1. Roamingozzunk tudatosan

Már-már nosztalgiával tekintünk vissza azokra az időkre, mikor csak a WiFi miatt tértünk be egy külföldi kávézóba, hogy megtervezzük az útvonalat a szállásunkig. Hogy ez valóban csak emlékkép maradjon, fontos, hogy az utazás előtt ellenőrizzük a roaming adatkeretünket. Amennyiben az EU-ban és az 1-es díjzóna országaiban nyaralunk, könnyebb a dolgunk, ugyanis a roamingszabályozásnak köszönhetően hasonló előírások vonatkoznak ránk, mintha otthon tartózkodnánk. Hívások esetén a roamingdíj alapja a díjcsomagunk hálózaton kívüli percdíja, azaz ugyanannyiért telefonálhatunk, mintha egy másik szolgáltatóhoz tartozó számot hívnánk otthon.

A belföldi adatkeretünket felhasználhatjuk külföldön is, de érdemes ellenőrizni, hogy a díjcsomagunkra vonatkozóan vannak-e roamingkorlátozások, hogy ne a legrosszabb pillanatban fogyjon el a mobilnetünk. Amennyiben EU-n kívüli helyszín az úticélunk, már utazás előtt nézzünk utána az adott ország szabályozásainak és annak, hogy a szolgáltatónk milyen roaming-szolgáltatásokat kínál, hogy ki tudjuk választani a számunkra legkedvezőbb opciót.

2. Vízparton is biztonságban

Ha a vízparti pihenés során a telefonunk helyett mi szeretnénk kikapcsolódni, érdemes néhány dologra figyelni. A fekete képernyő miatt a telefonok közvetlen napfényben hamar túlmelegedhetnek, ezért a strandon – amikor nem használjuk – érdemes a táskánkban, árnyékos helyen tartani. Amennyiben úgy érezzük, már megtörtént a baj és túlmelegedett a mobilunk, azonnal kapcsoljuk ki, és lassan hűtsük le.

Habár vonzóak lehetnek a reklámokban látott búvárkodós képek, fontos hangsúlyozni, hogy nem minden készülék alkalmas a víz alatti fotózásra. A legtöbb mobil esetében a vízállóság azt jelenti, hogy nem történik baj, ha eső éri, vagy mosogatás közben ráfröccsen a víz. Mielőtt azonban úszni indulnánk a telefonunkkal, érdemes alaposan utánanézni a készülék tulajdonságainak, ugyanis még a csúcskategóriás, valóban vízálló telefonokat sem feltétlenül vihetjük magunkkal órákra a vízbe.

3. Készülékbiztosítás – mielőtt megtörténne a baj

Bár fontos az elővigyázatosság, néha így sem tudjuk elkerülni, hogy megtörténjen a baj. Épp ezért érdemes készülékbiztosítást kötni, így hazaérkezve megkönnyebbülés lehet, ha a költekezések után nem egy új telefonért kell venni az irányt a repülőtérről.

4. Applikációkkal a teljes kényelemért

Érdemes már előre utánanézni, hogy milyen applikációkkal tudjuk könnyebbé tenni a külföldi tartózkodásunkat. Hasznosak lehetnek például a különböző közlekedési alkalmazások, mint a helyi közösségi közlekedési applikáció, vagy az Uber, de a Tripadvisor és a Google Fordító is kapóra jöhet. Néha a legnagyobb kikapcsolódást az jelenti, ha utazás közben be tudjuk hozni a lemaradásunkat a kedvenc sorozatunkból. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a streamingszolgáltatók kínálata országonként változhat, ezért lehet, hogy a sorozatunk nem lesz elérhető az adott régióban.

5. Néha kapcsoljunk ki

Bár a mobiltelefon valóban remek társ lehet az utazás során, fontos megtalálni az egyensúlyt a digitális és az online világ között, és érdemes tudatosan használni a készüléket. Ha hajlamosak vagyunk pihenés közben is rápillantani a munkahelyi e-mailekre, már indulás előtt kapcsoljuk ki az értesítéseket, sőt, bizonyos alkalmazások segítségével akár le is zárhatunk applikációkat, hogy kisebb legyen a kísértés.

