A munka törvénykönyve szerint a munkabért a munkáltatóknak forintban kell megállapítani és kifizetni a dolgozók részére. Mivel a rendelkezés általános jellegű, mind az alapbérre, mind a pótlékokra, valamint a jutalomra és prémiumra is alkalmazandó. A jogszabály azonban tartalmaz kivételeket. Amennyiben például vezető beosztású munkavállalóról van szó, vagy a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható.

„Ha a munkaviszonyban van külföldi elem, például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, akkor szintén van arra lehetőség, hogy a felek a magyar jog szabályai alól kiszerződjenek, és a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák” – emeli ki dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az árfolyamértékhez kötött munkabér is járható út

Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy akár euróban, akár egyéb devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a munkavállalók forintban meghatározott havi munkabérét és az árfolyamingadozást korrigálja.

A szakember szerint az alapbér ilyen módon történő megállapítása nehézkes, mivel ekkor – az árfolyamváltozás függvényében – lényegében minden hónapban módosítani kellene a munkavállaló munkaszerződését. Járhatóbbnak tűnik az a megoldás, hogy a forintban meghatározott, de euró árfolyamhoz kötött munkabérnek az árfolyamingadozásból eredő különbözetét a munkáltató negyedévente, vagy más időszakonként megtéríti munkavállalói számára. A korrekció szabályait ebben az esetben nem kell munkaszerződésben szabályozni, elégséges, ha a munkáltató erre kiad egy belső szabályzatot, amelyben a korrekció módját és feltételeit szabályozza.

Devizaszámlára való utalás esetén a munkavállaló viseli az átváltás költségeit

„Viszonylag egyszerű alternatíva az is, ha a munkavállaló a munkáltatónak egy devizaalapú bankszámlaszámot ad meg, és a munkáltató havonta arra utalja a dolgozó alapbérét. Ilyen esetben azonban számolnia kell a munkavállalónak azzal, hogy az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteséget magának kell viselnie, továbbá a bank által jóváírt összeg – a mindenkori vételi árfolyam változása miatt – folyamatosan változni fog” – egészíti ki dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC jogászai hangsúlyozzák, hogy abban az esetben, ha a felek a kifejezett jogszabályi tiltás ellenére euróalapú munkabérben egyeznek meg, a megállapodás jogszabályba ütközik és részlegesen érvénytelen lesz. Ez azonban nem vezet a teljes szerződés érvénytelenségéhez, így a munkaviszony továbbra is fennmarad, de az érvénytelenség okát meg kell szüntetni. Azaz az euróban megállapított és kifizetett bér helyett a munkabért a továbbiakban forintban szükséges megállapítani és kifizetni.

A forintban történő bérmeghatározás a munkaviszony-alapú foglalkoztatásúakat érinti

A forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag munkaviszony-alapú foglalkoztatásra irányadó. Ha a felek között polgári jogi megállapodás (pl. megbízási szerződés) jön létre, akkor nem kötik őket a munkajogi szabályok, és egymás között a fizetendő ellenértéket bármilyen devizában megállapíthatják – teszik hozzá a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.

Fotó: Ibrahim Boran, Unsplash

Május 28-án hatályba lép az árrendelet módosítása, amely jelentősen átírja a kereskedelmi vállalkozások eddigi akciótartási gyakorlatát. Az új szabályozás szerint az akciós árat minden esetben egy legalább harminc napos referencia-időszak alatt alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest kell meghatározni és az akciós összeg mellett az említett korábbi árat is fel kell tüntetni a vásárlói tájékoztatókban. Az új szabályokat – többek között néhány gyorsan romló élelmiszer kivételével – valamennyi termék értékesítésre alkalmazni kell. Azoknak a webáruházaknak is meg kell felelniük ezen kritériumoknak, amelyeket ugyan nem Magyarországon jegyeztek be, azonban termékértékesítést itt is végeznek.

„Amennyiben egy vállalkozás az adott termékre az akciót május 28-tól kezdődően hirdeti meg, úgy az akciós árat az április 28-tól kezdődő referencia-időszak alatt alkalmazott legalacsonyabb ár alapulvételével teheti meg. Vagyis ezekben az esetekben a május 28-tól számolandó referencia-időszak már megkezdődött” – hívja fel a figyelmet a rendelet egy fontos következményére dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az ide Black Friday alatt már nehezebb lesz trükközni

A többnyire novemberre tervezett Black Friday akciók esetén az új szabályok már teljes körben alkalmazandóak lesznek. A Black Friday során a legelterjedtebb akció-kommunikációs forma, hogy a kereskedelmi vállalkozások a termék vételárának csökkentését meghatározott százalékos formában határozzák meg.

