„Ha a mostani járványhelyzetben a munkavállalók külföldön nyaralnak, ez munkajogi szempontból egy fokozott veszélyhelyzetet jelenthet a munkáltató számára. Felmerül tehát a kérdés, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak ebben a rendkívüli helyzetben, illetve milyen mértékben kontrollálhatja a munkáltató, hogy a munkavállaló hol és milyen körülmények között tölti a szabadságát” – magyarázza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A szakértő szerint mindenekelőtt célszerű leszögezni, hogy a munkáltató által előzetesen engedélyezett szabadságot a munkavállaló számára biztosítani kell. Amennyiben a munkáltató az előre engedélyezett szabadságot részben vagy egészben egyoldalú döntésével visszavonja, úgy a munkáltató köteles ennek teljes igazolt költségét viselni, vagyis a munkavállaló és családtagjai ezzel összefüggésben keletkezett teljes kárát megtéríteni. Ez érvényes abban az esetben is, amikor a munkáltató azért vonja vissza az előzetesen engedélyezett szabadságot, mert nem szeretné, ha munkavállalója piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni.

Ha már elfogytak a munkavállaló szabadnapjai, viszont a leállások miatt a munkavállalót mégis „szabadságolni” kell, akkor a munkáltató vagy az állásidő szabályait alkalmazza, vagy pedig a munkavállalóval megállapodást köt fizetés nélküli, vagy fizetett távollétről. Ez utóbbi esetén a felek nincsenek kötve a munkaszerződésben meghatározott munkabérhez, de a munkavállaló számára legalább a jogszabályban meghatározott minimális bért biztosítani kell.

A munkáltató adhat ajánlást munkavállalói számára arra vonatkozóan, hogy ebben az évben a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el. Amennyiben a munkavállaló mégis amellett dönt, hogy szabadságát külföldön tölti, úgy ezt a munkáltató még a piros besorolású országok esetén sem tilthatja meg, továbbá ezzel kapcsolatosan sem felmondást, sem pedig egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat.

„A járványügyi helyzetre tekintettel a munkáltató kötelezheti arra a munkavállalóit, hogy előzetesen tájékoztassák, amennyiben szabadságukat külföldön kívánják tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ezt többek között azért teheti meg, mert biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülményeket a többi munkavállaló esetében, a fertőzéses kockázatot a munkahelyen alacsony szinten kell tartania, illetve fel kell készülnie az esetleges karantén miatti helyettesítések megszervezésére is” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkáltató kötelezheti munkavállalóit arra is, hogy haladéktalanul tájékoztassák, amennyiben szabadságuk alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észlelik akár magukon, akár hozzátartozóikon, akár a velük közös háztartásban élők esetében. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha repülőjárat törlése, karantén, vagy egyéb járványügyi kényszerintézkedés miatt nem tudnak visszatérni, illetve az előre engedélyezett szabadság leteltét követően munkára jelentkezni.

Ha a visszatérést követően a munkavállalóval szemben karantén intézkedést rendelnek el, úgy a munkáltatónak a karantén tartamára betegszabadságot nem kell biztosítani, azonban a munkavállaló ezalatt az időszak alatt táppénzre jogosult. A táppénz és a munkabér közötti különbözetet ebben az esetben a munkavállaló nem tudja a munkáltatótól kérni. Ha a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, ilyen esetben a munkavállaló továbbra is a rendes munkabérét kapja a munkáltatótól.

Ha a munkavállaló piros vagy sárga besorolású országból tér vissza, akkor a karantént csak akkor tudja elkerülni, ha hoz magával külföldről két negatív tesztet, amit a visszautazás előtt legfeljebb öt napon belül végeztek el. Ha ilyen teszttel nem rendelkezik, akkor visszatértekor a karantén nem kerülhető el, csupán a tartama csökkenthető le. A karantén akkor oldható fel legkorábban, ha a munkavállaló szintén két negatív teszttel igazolja állapotát; a sárga országok esetében a karantén feloldása már az első negatív teszt bemutatásakor kérhető, a piros országok esetében viszont meg kell várni mindkét negatív tesztet a karantén feloldásához. A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tesztek költségét augusztus 1-jétől a szabadságról visszatérő munkavállaló maga köteles viselni. A teszt elvégzésének költsége még akkor sem hárítható át a munkáltatóra, ha egyébként a munkáltatónak nyomós érdeke fűződne a karantén feloldásához, és az eredeti feltételek szerinti munkavégzéshez.

