A mindent megváltoztató innovatív technológiák hullámokban érkeznek, és néha váratlan időben, váratlan helyeken törnek utat maguknak. Azok az országok, amelyek az innovációban az elsők közé kerülnek, döntő versenyelőnyhöz juthatnak. A versenyképesség javítása Európa számára kiemelt kérdés, amihez a kulcsot az innovációs ökoszisztéma erősítése jelentheti, illetve az új generációk helyzetbe hozása, vélik a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. szakértői.

A Bosch a nyitottság és a technológiai semlegesség elvét vallja, hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, és melyik technológia jelenti majd aktuálisan a legjobb megoldást. Az európai szabályozás szükségszerűen korlátok közé szorítja az innovációt, de a fiatalok tehetségének teret kell engedni, mert Európa csak így lehet versenyképes a világban.

A Richternél hasonlóan látják: miközben a gyógyszerfejlesztésben az innováció egyre gyorsul, és az új technológiák révén egyre több betegség kezelésére lenne lehetőség, Európában az iparág némileg túlszabályozott, az innovációk piacra jutása itt lassabb, mint az USA-ban vagy Ázsiában. Ezért fontos, hogy a nagyvállalatok a tudásba fektessenek, és lehetőséget adjanak a jövő generációinak, hogy kihozzák magukból a maximumot.

A hibázás kultúrája – szemléletváltásra lehet szükség a sikerhez

A Bosch és a Richter vezetői egyetértettek abban, hogy a hibázás kultúrája erősítheti a kreativitást és az innovációt. „Az innováció és a kutatás-fejlesztés világában a hiba valójában nem hiba, hanem egy próbálkozás, ami nem lett sikeres. Merni kell próbálkozni, merni kell hibázni ahhoz, hogy legyenek új megoldások, de fontos felismerni azt is, ha egy ötlet nem életképes és nincs jövője” – fejtette ki Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„Innovatív nagyvállalatként egyszerre kell biztosítanunk a kiszámítható és üzembiztos működést, ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben támaszkodnunk kell a fiatalok energiáira. Ezt a kétféle igényt el kell tudnunk választani egymástól, de az innnovációs területeken teret kell engednünk a próbálkozásnak, sőt akár a hibázásnak is. Az a feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben létre tudnak jönni, ki tudnak sarjadni az új ötletek, hogy valódi változásokat érjünk el” – jelezte Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Innovatív életforma, avagy szembeúszni az árral – így látják a startupperek

„Innovátornak lenni egyszerre szemlélet és életforma” – derült ki a Bosch×Richter Innovátorok Napján, ahol a közönség bepillantást nyerhetett olyan sikeres startupok életébe, mint a közismert Munch vagy a népszerű Diverzum, de a vállalati oldalon dolgozó fiatal innovátorok is megosztották tapasztalataikat.

„A startupperek makacs, türelmetlen, jó értelemben vett romboló személyiségek, akik nem akarnak a meglévő rendszerekbe beilleszkedni, inkább előrébb akarják vinni a világot. Ehhez arra van szükség, hogy bevállalják a konfliktusokat, szembemenjenek a normákkal, higgyenek abban, amiben sokan nem, hogy lehet jobban is csinálni” – véli Wettstein Albert, a Munch alapítója.

Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója szerint egy innovatív vállalkozóra, startupperre az a jellemző, hogyha szembetalálkozik egy problémával, megpróbálja megoldani, nem vár arra, hogy valaki más tegye azt meg. Ehhez azonban nem elég a feladatba belefogni, végig is kell vinni. „Kitartónak kell lenni és sokat kell dolgozni azon, hogy eljöjjön az a pont, amikor az ötlet berobban” – ez már Dombi Zsófia Borbála meglátása, aki a Richter Gedeon Nyrt. fiatal kutatójaként nemrég egy rangos nemzetközi konferencián aratott sikert.

Horváth Ádám, a Bosch Z generációs mérnökének személyes tapasztalata az, hogy nemcsak a strartup szcénában, hanem az üttőrő szemléletű nagyvállalatoknál is megvan a lehetőség az újító ötletek megvalósítására. „A Boschnak a startup-szerű működésre már külön osztálya is van, ezt hívják Innohubnak, ami azért jött létre, hogy az innovatív kezdeményezéseket sikerre vigye” – avatta be a közönséget a részletekbe a Bosch fiatal tehetségeket támogató Junior Managers Programjának tagja.