„Fontos változás, hogy május végétől minden árcsökkentéssel érintett termék esetén fel kell tüntetni az akciós időszak első napjától visszafelé számolt legalább 30 napos időszak legalacsonyabb bruttó vételárát, mint korábbi árat, a kedvezmény százalékos mértékét és az ebből kiszámolt akciós bruttó vételárat is. Amennyiben a kedvezmény a teljes árukészletre, vagy az egy adott árucsoportra terjed ki, úgy valamennyi érintett termék esetén meg kell felelni a fenti szabályoknak, azaz egyedileg fel kell tüntetni a fenti információkat” – hangsúlyozza Szűcs László.

Az árfeltüntetésre vonatkozó szabályokat abban az esetben is alkalmazni kell, amennyiben a fogyasztók számára általánosan elérhető kuponnal igénybe vehető az árkedvezmény. Ebben az esetben a kuponnal érvényesíthető árak mellé – az adott termékhez kapcsolódó árcímkén – azt az árat is fel kell tüntetni, amely a kuponnal nem rendelkező vásárlók felé irányadó, természetesen szintén a jogszabály szerinti bontásban. Ha az akció egyedileg, az adott fogyasztók számára elérhető, például személyre szabott voucher formájában kapnak kedvezményt egy termékre a Black Friday alatt, úgy a fenti szabályok nem alkalmazandók.

Fokozott felkészülés szükséges a kereskedők részéről

A Black Friday egyik „kellemetlen” hozadéka lehet, hogy a promóció alatt alkalmazott akciós ár lesz a Black Friday utolsó napjától számított 30 napon keresztül a referenciaár. Az eseményt követően természetesen az akciós értékesítés megszüntethető és a termék ismét az eredeti, vagy az akciós árhoz képest magasabb áron értékesíthető. Amennyiben azonban a Black Friday során akciós termékként értékesített árura szeretne a vállalkozás ismét akciót hirdetni, úgy a promóciós időszak alatt alkalmazott árhoz képest lehet csökkentést kommunikálni.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai szerint a rendelet okozta többletadminisztráció ellenére szinte biztos, hogy a Black Friday meghirdetése idén sincs veszélyben. Azonban a beszállítóknak, kereskedelmi vállalkozásoknak sokkal felkészültebben és körültekintőbben kell eljárni annak érdekében, hogy elkerüljék a fogyasztóvédelmi büntetéseket.

Sorozatban indulnak a gyorsított ágazati vizsgálatok

Annak ellenére, hogy a gyorsított ágazati vizsgálatok jogintézményét alig bő fél évvel ezelőtt vezette be a kormány, a Gazdasági Versenyhivatal már harmadik alkalommal alkalmazza ezt az eszközt meghatározott magyarországi termékpiacok ellenőrzésére.[1]

„A legutóbbi gyorsított ágazati vizsgálat megindításának oka az volt, hogy a GVH-hoz beérkezett piaci jelzések alapján a Covid-antigén-gyorstesztek hazai árai jelentősen meghaladták a más uniós tagállamokban tapasztalható szintet. A GVH előzetesen úgy értékelte, hogy a körülmények a verseny torzulásának vagy korlátozódásának lehetőségére utalnak a tesztek hazai piacán” – magyarázza dr. Zalai Péter, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal partnere.

A 2021. december végén, illetve 2022. január elején lefolytatott vizsgálatban a versenyhatóság számos saját kutatást végzett, valamint információkat szerzett más tagállamok versenyhatóságaitól, és a hazai forgalmazási értéklánc egyes szintjein elhelyezkedő szereplőktől.

A GVH szerint növelni kellene az értékesítési pontok számát

A gyorsított ágazati vizsgálat eredményeinek tükrében a Versenyhivatal két főbb javaslatot dolgozott ki a verseny élénkítése céljából:

• Értékesítési pontok számának növelése: A GVH álláspontja szerint élénkíthetné a versenyt, ha jelentősen bővülne azoknak az értékesítési pontoknak a száma, ahol a lakosság a gyorstesztekhez hozzáfér. A Versenyhivatal ezért javasolja a gyorstesztek értékesítésének engedélyezését „kiskereskedelmi láncoknál, drogériáknál és benzinkutaknál”, legalább egy átmeneti – három hónapos – időszakra.
• Rövidebb értékesítési láncok: A GVH javaslata szerint a rövidebb értékláncok kialakítása is versenyélénkítő hatással bírhat. Ennek egyik módja lehet, hogy a fogyasztók „közvetlenül a hazai importőröktől vásárolják meg” a termékeket.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei szerint a fenti javaslatok több szempontból is figyelemre méltóak. Az értékesítési pontok számának esetleges növelése azért volna különösen váratlan, mert az Országgyűlés a közelmúltban jelentősen szűkítette egy másik egészségügyi termékkör, a nem vényköteles gyógyszerek házhozszállításának lehetőségeit.