A barangolásért fizetendő többletdíjak eltörlésének folytatását tartalmazó jogszabály értelmében a fogyasztók továbbra is szabadon telefonálhatnak az Unióból bárhonnan anélkül, hogy az otthoni díjaknál többet fizetnének. Ráadásul mostantól külföldön is az otthonival megegyező sebességű és minőségű mobilkapcsolatot élvezhetnek a felhasználók. A barangolás-szolgáltatóknak ugyanis ugyanolyan minőségű roamingot kell biztosítaniuk, mint az otthoni szolgáltató, ha a meglátogatott ország hálózatán létezik a szolgáltatás. A Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők elérték, hogy az új szabályok tiltsák a barangolási szolgáltatások minőségének lerontását (például a 4G-ről 3G-re váltást).

Az utazók és a fogyatékossággal élők ezentúl további költségek nélkül és a hívó fél tartózkodási helyét tartalmazó információk továbbítása mellett érhetik el a segélyhívó számokat, akár hívással, akár szöveges üzenettel. A szolgáltatóknak kötelező lesz tájékoztatást nyújtani a 112-es európai segélyhívó számról.

Fotó: NordWood Themes/unsplash.com

Az Ukrajnában kialakult helyzetre tekintettel a Telekom ügyfelei 2022. február 1-től (visszavonásig) ukrajnai roaming partnerhálózatokon forgalmazott roaming díjait, beleértve az alapdíjas hanghívásokat, az alapdíjas SMS-eket és a mobilinternet forgalmat, teljes mértékben, összeghatár nélkül jóváírja annak érdekében, hogy a hozzátartozóikkal történő kommunikációjukat támogassa – adta hírül a Magyar Telekom, Vállalati kommunikációs igazgatósága.

A Vodafone Magyarország bejelentette, hogy a szolgáltató minden Ukrajnában tartózkodó lakossági ügyfelének díjmentessé teszi a roamingot, az SMS-, adat- és hívásforgalom esetében egyaránt. A díjmentes forgalmazás Magyarországra indított hívásokra és SMS-ekre, valamint az Ukrajnán belüli forgalmazásra vonatkozik – írja a Vodafone közleménye.

Ugyancsak ingyenessé tette szolgáltatásait Ukrajnában tartózkodó ügyfeleinek a Yettel.

Fotó: Max Kukurudziak, Unsplash 

A Vodafone Magyarország a kezdetek óta élen jár az 5G fejlesztésében, most pedig újabb fontos mérföldkövet jelentettek be: immár 23 országban érhető el az 5G roaming szolgáltatás a Vodafone Magyarország ügyfelei számára, ha külföldre látogatnak. A külföldi szolgáltatókkal kötött megállapodásoknak köszönhetően mostantól Európában, Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen is élvezhetik az ügyfelek az újgenerációs mobilhálózat nyújtotta előnyöket.

A korábbi mobilhálózat-generációkhoz (3G, 4G) képest az 5G közel sem olyan elterjedt külföldön, a szolgáltatók  kisebb csoportja rendelkezik csak 5G hálózattal. Ők többnyire – a Vodafone Magyarországhoz hasonlóan – olyan innovatív szemléletű szolgáltatók, akik gyorsan reagálnak az ügyféligényekre saját piacukon. A Vodafone Magyarország velük együttműködve tette elérhetővé 23 országban az 5G roaming szolgáltatást.

A Vodafone 5G-képes telefonnal és díjcsomaggal rendelkező ügyfelei külön díjfizetés nélkül élvezhetik az 5G nyújtotta előnyöket külföldön. A mobiltelefonok automatikusan csatlakoznak a hálózatra az adott ország Vodafone-partnerének 5G lefedettségi területén, ha a készüléken engedélyezve van az 5G szolgáltatás használata.