Együttműködés és inspiráció – csapatjáték a vállalatok világában

„Az ipari, az akadélmiai, a startup szférával, illetve az önkormányzati, kormányzati szervekkel, felsőoktatási intézményekkel való szoros együttműködésünk célja, hogy Magyarország innovációs ereje és versenyképessége fejlődjön” – fogalmazott Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Ehhez a gondolathoz csatlakozott a Bosch ökoszisztéma részeként működő ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken tanuló Varga Bori beszámolója, mely szerint a hallgatók az órákon sok Bosch projekttémával találkoznak, az ösztöndíj mellett személyes mentorálást és eszközöket is kapnak, de számos műszerhez és mérési adathoz is hozzáférnek. Az iparban használt legfrissebb technológiák megismerésével piacképes tudásra tesznek szert, és később a Boschnál valódi ipari fejlesztésekben vehetnek részt.

A Richternél a nagyvállalat innovációs ökoszisztémán belüli vezető szerepe és felelőssége kiemelten fontos. Esetükben hálózatos együttműködésekről beszélhetünk, amely az akadémiai, felsőoktatási szektorral összefogva, három kielégítetlen orvosi igényre keres megoldásokat. „A Richter Gedeon célja, hogy az innovációs ökoszisztémában szereplők hálózataival közösen biztosítsa a hazai gyógyszergyártás és gyógyszeripari kutatás-fejlesztés hosszú távú fenntarthatóságát Magyarországon, akár 100–200 év múlva is” – összegezte Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és pályázati iroda vezetője. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának doktorandusza, Gellén Henrietta szerint is nagyon hasznos az innovációs ökoszisztéma. Rengeteg pályázati lehetőség van a Richternél, ami biztonságot nyújt a kutatóknak. A Richter Talentum Kiválósági PhD ösztöndíj például összefogja a különböző területek fiatal kutatóit, akik egyébként nem találkoznának, de így megismerhetik egymást, beleláthatnak más kutatócsoportok életébe, inspirálódnak, és új perspektívákhoz is közelebb kerülhetnek.

Z generáció a célkeresztben: napirenden a kultúraváltás és a szervezeti innováció

A hatékony versenyképesség és az innováció nem valósulhat meg a különböző generációk együttműködése nélkül. Steigervald Krisztián generációkutató a Bosch×Richter Innovátorok Napján hangsúlyozta: egyik generáció sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak mindegyik más. „A Z generáció tagjai már nem tekintélyelvű, hierarchikus környezetből jönnek, hanem jellemzően demokratikus családmodellből érkeznek, válaszkész nevelést kaptak, ami az egész szemléletüket meghatározza. Például egy Z generációs fiatal egy munkahelytől azt várja el, hogy a folyamatok az ő személyéből, és ne a munkáltató szempontjaiból induljanak ki, ami újdonság a többi generációval összehasonlítva” – fogalmazott a generációkutató.

„Munkáltatóként azon kell dolgoznunk, hogy a különböző generációk tagjai jól kiegészítsék egymást, és közösségként működjenek együtt, ez is egyfajta innováció” – összegezte a helyzetet Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban. „Fontos, hogy tudjuk és értsük, mit hoznak magukkal a Z generációs tehetségek, és eközben ne feledkezzünk meg a többi generációról sem” – hívta fel a figyelmet a téma kapcsán Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. HR igazgatója.

A Boschnál és a Richternél is úgy értékelik, hogy a generációk hatékonyan segíthetik egymást a közös célok érdekében, de ehhez a vállalatoknál kultúraváltásra, szervezeti innovációkra van szükség.

Egyre gyakrabban halljuk az innovatív jelzőt a mindennapokban olyan cégekről és termékekről, amelyek korszerűek, újak és előre viszik a világot. Amellett, hogy a Z generáció közel négyötöde (78%) érti a kifejezést, a kutatás részletesen vizsgálta, mit várnak el a fiatalok a technológiailag vezető, innovatív vállalatoktól.