Az értékesítési láncok rövidítése – és ezáltal egyes köztes szereplők kiesése – azért lenne kétséges kimenetelű, mivel a GVH jelentéstervezete is kiemeli a gyógyszertárakat és gyógyászatisegédeszköz-boltokat kiszolgáló nagykereskedői beszállítók gyorsaságát, rugalmasságát és megbízhatóságát. Ez utóbbi szereplők tehát számos tekintetben az ellátásbiztonságot erősítik.

Számos webshop megfelelő engedély nélkül értékesít

A gyorsított ágazati vizsgálat keretében a GVH széles körű kutatást végzett az interneten. Ennek eredményeképpen több olyan megállapítást tett, amelyek várhatóan hatósági eljárások megindulását eredményezik. Egyrészt rögzítette, hogy több webshop megfelelő engedélyek nélkül értékesíti a hazai jogszabályok alapján egyébként ún. gyógyászati segédeszköznek minősülő, önellenőrzési célú teszteket. Továbbá megállapította, hogy a fogyasztói tájékoztatás számos esetben nem megfelelő, egyrészt a teljeskörűség hiánya vagy a megfelelő jelzések elmaradása, másrészt a fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható állítások miatt, amelyek alapvetően a webshopoknál voltak jellemzőek. Amellett, hogy várhatóan a GVH maga is eljárásokat indít, intézkedésre biztatja a gyógyászatisegédeszköz-piac tekintetében egyébként hatáskörrel és szaktudással rendelkező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) is.

A fogyasztóvédelmi jogsértések növekedése miatt a GVH előrevetíti, hogy a 2022. február 14-ével kezdődő héten újabb internetes keresés útján ellenőrzi a weboldalakon megjelenő tájékoztatásokat. Amennyiben ezt követően is fennállnak kifogásolható kereskedelmi gyakorlatok, a GVH kezdeményezni fogja az OGYÉI és az ITM bevonásával a koordinált hatósági fellépést.

A legfrissebb hírek azt is alátámasztják, hogy az egészségügyi szektor sem kivétel a Gazdasági Versenyhivatal gyors és határozott fellépései alól. Ahhoz, hogy a versenyhatósági fellépés ne érje váratlanul a piaci szereplőket, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei az alapos felkészülést javasolják.

„A hatósági vizsgálatokat – köztük a helyszíni kutatásokat – megelőző felkészülésnek része a munkatársak tájékoztatása és képzése, valamint a megfelelő eljárásrend bevezetése, megismertetése a kollégákkal. Továbbá javasolt jogi képviselet előzetes biztosítása az ilyen eljárások megfelelő kezelésére felkészült ügyvédek meghatalmazása révén. Mindezek keretében biztosítható, hogy a munkatársak – különösen a biztonsági szolgálat, recepciósok, valamint a jognyilatkozat tételére jogosult kollégák – tisztában legyenek a belső értesítési láncokkal, valamint az eljárási jogaikkal és kötelezettségeikkel” – mondja dr. Zalai Péter.

A szakértő hozzáteszi: „Minden ágazati vizsgálat eredményeiről – így a Covid-antigén-gyorstesztek piacára vonatkozóról is – jelentés készül, melynek alapos megismerése és adott esetben észrevételezése révén is biztosíthatják a piaci szereplők, hogy a számukra fontos szempontokat a GVH figyelembe vegye a jövőben”.

[1]  2021 tavaszán és nyarán a téglapiacon, valamint a fa építőanyagok piacán folytattak le expressz ágazati vizsgálatot. 2022. január 24-én pedig közzétették a 2021 karácsonya előtt a Covid19-antigén-gyorstesztek piacán indított vizsgálat jelentésének tervezetét.

Mentesülnek az állami tulajdonú tőkealapok startup-befektetései a GVH bejelentés alól. 2021. szeptember 30-tól nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak azt az összefonódást, amely révén többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap állami támogatással megvalósuló befektetése következtében közös irányítási jogokat szerez egy vállalkozásban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot.^[1]

A törvénymódosítás hátterében az állami tulajdonú tőkealapok által megvalósított, illetve tervezett, nagy számú startup-befektetés áll, azonban a GVH eddigi gyakorlata is igazolja az új szabályozást, hiszen korábban egyetlen esetben sem kellett ezen a területen érdemi eljárást lefolytatni. A vállalkozásoknak ezentúl a végrehajtást követően kell csak tájékoztatniuk a versenyhivatalt az összefonódásról.

