Az ez évi programsorozat központi üzenete, hogy a magyar film mindenkié, köszönhetően többek között annak, hogy a Magyar Film Napja mára sokakat vonzó filmünneppé vált. A kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoznak. A korábbi évek hagyományát folytatva televíziós csatornák, mozik és streamingszolgáltatók is bekapcsolódnak a programsorozatba, hogy április utolsó hetében minél több hazai alkotás legyen látható országszerte.

A Cinema City mozihálózat ebben a hónapban minden kedden kedvezményes, 2200 forintos jegyáron kínálja a magyar filmekre szóló belépőket. Április 30. – május 3. között pedig minden nap ugyanezen az áron lesz megtekinthető az összes műsoron lévő magyar alkotás. A mozis együttműködés ráadásul nemcsak kedvezményes jegyeket jelent, hanem különleges eseményeket is. A Cinema City és a Svenk Podcast együttműködésének köszönhetően három helyszínen speciális vetítések várják a nézőket, amelyeket közönségtalálkozók követnek. Budapesten Szabó István és Robert Lantos vesz részt A napfény íze, míg Koltai Lajos a Semmelweis vetítésén, Székesfehérváron pedig Szabó Simon lesz a Moszkva tér köré szervezett beszélgetés vendége.

A Magyar Film Napja egyik legizgalmasabb vállalása idén, hogy különleges helyszínekre szervezett pop-up vetítésekre is be lehet ülni, ahol hangulatában vagy tematikájában illeszkedő környezetben elevenednek meg az ikonikus magyar filmek. Ennek megfelelően lesz látható például A Sose halunk meg a Kincsem Parkban Koltai Róbert részvételével, illetve A nemzet aranyai a Császár–Komjádi Uszodában Kiss Gergely társaságában.

A programsorozat ugyanakkor nemcsak a vetítésekről szól, hanem a magyar film történetének felfedezéséről is. A kulisszák iránt érdeklődőket április végén filmtörténeti helyszínbejárások várják az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Pannónia Filmstúdió épületében és a Róna utcai NFI Stúdiókban, azaz a “filmgyárban”.

Különösen fontos fejlemény, hogy 2026-ban tovább bővül a diákok és egyetemisták bevonása a Magyar Film Napja programjaiba. A MOME hallgatói az első magyar film, A táncz ihletésére plakáttervező kurzus keretében dolgoznak, amely egyszerre reflektál a magyar film születésére és annak kortárs újraértelmezésére. Az elkészült művekből kiállítás nyílik április 27-én. A legjobb munkákat szakmai zsűri díjazza, a tárlat pedig a programsorozat nyitányának egyik fontos eleme lesz.

Hasonlóan izgalmas kezdeményezés a Színház-és Filmművészeti Egyetem Intézeteinek közös nyílt Szakmai Napja a Magyar Film 125 éves jubileumának alkalmából, ami szintén A táncz előtt tiszteleg. Az ELTE részvétele ugyancsak új és izgalmas színfoltja a rendezvénysorozatnak. Az ELTE Szemle, amely 2024-ben hallgatói kezdeményezésből nőtte ki magát egyetemi filmfesztivállá, ebben az évben a Magyar Film Napja partnereként valósul meg április 29. – május 2. között. A program az ELTE filmes képzésein készülő hallgatói alkotásokat mutatja be a Stúdió K Színházban, a margitszigeti Kristály Színtérben és a Corvin Moziban.

Az idei Magyar Film Napja nemcsak emlékezésre hív, hanem közös ünneplésre és a jövő felé fordulásra is. A folyamatosan bővülő partneri együttműködések, a sokszínű programok mind azt a célt szolgálják, hogy a magyar filmek minél több emberhez eljussanak és egyre többen fedezzék fel a hazai alkotókat.

A Nemzeti Filmintézet szeptember 16-21. között rendezi meg a 8. Budapesti Klasszikus Film Maratont (BKFM). A restaurált magyar és külföldi filmeket felvonultató fesztiválra három világsztár már biztosan érkezik, és személyesen mutatja be filmjeit a közönségnek.

„Egy producer akkor teszi a legjobban a dolgát, ha nem irányít, hanem támogat. Olyan rendezőkkel dolgozom, akik markáns elképzeléssel rendelkeznek és mellettük az én dolgom az, hogy ezt a víziót a vászonra segítsem, ne pedig átformáljam.” – fejtette ki korábban a produceri munkáról vallott nézeteit Robert Lantos, akit csaknem 30 éves kapcsolat fűz David Cronenberg és Atom Egoyan rendezőkhöz.

Az örmény gyökerekkel rendelkező, a filmjeit az identitáskeresés, illetve a múlt feldolgozása köré építő Egoyan együttműködése a producerrel az 1997-es Eljövendő szép napok-kal kezdődött, amiért rögtön el is nyerték a cannes-i fesztiválon a zsűri nagydíját, a FIPRESCI díjat, továbbá az alkotás két Oscar-jelölést kapott. A film egy kisvárosi tragédia utóhatását mutatja be, érzékenyen boncolgatva a gyász, a bűntudat, a felszín alatt meghúzódó titkok, érdekek és ellentétek eredőit.

„Robert nemcsak támogat, hanem ösztönöz is. Nála nem kellett kompromisszumokat kötnöm. A művészi szabadságot úgy biztosítja, hogy közben mindig a lehető legjobb formádat akarja előcsalogatni.” – mondta korábban Egoyan, amikor arról kérdezték, hogy mi biztosítja kettejük szövetségének szilárd alapját.

