A kreatív és új megoldásokra fogékony fiatalokra fókuszálva a két hazai nagyvállalat második alkalommal hirdeti meg közösen a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat, idén „Láss a jövőbe!” címmel. A pályázat célja, hogy a közlekedés és a gyógyítás jövőbeni kihívásainak felismerésére és friss, újító megoldások megtalálására ösztönözze a hazai felsőoktatásban tanulókat. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A pályázatra a felsőoktatásban tanuló diákok 2025. május 15-ig éjfélig jelentkezhetnek egyéni és csapat kategóriákban akár az egészségügy, akár a mobilitás területén. A nyertes egyéni pályázók nettó 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként nettó 500 ezer forint díjazásban részesülnek. A nyertesek a pályaműveiket a Bosch×Richter Innovátorok Napján 2025 szeptemberében mutathatják be.

A tavaly első alkalommal meghirdetett Bosch×Richter Ipari Innovációs Díj nyertesei a demencia kezelésére, az önvezető technológia kiterjesztésére és a nagyvárosi forróság problémáira hoztak izgalmas és fenntartható megoldásokat.

„A minket körülvevő bizonytalanság ellenére a fejlődés kulcsa az, hogy időben felismerjük a jövő trendjeit és erre alapozzuk fejlesztéseinket. Arra szeretnénk bíztatni a fiatalokat, hogy kreatív ötleteikkel velünk együtt tegyenek a holnapért” – mondta el Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

„A fiatalok ötletei jelentős inspiráló hatással lehetnek a társadalomra, a Bosch×Richter közös díja pedig lehetőséget ad arra, hogy anyagi támogatással és mentorálással, nagyvállalati know-how-val is segítsük őket a megvalósításban” – tette hozzá Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője.

A nyertes pályaművekről idén ismét neves szakértőkből álló zsűri dönt, melynek tagjai Polgár Judit, nemzetközi sakknagymester, a sakktörténet legjobb női játékosa, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályának vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

A technológiai fejlődés már jó ideje része az életünknek, az elért eredményeknek sok hasznát látjuk a mindennapok során. Ezt támasztja alá a Bosch és a Richter közös kutatása is, amely szerint a magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe az innováció hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék).

Mesterséges intelligencia az autóiparban, a gyártásban és az egészségügyben

A legtöbben a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazását jelenleg az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék) és az energiaellátás szabályozásában is (21 százalék).

Mesterséges intelligencia a mindennapokban

Mire használnák szívesen az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban? A válaszadók elsősorban általános információkeresésre (73 százalék) használják vagy használnák a mesterséges intelligenciát. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan a mesterséges intelligenciát a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azok aránya, akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be a mesterséges intelligenciát (66 százalék).

A mesterséges intelligencia jövője – az orvosi terápiáktól a biztonságos közlekedésig

A jövőre vonatkozóan a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). Az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele (42 százalék), valamint a gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. Sokan vannak, akik a mesterséges intelligenciától a környezetvédelemben való előrelépést (37 százalék), az emberi munka hatékonyságának javítását (34 százalék) és a közlekedés biztonságosabbá tételét (31 százalék) várják.

Bizalom a mesterséges intelligenciában

Miközben a magyarok általánosságban kifejezetten bíznak a technológiában és az innovációban, maga a mesterséges intelligencia felvet néhány kérdőjelet a válaszadókban. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia hasznosságában. Ugyanakkor azok, akik hasznosnak tartják a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket (27 százalék), túlsúlyban vannak a szkeptikusokhoz képest (19 százalék).

Bosch×Richter Innovátorok Napja – hagyományteremtő vállalati együttműködés

Először rendezett közös konferenciát hazánk két meghatározó innovatív vállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Bosch×Richter Innovátorok Napja – Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” címmel. A szervezők hisznek benne, hogy Robert Bosch és Richter Gedeon, a két vállalat alapítói, közös inspirációt jelentenek a jelen és a jövő generációi számára.

„Az éghajlatváltozás, a korlátozott erőforrások, a változó mobilitási szokások mind olyan összetett problémák, amelyek átfogó innovatív válaszokat igényelnek. Az emberek elvárásaival összhangban mi a Boschnál nap mint nap azon dolgozunk, hogy innovatív technológiáinkkal, köztük a mesterséges intelligenciával jobbá, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tegyük a világot. Ehhez olyan partnerekre van szükségünk, akikkel közösek az értékeink és a céljaink. Szilárd meggyőződésünk, hogy együtt még többet tudunk elérni” – hangsúlyozta Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„A Richter több mint 120 éves története jól mutatja, hogy a partnerekkel való együttműködésekben születnek a legjelentősebb innovációk, a kimagasló tudományos és üzleti sikerek. Már maga az alapító is aktívan részt vett az üzleti együttműködési lehetőségek felkutatásában és partnerségek kialakításában, és ez a tevékenység mai napig meghatározó vállalatunk működésében. A partneri együttműködés nélkülözhetetlen volt ahhoz az üzleti sikerhez is, amit originális antipszichotikumunkkal értünk el, amely ma már a 34. legnagyobb forgalmú készítmény az amerikai piacon. Hisszük, hogy a jövőnket meghatározó innovációs trendekről szóló párbeszéd is akkor lehet igazán eredményes, ha partnerrel összefogva kezdeményezzük azt. Örömömre szolgál ezért, hogy a Bosch és a Richter egymásra találtak ebben a küldetésben” – mondta el Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A Richter nemcsak a hazai és nemzetközi gyógyszergyártás meghatározó szereplője, hanem egyúttal olyan munkahely is, ahol jó és érdemes dolgozni, és ahol csak fontos munkakörök vannak: bármelyik pozícióban is dolgozol, nap mint nap a világ számos országában segíted az emberek életét és egészségét. A kampányvideó ezt a munkáltatói márkapozíciót kívánja erősíteni.