„A módosítás jelentős könnyítés, hiszen az állami érintettségű startup-befektetések a GVH fúziós eljárásainak 15%-át meghaladó részét tették ki az előző években. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a versenyhivatal az érdemi piaci hatásokkal nem bíró összefonódások ügyintézését tovább egyszerűsítse” – emeli ki dr. Baksa Márk Péter, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

Fontos azonban kiemelni, hogy a mentesítés nem szünteti meg a versenyhivatali kontrollt az érintett fúziók vonatkozásában:

• A bejelentési kötelezettség körében az árbevételi adatok és az irányítási viszonyok részletes vizsgálata változatlanul szükséges.
• A GVH utólagos tájékoztatása továbbra is szükséges, melyet követően a versenyhivatal 6 hónapon belül jogosult az összefonódás vizsgálatát kezdeményezni. Egy ilyen vizsgálat során a versenyhivatal utóbb is feltételhez kötheti, vagy akár meg is tilthatja az összefonódást.

A mentesség kizárólag a magyar bejelentési kötelezettség vonatkozásában alkalmazandó, tehát nemzetközi piacokat érintő összefonódás esetén az esetleges uniós vagy egyéb tagállami bejelentési kötelezettség vizsgálata nem elhagyható.

Modern piacelemzési elvek digitális piacok esetében

További fúziós jogi újdonságokra is számíthatunk az ősz során egy folyamatban levő törvényjavaslat alapján.^[2]

Megváltozhat a digitális piacok versenyhatósági vizsgálatának módszertana. A rendelkezés segítségével a jogalkotó biztosítani kívánja a megfelelő versenyhatósági kontrollt a digitális piacokon végbemenő, várhatóan egyre jelentősebb piaci hatásokkal járó fúziók átfogó vizsgálata során. A módosítás értelmében:

„Digitális piacokat érintő összefonódás elbírálásakor vizsgálni kell különösen az érintett vállalkozásoknak a verseny szempontjából releváns adatokhoz való hozzáféréséből, valamint az összefonódásnak az érintett vállalkozások pénzügyi befolyásából, méretelőnyéből, adatok felhalmozására való képességéből és az adathalmazok összeadódásából fakadó, innovációra és versenyre gyakorolt hatását.”

Dr. Zalai Péter, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje kiemeli: Az új módszertan bár előremutató és megteremti a jogszabályi alapját egyes, digitális piacokon jelentős hatások vizsgálatának, azonban egyúttal számos kérdést is felvet. Az általános megfogalmazásra tekintettel a rendelkezéssel kapcsolatos első alkalmazási gyakorlat kialakulásáig értelmezési bizonytalanság várható. Érdekes lesz továbbá megfigyelni, hogy a sok esetben határokon átnyúló digitális piacok esetén a GVH gyakorlata az új jogszabályi rendelkezés alapján mennyiben fog egybevágni az uniós és más tagállami versenyhatóságok gyakorlatával.

A GVH a jövőben közzéteszi az összefonódással érintett piacok listáját

A Gazdasági Versenyhivatal a jövőben honlapján évente közzéteszi a hatósági bizonyítványban megjelölt összefonódással érintett piacok listáját.

A rendelkezés gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a jelentős piaci hatásokkal nem járó fúziók esetében a GVH jelenleg nem hoz nyilvánosságra részletes információkat az összefonódásokról. Többek között ez az eljárásrend teszi lehetővé, hogy az ilyen fúziós eljárások rendkívül gyorsan, néhány nap alatt lezáruljanak, azonban ez a gyakorlat nem ad támpontot a joggyakorlat, illetve a nyilvánosság számára az ügyekben alkalmazott piacdefiníciókkal kapcsolatban.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője szerint a fúziós és antitröszt ügyekben egyaránt kiemelten fontos kérdés a releváns piacok meghatározása, hiszen a versenyhivatal ez alapján értékeli egyes megállapodások, illetve összefonódások piaci hatásait, így az ezzel kapcsolatos hatósági gyakorlat megismerhetősége a gyakorlat szempontjából garanciális jelentőségű, jogbiztonsági kérdés. Ezért ígéretes, és a tranzakciók fúziós kezelésében érdemi változást hozhat a fenti változás.

Forrás: GVH – Összefonódások (fúziók), mint a gazdasági növekedés lehetséges eszközei

^[1] A 2021. szeptember 30-án hatályba lépett versenytörvény új 25/B.§-a szerint.