Mivel a Z generáció tagjai ma a világ előtt álló legfontosabb problémaként a fogyasztói társadalomból fakadó kihívásokat (45%), a klímaválságot (44%) illetve a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrásokat (41%) azonosítják, ezért többségük (53%) úgy véli, hogy ezeken a problémákon tudnának a cégek enyhíteni. Sokan (41%) a környezeti értékek megóvását, továbbá (32%) a fenntarthatóság fókuszú innovációk alkalmazását és fejlesztését tartanák kívánatosnak. A fiatal válaszadók több mint kétharmada úgy látja, hogy az innováció elősegítheti (59%) vagy közvetlenül hozzá is járul a környezettudatos, fenntartható életmódhoz (9%).

Vállaljunk felelősséget egymásért!

A cégek felelősségvállalását társadalmi téren is fontosnak tartják a fiatalok, több mint harmaduk (36%) el is várja, hogy a vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak a szociális innovációra, és közel ugyanennyien (33%) gondolják, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is hozzá kell járulniuk, sőt az egyéni fejlődés támogatása is a top prioritások között szerepel (34%).

Zöld korszak küszöbén: elektromos járművekre, alternatív energiára váltanának a fiatalok

A fiatal korosztály számára világos, hogy bár a cégek felelőssége kiemelten fontos, a vállalatok önmagukban nem fogják tudni megoldani a fenntarthatóság kihívásait, ehhez mindenkinek, egyéni szinten is hozzá kell járulni. Éppen ezért a Z generáció a saját életmódján is kész változtatni, ha a környezetvédelemről és a fenntartható jövőről van szó. A válaszadók legnagyobb hányada (39%) azt emelte ki, hogy a jövőben olyan termékeket vásárolna, amelyeknek kicsi az ökológiai lábnyoma. Sokan tervezik (29%), hogy elektromos vagy hibrid hajtáslánccal felszerelt járműveket (rollert, biciklit, autót) fognak használni, de más alternatív energiára, például hidrogénmeghajtásra is áttérnének a jövőben (22%).

A Bosch×Richter kutatásból kiderül, hogy a vállalatokkal szembeni fenntarthatósági elvárások a munkavállalói döntésekben is megjelennek. A Z generációsok több mint negyede (27%) olyan munkahelyen dolgozna, ahol sokat tesznek a környezetvédelemért (ilyenek például a zéró széndioxid-kibocsátású vállalatok), vagy amelynek példaértékű társadalmi szerepvállalási programja van (23%).

Új gyógymódok, önvezető járművek és robotkollégák jöhetnek

Senki nem tudja megmondani, pontosan milyen irányba fejlődik a világ, de ha a Z generációt kérdezzük a vízióikról, legtöbben a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre. A kutatás adatai szerint, 10–20 éves távlatban a mai fiatalok közül legtöbben (47%) azt várják, hogy olyan betegségekre is lesz gyógyszeres kezelés a jövőben, amelyekre korábban nem volt, illetve új gyógymódok megjelenésével is számolnak (44%). Sokan gondolják úgy, hogy a jövőben a mainál jobb közlekedési infrastruktúra áll majd a rendelkezésünkre (44%), és vezető nélküli járműveket sem lesz majd ritkaság látni (31%), munkahelyeinken pedig robotok segítségével lesz hatékonyabb a munkánk (32%).

Tanítás helyett a mentorálásé lehet a jövő: személyes tehetséggondozást és valódi kihívásokat várnak a Z-sek

Természetes, hogy az innováció nem önmagától jön létre, hanem azt az egész oktatási intézményrendszernek és a vállalatoknak is aktívan támogatniuk szükséges. De milyen igényekkel lépnek fel ezen a téren a jellemzően közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe járó vagy nemrég végzett fiatalok? A Z generációsok szemében a felsőoktatásban az innovatív szemlélet kulcsa leginkább a tehetséggondozás lehet (40%), valamint az, hogy már a főiskolai, egyetemi évek alatt be lehessen kerülni nemzetközi projektekbe (40%) és kutatásokba (36%). Kiemelt fontosságú az is, hogy a szakmai gyakorlatokat valós vállalati környezetben lehessen elvégezni (37%). Ami a vállalati oldalt illeti, a kutatásból kiderül, hogy a Z generáció tagjai számára innovatív munkahelyként azok a cégek a legvonzóbbak, amelyek támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását (48%), ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre és az előmenetelre (46%), valamint segítik a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését (44%).

