A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.

A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.

További fontos megállapítások:

• Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
• Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
• A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
• A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
• A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.

„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére” – mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója (a nyitóképen). „A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”

A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.

A Future 100 összesen tíz szektort fed le, a kultúrától a vendéglátáson át a szépségápolásig vagy épp a luxusiparig és kategóriánként mutat be olyan izgalmas jelenségeket, amelyek formálhatják a jövőt. Bár ezek a trendek többnyire egymástól távol, elkülönülten fejlődnek, a készítők négy nagyobb makrotrendet azonosítottak be a háttérben: a lassuló életmód (The Great Deceleration), az emberiség saját identitásával kapcsolatos kérdései (Rehuman), az (újra)kapcsolódásokra való igény (Radical Reconnection), és a fokozott érzelmek (Emotioneering), amelyek kulcsszerepet játszanak a kialakulásukban.

A szerzők ezt a mostani időszakot összefoglalóan “A nagy lelassulás” korszakának nevezik, ahol a korábbi, villámsebességgel váltakozó divathullámok és hype-ok helyett egy tudatosabb megközelítés kerül előtérbe.  

A riportból többek közt kiderül, hogy mi az a “Lassú szépségápolás” (Slow beauty), vagy hogyan vált sporttá a semmittevés az Egyesült Királyságban (Idyllic Idleness).

Megtudhatjuk, hogy mit jelent az Analóg utazás és miért különösen vonzó a Z generáció számára. Bepillantást nyerhetünk a modernkori “Luddita mozgalmakba” amelyek a közösségi média okozta kiégés ellen küzdenek napjainkban.

A tavalyi év végén, VMLY&R és a Wunderman Thompson egyesüléséből született VML célja, hogy ügyfeleit a legmagasabb minőségben szolgálja ki a brand experience, a commerce és a customer experience területén. A riportban összefoglalt trendek mindhárom terület változásait vizsgálják, így komoly segítséget nyújtanak az ügynökség partner márkáinak, hogy hatékonyan kapcsolódhassanak fogyasztóikhoz.  Ügyfeleik számára a riportot részletesen bemutató előadással is készülnek, ráadásul a jubileumi évforduló alkalmából a technológiai partnerük, az Odyssey segítségével egy F.L.I.C. (Future. Learning. Interactive. Connected.) nevű AI avatárt fejlesztettek ki, aki valós időben válaszol a riporttal kapcsolatos kérdésekre.

Az angol nyelvű riport az alábbi linken érhető el: https://www.vml.com/insight/the-future-100-2024

„2022 első félévben jelentős munkaerőhiány és intenzív toborzás jellemezte a magyar munkaerőpiacot, majd a második félévre ez a kiélezett helyzet enyhült. Ősszel mérséklődött a betöltésre váró pozíciók száma, miközben megélénkült a munkavállalók álláskeresési üteme. Bár bizonyos szakmáknál továbbra is fennáll a munkaerőhiány, alapvetően erősödik a verseny a nyitott pozíciókért” – vázolja az előző év utolsó negyedének munkaerőpiaci eredményeit Varga Balázs, a Profession.hu marketing igazgatója.

Zala vármegyében több mint harmadával csökkent a munkalehetőség

Heves, Fejér, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több állást hirdettek meg, mint 2021 utolsó negyedévében, az ország többi területén azonban csökkent a toborzás volumene, kiemelten Zala és Nógrád vármegyében (előbbi esetében 39, míg utóbbinál 34 százalékkal), valamint Budapesten (22%).

A különböző szakterületek közül a cégvezetés és menedzsment kategóriában feladott, valamint a mérnököket kereső álláshirdetések gyarapodtak, a többi esetben kevesebb embert keresnek a cégek, mint tavaly ilyenkor. A leglátványosabb csökkenés az IT programozás, fejlesztés (39%) és a vendéglátás (34%) kategóriáknál történt.

