A Pozitív Szépség számos progresszív vállalást és fellépést határoz meg az Unilever szépség- és testápolási márkáinak, köztük a Dove, a Lifebuoy, az Axe vagy a Rexona számára. Mindez a szépségről alkotott elképzelés új korszakát vetíti előre, mely igazságos, befogadó valamint a bolygó számára is fenntartható.

A „normál” szó elhagyásáról szóló döntés egyike annak a számos lépésnek, amelyet annak érdekében tesznek, hogy megkérdőjelezzék a szépségideálok hagyományos értelmezését, és elősegítsék a diszkrimináció megszüntetését, valamint támogassák a szépség befogadóbb megközelítését. Egy nemzetközi szépségipari tapasztalatokat átfogó kutatás feltárta, hogy a haj vagy a bőr „normál” kifejezéssel való leírása miatt az emberek többsége kirekesztve érzi magát.

Az Unilever által készített 10 000 fős közvéleménykutatást kilenc országban végezték el[1]. A kutatás megállapította, hogy:

• A megkérdezettek több mint fele (56%) úgy gondolja, hogy a szépség- és testápolási ipar miatt az emberek kirekesztve érezhetik magukat.
• A megkérdezettek azt szeretnék látni, hogy a szépség- és testápolási ipar nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a fogyasztók jól érezzék magukat, mint arra, hogy jobban nézzenek ki (74%).
• Az emberek több mint fele (52%) állítja, hogy vásárlás előtt nagyobb figyelmet fordítanak egy vállalat társadalmi kérdésekben kifejezett álláspontjára.
• Tízből hét ember egyetért abban, hogy a „normál” szó használata a termék csomagolásán és a reklámozás során negatív hatást kelt. A fiatalok – 18-35 évesek – körében az így válaszolók aránya tízből nyolc.

Sunny Jain, a Beauty & Personal Care üzletág elnöke elmondta: „Egymilliárd ember használja naponta a szépség- és testápolási termékeinket, és még többen látják a hirdetéseinket, ezért márkáink képesek valódi változást hozni az emberek életébe. Éppen ezért felelőségünk van a káros normák és sztereotípiák leküzdése és a szépség tágabban értelmezett, sokkal befogadóbb meghatározásának kialakítása mellett.”

„Tudjuk, hogy a „normál” szó elhagyása a termékeinkről és csomagolásunkról önmagában nem oldja meg a problémát, de fontos előrelépés lehet. Ez csak egy a számos tevékenység közül, amit Pozitív Szépség jövőképünk részeként megteszünk, amelynek célja nemcsak kevesebb kárt okozni, de több jót is tenni az emberekért és a bolygóért egyaránt.”

A „normál” szó elhagyása mellett az Unilever a márkahirdetéseiben nem módosítja digitálisan a modellek testformáját, méretét, arányát vagy bőrszínét, sőt növeli azoknak a hirdetéseknek az arányát, amelyek különböző alul-reprezentált csoportokból származó embereket ábrázolnak.

Pozitív változás az emberek és a bolygó számára

A Pozitív Szépség Program központi eleme az a törekvés, hogy a vállalat minél több jót tegyen, és ne csak kevesebbet ártson az emberek és a bolygó számára. A „normál” szó elhagyása a csomagolásaikról és a reklámjaikból, csak egy lépés a három kötelezettségvállaláson belül, amelyet a valós és mérhető hatás elérése érdekében tettek:

1. A márkáink segítségével igyekszünk javítani az emberek egészségét és jól-létét, valamint támogatni az igazságosság és a befogadás előmozdítását, 2030-ig évente 1 milliárd ember elérésével. A következő területekre koncentrálunk:

• A szépség diszkriminációjának megszüntetése, az elfogadás támogatása, a hagyományosan értelmezett szépségideálok megkérdőjelezése.
• A nemek közötti egyenlőség előremozdítása, ezt elősegítő a márkaprogramok szervezése és a sztereotípiamentes reklámok készítése.
• A fogyasztóink egészségének és jól-létének javítása a kézmosással, szájhigiéniával és mentális egészséggel kapcsolatos oktatási kezdeményezéseink révén.