A bejelentés különösen előnyös lehet a téli sportok kedvelőinek, ha a közeljövőben Ausztriába, Svájcba vagy Olaszországba utaznak, hiszen ezekben az országokban már az újgenerációs hálózat kiemelkedő képességeit – így a megnövekedett sebességet és kapacitást, valamint a minimális késleltetést – élvezhetik. Ugyanakkor, a téli időszakban távolabbi, meleg úticélt választók is igénybe vehetik az 5G roaming szolgáltatást, ami többek között a rendkívüli népszerűségnek örvendő Thaiföldön, továbbá az Egyesült Arab Emírségekben és Taiwanon is elérhető.

A Vodafone a jövőben további szolgáltatókkal tervez megállapodást kötni annak érdekében, hogy az ügyfeleknek külföldi útjuk során se kelljen lemondaniuk az 5G szolgáltatás előnyeiről.

 Az 5G roaming az alábbi országokban érhető el a Vodafone ügyfelei számára:

• Amerikai Egyesült Államok
• Ausztria
• Belgium
• Bulgária
• Dél-Korea
• Egyesült Arab Emírségek
• Egyesült Királyság
• Finnország
• Hollandia
• Hong-Kong
• Írország
• Kína
• Lengyelország
• Lettország
• Luxemburg
• Németország
• Olaszország
• Románia
• Svájc
• Szaúd-Arábia
• Taiwan
• Thaiföld
• Törökország

Az analóg, 450 MHz-es rádiótelefon szolgáltatást 1990. október 15-én indította el a Westel Rádiótelefon (később Westel 0660) Kft., amely a Magyar Telekom jogelődje, a Matáv és az amerikai US West International vegyesvállalata volt. Ez volt egyben az első kereskedelmi mobilszolgáltatás Közép-Európában is. Ezt követte 1994-ben a Westel 900 (később T-Mobile Magyarország, majd Magyar Telekom) által a 900 MHz-es sávban elindított második generációs (2G), GSM alapú szolgáltatás. A GSM rendszer az analóg szolgáltatással szemben jobb minőségű beszédhangot, nagyobb hálózati kapacitást, hangpostát és roaming lehetőséget, majd később a szöveges üzenetek (SMS) küldésének lehetőségét és az első adatszolgáltatást nyújtotta az ügyfeleknek. A jó minőségű multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő 3G mobilszolgáltatást szintén a T-Mobile indította el elsőként Magyarországon 2005-ben.

A mobilinternetezés valódi élményét végül a következő, negyedik generációs (4G/LTE) szolgáltatás hozta el, amelyet a Telekom 2012 elejétől kínál az ügyfeleknek. Ez a technológia ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek kiszolgálásában, hiszen az NMHH adatai szerint 2019. negyedik negyedévben már a teljes belföldi mobilinternetforgalom 96,3%-a és a belföldön indított hívásforgalom 25,2%-a zajlott a 4G hálózatokon keresztül. A Telekom csaknem az ország egészén, 3120 településen biztosítja nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű 4G szolgáltatását, hálózatán a lakosságra vetített kültéri 4G lefedettség meghaladja a 99%-ot, a beltéri 4G lefedettség pedig közel 90%-os.

A Telekom számára mindig fontos volt, hogy ügyfelei számára mielőbb elérhetővé tegye a legújabb technológiákat. Ezért az 5G frekvenciaaukción való sikeres szereplést követően nem sokkal, idén áprilisban elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását is, amely mostanra Budapest és Budaörs mellett már 16 Balaton parti településen, valamint 5 megyeszékhelyen (Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Szombathely) teszi elérhetővé a gigabites sebességű mobilnetet*. Igénybevételéhez az 5G hálózati lefedettség mellett 5G-képes készülékre és megfelelő mobiladatcsomagra van szükség. A Telekom szeptember 4-től két korlátlan adatcsomagjában alapértelmezetten elérhetővé teszi az 5G szolgáltatást. A Telekom tervei szerint év végéig tovább növeli 5G lefedettségét. Az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést, és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G technológia számos új lehetőséget nyit majd úgy az ipari felhasználásban, mint az emberek mindennapi életében.