A szabadság leteltét követően, az ismételt munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben.  Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése. Ez utóbbi esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak a költségét a munkáltató viseli.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői aláhúzzák: a munkavállaló fenti nyilatkozatai a szabadság alatt látogatott országokról, az egészségi állapotról, minden esetben a munkavállaló személyes adatának, és ezen belül is egyes adatok esetében a munkavállaló egészségügyi adatának minősülnek. A munkáltató ezen adatokat a GDPR szabályai szerint köteles kezelni, és amennyiben már nem állapítható meg semmilyen jogcím azok megőrzésére, úgy köteles ezen adatok megsemmisítéséről gondoskodni.

„A vonatkozó Kormányrendelet[1] tartalmaz egy ún. vis maior klauzulát, amelynek értelmében elháríthatatlan és rendkívüli körülménynek minősül a szerződéskötés időpontjában előre nem látható, és a szerződő fél által nem befolyásolható olyan helyzet, amelynek következményeit valamennyi észszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elhárítani” – magyarázza dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Az önállóan igénybe vett utazási szolgáltatásokra – így a személyszállításra, nem lakáscélú szállásnyújtásra, egyéb önálló turisztikai szolgáltatások – eltérő szabályok vonatkoznak, mint az utazási irodák által tipikusan nyújtott utazási csomagokra. Utazási csomagról akkor beszélhetünk, ha legalább két különböző típusú utazási szolgáltatást együttesen vesz igénybe az utazó ugyanazon utazás vagy üdülés részeként.

„Az utazási csomagok esetében a Kormányrendelet szerint, ha az utazó mondja fel a szerződést, akkor az általános szerződési feltételek szerinti bánatpénzt köteles megfizetni, de a részvételi díj ezen felüli része visszajár számára. Az utazó csak akkor jogosult a teljes részvételi díj visszakövetelésére, ha a Kormány az utazásra nem ajánlott országok – azaz I. fokozatú, piros jelzéssel ellátott országok a konzuli szolgálat oldalán – közé sorolja az érintett célállomást, vagy annak közvetlen környezetét, de további kártérítésre ekkor sem tarthat igényt” – mondja dr. Firniksz Judit.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője szerint itt van egy szűkítő feltétel a Kormányrendeletbe foglalt vis maior klauzulához képest, és ezen szabály egyes esetekben végső soron akkor is a bánatpénz megfizetésére kötelezi az utazót, ha egyébként akár a járványügyi intézkedések miatt szükségessé vált munkáltatói utasításnak megfelelően nem vehet részt külföldi utazáson. Az utazásszervező kártérítési kötelezettség nélkül felmondhatja a szerződést, ha elháríthatatlan és rendkívüli körülmények gátolják a szerződés teljesítésében – itt tehát nincsen többletelem Kormányrendeletbe foglalt vis maior klauzulához képest. Megjegyezzük, hogy ezt az álláspontot képviseli a Magyar Utazási Irodák Szövetsége is a COVID-19 járvány kapcsán közzétett tájékoztatójában (muisz.com).

Számos utazási iroda választja azonban inkább azt a megoldást, hogy a közeljövőben a járvánnyal érintett területekre tervezett utakat nem mondja le a vis maior klauzulára hivatkozással, hanem átütemezi, vagy ha még nem áll módjában alternatív indulási időpontot meghatározni, akkor egy szabadon beváltható vouchert ajánl fel az utasoknak. A Kormányrendelet szabályai azonban az utazás időpontját a szolgáltatás lényeges elemeként határozzák meg és így ennek megváltoztatása esetén az utazó bánatpénz fizetése nélkül felmondhatja az utat, azzal, hogy a Kormányrendeletben foglaltak alapján a szerződés megszűnéséből eredő kára megtérítésére nem jogosult.