Nő a verseny a nyitott pozíciókért

2022 negyedik negyedében 34 százalékkal nőtt a Profession.hu felületén elérhető álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma 2021 azonos időszakához képest. A legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg (87 százalékos emelkedés egy év alatt), Heves (71%), valamint Bács-Kiskun és Békés vármegyében (58-58%) aktivizálódtak a munkavállalók, szemben a legkisebb növekedést mutató Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyével, ahol szintén erősödött az álláskeresés intenzitása, de 10 százalék alatt maradt a növekedés az előző év számaihoz képest.

Jelentős emelkedés látszik az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámokban a közigazgatás (71%), a fizikai, segéd, betanított munka (61%), a szakmunka (53%), az IT programozás, fejlesztés (44%), az értékesítés, kiskereskedelem (42%) és a bank, biztosítás, bróker (42%) kategóriákban.

A vendéglátósok lehetőségei csökkentek leginkább

Az előző év azonos időszakához képest Borsod vármegyében 2022 utolsó három hónapjában a mérnök, az IT programozás, fejlesztés és a marketing, média, pr-területen meghirdetett állások száma nőtt a legjobban, míg a bank, fizikai munka és a vendéglátás csökkent. Komárom-Esztergomban az IT szakemberek toborzása emelkedett a leglátványosabban (133%), a vendéglátósoké pedig több mint a felére csökkent. Győr-Moson-Sopron területén 60 százalékkal több embert keresnek ügyfélszolgálatra, mint 2021-ben év végén és 30 százalékkal több a mérnököknek szóló álláshirdetés. A vendéglátósok mellett a HR-esek keresése jelentősen lassult e térségben.

Fejér vármegyében látványos az IT szakemberek iránti kereslet csökkenése, pedig nyár végén és ősz elején még ez a szakma volt a legnagyobb növekvő. Emellett a vendéglátás és az építőipar kategóriában tapasztalható nagyobb mértékű csökkenés. A szakmunka, a fizikai, segéd és betanított munka, valamint az ügyfélszolgálat álláshirdetési számai emelkedtek, a többi területen mind elmaradt a toborzás intenzitása az előző év azonos időszakához késpest. Veszprém vármegyében az egészségügyi, banki és pénzügyi területeken emelkedett elsődlegesen a munkaerő keresés volumene, a marketing, oktatás, vendéglátás és értékesítésé pedig alábbhagyott.

Fotó: KOBU Agency/unsplash.com

Idén összesen 68 videós és 6 fotós nevezés érkezett az RTL korábbi szerkesztő-riportere, a 2003-ban autóbalesetben elhunyt Hégető Honorka emlékére létrehozott pályázatra. A 2022-es kiírás különös hangsúlyt fektetett a háború különböző arcait, az arra adott emberi reakciót, a sokaknak a közelmúltig megkérdőjelezhetetlen szabadságot bemutató alkotásokra. A zsűri hét pályaművet emelt ki – a Hégető Honorka-díjat a kezdetektől támogató Yettel pedig egy különdíjat adott át -, amelyek közt a szülésre készülő nők bizonytalan helyzetét, az alkoholista szülők gyermekeinek traumáit, valamint az afganisztáni helyzetet közelről megtapasztaló emberek beszámolóit feldolgozó alkotások is helyet kaptak.

„A közelmúltig a koronavírus és annak hatásai nyomták rá a bélyeget az életünkre, napjainkban pedig a szomszédunkban zajló háború vet szomorú árnyékot a mindennapokra. A hazai sajtó munkatársai sok esetben nem veszélytelen körülmények közt dolgoznak azon, hogy tudósítsák a közönséget. Az összes pályázó újságíró sokat tett azért, hogy a fontos társadalmi problémákat feltáró riportok a lehető legtöbb emberhez eljussanak. A Hégető Honorka-díj ezeknek a riportoknak a témáját és minőségét ismeri el” – mondta Kotroczó Róbert, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi elnöke, az RTL hírigazgatója.

A Hégető Honorka-díj idei nyertes pályázatai:

A Hégető-díjra idén először pályázott a Partizán, amelynek újságírója, Bíró Danijar az orosz-ukrán háborút személyes történeteken keresztül feldolgozó portré-sorozatot készített, ‘A háború arcai’ címmel.