A Telekom mobilhálózatán a mai napig növekszik a hangforgalom, az éves beszédforgalom idén várhatóan eléri a 10 milliárd percet, míg 2015-ben kb. 9 milliárd perc volt. Ennél jóval meredekebben növekszik az éves adatforgalom, ami az öt évvel ezelőttihez képest több mint a nyolcszorosára nőtt, a tavalyi második negyedéves adatokhoz képest 60%-kal ugrott meg idén második negyedévben. A Telekom ügyfelei havonta átlagosan 5,5 GB adatot forgalmaztak eddig 2020-ban.

A mobiltelefónia töretlen sikerét mutatja, hogy ma Magyarországon összesen 11,3 millió aktivált SIM-kártya van. A Magyar Telekom a kezdetektől fogva megőrizte piacvezető szerepét, piaci részaránya 2019 végén 44,8% volt. A Telekom hálózatában a SIM kártyák száma közel 5,4 millió (közel 65%-uk szerződéses), a szélessávú mobilelőfizetések száma pedig 3,18 millió.

* Részleges településlefedettség. Az 5G szolgáltatás kínált maximális letöltési sebessége 1 Gbps, ennek elérése függ a megfelelő képességű, az adott technológiát támogató készülék meglététől; attól, hogy az adott ponton támogatja-e a hálózat azt a sebességet, valamint a rádiós- és forgalmi körülményektől.

A Telekom mobilszolgáltatások fontosabb mérföldkövei az utóbbi 25 évben:

1990. október 15.: elindult a Westel Rádiótelefon Kft. analóg mobilszolgáltatása, amely az első kereskedelmi mobilszolgáltatás volt Magyarországon és Közép-Európában is

1994: a Matáv és a US West vegyes vállalata, a Westel 900 (2004-től T-Mobile, 2006-tól Magyar Telekom), valamint a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM (ma Telenor Magyarország), elindította a GSM rendszerű, digitális szolgáltatását (2G) a 900 MHz-es sávban

1995: elküldték az első magyarországi SMS-t a Westel 900 hálózatán. Az elmúlt 25 évben közel 12 milliárd SMS-t küldtek el a Telekom ügyfelei.

1999: piacra lépett a harmadik mobilszolgáltató, a Vodafone Magyarország

2000: a Westel 900 átlépte az 1 milliós ügyfélszámot

2001: A Westel elindította a mobilinternet elterjedését és a multimédia alkalmazások megjelenését is lehetővé tevő GPRS, azaz csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást, amely akár 30 Kbit/s sebességet kínált

2002: a mobiltelefon-előfizetők száma először haladta meg a vezetékes telefonvonalak számát a Telekom Csoportnál; a Telekom a világon első szolgáltatóként vezette be a szöveget, képet, hangot és videót egyaránt továbbító multimédiás üzenetküldést (MMS-t)

2003: Megszűnt a 450 MHz-es (0660-as) analóg mobilszolgáltatás, a meglevő ügyfelek előfizetését GSM-re cserélték

2004: A Westel felvette a T-Mobile nevet, a társaság hivatalos neve 2004. május elejétől T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. lett.

2005: A T-Mobile elindította a jó minőségű multimédiás alkalmazásokat, a videotelefonálást, a mobiltelevíziózást és a gyors mobilinternetezést lehetővé tevő UMTS rendszerű, harmadik generációs (3G) mobilhálózatot – elsőként Magyarországon

2006: A Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. egyesült, 2006. március 1-jétől a T-Mobile Magyarország Rt. jogutódja a Magyar Telekom Nyrt. A T-Mobile a 3G mobilhálózaton elindította a mobilszélessávnak is nevezett, nagysebességű (akár 3 Mb/s letöltési sebesség) csomagkapcsolt letöltést (HSDPA), aminek hatására elkezdődött a mobilinternet-előfizetők számának gyors növekedése.