2. 2030-ra 1,5 millió hektárnyi földterület, erdő és óceán védelmének és megújulásának segítése. Ez nagyobb fölterület, mint amennyi az Unilever szépség- és testápolási termékek megújuló összetevőinek előállításához szükséges.
3. Támogatjuk a kozmetikumokon végzett állatkísérletek globális tilalmát – együttműködünk a törvényhozókkal, állatvédő szervezetekkel és hasonló gondolkodású vállalatokkal, hogy 2023-ig elérjük ezt a célt. Huszonhárom Unilever szépség- és testápolási márka PETA-minősítéssel rendelkezik, és még több márkánk dolgozik azon, hogy megkapja a minősítést.

A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy a márkák állást foglaljanak az őket leginkább foglalkoztató kérdésekben. Ezt bizonyítja az is, hogy az Unilever küldetés-vezérelt márkái 2020-ban több mint kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a portfólió többi része. A vállalat kutatásai is alátámasztják ezt a tendenciát; a megkérdezettek többsége (69%) ajánlana szépségápolási márkát a barátainak és családtagjainak, ha a márka minél szélesebb körű bőr- és hajtípusnak is megfelel. A válaszadók fele többet is fizetne ezekért a termékekért.

A Pozitív Szépség emellett felgyorsítja tudományos és technológiai programjaikat, valamint innovációs együttműködéseiket is, ösztönözve a termékeik folyamatos fejlesztését, hogy azok minél jobbak legyenek az emberek és a bolygó számára. Ezen innovációk előmozdítják a természetesebb, biológiailag lebomló összetevők használatát is – a folyamatos csomagolási újítások mellett, amelyek a kevesebb, jobb műanyaghasználatra, vagy annak teljes elhagyására törekszenek.

[1] Brazília, Kína, India, Indonézia, Nigéria, Szaúd-Arábia, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Ha a közlekedési célú kerékpározást is beleszámítjuk, a magyarok többsége viszonylag rendszeresen mozog, ám jellemzően így is úgy vélik, hogy gyakrabban és főleg hosszabb ideig kellene testmozgással foglalkozniuk. Erre főként a saját egészségük miatt volna szükség, hiszen azok, akik gyakrabban sportolnak, a testmozgást elsősorban preventív tevékenységként végzik, de fontos előnyének tartják még az állóképesség-javítást és a stresszlevezetést is – ez is kiderül abból az országos kutatásból[2], amely a Rexona megbízásából készült el. (A kutatás további, nemrégiben közölt eredményei itt érhetőek el.)

Jellemző a magyar felnőttekre az önkritikus attitűd is: a nem sportolók nagy többsége gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebbet sportol, de – érdekes módon – a jelenleg is sportoló / testmozgó válaszadók kétötöde is hasonló véleményen van.

A fentiek fényében nem csoda, hogy a végzett testmozgás mennyiségével a magyar felnőtt internetezők csupán 38 százaléka elégedett, vagyis a többség többet vagy sokkal többet mozogna, ha volna rá ideje, motivációja.

Testmozgás esetében a heti 2-5 alkalom az, amit ideálisnak gondolnak az emberek, alkalmankénti 20-60 perc közötti hosszal. Bár a kérdés az ideális gyakoriságról és hosszról szólt, a válaszok valójában csupán az Egészségügyi Világszervezet, a WHO minimum-ajánlásának felelnek meg. E szerint a 18 és 65 év közötti egészséges felnőttek esetében javasolt legalább napi 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás hetente 5 napon vagy legalább napi 20 perc intenzív testmozgás heti 3 napon.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók milyen gyakran és milyen hosszan sportolnának, ha tehetnék. Azok, akik jelenleg is sportolnak, a napi gyakoriságú testmozgást preferálnák jobban, a többiek beérnék a heti többszöri alkalommal. Az előbbi csoport lényegében nem változtatna a testmozgás egy alkalomra jutó hosszán (átlagosan 53 percet tartanának ideálisnak), míg a jelenleg mozgásszegény életet élők átlagosan 41 percet töltenének mozgással alkalmanként.

Érdekesség, hogy bár a megkérdezettek ötödének közösségi élményt is jelent a sport, a válaszadók a legutóbbi alkalommal mégis jellemzően egyedül végeztek testmozgást. Ennek színhelye leggyakrabban az utca (kerékpározás és futás) vagy az otthonuk (gyógytorna, egyéb torna) volt.