Ilyen a Z generációs munkahely: innováció és emberi kapcsolatok minden szinten

A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (70%) a jövőben kifejezetten szeretne innovatív munkahelyen, innovatív vállalatnál dolgozni. A kutatási eredményekből ugyanakkor kitűnik, hogy minden más szempontnál fontosabbnak tartják a rugalmas munkaszervezést és a home office-t, hogy a munka-magánélet egyensúlya adott legyen (44%). Erre a vállalatok innovatív hozzáállásának és a jövő munkahelyének fontos mércéjeként tekintenek. Sokat jelent a Z generáció számára az is, ha a munkahelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák (37%) és modern, esztétikus, ergonomikus fizikai környezetet kínálnak, ami segíti az innovációt és a kreativitást (37%), inspiratív és izgalmas teret adva a kollaborációnak és a kikapcsolódásnak is (30%). Az adatokból jól látszik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24%) vagy robotikai megoldások (14%) alkalmazása a jövő munkahelyein.

Milyen az innováció, ha magyar?

A globális kihívások és a nemzetközi innovációs folyamatok mellett a vizsgálat kitért a hazai vonatkozásokra is. A kutatás rákérdezett, hogy a Z generáció mit gondol, vajon milyen típusú innováció viheti előre Magyarországot? A válaszadók közel fele (46%) szerint ebből a szempontból a legfontosabb, hogy Magyarország is tudja hasznosítani az adott innovációt. A fiatalok mintegy harmada úgy véli, hogy az ország szempontjából az a jó innováció, ami itthon valósul meg (35%) vagy amelyen magyar szakemberek is dolgoznak (32%). Azt viszont, hogy konkrétan magyar feltaláló nevéhez kötődjön egy adott fejlesztés, csak kevesen tekintik meghatározónak (15%).

Az eredményekből jól látszik, hogy a hazai Z generáció szerint a Top 3 terület, ahol Magyarország ma élen jár az innovációban: a szoftveres megoldások, a szoftverfejlesztés (34%), a gyógyszerkutatás (33%) és az autóipar (31%). A megkérdezettek háromnegyede (75%) fontosnak tartja, hogy az innovációs folyamatokon keresztül magyarországi vállalatok és magyar szakemberek is részt vegyenek a világ fejlődésében. A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a hazai Z generáció nagy többsége a magyarországi Bosch csoportot (88%) és a Richter Gedeon Nyrt.-t (89%) is élenjárónak tartja ebben – írják.

A közlemény idézte Bódis Lászlót, a NIÜ vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a Hungary Innovation Week egy ernyőrendezvény, amelyben arra kérték a hazai startupokkal, kkv-kkal és az innovációval foglalkozó szervezeteket, hogy az őszi rendezvényeiket erre a hétre szervezzék. A héten olyan szervezetek tartják innovációs rendezvényeiket, mint az EduTech Hungary, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Vienna Business Agency, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség, a RInnoValleys vagy a Hungarian Business Angel Network (HUNBAN).

A hét felvezető eseménye a NIÜ saját rendezvénye, a Hungary Innovation Summit konferencia, amelyen a kutatás-fejlesztésben élen járó hazai cégek szakemberei beszélgetnek arról, milyen hatása van a k+f tevékenységnek magára a vállalkozásra, illetve az innovációs ökoszisztémára. A résztvevők megismerkedhetnek például a svéd, az osztrák és a cseh innovációs ügynökség működésével és jó gyakorlataival. Továbbá előadások, workshopok és panelbeszélgetéseken fogják hazai és nemzetközi szakértők megvitatni az innováció jövőjét, az új technológiák társadalmi kihívásait, valamint az innovációs ökoszisztémák építésének nemzetközileg sikeres modelljeit.