2008: Az országban elsőként a Magyar Telekom „triple-play” szolgáltatóként vezetékes és mobilhálózaton egyaránt kínált televíziót, internetet és telefont, és elsőként forgalmazott okostelefonokat.

2009: Magyarországon elsőként a Telekom tesztelte az új generációs 4G/LTE technológiát.

2012: A Telekom kereskedelmi 4G szolgáltatásának bevezetése, szintén elsőként a hazai piacon.

2014: A Telekom LTE-Advanced (4G+) teszthálózatával megjelent hazánkban a mobiltechnológia következő lépcsőfoka is; a Telekom országos lakossági 4G lefedettsége meghaladta a 78%-ot.

2015: a Telekom lakossági 4G lefedettsége az év végére elérte a 97%-ot; a Telekom 4G mobilinternet-hálózata érte el a legjobb teszteredményeket független nemzetközi és hazai mérések, tesztek során. 2015 júliusától már tartósan és egyre nagyobb mértékben haladja meg a 4G-s adatforgalom a 3G-s adatforgalmat a Telekom hálózatán.

2016: A Telekom megkezdte a kistelepülések 4G technológiával való lefedését, egy éven belül több mint 2600 db hatezer főnél kisebb lélekszámú településre is eljut a szupergyors mobilinternet. Mindeközben a vállalat 300 Mbps gyorsaságú 4G+ szolgáltatása már több mint 40 településen elérhetővé vált. A Telekom 4G hálózaton végzett teszthívást (VoLTE – Voice-over-LTE technológia). A Telekomnál 2016 végére a mobil adatforgalom 70%-a már 4G hálózaton zajlik.

2017: Elsőként a magyarországi mobilszolgáltatók közül a Telekomnál indult el 4G hálózaton a hangszolgáltatás (VoLTE – Voice-over-LTE technológia). A Magyar Telekom 5G teszthálózat kiépítését kezdte meg a Zalaegerszegen létesülő járműipari tesztpályán. Az Ericsson és a Magyar Telekom bemutatta az első 5G kapcsolatot Magyarországon.

2018: A Telekom a hazai piacon elsőként tette lehetővé az eszközbe épített SIM-kártya (eSIM) használatát hálózatán. Magyarországon elsőként a Telekom kínálatában jelent meg a MultiSIM (egy előfizetés több eszközhöz). Elsőként mutatott be Magyarországon valós körülmények között működő 5G hálózatot a Magyar Telekom budapesti, Krisztina körúti székházában. 2018-ban a Magyar Telekom volt a legnagyobb forgalmú mobiltelefon- és tablet értékesítő a magyar online kiskereskedelmi piacon a GKI Digital piacelemzése alapján.

2019: A Magyar Telekom elindította Magyarország első szabványos 5G tesztállomását Zalaegerszegen. A P3 nemzetközi tanácsadó cég független mérései alapján a Magyar Telekom mobilhálózata ismét, immár negyedszerre érte el a legjobb összesített eredményt a hang- és az adatszolgáltatások terén a hazai mobilszolgáltatók közül. 2019-ben ismét a Magyar Telekom volt a legnagyobb forgalmú mobiltelefon- és tablet értékesítő a magyar online kiskereskedelmi piacon a GKI Digital piacelemzése szerint.

2020: A Magyar Telekom sikeresen szerepelt az 5G frekvenciaárverésen, nem sokkal ezt követően elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását.

A koronavírussal járó korlátozások idején a belföldi mobilnetforgalom nagyságrendileg 30%-kal nőtt a vírus előtti időszakhoz képest, amit a megnövekedett igényekhez biztosított ingyenesen vagy kedvezményesen elérhető mobilnet-hozzáférés is nagyban támogatott. Ezzel egyidőben, az utazási korlátozások bevezetésének hatására a hazai mobilfelhasználók külföldi, azaz roaming adatforgalma jelentősen csökkent: a szezonálisan látogatott országokban szinte teljesen megszűnt, míg az egész évben kiegyenlített roaming-forgalmat mutató országokban jelentős visszaesés látható a Telenor riportjából.