„Az, hogy a gyakrabban sportolók még több alkalommal szeretnének mozogni, azt mutatja, hogy aki rátalált a neki való mozgásformára, örömét leli benne és szeretné ezt minél gyakrabban átélni. Éppen ezért indítottuk el „Téged mi mozgat” kampányunkat Hosszú Katinka főszereplésével, amellyel arra biztatjuk a magyarokat, hogy bátran próbáljanak ki minél több sportot, hogy megtalálhassák azt, ami igazán nekik való és örömet okoz, hiszen a mozgás a testi-lelki egészségünk elengedhetetlen része” – mondta el Kómár Kornélia, a Rexona márkamenedzsere.

A Rexona kampányról bővebben a következő linken olvashatnak az érdeklődők: https://www.rexona.com/hu/teged-mi-mozgat.html

[1] A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és háztartásnagyság alapján.

[2] A MicraMR a Rexona megbízásából a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek testmozgási szokásait.

1. Bármilyen sportra alkalmasak vagyunk

Egy sportágban való eredményességünket – ezáltal az abban elért sikerélményt – befolyásolja a testi alkalmasságunk. Így ha például alapvetően vékony testalkattal rendelkezünk, ne ragaszkodjunk mindenképp a birkózáshoz vagy a kézilabdához. Ugyanígy zömök testalkattal ne akarjunk hosszútávfutók lenni, mert nem fogunk komoly eredményeket elérni. Gergelyfi Róbert, a mitsportoljak.hu sportágválasztási tanácsadója szerint kizárólag a minőségi vizsgálatokra alapozott, testi adottságok szerint kialakított edzésmunka biztosítja az optimális terhelést, ami végső soron hozzájárulhat a hosszútávú sportsikerekhez, vagyis érdemes szakemberrel felméretni, alkatunkhoz milyen mozgásformák passzolhatnak igazán.

2. Ha fogyni akarunk, minden nap mozogni kell

A testünknek is szüksége van regenerálódásra, ezt pedig kizárólag nyugalmi állapotban, főként alvás közben tudja megtenni a szervezet. Heti három, de maximum négy, körülbelül 50 percig tartó edzéssel már jó úton járunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a súlyfeleslegtől. Nem árt ezzel együtt azonban a táplálkozásra is odafigyelni: edzhetünk bármennyit, ha a testmozgás közben elégetett kalóriát egyébként a napi táplálékbevitellel simán visszapótoljuk, miközben esetleg nem gondoskodunk a megfelelő fehérje-, rost- és vitaminbevitelről. Az sem jó, ha túl sok mozgással próbálkozunk: természetesen mindenkinek máshol van a teljesítőképessége határa, de ha azt átlépjük, eredményességünk drámaian visszaeshet. Ilyenkor könnyen elveszthetjük a motivációt, vagy még keményebb edzésekkel próbáljuk kompenzálni, ami a hatékonyság szempontjából szintén problémás.

3. Bizonyos életkor felett már nem ajánlott elkezdeni sportolni

Nyilvánvalóan, aki soha életében nem sportolt, annak nem érdemes rögtön nehézsúlyos edzésekbe kezdenie, vagy beiratkoznia a haladók közé az atlétika klubba. Mint mindenben, itt is rendkívül fontos a fokozatosság elve, valamint a testi adottságainknak megfelelő sport megtalálása (lásd 1. pont). Nincs ugyanakkor életkori határa a testmozgás megkezdésének. A WHO ajánlása szerint még a 65 év felettiek számára is heti 300 perc mérsékelten intenzív testmozgás javasolt az egészségügyi előnyök kihasználásáért.

4. A sport nem ad akkora örömet, mint más szabadidős tevékenységek

A Rexona országos, reprezentatív kutatása rávilágított arra, hogy a rendszeresen sportoló magyarok közel 70 százalékának ad örömet a testmozgás, míg a nem sportolók körében ez a szám mindössze 43 százalék. További kutatások bizonyítják a sportolás és az emberi jóllét közti szoros összefüggéseket. A testmozgás így például stresszoldó hatással bír, karbantartja a mentális egészséget, de javítja a test oxigén- és tápanyag-ellátását is. A rendszeresen sportolóknak legtöbbször javul az általános közérzete, kiegyensúlyozottabbak és jobban érzik magukat a bőrükben.