A Hungary Innovation Summiton egyebek közt a Richter, a Bosch, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Evosoft és az OECD képviselői adnak elő.
Az érdeklődők az eseményekről és a jelentkezés menetéről is az innoweek.hu oldalon tájékozódhatnak.

Az intézkedést a testület a folyamatban lévő vizsgálat során rendelkezésre álló adatok alapos kiértékelésének befejezéséig léptette hatályba a lehetséges betegkockázat minimálisra csökkentése érdekében – írja a napi.hu.

A cikk szerint a PRAC ajánlása alapján az Esmyaval kezelt, méhmiómában szenvedő nők rendszeres időközönként májvizsgálaton vesznek részt. A PRAC emellett azt is javasolja, hogy az Esmyával új kezelést ne kezdjenek el, de a folyamatban lévő kezelések befejezhetőek. A PRAC intézkedések átmeneti jellegűek, céljuk a betegek egészségének megóvása. A 2018 május végéig esedékes végső döntés a 2017 decemberében elkezdett értékelési folyamat következtetéseitől függ.

A 2012 óta forgalmazott Esmya a Richter egyik legígéretesebb originális készítménye, amellyel  Európában több mint 700  ezer beteget kezeltek. Négy esetben májkárosodást jelentettek. A gyógyszergyár közlése szerint a rendelkezésére álló klinikai vizsgálati adatok nem mutattak összefüggést ilyen mellékhatás és a gyógyszer alkalmazása között. Ezért elképzelhető, hogy az említett betegeknél más gyógyszerek együttes alkalmazása vagy akár vírusfertőzés miatt következett be a máj károsodása.

A portál utal arra: a hír fél kettőkor jelent meg a bet.hu-n, a Richter árfolyama pedig gyorsan elindult lefelé: a 6300 forint körüli szintről a 6050-6100 forint közötti szintre.

Első díjat nyert a Danubius Hotels Group partnerügynökségével, a Goodwill Communicationsszel a világ egyik legnagyobb független kommunikációs ügynökségeket tömörítő hálózata, a PRGN Best Practice Award nevű versenyének Employer Branding kategóriájában. A világ különböző pontjairól több mint 50 ügynökséget tömörítő szervezet tagjai idén 121 nevezést adtak le különböző kategóriákban, amelyek között a hagyományos fogyasztói, B2B vagy eseménykommunikációt éppúgy megtaláljuk, mint a blogger/vlogger megoldásokat vagy az X generációt követő fiatalokat (millenials) megszólító kommunikációt.

„A Munkatársi Értékprogram néven elindult employer branding stratégiánk fő üzenete, hogy a munkatársaink ugyanolyan fontosak számunkra, mint a vendégeink. Célunk, hogy a szektort erőteljesen sújtó munkaerőhiányra cégen belül hatékony megoldásokat találjunk: egyrészt a potenciális munkatársakat megcélzó toborzás területére fókuszáljunk, másrészt a meglévő munkatársak megtartására és szakmai fejlődésére a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítsunk. Szeretnénk vonzó és hiteles vállalati értékeket képviselni, közvetíteni és ezeket megerősíteni” – mondta az elismerés kapcsán Kőnig Erika, a Danubius Hotels Group marketingigazgatója (a képen), aki az employer branding-program felelőse a szállodavállalatnál.

A Danubius Hotels Group munkáltatói márkaépítése, amely a Munkatársi értékprogram nevet viseli a szállodavállalat jelenlegi és potenciális munkatársait célzó kommunikációjában, idén januárban vette kezdetét a Goodwill Communications támogatásával. Az együttműködés teljeskörű munkatársi és piackutatással indult meg, amelyet márkastratégia-alkotás, továbbá a munkatársak minél nagyobb mértékű elérése érdekében több új innovatív belső és külső kommunikációs csatorna létrehozása, valamint egy átfogó márkanagyköveti program elindítása követett, miközben a programot a kezdetektől fogva szisztematikus márkakommunikáció kísérte.