„A jelenség nem egyedi, és már az Európai Bizottság számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi szabályozás uniószerte aránytalan kockázatot hárít az utazásszervezőkre. Különösen igaz azokra a prudensen működő entitásokra, amelyek az előlegeket és saját egyéb likvid forrásaikat már a szezon kezdete előtt arra fordítják, hogy utasaik számára lekössék a megfelelő minőségű szállásokat és személyszállítási lehetőségeket. Kiemelt desztinációk – így Hollandia, Olaszország – esetén a jó minőségű szállások díjának akár 100%-át is jóval előbb ki kell ugyanis fizetni, így akár az előlegeket meghaladó összegben merültek fel az utazási irodáknál költségek, amelyeknek visszakövetelése a külföldi szolgáltatóktól a jelen járványügyi helyzetben mind időbeli kifutását, mind sikerét illetően bizonytalan kimenetelű” – teszi hozzá dr. Firniksz Judit.

Ezt a tényt maga a Bizottság is belátta, amikor a COVID-19 terjedésével összefüggésben álló tömeges felmondásokat érzékelve 2020. március 19-i tájékoztatójában az irányelv átültetése nyomán minden nemzeti jogban jelen lévő visszatérítési kötelezettséget mintegy felpuhítva arra hívja fel az európai utazókat, hogy fogadják el az utazásszervezők által felajánlott, későbbi utazásokra beváltható vouchereket.[2] A bizottsági felhívás jogi kötőerővel nem rendelkezik, a jelenlegi pénzügyi garanciák pedig kizárólag akkor válnak elérhetővé az utazók számára, ha az utazási iroda az utazók számára visszatérítendő előlegek és részvételi díjak megfizetésére már nem képes. Erre az esetre szolgál a vagyoni biztosítékként az utazási iroda által valamely hitelintézetnél elhelyezett pénzbeli letét, hitelintézettel kötött garanciaszerződés vagy biztosítókkal kötött biztosítási szerződés, amelynek alapján végső soron az érintett biztosítótársaság vagy bank térítheti vissza a vagyoni biztosíték terhére az utazási iroda helyett az utazóknak visszajáró összegeket.

A koordinált válaszlépések körében a Bizottság is azonnali intézkedéseket kezdeményezett a turisztikai ágazat kapcsán, amelynek szerves része az utazási irodák számára nyújtott állami támogatás.[3] Az utazási irodák túlnyomó hányada kis- és középvállalkozás, érdemi, 100 millió forintot meghaladó adózott eredményt 2018-ban csupán 15 utazásszervező ért el a turizmus.com adatai alapján[4], holott az adott időszakban a piaci szereplők száma az 1000-et is meghaladta.[5]

[1] A magyar jogrendbe az utazási szolgáltatásokat és utazási csomagokat az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017.(XII.28.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”) ülteti át az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló 2015/2302/EU irányelv („Irányelv”) szabályait.

[2] https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/coronavirus_info_ptd_19.3.2020.pdf

[3] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/qanda_20_458

What is the Commission doing to help tourism?

In order to monitor the problem and assess impacts and risks, the Commission is in constant contact with Member States’ ministries responsible for tourism, specialised international organisations (United Nations World Tourism Organisation and Organisation for Economic Co-operation and Development) and the EU industry. In addition, the Commission sets up, in cooperation with the European Travel Commission, an ad hoc network of European tourism and travel industry associations to exchange information and assess impacts in real time to support the European Coronavirus Response team.

Concretely and among other things, the Commission provided the sector and the Member States with a legal analysis on the application of the Package Travel Directive (PTD). The Commission announced on 10 March liquidity support measures to relieve hard-hit SMEs. Tourism SMEs should benefit under these measures, especially in Member States where tourism contributes significantly to the national economies.

[4] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/hazai-utazasi-irodak-toplistaja-rekordev-utan-kerdojelek-1166934

[5] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur18.pdf