5. Idővel minden sportot meg lehet szeretni

A közhiedelemmel ellentétben nem az a cél, hogy megszokjunk egy mozgásformát, hanem ténylegesen megtaláljuk azt a sportot, ami örömet ad és feltölt – egyébként kényszerként éljük meg, és nem építhetünk rá hosszú távú rutint.  Szintén a Rexona kutatása szerint a magyar felnőttek átlagosan mindössze három sportot próbáltak ki eddig életükben, és csak 50 százalékuk találta meg a hozzá leginkább passzolót. Ezt felismerve indította el a Rexona a #Tégedmimozgat kampányát, amely részeként bíztatnak mindenkit, hogy próbáljanak ki minél több mozgásformát és fedezzék fel a nekik való sportot.

Első látásra meglepő lehet, de a magyar felnőttek nagyobb része állítja, hogy szokott valamilyen testmozgást, sportot végezni – legtöbben hetente többször vagy annál is gyakrabban – egyebek közt ez derül ki abból az országos kutatásból[2], amely a Rexona megbízásából készült el.

Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy ez a magas arány és a magas gyakoriság annak is köszönhető, hogy a kerékpározás a leggyakoribb mozgásforma – ami, ahogy azt a falvakban élők aránya mutatja, a közlekedési célból végzett mozgást is magában foglalja. A második legkedveltebb sport – jócskán lemaradva – a túra és a kirándulás (ez is főként a rendszeresen nem sportolók körében népszerű), amit a futás, a gyógytorna és a konditermi edzések követnek.

A válaszadók többsége nem elégedett azzal, amennyi időt sportra / testmozgásra szán – a jelenleginél többet vagy sokkal többet foglalkoznának testedzéssel.

Szálka és gerenda, avagy miért nem sportolunk?

Tetten érhető, hogy amíg más szemében meglátjuk a szálkát, addig a sajátunkban a gerendát sem igen vesszük észre, vagyis önmagunkkal szemben megbocsátóbbak vagyunk, míg másokkal szemben kritikusabbak. Azok ugyanis, akik nem mozognak, saját maguk esetében a leggyakrabban időhiányra hivatkoznak, de ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy „Ön szerint a magyarok miért nem mozognak eleget?”, a legtöbben a lustaságot említik indokként, de dobogós még az idő- és az elhatározás hiánya is.

Utóbbi véleményeket támasztja alá, hogy a felmérés eredménye alapján a válaszadók számára jelenleg a sport/mozgás valamivel kevesebb örömet ad, mint az olvasás vagy internetezés. A sport átlagos örömforrás-osztályzata egy 1-től 10-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem okoz örömet, 10: nagyon nagy örömet okoz) a nem sportolók körében mindössze 4,8 volt, a rendszeresen testgyakorlók esetében viszont 7,6.

Aki nem keres, az nem talál

A kutatás fenti ábrájából az is kiderül, hogy minden 5. honfitársunk úgy látja, hogy a magyarok azért nem sportolnak, mert még nem találták meg a hozzájuk illő mozgásformát. Ez azért különösen érdekes, mert a válaszadók jellemzően egyetértenek azzal, hogyha megtalálja valaki a neki való sportot, onnantól nem érzi kényszernek a mozgást, illetve kiegyensúlyozottabbá is válik.

Ezt a vélekedést megerősíti a kutatás azon eredménye is, hogy a gyakorló „testmozgók” – akikről minden bizonnyal elmondható, hogy már ráleltek a nekik való mozgásformára – sokkal inkább megtalálják a sportban az örömöt, mint a többiek. A jelenleg is sportolók háromnegyede számára adott a mozgás örömet, míg a teljes lakosságot tekintve csak minden második emberről mondható el ugyanez.

Mindezek ellenére nem állítható, hogy honfitársaink szenvedélyesen kutatnák azt, hogy milyen mozgásforma passzolhat hozzájuk a leginkább: egy átlag magyar felnőtt mindössze háromféle sportot próbált ki eddig. E kis szám láttán nem is csoda, hogy a véleményük nagyon megoszlik arról, hogy a próbálkozások során megtalálták-e a hozzájuk illő sportot: az átlag pont középre esik a 11 fokú skálán.