A kreatív koncepció kialakításánál lényeges szempont volt, hogy a kampány illeszkedjen a Richter HR- és munkáltatói márkastratégiájához, valamint a cég „Az egészség a küldetésünk” ernyőszlogenjéhez.

A hitelesség alátámasztására a koncepció „documentary” jellegű megközelítést alkalmaz, a főszerepet pedig a vállalat Nagyköveti programjának tagjai, kék- és fehérgalléros Richter-alkalmazottak játsszák, hiszen a kezdetektől fontos elvárás volt a munkakörök és a szakértelem élethű bemutatása.

A történet a „Mindenki olyan munkahelyről álmodik, ahol értékes munkával egy jobb világot épít” felütéssel indul, majd a dinamikus jelenetek a Richternél dolgozó magyar szakemberek mindennapjain keresztül mutatják be, hogy ilyen „álommunkahely” már létezik. Rövid jelenetek során rajzolódik ki a fő üzenet: az egyes Richter-dolgozók munkája hogyan gyakorol pozitív hatást a külföldi kollégák, ügyfelek és emberek életére a világ különböző részein.  Minden jelenet egy kreatív fordítóponton keresztül átvált egy másik országba: a kiinduló pont a magyarországi központ, majd az értékteremtésen keresztül eljutunk a globális hatásig. Az együttműködés mellett a záró képsorban pedig már a közös jövő is megjelenik.

Werkfilm:

Az elmúlt hetek egyik pozitív híre volt, hogy a Richter Remdesivir nevű gyógyszere a jelek szerint eredményes lesz, lehet a koronavírusos betegek gyógyításában. Honnan van ez a gyógyszer, hiszen ilyen rövid idő alatt aligha lehetett kifejleszteni? Hol alkalmazzák, hogyan, ki kapja? Egyúttal megbeszéljük azt is, hogyan fejlesztenek ki egy gyógyszert: milyen folyamatok zajlanak közben, miért tart ez évekig?

De arra is kitérünk, hogy működik a pandémiás időkben egy gyógyszergyár, amelynek a termékeit a világ 100 országában forgalmazzák. Gondoljunk bele, ha nem találjuk a boltban a kedvenc üdítőnket vagy kekszünket, már elégedetlenek vagyunk. És mi van akkor, ha nem találjuk a patikában a gyógyszerünket, amit folyamatosan szednünk kell? Függ a gyógyszergyártásunk Kínától, Ázsiától? De ha már beszélgetünk, kitérünk a vállalat olyan programjaira is, mint például a Richter a nőkért vagy az Egészségváros.

Ezek a kérdések és sok más téma is szóba kerül a ma esti beszélgetésben.

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra! (Egészségetekre!)

Napjainkban sok szó esik a pedagógusokról, akik az átlagos hétköznapokon kevesebb elismerést kapnak. Most napi rendszerességgel beszélünk róluk, hiszen a hagyományos iskolai keretek közötti oktató-nevelő munka hiányát ebben az időszakban minden szülő közvetlenül érzi.  Ezért is kiemelten fontos, hogy a figyelem fókuszába kerülnek azok a tanárok, akik egész életüket a jövő nemzedéke tanításának és formálásának szentelték.  A kialakult helyzet csak növeli jelentőségüket, hiszen most a hagyományos kereteken túllépve nap mint nap próbálnak megoldást találni a digitális oktatás által létrejött kihívásokra.

Wigner Jenő, Harsányi János és Neumann János világhírű magyar tudósok, de vajon honnan ered kivételes gondolkodásmódjuk, csillapíthatatlan érdeklődésük tudományterületük iránt? A Fasori Gimnázium legendás matematikatanára, Rátz László, maradandót alkotott a természettudományok tanításában. Rátz tanár úr ma is követendő példa minden pedagógus számára, a róla elnevezett Életműdíj pedig a legnagyobb hazai szakmai elismerés, amelyet a természettudományos tárgyat oktató pedagógusok elnyerhetnek.

Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke így nyilatkozott a legutóbbi díjátadón: „Büszke vagyok, hogy 19 év alatt 144 kiemelkedő pedagógust több mint 174 millió forinttal támogathattunk. Kiemelten fontos, hogy a jövő generációi megfelelő tudást kapjanak, ennek pedig fontos eleme, hogy elismerjük az elkötelezetten dolgozó pedagógusokat.”

A tudományos oktatást rendszeresen és jelentősen támogató három cég – az Ericsson Magyarország, a Graphisoft SE és a Richter Gedeon Nyrt. pontosan 20 évvel ezelőtt alapította a Rátz Tanár Úr Életműdíjat és a mögötte álló Alapítványt a Magyar Természettudományos Oktatásért.  Egyedülálló módon immár két évtizede közös céljuk, hogy tisztelettel adózzanak azon pedagógusok előtt, akik kiemelkedő eredménnyel képezik a jövő tehetségeit, kiveszik részüket a hátrányos helyzetű diákok segítéséből, valamint hozzájárulnak az új pedagógusgeneráció szakmai pályájának elindításához is.

A díj 20 éves jubileumának alkalmából elindított Facebook oldalon kiemelt figyelem összpontosul a pedagógus szakma képviselőinek bemutatására az Alapítvány mottóját szem előtt tartva: „…hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem a tanáraik nevét is ismerjük…”

Az ez évi pályázati anyagok benyújtásának határideje 2020. október 5. éjfél. A pályázati felhívás, valamint a benyújtás részletei az alábbi linken https://ratztanarurdij.hu/palyazat-2020 találhatók. Az Alapítvány várja az aktív és nyugdíjas éveikben járó pedagógusokról szóló pályázatokat egyaránt.