A Magyarországon működő kisüzemi sörfőzdék piaca a nehézségek ellenére bővülni tudott az elmúlt években, ám ehhez minden tartalékát mozgósítania kellett a szegmensnek. Becslések szerint jelenleg a magyar sörpiac mindössze 2-3 százalékát adó kisüzemi sörfőzdék változatos megoldásokkal próbálják kezelni az elszálló alapanyag- és energiaárakat.

Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a szervezet közgyűlése után elmondta: 2023-tól az eddiginél is szorosabb együttműködésre készülnek az Agrármarketing Centrummal (AMC), amelynek segítségével december elején Finnországban mutatkoztak be magyar kisüzemi sörfőzdék, de az ősz folyamán több Nyugat-európai városban, Barcelonában, Madridban, Párizsban is voltak exportot ösztönző, szakmai kóstolók.

Az AMC segítségével emellett átfogó edukációs program megvalósításába kezd az egyesület, amelynek részeként jövőre sörkóstolókat, tematikus rendezvényeket és ismeretterjesztő előadásokat terveznek a fogyasztók számára.

Saját értékesítési csatornák, közösségi finanszírozás

A kisüzemi magyar sörfőzdéket tömörítő egyesület közgyűlésén elhangzott, hogy a főzdék szorosabb kapcsolattartással, személyre szabott szállítási és fizetési feltételekkel, gyors, flexibilis kiszolgálással igyekeznek együttműködni az ugyancsak nehéz helyzetben lévő vendéglátóipari szektorral.

Radányi Orsolya, az Etyeki Sörmanufaktúra vezetője szerint a főzdék bizakodóan kezdtek bele a munkába 2022 elején, a gazdasági problémák elől pedig a legtöbben próbálnak előre menekülni. Ahogy más főzdék, az etyeki is új termékek fejlesztése mellett, saját értékesítési csatornaként és a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében a főzde kertjében nyitott vendéglátóhelyet.

Hasonló stratégiát követett a Rizmajer Sörfőzde is, amely a nyár folyamán nyitott sörházat Budán. Rizmajer József, tulajdonos szerint a jelen gazdasági helyzetben előnyös, hogy termékeik mintegy 70 százalékát saját üzletben adják el. Ózdon pedig a Bolyki Serház próbálkozik egyre inkább a közvetlen értékesítéssel: Elek Róbert a sörfőzde vezetőjének tapasztalatai szerint azok a vendégek, akik már részt vettek az egyre gyakoribb főzdelátogatásokon, nyitottabbak az új főzetekre és elkötelezett vásárlóivá váltak az ózdi kisüzemnek.

A Fehér Nyúl Sörfőzde egyik tulajdonosa, Sajgó Álmos a közgyűlést követően arról beszélt, hogy ők az év folyamán, a független magyar sörfőzdék közül elsőként fogtak közösségi finanszírozási kampányba. A modell sikeresnek bizonyult: a tőkebevonás mellett valódi közösséget tudtak építeni a vállalkozás mögé.

Hatszoros rezsiszámlák érkeznek

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének tagjai beszámoltak arról is, hogy a főzdék jelenlegi rezsiköltsége nagyban függ attól, mikor kötötték a gáz és áram szerződéseket a szolgáltatókkal. Azok az üzemek, amelyek az elmúlt év elején tudtak szerződni, jelenleg a többieknél kedvezőbb áron jutnak energiához, de összességében elmondható, hogy a főzdék rezsiárának növekedése akár hatszoros is lehet.

A sörfőzés igen speciális iparág, hiszen a legfőbb alapanyag, a maláta előállításához is jelentős mennyiségű energiára van szükség, a kész malátát pedig nagy mennyiségben kell a sörfőzdékbe szállítani, ahol a főzéshez ugyancsak rengeteg elektromos áramot és/vagy földgázt használnak, a termékek optimális minőségének megőrzéséhez pedig hűteni kell a söröket.