„A kutatás alátámasztotta, hogy nem könnyű megtalálni a számunkra igazán örömöt adó mozgásformát, de ha megvan, az többszörösen is pozitív eredménnyel jár, hiszen szívesebben és többet mozgunk, mintha kényszerből tennénk. Ezt felismerve indítottuk el kampányunkat Hosszú Katinka főszereplésével, ahol – ahogy azt a reklámfilmben is bemutattuk – ő is kipróbálhatta magát más sportágakban. A „Téged mi mozgat” kampányunkkal arra szeretnénk biztatni a magyarokat, hogy merjenek kipróbálni minél több sportot, a keresés során pedig legyenek kitartóak, mert így találhatják meg azt, ami igazán nekik való, amiben rálelhetnek a mozgás örömére” – mondta Kómár Kornélia, a Rexona márkamenedzsere.

„A nagypapám hároméves koromban tanított meg úszni, azóta viszont nem igazán próbálkoztam más területekkel. A Rexona kampányában viszont több izgalmas sportágat – így kosárlabdát, rúdugrást és szinkronúszást is – kipróbálhattam professzionális sportolók segítségével, és ez megerősített abban, hogy a későbbiekben is nyitott legyek az új mozgásformák iránt” – tette hozzá Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó, a Rexona nagykövete.

[1] A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és háztartásnagyság alapján.

[2] A MicraMR a Rexona megbízásából a 18 évnél idősebb, rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a magyar felnőttek testmozgási szokásait.

A több éven át használandó kreatív platform fejlesztésére tendert írt ki az Unilever csapata, amelyen 5 magyar reklámügynökség vett részt. A megbízást végül a Kiosk nyerte el, így újabb Unilever márkával bővült a cég portfóliója az eddig is kezelt Baba és Signal márkák mellett. A kampány gyakorlatilag minden elemében meg fogja újítani a Rexona kommunikációját, a TVC-től a trade promóción át a fogyasztói aktivációig – a cél a márka pozícionálásának erősítése, illetve a társadalmi felelősségvállaláson alapuló tevékenységeinek egységes alapokra helyezése, hatékonyabbá tétele.

Megbízó – Unilever

Category Manager: Homor Judit

Rexona Brand Manager: Béke-Dajkó Anett

 Ügynökség – Kiosk

Stratégiai vezető: Mátyus Viktor

Kreatív igazgató: Endrődi Zoltán

Account director: Török Barbara

A kutatás átfogó képet rajzol a magyar lakosság sportolási szokásairól: a megkérdezettek 61 százaléka csak elvétve vagy egyáltalán nem sportol, ami azért is elgondolkodtató, mert a válaszadók közel kétharmada ülő munkát végez, amelyhez elengedhetetlen lenne a rendszeres testmozgás. Emellett a kutatásból az is kiderül, hogy a lakásban élők sportosabbak, mint a kertes házban élők, ugyanígy a budapestiek többet mozognak és több mozgásformát is kipróbáltak már, mint a kisebb településeken élők.

A Rexona felmérése azt is vizsgálta, hogy milyen közlekedési eszközöket használunk: csupán az emberek 14 százaléka mondta azt, hogy mindig gyalogol, a kitöltők 85 százaléka az autót és a tömegközlekedést preferálja a gyaloglással szemben, sőt az emberek 14 százaléka mindig mindenhová autóval vagy tömegközlekedéssel megy. Lépcsőzni sem igazán szeretünk: a megkérdezettek mindössze 23,7 százaléka választja a lépcsőt, ha van lift is, 30 százalék viszont akár az első emeletre is lifttel megy. Az emberek 12 százaléka egyébként kipróbált már több mozgásformát is, de azok kikoptak az életéből, és a kitöltők közel fele lépett már a teleshop „csapdájába” és rendelt valamilyen edzőeszközt otthonra, de csak 3,6 százalékuk az, aki többszöri rendelés után is mindet rendszeresen használja.

