Tulajdonképpen új időszak kezdődött január 20-án, a piacokat ugyanis bizonytalanság jellemezte a múlt év végén az amerikai elnökválasztás miatt. Emellett a járvány alakulása miatt is aggódtak a piaci szereplők. „Mostanra ez a két nagy kockázat lényegében kikerült a rendszerből. Az amerikai elnökválasztást a piacbarátabb, kiszámíthatóbb politikát ígérő Joe Biden nyerte. Közben pedig egyre több vakcina jelenik meg világszerte és elindultak az oltási programok, emiatt, ha halványan is, de látszik az alagút vége” – mondta Hajósi Péter, a KBC alapok kezelőjének befektetési igazgatója.

több jó hír érkezett, de kockázat is

Az amerikai belpolitikai változások eredményeként a demokraták nem csak az elnöki posztot szerezték meg, hanem többségben vannak a szenátusban és a kongresszusban is, vagyis a teljes spektrumban demokrata fölény alakult ki. „Ennek ellenére azért erősen korlátozott a mozgástere a döntéshozóknak, így Joe Bidennek is” – tette hozzá Hajósi Péter. Az viszont biztos, hogy a tervezet gazdaságélénkítő csomag – amelynek összege a megközelítheti a 2000 milliárd dollárt – simábban kaphat zöld utat, mintha nem lennének többségben a demokraták. Szintén valószínűsíthető, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed támogató monetáris politikát folytat majd a következő időszakban,

Ami piaci szempontból fontos, hogy az amerikai döntéshozás sokkal kiszámíthatóbb lesz, mint Trump idején. A kereskedelmi háborúban átgondolás következi, az Egyesült Államok várhatóan több országgal megegyezik, az viszont valószínűsíthető, hogy a Kínával szembeni konfliktus megmarad. Korábban a demokrata győzelem esetén a piacon attól is tartottak, hogy adóemelések lesznek. Emellett attól, hogy az új vezetés nekimegy a technológiai cégeknek, ám ez rövid távon nem várható.

„Tehát a járvány alakulása, a vakcinák megjelenése, valamint az amerikai belpolitikai fejlemények kedvezőek a részvénypiacok számára. az is jó hír, hogy az amerikai cégek tavalyi negyedik negyedéve jól sikerült. Elsősorban az amerikai és távol-keleti részvények iránti kereslet növekedhet meg, mivel mindkét térségben megfelelőnek tűnik a járványkezelés, a távol-keleti gazdaságok pedig a kilábalás nyertesei lehetnek” – fogalmazott a szakember.

Persze vannak kockázatok is – hívta fel a figyelmet Hajósi Péter. Mégpedig az, hogy előbb-utóbbi felüti fejét az infláció az amerikai gazdaságban. Rövid távon még nem kell ettől félni és a befektetők egyelőre nem tartanak tőle, de számolni kell vele már középtávon is.

Összességében Hajósi Péter szerint tehát a befektetések tekintetében továbbra is a részvénypiacok rejtenek növekedési potenciált, azon belül is főként az amerikai és távol-keleti papírok. Érdemes kisebb-nagyobb lépésekkel, diverzifikált portfólión keresztül megtakarítani.

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog.  Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár százszor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Biztató eredményei vannak a különféle rádiófrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolás gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.