A szállodavállalat az Employer Branding kategóriában közvetlenül a lengyel Multi Communicationst utasította maga mögé, amely a Richter Gedeont segítette toborzástámogató kommunikációval, a harmadik helyen pedig a romániai Free Communications végzett, amelynek ügyfele a Sanofi CHC (Consumer HealthCare Division) Romania volt, ők egy nagyszabású elkötelezettségerősítő belső kommunikációs kampányt valósítottak meg.

A társaság közleménye szerint Bogsch Erik továbbra is megtartja igazgatósági tagságát és az igazgatóság elnöki tisztségét. Az igazgatóság november 1. napjával felkérte továbbá Bogsch Eriket a kereskedelem, a nemzetközi és a kormányzati kapcsolatok közvetlen felügyeletére a társaságnál. A személyi változásokról a Richter igazgatósága az október 2-án megtartott ülésén döntött.

A közlemény szerint az ülésen egyúttal értékelték a társaság eddigi eredményeit, és megállapították, hogy a Richter előtt álló kihívás abban áll, hogy a fokozatosan egyre kompetitívebbé váló generikus és branded piacokon innovatív termékportfólióval ellensúlyozható legyen a kieső forgalom és fenntartható legyen a növekedési pálya.

A célok elérése érdekében két egyformán fontos, de egymástól nagymértékben különböző vezetői feladatot kell párhuzamosan ellátni a Richternél. Az egyik lényege, hogy egyre hatékonyabban és korszerűbben kell működtetni a meglévő ellátási láncot a hagyományos piacok felé. A fejlesztés, gyártás, minőségbiztosítás, logisztika területén továbbra is versenyképesnek kell maradnia a cégnek. A másik vezetői feladat a társaság közleménye szerint a specialty pharma irányba megkezdett építkezés folytatása a nyugat-európai és tengerentúli piacokon létrehozott kereskedelmi hálózatok fejlesztésével, valamint a magas hozzáadott értékű, túlnyomórészt innovatív termékportfólió folyamatos bővítésével. Ebben az esetben egyebek mellett erősíteni kell a partnerekkel folyamatban lévő együttműködéseket, fel kell kutatni további akvizíciós célpontokat és új partneri megállapodásokra is szükség van a kereskedelem és a fejlesztés területén.

(Forrás: MTI)

Harmadik alkalommal adták át hazánkban a legvonzóbb munkáltatóknak járó Randstad Award díjat. Az előző két évhez hasonlóan ismét az autóipar adta a legvonzóbb vállalatokat, bár az élen változott a sorrend: idén az Audi Hungaria bizonyult a legnépszerűbbnek. A magyar munkavállalók több mint 63 százaléka szeretne az Audi Hungariánál dolgozni, míg a Mercedesnél 61 százalékuk helyezkedne el szívesen.

Bár a jól ismert vállalatokhoz szívesen mennének a magyarok, mégis a legtöbb munkáltató számára egyre nagyobb kihívást jelent a tehetséges kollégák toborzása, illetve megtartása. „A Randstad Workmonitor 2015-ös év végi adataiból kiderül, hogy a munkavállalók 70 százaléka szerint a vállalatok komoly munkaerőhiánnyal fognak szembenézni 2016-ban, ráadásul ez a jelenség a versenyszféra minden területét érinti” – emelte ki Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója az április 6-án tartott díjátadó gálán. – „Ez még inkább felértékeli a tudatos munkáltatói márkaépítést: az erős munkáltatói márkával rendelkező cégek ugyanis 46 százalékkal kevesebbet költenek toborzás-kiválasztásra, valamint esetükben 28 százalékkal alacsonyabb a fluktuáció, mint más vállalatoknál” – tette hozzá Baja Sándor.

A nők az Audira, a férfiak a Mercedesre voksolnak

A világ legnagyobb független munkáltatói márka felmérése alapján az Audi Hungaria több szempont szerint is az élen végzett: a hosszú távú biztonság és a képzési lehetőségek tekintetében ítélték a legjobbnak a munkavállalók. A dolgozók ugyanakkor úgy gondolják, hogy a kecskeméti Mercedes autógyár biztosítja a legjobb karrierlehetőségeket, erős menedzsmenttel és stabil pénzügyi háttérrel bír. „A férfiaknak kiemelkedően fontos a karrierépítés, valamint a biztos pénzügyi háttér, ennek köszönhetően körükben a Mercedes a legvonzóbb munkáltató, míg a nők esetében az Audi Hungaria végzett az élen” – jegyezte meg Baja Sándor. A nők számára a férfiakhoz képest fontosabb a munka és magánélet közötti egyensúly fenntartása, a kellemes környezet, valamint a rugalmas lehetőségek megléte.