Akik egyáltalán nem vagy nem rendszeresen sportolnak, leginkább az időhiányra, a kezdéshez szükséges erő/kedv hiányára és arra hivatkoznak, hogy nem tudják, hogyan kezdjenek bele, vagy nincs, aki támogassa őket a kezdésben. Elmondásuk szerint őket leginkább a hasznos, könnyen eltanulható tippek/trükkök ösztönöznék, illetve sokan vannak, akik szeretnének rövid, könnyen elsajátítható mozgásformákat megismerni. A sportolást kerülőknek jó példával járhatnak elől egyébként a rendszeresen sportolók: őket az egészségmegőrzés (64 százalék), az általános állóképesség megőrzése (48 százalék) és a stresszlevezetés (35 százalék) motiválja, viszont az alakformálás csupán 29 százalékukat hajtja előre.

„A kutatás eredményei megerősítettek minket abban, hogy apró, a mindennapi életükbe könnyen beépíthető lépésekkel kell mozgásra motiválnunk az embereket. Éppen ezért olyan egyszerű, szórakoztató, mégis alacsony eszközigényű és nem megerőltető kihívásokkal készülünk a következő időszakra, amire bárki vállalkozhat – edzettségi szinttől függetlenül” – mondta Béke-Dajkó Anett, a Rexona brand managere a most induló kampány kapcsán.

Az érdeklődők a Rexona Mozogjtöbbet.hu weboldalán hasznos tippeket-trükköket és személyre szabott kihívásokat találhatnak, és próbára tehetik magukat a szórakoztató mozgásformákkal. A koncepció kialakításakor az volt a feladatokkal kapcsolatos legfontosabb elvárás, hogy azokat edzettségi szinttől függetlenül és komolyabb eszköz- és időigény nélkül bárki megvalósíthassa. Így a márciustól induló Mozogjtöbbet.hu weboldalon sok másik mellett olyan kihívásokkal találkozhatunk, hogy csak végezzünk vállkörzéseket a kávé mellé, sétáljunk át a Margit-hídon, esetleg guggoljunk ötöt, amikor e-mailt kapunk.

A kutatásról:

A Rexona Magyarország online kutatásának közel 2500 kitöltője volt, amelynek 55 százaléka nő, míg 45 százaléka férfi volt. A teszt – amelyben a kutatócsapat leginkább demográfiai, illetve a sportolásra, mozgásra vonatkozó kérdéseket tett fel – országos lefedettségű volt, a megkérdezettek életkora pedig 18-tól egészen 65+-ig terjedt. A kutatásban nyílt és zárt kérdések, illetve logikai ugrások is helyet kaptak, hogy jól megkülönböztethetők legyenek a sportoló és nem sportoló válaszadók.

A GVH megállapította, hogy az Unilever megsértette az ellenőrizhetőség és a tárgyilagos összehasonlítás követelményét 2015 februárja és júniusa közötti reklámfilmjeivel. E filmek szöveges és képi megjelenítésének összhatása azt üzente a fogyasztóknak, hogy a Rexona Invisible Black+White jobb a Nivea Invisible for Black & White izzadásgátló termékcsaládnál, sőt, azt jelentősen megelőzi a sárga foltok elleni védekezésben.

Az Unilever rendelkezett olyan műszaki jelentéssel a reklám közzétételekor, amely az aeroszolok vonatkozásában alátámasztja, hogy a Rexona Invisible Black+White izzadásgátló sárga foltok elleni védelme hatékonyabb, mint a Nivea Invisible for Black & White-é. Az Unilever azonban a Rexona Invisible Black+White izzadásgátló dezodort, mint termékcsaládot népszerűsítette, és a termékcsalád más termékei – a golyós dezodor és a stift – vonatkozásában ez az összehasonlítás jogszerűtlen volt.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy

• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, és a fogyasztók széles körét érte el;
• a Rexona Invisible Black+White termékcsaládon belül a roll-on és a stift termékek együttes aránya – amelyeket illetően a reklám üzenetét nem támasztotta alá kutatás – jelentős, és e termékek értékesítése is megugrott a reklámok közzétételének idején.

A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy

• az Unilever felhagyott a vizsgált kereskedelmi gyakorlattal a versenyfelügyeleti eljárás megindításával egyidejűleg;
• a reklámja kialakításánál igyekezett megfelelni a hazai esetjogi elvárásoknak, figyelemmel az európai reklámozási gyakorlatra;
• az aeroszol termékekről végzett kutatások e termékek vonatkozásában alátámasztották a reklám állítását.