^[2] Már az Országgyűlés tárgysorozatában van a Kormány T/17282 számú törvényjavaslata, amely ugyancsak több ponton módosítja a versenytörvényt.

Fotó: Per Loov, Unsplash

A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti – fizetés nélküli szabadság -, míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat.

„A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében” – hangsúlyozza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Előtérben a munkajogi és munkavédelmi szempontok

Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a munkafeladatok ellátása a munkahelyi munkafolyamatok vagy a munkahelyen kívüli munkafolyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek. Fontos figyelembe venni továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is.

„Akkor jár el megfelelően a munkáltató, ha munkavédelmi szakember bevonásával megvizsgálja, hogy a munkaszervezet átoltottsága mellett melyek azok a munkakörök, amelyeknél a védőoltás felvétele lehet megfelelő munkavédelmi eszköz ahhoz, hogy a koronavírussal történő megfertőzöttség és a fertőzés továbbadásának esélye alacsony szinten maradjon” – mondja dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A döntés meghozatalát követően a munkáltató az érintett munkavállalókat köteles arról tájékoztatni, hogy munkavégzésük feltételeként előírja a védőoltás felvételét. A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét.

45 napja van a munkavállalónak az oltás felvételére

Az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyen. A védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni.

Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, és ennek hiányában akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni.

Ha a munkavállaló a védőoltásokat a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, vagy nem igazolta orvosi szakvéleménnyel, hogy nem kaphatja meg a védőoltást, akkor a munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig, vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig, de legfeljebb az elrendeléstől számított egy évig. Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának, ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján.

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok

Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem (pl. prémium, cafeteria, fizetett szabadság). Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem. Emellett, a szünetelés első napjától a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint. Ennek összege 2021. január 1-jétől havi 8000 Ft (napi 270 Ft).

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló igazolja, hogy a védőoltás első dózisát (egydózisú oltás esetén a védőoltást) felvette, a munkáltató köteles a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul (tehát a legrövidebb időn belül, amit az operatív folyamatok engednek) megszüntetni, és a munkavállalót a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama eléri az egy évet, és a munkavállaló továbbra sem igazolja a védőoltás első dózisának (egydózisú esetén a védőoltás) felvételét, vagy azt a körülményt, hogy orvosi szakvélemény szerint nem oltható, akkor a munkaviszony azonnali hatályú felmentéssel/azonnali hatályú felmondással megszüntethető. A megszüntetés szintén jogosultsága a munkáltatónak, és nem arról van szó, hogy köteles lenne a munkaviszonyt megszüntetni.

A passzív állományban lévő munkavállalói kör is érintett

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet a passzív állományban lévő munkavállalói körre is gondolt. Akik tehát a védőoltás felvételének határidejét megelőzően mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (pl. betegállomány, szülési szabadság, gyermek jogán történő fizetés nélküli szabadság stb. miatt), úgy őket a munkáltató a mentesülés megszűnését követően kötelezheti a védőoltás felvételére a jogszabályban meghatározott 45 napos határidőn belül. Ennek azonban feltétele, hogy a rendelet akkor még hatályban van, és a mentesülés megszűnésekor a szükségesség-arányosság vizsgálata alapján a védőoltásra kötelezés továbbra is jogszerűen elrendelhető.

Munkáltatói adatkezelés: csak rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva

Dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza kiemeli: A rendelet értelmében a munkáltató kezeli a védőoltás felvételét igazoló dokumentumban foglalt személyes adatokat, és az orvosi szakvéleményben a védőoltás ellenjavaltságával kapcsolatos személyes adatokat is. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet jogi felhatalmazást ad a munkáltatók számára a védőoltással kapcsolatos adatok kezelésére, de a munkáltatók mint adatkezelők esetében ezzel együtt továbbra is mérlegelést igényel, hogy a GDPR szerinti adatkezelési jogalapok közül melyiket kívánják alkalmazni a tárgybeli adatkezelésre. Amennyiben ezt az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet megteremtéséhez fűződő jogos érdekükre kívánják alapozni, úgy érdekmérlegelési teszt elkészítése is szükséges lesz. Az adatkezelésre a munkáltató által világosan meghatározott cél teljesüléséig, de legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig van lehetőség. Az adatkezelésről a munkavállalók részére részletes tájékoztatást kell nyújtani.