A rendkívül pozitív fogadtatásban részesülő, első közös munkát számos további követte: például az örmény népirtás történelmi traumáját és annak generációkon átívelő hatását bemutató Ararát (2002), vagy a megtörtént bűnügyet feldolgozó, a média, az előítéletek és az igazság keresésének összetett viszonyát vizsgáló Az igazság fogságában (2005).

Hasonlóan szoros szakmai kapcsolat fűzi Lantost a testhorrorokkal befutott, de a filmjeiben a technológia és az emberi psziché határait is előszeretettel boncolgató David Cronenberghez is. Egyik legismertebb közös munkájuk a Karambol (1996), ami provokatív témájával – az autóbalesetek és a szexualitás bizarr összefonódása – óriási felháborodást keltett, a premier idején több országban is betiltották. Cannes-ban viszont megkapta a rangos fesztivál zsűrijének különdíját a modern társadalom elidegenedését nyers, hideg esztétikával vászonra vivő alkotás.

„Robert meglátja a zavarba ejtő történetek mögött rejlő igazságot és nem fél attól, hogy ezeket a széles nyilvánosság elé tárja” – summázta véleményét David Cronenberg a producerről, akivel később együtt készítették el a virtualitás és a valóság közti határokat elmosó thrillert, az Existenz – Az élet játékát (1999), valamint a brutális maffiatörténetet megörökítő Eastern Promises – Gyilkos ígéretek-et (2007). Utóbbi a rendező egyik legsikeresebb és nem utolsósorban legközérthetőbbnek tartott filmje, amelynek férfi főszerepéért Viggo Mortensent Oscar-díjra jelölték.

A Lantos-Egoyan-Cronenberg háromszög több mint producer-rendező viszony. Sokkal inkább olyan művészi és emberi kapcsolat, amely bizonyítja, hogy a szenvedély, a kockázatvállalás és a művészi integritás képes valódi értéket teremteni a filmművészetben.

A 2017-ben alapított Budapesti Klasszikus Film Maratont a korábbi években olyan világsztárok tisztelték meg személyes részvételükkel, mint Claudia Cardinale, Pierre Richard, Udo Kier, Jean-Marc Barr, Kevin és Andrew Macdonald, Wim Wenders és Costa Gavras.

Március 8-án, szombaton este duplarésszel robban be az izgalmasnak ígérkező Hunyadi a TV2 műsorán, majd vasárnap folytatódik a 3. epizóddal, és heti rendszerességgel lesz látható.

A tízrészes Hunyadi-sorozat a legendás magyar hadvezérről, Hunyadi Jánosról szól. A Variety szerint minden idők egyik legepikusabb európai televíziós produkciójának producere a magyar származású Robert Lantos.

Hunyadi János – Mátyás király apja, Magyarország kormányzója – külső és belső ellenségekkel egyaránt megküzd, hogy hazáját és a keresztény Európát megóvja az oszmán hódítóktól és biztosítsa családja helyét a kor zűrzavaros magyar politikájában. A sok-sok intrika, hatalomvágy, hőstett és árulás mellett természetesen szerelmi szál is megjelenik a történetben. A széria Bán Mór Hunyadi című regénysorozatának adaptációja, és páratlan vállalkozás a magyar televíziózás történetében.
Különlegessége, hogy több mint hatszáz – köztük több nemzetközi – színész és kaszkadőr részvételével készült, és a szereplők saját anyanyelvükön szólalnak meg, ezzel növelve a történelmi hitelességet. A film szereplői egyes jelenetekben összesen 9 nyelven, köztük a magyar mellett németül, törökül, olaszul, csehül, románul és szerbül is beszélnek. Ezt a rendezői változatot a történelmi hűség iránt rajongóknak a SuperTV2-n vetíti majd a csatorna, míg a magyar nagyközönség számára készített változat a TV2-n lesz látható.

„A TV2 Csoport a Hunyadi sorozat indulása óta együttműködik ezzel az epikus projekttel. A szereposztás kiemelkedő, és alig várjuk, hogy bemutathassuk nézőinknek. A sorozat az európai civilizációnkat megmentő csaták grandiózus reprodukcióján keresztül mutatja be Hunyadi János – az egyik legnagyobb magyar hős – drámai életét és felemelkedését” – mondta Pavel Stanchev, a TV2 Csoport vezérigazgatója.

A címszerepet a 28 éves erdélyi magyar színész, Kádár L. Gellért alakítja. Felesége, Szilágyi Erzsébet szerepében Rujder Vivient láthatják. A magyar szereplők között van még többek között Fekete Ernő, Gálffi László, Hermányi Mariann, Medveczky Balázs és Törőcsik Franciska. A nemzetközi színészgárdát mások mellett Laurence Rupp (Barbárok), Giancarlo Giannini (Casino Royale) és Karel Roden (A Bourne-csapda) alkotják.

A sorozat rendezői az Oscar-jelölt és Emmy-díjas Robert Dornhelm, Nagypál Orsi, Szász Attila és Lengyel Balázs. A Beta Film és a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával létrejött Hunyadit tavaly októberben mutatták be nagy sikerrel Cannes-ban a filmes, televíziós és streamingszakma legnagyobb tartalomgyártói és vásárlói előtt. Ez volt az első alkalom, hogy magyar produkció ilyen kiemelt figyelmet kapott a nemzetközi szakmai közvéleménytől.

Hunyadi március 8-án 20 órakor duplarész, március 9-án 21 órakor 3. epizód a TV2 műsorán.