Az Európai Unión belül és az 1-es díjzónába tartozó országokban 2017 júniusa óta nem kell roamingdíjat fizetni a mobilfelhasználóknak, ezekben az országokban a hazai előfizetők alapesetben a magyarországi tarifának megfelelő feltételekkel használhatják előfizetésüket, azaz a korábbiaknál jóval kedvezőbb feltételekkel élhetnek, legyen szó adat, hang vagy SMS forgalomról. Ennek köszönhetően már az első évben, 2017. június 1. és 2018. május 31. között a korábbinál jóval népszerűbbé vált a külföldi mobilinternetezés, és a Telenor roamingriportja alapján évről évre folyamatos növekedés látható. 2020-ban, a koronavírus hatására azonban nem csak az éves organikus növekmény maradt el, de a korábbi évek szintje alá esett vissza a külföldi adathasználat mértéke. Az utazási korlátozások lazításával, a turizmus részleges megindulásával látható, hogy május, június hónapban mind a rendszeresen, mind a szezonálisan látogatott országok roaming-forgalma kezd visszakapaszkodni, ám mértéke elmarad a korábbi trendektől.

EU-roaming toplista éves szinten és a karanténidőszakban

A friss éves (2019. július – 2020. június) forgalmakat tekintve változás a korábbi (2018. július – 2019. június) évhez képest, hogy Horvátország egy, Hollandia két helyet lépett előre, míg Franciaország egy, a Szlovák Köztársaság két helyet esett vissza a top 10-es listán. A karanténidőszakban, azaz idén márciustól május végéig a top 10-es európai roaming listán már jelentősebb változás tapasztalható: az utazási korlátozások idején a legmagasabb roaming-forgalmakat elért országok között megjelent Belgium és a Cseh Köztársaság, míg Hollandia jelentőset lépett előre a listán. Ebben az időszakban a Spanyolországban és Horvátországban generált roaming-forgalom már nem fért fel a 10-es listára.

Roaming-forgalom Európán kívül

 Az 1-es díjzónán kívüli, 2-es[2] és 3-as díjzónába tartozó országokban az elmúlt években a roaminghasználat trendje az európaihoz hasonló arányban növekedést mutat. A 2016 júliusa óta vizsgált adatok alapján elmondható, hogy a nyári időszak mellett ezekben az országokban a kora őszi időszak jelent szezonális csúcspontot. 2020-ban a koronavírus megjelenése erős hatással volt a távolabbi országok látogatására, így a roaming-használatra is: március-április hónapban évek óta nem látott alacsony szintet ért el a 2-es és 3-as roaming zónákban bonyolított adatforgalom, a trendek szerint várható mértékhez képest 90%-nál nagyobb mértékű visszaesés tapasztalható. A grafikonon a szaggatott vonal a koronavírus nélkül, a trendek alapján feltételezett roamingforgalmat jelöli.

Világ-roaming toplista éves szinten és a karanténidőszakban

A 2-es és 3-as díjzóna top-roaming listát az elmúlt 2 évben az Amerikai Egyesült Államok vezeti, ám az idei roaming-forgalomban már látszik a koronavírus miatti korlátozások hatása: a toplista szereplői a tavalyihoz képest 5-10%-kal kisebb éves forgalmat produkáltak, noha a koronavírus csak egy negyedévet érintett a vizsgált időszakban. Így a tízes listában az utolsó vizsgált évben Szerbia és Egyiptom javított 1-1 helyet, míg a kínai és az Egyesült Arab Emirátusokban bonyolított összforgalom 1-1 helyet veszített a top 10-es listán. A márciustól májusig tartó, eddig legszigorúbb karanténidőszakban Ukrajna, Izrael és Indonézia bonyolított az éves forgalomhoz képest magasabb roaming-forgalmat.