A védőoltás kötelezővé tétele munkáltatói felelősség

Dr. Szűcs László hozzáteszi: A munkáltató a védőoltás elrendelésével kapcsolatos jogait köteles rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolni. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű – mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik -, vagy nem jogszerű, mert például olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, ahol a védőoltás ellenjavalt, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért. Ez a fizetési nélküli szabadság esetén az elmaradt fizetés megtérítésére vonatkozó felelősséget jelenti, azonnali hatályú felmondás alkalmazása esetén pedig a jogellenes felmondás következményei lehetnek megfelelően irányadóak.

[1] 598/2021. (X. 28.) számú rendelet

Fotó: Mufin Majnud, Unsplash

„A helyes választ elsősorban a munkavédelmi szabályokban kell keresni. A kormány enyhítő intézkedései ellenére továbbra is irányadó marad az a szabály, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről. Az a körülmény tehát, hogy a továbbiakban nem kell maszkot hordani egy szabadidős tevékenység során, például étteremben, moziban, koncerteken, nem jelenti azt, hogy a munkahelyen is automatikusan elhagyhatjuk a maszkot” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkáltató megismerheti a védettségi adatokat és ez alapján mérlegelheti a kockázatokat

„Ahhoz, hogy a munkáltató fel tudja mérni, mely munkakörök, munkavállalói csoportok esetében lehet indokolt a maszkhasználat elhagyása, a munkavállalók védettségi arányának felmérése szükséges. Vizsgálni kell továbbá azt, hogy az egyéb védőintézkedések – fertőtlenítők használata, jelenléti korlátozás, távolságtartás, stb. – a járványügyi adatokkal együtt, elégségesek-e a védettséggel nem rendelkező dolgozók biztonságos munkavégzéséhez. Ha a kockázatértékelés eredménye azt mutatja, hogy a fertőzés kockázata maszkhasználat nélkül is alacsony szinten tartható, úgy a munkáltató már megalapozottan hozhat olyan döntést, hogy nem kötelező a munkahelyen maszkot hordani” – magyarázza dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Ha a védettségi adatok megismerése szükséges a kockázatértékeléshez, akkor ezt, mint különleges adatot, előzetes tájékoztatás és megfelelő jogalap birtokában lehet kezelni.

Továbbra is előírható a maszkhasználat, nem sérül az egyenlő bánásmód

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai hangsúlyozzák: ha a kockázatértékelés alapján egyes munkavállalói csoportoknál még mindig indokolt a maszkviselés, úgy – az új jogszabálytól függetlenül – továbbra is előírható a maszkhasználat. Ilyen előírás alkalmazható értelemszerűen az egészségügyi szektorban, de akár a vendéglátó vagy kulturális szektorban is, hiszen ezen munkakörök esetén a munkavállalók jelentős számú személlyel érintkezhetnek feladataik ellátása során. A maszkhasználatra kötelezett munkavállalók ilyen esetekben az egyenlő bánásmód sérelmére nem hivatkozhatnak, mivel az adott intézkedésnek objektív és ésszerű indoka van. Végső soron a munkáltató felelőssége, hogy minden olyan intézkedést bevezessen, amely az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakításához szükséges és indokolt.

„A munkáltatók továbbra sem kötelezhetik oltás felvételére dolgozóikat. Az a körülmény tehát, hogy a munkavállaló beoltatja-e magát vagy sem, továbbra is a munkavállaló döntésén alapul. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltatók az oltás felvétele és utóhatásainak kipihenése céljából extra szabadnap kiadásával ösztönözzék a munkavállalóikat az oltás felvételére, azonban a munkáltató önmagában ennek elmaradása miatt hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmazhat” – mondja dr. Szűcs László, a Réti Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Már most is érdeklődnek a munkáltatók

A munkavállalói védettségi igazolványáról már most sok munkáltató érdeklődne. A védettség munkahelyi nyilvántartásának azonban speciális feltételei vannak.

A munkáltató csak olyan adatot kérhet munkavállalójától, amely – többek között – a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Hogy mi minősül lényeges adatnak, azt már nem határozza meg a jogszabály. Egyértelmű viszont, hogy a kérdés eldöntéséhez vizsgálni kell a munkavállaló által ellátott feladatokat, illetve a munkavállaló munkakörnyezetét. Támpontot nyújthat az adatvédelmi hatóság (NAIH) április elején megjelent ajánlása, amely kimondja, hogy a munkáltató jogszerűen kérdezhet rá a védettségre akkor, ha ehhez munkajogi, munkavédelmi, munkaszervezési célokat (érdekeket) tud igazolni.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai kiemelik, hogy mindebből az is következik, hogy a munkáltatók csak meghatározott célok érdekében és nem általánosságban érdeklődhetnek a védettség meglétéről. A munkáltatók erről akkor kérdezhetnek, ha a munkaköri feladatokhoz, munkakörnyezethez kapcsolódó kockázatok ezt indokolják. Ez leginkább egészségügyi szakkérdés, ezért célszerű felülvizsgálni a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és nem rendelkezők kitettségét, lehetőség szerint az üzemorvosok bevonásával. Mérlegelni kell továbbá azt, hogy milyen intézkedéseket kell fenntartani vagy bevezetni ahhoz, hogy a fertőzés kockázatát alacsony szinten tartsák.