A Randstad Award harmadik helyezését, a Legvonzóbb tisztán magyar tulajdonú cég elismerést kiérdemlő Szerencsejáték Zrt. szerezte meg. Saját szektorában kiemelkedő eredményéért különdíjat kapott továbbá az OTP, a MOL, a Richter Gedeon, a LEGO, a DMés a Nestlé, míg a tavalyi évhez hasonlóan ismét a TESCO nyerte el a Legismertebb munkáltató címet.

Összesítettben a szolgáltató szektor lekörözte az autóipart

Bár a munkáltatók között két autóipari cég végzett az élen, iparági szinten már a szolgáltató szektor megítélése a legjobb. A magyar munkavállalók közel fele szívesen dolgozna ezen a területen, megelőzve az autó-, illetve a gyógyszer- és vegyipart. „A munkavállalók megítélése szerint a szolgáltató szektorban lehet a legjobb fizetést elérni, emellett a kellemes környezet és érdekes munka tekintetében is ennek a területnek a legjobb a megítélése hazánkban” – emelte ki Baja Sándor. A férfiak és a nők körében egyaránt a szolgáltató szektor végzett az élen, a második helyre rangsorolt autóipar egyedül a fiatalabb, 18-24 éves korosztály körében bizonyult népszerűbbnek.

A Randstad Award felmérés arra is rámutatott, hogy még a legvonzóbb cégeknek is fejlődniük kell az employer branding területén, ugyanis a hazai vállalatok továbbra sem a munkavállalók számára legfontosabb jellemzőkben jeleskednek. A dolgozók szerint elsősorban erős vezetés, pénzügyi stabilitás és jó képzési lehetőségek jellemzik a vállalatokat, miközben ők jó fizetést és biztos állást keresnek. „A munkaerőhiány erősödése nagy felelősséget helyez a cégek vállára: ahhoz, hogy itthon tartsák a tehetségeket, meg kell adniuk, amit a munkavállalók várnak, vagyis fokozatosan magasabb bérekre van szükség” – emelte ki Baja Sándor.

A Randstad Award 2016 magyar díjazottai:

• A Randstad Award nyertese, Magyarország legvonzóbb munkaadója: Audi Hungaria
• Legerősebb menedzsmenttel rendelkező, valamint a férfiak körében legvonzóbb vállalat: Mercedes-Benz
• A legvonzóbb tisztán magyar tulajdonú vállalat: Szerencsejáték Zrt.

A legvonzóbb munkáltatók Magyarországon 2016-ban a Randstad Award toplistája szerint:
(Zárójelben a 2015-ös helyezések)

1. Audi Hungaria (2.)
2. Mercedes-Benz (1.)
3. Szerencsejáték Zrt. (-)
4. LEGO (-)
5. IBM (3.)
6. Samsung Electronics (4.)
7. Bosch (5.)
8. IT Services (13.)
9. GE General Electric (7.)
10. Siemens (-)

Különdíjak:

• Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet: OTP
• Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás: MOL
• Legvonzóbb munkaadó – Gyógyszer- és vegyipar: Richter Gedeon
• Legvonzóbb munkaadó – Ipar és termelés: LEGO
• Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem: DM
• Legvonzóbb munkaadó – FMCG: Nestlé
• Legismertebb munkaadó: TESCO

(Fotó: Audi Hungaria)

A már 3 éves múltra visszatekintő MAF Katalizátor Műhelybeszélgetések eseményeire ezúttal is a Társadalmi Befektetések Díj előző évi legsikeresebb pályázóit hívták meg.

Április 29-én a Generali, a KPMG, a Microsoft, az NI, a Richter és a Syngenta képviselői, a május 27-ei eseményen pedig a Budapest Bank, az Erste Bank, a GSK, a Heineken, a MAVIR és a Vodafone szakértői mutatják be példamutató programjaikat és azok eddigi eredményeit.