Halász Júlia, a 444 egykori újságírója ‘Egy év hálapénz nélkül: sosem volt még ennyire bizonytalan a szülő nők helyzete Magyarországon’ című filmje az állami ellátásban szülő nők megpróbáltatásait dolgozza fel három, gyermekes anyuka tapasztalatain keresztül, akik nem nyugodtak bele a szabad orvosválasztás eltörlése okozta kiszolgáltatottságba. A riport bemutatja, hogy a szülés elsősorban egészségügyi, sőt orvosi kérdéssé vált ­itthon, miközben annak lelki vonzata nem kap kellő figyelmet.

Molnár Fruzsina és Moskovics Judit (RTL – Házon kívül) ‘Alkoholista szülők gyerekei’ című pályaműve azt mutatja be, hogy milyen alkoholista családban felnőni gyerekként. A riportban magukat felvállaló és inkognitóban maradó megszólalók vallanak kendőzetlenül arról, hogy milyen szenvedést jelent italozó szülők mellett felnőni, valamint hogy honnan érkezhet segítség. A kisfilm második része megmutatja, hogy milyen mélyen ivódott bele az alkohol a magyar mindennapokba.

Idén először pályázott és nyert a Deutsche Welle. Tóth Olivér Márk riportfilmje ‘A cigány ugyanúgy fázik, mint a magyar’ Orgován Miklósné Teca tiszabecsi kempingtulajdonos történetét meséli el, aki Ukrajnából menekülő cigányokat fogadott be. Teca családjával egész nap a menekültek megsegítésén dolgozik, és azt mondja, addig maradhatnak náluk a rászorulók, amíg csak bírja erővel.

A HVG újságírójának, Csányi Nikolettnek a riportfilmje ‘Az egész agrártárca levonult Mélykútra, hogy hűtsék a tüntetők indulatait’ címmel a támogatások kétharmadának elmaradása miatt jövedelem nélkül maradt víziszárnyas-tenyésztők tüntetését mutatja be Mélykúton.

Az RTL Fókusz riportere, Garay Annamária ‘Négy ember szívszorító története, akik saját bőrükön tapasztalták meg Afganisztánt’ című pályaműve négy megszólaló visszaemlékezése Afganisztánra. Miután az Egyesült Államok hadereje egy évvel ezelőtt kivonult az országból, megjelentek a szélsőségesek, akik azóta még nagyobb káoszba és szegénységbe vezették az országot, egyben ismét radikálisan korlátozták a nők jogait. A filmben egy egykori magyar békefenntartó is megszólal, valamint egy 8 éve még Afganisztánban élő testvérpár is elmeséli sötét gyermekkori emlékeit.

Garay Annamária a díjátadót hosszú évek óta támogató Yettel különdíját is megkapta. A ‘Fél éve még az ukrán iskolapadokat koptatták, most életük első magyarországi évzárójára érkeztek’ címmel nevezett film belső Ukrajnából érkezett gyerekek sorsát mutatja be, akik olyan dolgokat tapasztaltak, amilyeneket egy kiskorúnak sem szabadna átélnie. Jövőjük kiszámíthatatlan, környezetükben mégis mindenki azon dolgozik, hogy legalább egy kicsit csillapítani tudja a háború okozta fájdalmakat.

A telekommunikációs szolgáltató idén úgy döntött, hogy mostantól a nyertes riportfilm alkotójának elismerése mellett a pályamű által felszínre hozott ügyet is támogatja. A Yettel célja, hogy megtalálja annak a módját, miként lehet utóélete egy filmnek, valamint hogy másokat is inspiráljon az újságírók pótolhatatlan munkájának támogatására.

A fotós kategória nyertese idén Huszti István, a Telex fotóriportere, aki szintén az ukrán-orosz háború okozta rombolást és fájdalmat mutatja be hűen díjnyertes képein.

A díjakat a zsűritagok – Keleti Éva, Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Horvát János és Weyer Balázs újságírók, valamint Mészáros Antónia az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója – mellett Hégető Hajnalka, a Hégető Honorka Alapítvány kuratóriumi tagja adta át.

A díjazott kisfilmek az alábbi oldalon érhetők el: https://rtl.hu/hegetohonorka