Nagymértékű személyes interakciót igénylő munkakörök esetén (azaz például olyan esetekben, ha partnerekkel, vendégekkel, betegekkel kell találkozni a munkavégzés során) elképzelhető, hogy a védettség hiánya jelentősen akadályozni fogja a munkavállaló foglalkoztatását eredeti munkakörében. Ilyen esetben mérlegelni kell a védettség hiányából adódó fertőzésveszély kockázatát, a lehetséges védő intézkedésekkel járó terheket, költségeket, esetleg egyes munkafeladatok elhagyását vagy átcsoportosítását más munkavállalók részére és ennek alapján kell dönteni a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállaló foglalkoztatásának feltételeiről.

Előírható többletkövetelményként az igazolvány megléte

Ahogy a jogszabályok már most is többletjogokat biztosítanak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára, úgy a szolgáltatást ellátó munkáltató szerződő partnerei is előírhatják többletkövetelményként a közeljövőben, hogy csak védettségi igazolvánnyal rendelkező személyeket fogadnak telephelyükön. Nyáron a diákok tömeges foglalkoztatása – munkahelyeken, boltokban, üzemekben – a megrendelők részéről szintén indokolhatja, hogy elsősorban olyan fiatalokat keressenek, akik már védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert így tudják leghatékonyabban védeni saját munkavállalóikat, illetve ügyfeleiket.

Nem sérülhet az egyenlő bánásmód, azonban a jelenlegi járványhelyzetben az eltérő munkáltatói intézkedések megengedettek

„A védettségi igazolvány kapcsán továbbra is a legfogósabb kérdéskör az egyenlő bánásmód szabályainak való megfelelés. Előfordulhat például, hogy a munkáltató a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők számára a közösségi, szociális helyiségek használata során továbbra is létszámkorlátozást alkalmaz, vagy rendszeres tesztelést ír elő számukra, ugyanakkor a védettségi igazolvánnyal rendelkező munkavállalók esetén ezek a korlátozások már nem indokoltak” – magyarázza dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Zsédely Márta szerint ilyen esetekben mindaddig nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód sérelméről, amíg a munkáltató bizonyítani tudja, hogy valamely intézkedésnek objektív, észszerű indoka van, illetve éppen az eltérő bánásmód biztosítja a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők munkahelyi egészségét. Fontos megérteni, hogy a jelenlegi járványhelyzetben egy munkahelyi környezetben az eltérő munkáltatói intézkedések megengedettek, főként, ha ezek a vállalat közegészségügyi érdekeit szolgálják és megfelelően arányosak.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai hangsúlyozzák: a munkaviszony megszüntetését, mint végső eszközt ugyanakkor csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni, ha a munkáltató mindent elkövetett, hogy észszerű munkaszervezési vagy munkavédelmi intézkedésekkel a munkaviszony fennmaradjon, de ennek ellenére a védettség hiánya egyértelműen akadálya a munkaviszony fenntartásának.

A veszélyhelyzet megszüntetése

Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez és a járványügyi készültség fenntartásához szükséges törvényeket. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény az Alaptörvénnyel összhangban még nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, csak felhívja a kormányt annak megszüntetésére.

„A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a kormány ezen a héten szerdán fogja megszüntetni a veszélyhelyzetet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogrendszer és a mindennapok teljes egészében visszaállnak a 2020. március 11. előtti időszak szerinti állapotba. Ezért a veszélyhelyzetben már megszokott fokozott körültekintésre lesz szükség a megváltozó jogi keretek közötti működéshez is” – hangsúlyozta dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A veszélyhelyzet megszüntetésével hatályát veszti valamennyi olyan veszélyhelyzet alatt megalkotott kormányrendelet, amely az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó felhatalmazása alapján került megalkotásra, azaz azok a szabályok, amelyeknek a célja a veszélyhelyzet miatt megváltozott körülmények gyors jogi kezelése volt. Ugyanakkor a veszélyhelyzet ideje alatt született, de az általános törvényi felhatalmazások, azaz a „rendes ügymenet” alapján megszületett kormányrendeletek hatályban maradnak.

