalat számára. Mégis a két legfontosabb tényező, amely meghatározza a világ legnagyobb vállalatainak gondolkodását, a klímaváltozás és a munkaerő átalakítása, a KPMG tanácsadói tevékenységében is egyre nagyobb ügyféligény jelentkezik e témakörök mentén, nemzetközi és hazai szinten is.”

„Ami a klímaváltozást illeti, aligha kérdéses, hogy a katasztrófa elkerülésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azon belül is elsősorban a megújuló (karbonsemleges) energiaforrások használatának bővítése, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése segíthet” – mondta a klímakockázattal kapcsolatban Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásért felelős partnere. – Csakhogy a megújuló energiaforrások egy része jelenleg nem versenyképes, az energiahatékonysági beruházások egy része tisztán üzleti alapon belátható időn belül nem térül meg.”

Mégis létezik, és gyorsan erősödik a vállalkozásokon egy klímatudatossági kényszer, mert a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb olcsóbb, kényelmesebb megoldást egy adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt környezettudatos eljárásokkal valósítják meg. „Ahol a keresleti oldal tudatossága sem kényszeríti klímatudatos megoldásra a cégeket, ott felértékelődik az állam és a szabályozás szerepe” – tette hozzá Kovács Csaba.

„A megfelelően képzett munkaerő hiányának következtében kulcsfontosságúvá válik a szervezet megtartó képességének növelése. Ehhez viszont elengedhetetlen a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra folyamatos fejlesztése” – mondta Taksz Ildikó, a KPMG partnere. – „A jól működő szervezethez a HR vezetésben pszichológiai, matematikai és üzleti szemlélet és agilis működés szükséges, hiszen a technológiai innovációk áthatják a HR funkcióját is: a HR szolgáltatások digitalizálódnak, előtérbe kerül itt is az adatelemzés, automatizálás, ezek mindegyike ma már kritikus a megfelelő munkavállalói élmény biztosításához is.”

Magyarországon egyértelműen látszanak a munkaerőpiac átalakulásának a jelei, ám a szervezetek döntő többsége, kiemelten a KKV szektorban és a közigazgatásban Taksz Ildikó szerint nem tud önerőből válaszolni ezekre a kihívásokra. A gyors változások miatt az üzleti sikerek elérésének alapfeltétele a HR funkció átalakítása, az agilitás növelése, és egy olyan munkahelyi struktúra kialakítása, ami megfelel a digitális kor elvárásainak, hogy a munkavállalók elkötelezetté váljanak.