A 2021-es év árakhoz képest a maláta 60 százalékkal, a többi alapanyag, így a komlók vagy élesztők 20-30 százalékkal kerülnek többe, a gyümölcsös sörök hozzávalóját képező gyümölcssűrítmények pedig ennél is nagyobb mértékben drágultak, ráadásul a hazai főzdék ezek jelentős részét importálják, így az euró árfolyamának kedvezőtlen változása is érzékenyen érinti őket.

Elkerülhetetlen az áremelés

A Magyarországon jelenleg működő mintegy 80 kisüzemi sörfőzdét tömörítő egyesület tagjai egy részénél a fejlesztésekre szánt pénzek mennek el alapanyagra és energiára.

Kurucz Gergely, a First Craft Beer egyik tulajdonosa szerint jelen helyzetben egy sörfőzdében nem igazán lehet spórolni, a legtöbb, amit tehetnek, a folyamatok optimalizálása. Elmondta: elsősorban az újpesti sörfőzde exportját, és a vendéglátóipar mellett kiskereskedelmi jelenlétét igyekeznek élénkíteni.

Az egyesület más tagjai is arról számoltak be, a jövőben az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a külföldi terjeszkedésre, hiszen a magyar kisüzemi sör kiváló minőségét egyre több piacon ismerik el. A legtöbb magyar kisüzemi sör egyébként Spanyol-, Francia és Finnországba, illetve elsősorban Hollandiába és Dániába érkezik.

Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde egyik tulajdonosa ugyancsak arról számolt be, hogy igyekeznek bővíteni a kiskereskedésben kapható söreik mennyiségét, január-februárban pedig várhatóan kevesebb sör készül majd náluk, de Békésszentandráson ebben az időszakban egyébként is karbantartási munkákat szoktak végezni.

Az év eleji, mérsékelt termelés egyébként több hazai kisüzem számára jelenthet könnyebbséget, hiszen Sajgó Álmos, a Fehér Nyúl Sörfőzde képviseletében arról is beszámolt, hogy szeptember-októbertől érezhetően kevesebb rendelés érkezik a vendéglátóipar oldaláról.

A főzdék vezetői arra számítanak, a kisüzemek jelentős része által képviselt szuperprémium kategória árai kevésbé nőnek majd, mint az alsóbb polcokon található termékeké, és a prémium fogyasztók számára ez kevésbé lesz fájó. Gyenge Zsolt, az egyesület elnöke hozzátette, hogy azok, akik továbbra is a magyar kisüzemi söröket választják, a megszokott kiváló minőségű sör mellett támogatják a hazai kis és középvállalkozásokat is.

Budapest Márka címet adományozott Budapest Főváros Közgyűlése a Gerbeaud Cukrászdának és a vele egy fedél alatt működő, Michelin-csillagos Onyx étteremnek, magas színvonalú magyar és nemzetközi szolgáltatásaik elismeréséül – adta hírül az MTI.

„Kevés márkanév érdemli meg jobban az elismerést, mint a Gerbeaud, hiszen ez a márkanév, már régóta valódi minőséget képvisel, és régóta viszi jó hírét Budapestnek és Magyarországnak a világban” – méltatta a cukrászdát Rogán Antal V. kerületi polgármester kedden, az elismerés átadásakor.

A Budapest Márka címet 2013-ban, Szentes Tamás főpolgármester-helyettes előterjesztésére alapították. A javaslat szerint négy területen osztják ki. Ezek a fővároshoz köthető kiemelkedő termék, valamint szolgáltatás, kimagasló fővárosi kulturális-művészeti eredmény, továbbá a kimagasló fővárosi közszolgáltatások. A Budapest Márkát egész évben lehet adományozni, területenként évente legfeljebb tíz alkalommal. A díjazottakra a Fővárosi Közgyűlés tagjai tehetnek javaslatot.

Az eddigi díjazottak között megtalálható a Zila Kávéház, a csepeli Rizmajer Sörfőzde, a Kőbányai Zenei Stúdió és a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, a BEART Divatműhely, valamint az újpesti Tarzan Park is.

(Fotó: Gerbeaud honlap)