A Magyar Adományozói Fórum programjára várják az idei Társadalmi Befektetések Díj pályázaton indulni tervező cégeket, valamint a hazai vállalatok támogatási programjaiban együttműködő, vagy együttműködést tervező civil szervezeteket. A résztvevők számára a prezentációkat követően, valamint a rendezvény szüneteiben alkalom nyílik az ismerkedésre, a kötetlen beszélgetésre és tapasztalatcserére is.

A KPMG székházában április 29-én bemutatkozó programok:

1. Generali Mosolyvadász Program – Generali a Biztonságért Alapítvány – Előadó: Balázs Edina, CSR szakértő
2. KPMG Felelős Társadalomért Program 2014 – KPMG – Előadó: Szabó István, CR-menedzser
3. „Mentés Másként” Microsoft Fenntarthatósági és Vállalati Önkéntességi Nap – Microsoft Magyarország – Előadó: Schubauer Krisztina, Citizenship Manager
4. National Instruments Magyarország Innovációs Program és Nyitott Laboratórium – NI Hungary Kft. – Előadó: Barabás Botond, programvezető
5. Richter Egészségváros Program – Richter Gedeon Nyrt. – Előadó: Igazság Arnold, PR Iroda, osztályvezető-helyettes
6. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Syngenta Élelmiszerlavina programja (2014) – Syngenta Kft. – Előadó: Boncz Eszter, kommunikációs vezető

Jelentkezési határidő: 2016. április 26.

A Heineken székházában május 27-én bemutatkozó programok:

1. A Magyar „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány – Budapest Bank Zrt. – Előadó: Nagy Mária, Budapest Bank Budapestért Alapítvány
2. Plusz 1 Tett program keretében „Pénzügyek egyszerűen” – ERSTE BANK HUNGARY Zrt. – Előadó: Murányi Linda, PR és belső kommunikációs osztályvezető
3. „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” – GlaxoSmithKline Kft. – Előadó: Dr. Tischler Erika, külső kapcsolatok igazgató
4. Soproni Jóleső Segítség – HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. – Előadó: Pálfalvi Márta, vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgató
5. Madárvédelem az átviteli hálózat mentén – MAVIR Zrt. – Előadó: Dávid Lívia, kommunikációs munkatárs
6. Vodafone az eltűnt személyek felkutatásáért – Vodafone Magyarország Zrt. – Előadó: Zolnai Emese, vállalati felelősségvállalási szakértő

Jelentkezési határidő: 2016. május 24.

Az Európai Bizottság december elején állította össze azoknak a gazdasági társaságoknak a rangsorát, amelyek az Európai Unióban a legtöbb pénzt költik kutatási és fejlesztési programokra. A Richter – amely 2013-ban mintegy 42 milliárd forintot, éves árbevételének a 12 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre – a 166. helyen áll az összesített listán, a gyógyszeripari vállalatok rangsorában pedig a 19. helyen végzett.

A lista élén három autóipari társaság – Volkswagen, Daimler, BMW – áll, melyek közül a Volkswagen 11,7 milliárd eurós K+F költésével a nemzetközi rangsort is vezeti. A közép-kelet európai régióból a Richteren kívül egyetlen cég sem került be az első kétszázba. Az eredményekből az is kiderül, hogy a legnagyobb K+F költő cégeket Nagy-Britannia, Németország és Franciaország adja.

Az 1901-ben alapított Richter Gedeon gyógyszerkutatási és fejlesztési tevékenysége három stratégiai irányt ölel fel: az eredeti készítmények kutatását, a biotechnológiai tevékenységet, valamint a generikus gyógyszerek fejlesztését. Az eredeti gyógyszerkutatás hagyományosan a központi idegrendszer betegségeiben hatékony gyógyszerek felfedezésére és kifejlesztésére irányul. A társaság több ezer fős kutató-fejlesztő bázissal rendelkezik.

(Forrás: MTI, Európai Bizottság; a fotón a Richter Gedeon Nyrt. Kémia Kutató és Irodaépülete látható)