Összegzés

A 2017-es kedvező EU-szabályozás az 1-es díjzóna töretlen roaming-növekményét eredményezte. A folyamatosan növekvő trend, a mobilnetre való igény és a növekvő roaming-használat a 2-es és 3-as díjzónában is megfigyelhető. A koronavírus jelentős hatással volt a roamingforgalomra, hiszen az utolsó vizsgált 12 hónapból 4 hónapot érintettek a nemzetközi utazásokat is érintő korlátozások. Ennek eredményeként, a karanténidőszakra szűkített vizsgálat alapján új országok jelentek meg a top adatforgalmat bonyolító országok 10-es listájában: az EU-ban Belgium és a Cseh Köztársaság, az EU-n kívül Indonézia jutott a toplistára, míg Hollandia és Ukrajna a karanténidőszak alatt a korábbinál jelentősen magasabb helyezést ért el, azaz a karanténidőszakban ezekben az országokban arányaiban többet roamingoltak a Telenor ügyfelei.

További érdekességek

1, Koronavírustól függetlenül a roaminghasználati szezonalitás szemléltetése

Az EU-s országokban / 1-es díjzónában különösen jól megfigyelhető jelenség, hogy melyik országokban vannak jelen állandó roaming felhasználók – azaz olyanok, akik egész évben, feltételezhetően munkavégzés céljából, hazai előfizetéssel látogatják az országot –, illetve melyik országban jelentősebb a szezonalitás, például a kiemelkedő nyári forgalmat szinte eseménytelen téli időszakok tagolják. A lenti grafikon Németország és Horvátország roaming-forgalmát mutatja 2016. júliustól 2020. júniusig. A míg a német roaming forgalom egy kiegyenlített emelkedést mutat, a horvát grafikonon a nagy kiugrások a nyári időszakban jelentkeznek.

2, A 2020-as karanténidőszakban Magyarországon, a Telenor hálózatán roamingoló külföldi országok toplistája

A nálunk roamingoló külföldi előfizetők 10-es listáján kizárólag európai országokból érkezők szerepelnek, az Egyesült Királyság mobil-előfizetőivel az élen. Európán kívüli országokból Dél-Korea és az USA kerültek a lista 16. és 17. helyére. A Magyarországon roamingoló külföldi országok top 10-es listája, sorrendben: Egyesült Királyság, Románia, Ausztria, Németország, Bulgária, Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Olaszország, Svédország és Szlovénia.

[1] Ide tartozik Andorra, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus (Észak-Ciprus 2-es zóna), Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, St. Martin, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Kanári-szigetek, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

.[2] A 2-es és 3-as díjzónába tartozó országok listája itt érhető el.

Az Európai Unión belül és az 1-es zónába tartozó országokban 2017 júniusa óta nem, vagy csak bizonyos esetekben kell roamingdíjat fizetni a mobilfelhasználóknak. Ezekben az országokban a hazai előfizetők alapesetben a magyarországi tarifának megfelelő feltételekkel használhatják előfizetésüket, azaz a korábbiaknál jóval kedvezőbb feltételekkel élhetnek, legyen szó adat-, hang- vagy SMS-forgalomról. A legnépszerűbb tarifáknak pedig roaming során akár a teljes adatkerete felhasználható, ettől eltérő esetben az Európai Bizottság szabályozása határozza meg az EU és 1-es díjzónában elérhető havi adatkeret nagyságát. Az Európai Bizottság szabályozása  értelmében számos tarifa esetében 2020. január 1-től akár 25%-kal növekszik a roaming adatkeret mértéke.

A Telenor 2019-es adatroaming riportjában számolt be arról, hogy a Telenor előfizetői mely európai és melyik, az 1-es díjzónán kívüli országokban roamingolnak a legtöbbet.

A januártól életbe lépő szabályozásban érintett tarifák listája és a megnövekedett adatkeret mértéke ezen a linken érhető el.