Ugyancsak nem kerül ki egyik napról másikra a jogrendszerből a különleges jogrendben az életünk részévé váló szabályok jelentős része sem, hiszen azok számos folyamatban lévő jogviszonyt érintenek, és a járványveszély továbbra is fennáll, így azok alkalmazására bármikor újból szükség lehet. Erre tekintettel az Országgyűlés által elfogadott másik törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény („Kivezetési Törvény”) foglalja össze azokat a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben bevezetett szabályokat, amelyek törvényi szinten élnek tovább, előreláthatólag 2020. december 31-ig. Ilyen szabályok például a jogi személyek, bíróságok működésének szabályai, de a legtöbb speciális munkajogi szabály is átkerült ide. Több területen tovább finomították ezeket a szabályokat, az elmúlt hónapokban felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján.

Veszélyhelyzet helyett egészségügyi válsághelyzet

„Ugyancsak a Kivezetési Törvény tartalmazza a járványügyi védekezés következő szakaszának közjogi keretfeltételeit: az egészségügyi törvény már meglévő egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályainak jelentős mértékű kiegészítésével a kormány különleges jogrend fenntartása nélkül kap meg széles körű rendeletalkotási felhatalmazást olyan területeken, amelyek egy részén a különleges jogrendben is számos új szabályt alkotott” – hívta fel rá a figyelmet dr. Balog Balázs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A kormány a továbbiakban az országos tisztifőorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján rendelhet el egészségügyi válsághelyzetet, például a koronavírus-járványveszély miatt, akár az ország egész, vagy egy meghatározott területére. Az egészségügyi válsághelyzet lényegében mindaddig fennmarad, amíg az elrendelés feltételei fennállnak. Meg kell szüntetni az egészségügyi válsághelyzetet, ha elrendelésének feltételei nem állnak fenn. Ennek monitorozása az országos tisztifőorvos feladata, tovább működhet az Operatív Törzs is. Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet 6 hónapig marad hatályban, habár annak hatályát a kormány korlátlan alkalommal meghosszabbíthatja. Az Országgyűlésnek ehhez a meghosszabbításhoz nem kell hozzájárulnia, azaz a kormány erőteljes felhatalmazást kap a járványügyi védekezéshez. Ez a felhatalmazás azonban a veszélyhelyzeti felhatalmazáshoz képest speciálisabb és célhoz kötöttebb, azaz a kormány nem módosíthat általános jelleggel bármilyen jogszabályt,

A kormány a felhatalmazás keretében egészségügyi válsághelyzetben többek között korlátozhatja, megtilthatja a járvány terjedését elősegítő intézmények (mozik, színházak) működését; rendezvények, tevékenységek megtartását; az üzletek működését, nyitva tartását; az oktatás működését, továbbá például közlekedési korlátozást és tilalmakat rendelhet el, kötelező maszkviselést, illetve az üzletek idősávos látogatását írhatja elő.

Az egyik legfontosabb eltérés a veszélyhelyzethez képest, hogy egészségügyi válsághelyzetben a kormány nem rendelhet el kijárási korlátozást. Ugyanakkor – ha a járványügyi védekezés indokolttá tenné – a kormány a személyek szabad mozgása tekintetében korlátozhatja, megtilthatja az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, illetve az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezését is, illetve közlekedési korlátozásokat és tilalmakat állapíthat meg.

A kormány a fenti speciális hatásköreit a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az egészségügyi válsághelyzet alapjául szolgáló körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.

Dr. Balog Balázs hangsúlyozta, hogy habár hivatalos kommunikáció erről még nincsen, de a jogi keretek változására tekintettel, a kormány várhatóan veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul elrendeli az egészségügyi válsághelyzetet. Ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy a Kivezetési Törvénybe át nem emelt, azonban a járványügyi védekezéshez szükséges szabályok továbbra is fennmaradjanak. Ennek kapcsán az várható, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg több tucat hatályát vesztő kormányrendelet kerül „klónozásra”, azaz már az egészségügyi válsághelyzeti felhatalmazás alapján új kormányrendeletként kihirdetésre. Ennek legtipikusabb példája a nyári turistaszezont leginkább érintő kérdések szabályozása, így például azoknak az országoknak a meghatározása, amelyekből a Magyarországra visszatérést követően továbbra is kötelező lesz házi karanténba vonulni.

A veszélyhelyzettel ellentétben az egészségügyi válsághelyzet nem biztosít általános többletjogosultságokat az önkormányzatoknak és a polgármestereknek. A települési önkormányzatok képviselőtestületei, közgyűlései azonban jogosultak lesznek a területükön működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitvatartási szabályainak eltérő rendezésére.