A PwC még decemberben publikálta a mostani kutatást részben megalapozó felmérést, ami a hazai Retail Média nagyságát becsülte meg; azonban tavaszi közös projekt már ennek hatékonyságát mérte. Kimutatták, hogy Magyarország jelenlegi, 9 milliós lakosságából már 4.3 millió fő vásárol az interneten: a hétköznapi használati cikkektől kezdve, az élelmiszereken és a belépőjegyeken át egészen a parkolási szolgáltatásokig egyre szélesebb körben költekezünk a digitális térben.

A Retail Média hatékonyságát mérő kutatás arra fókuszált, hogy az online vásárlók milyen hirdetési eszközökkel találkoznak legtöbbször a vásárlás során, illetve hogy milyen marketing eszköz ösztönzi őket leginkább egy termék kosárba helyezésére.

A felmérés 5 olyan webáruház vonatkozásában készült, amelyek felületén elérhetők retail média hirdetések is: az Auchan, az eMAG, a Kifli.hu, a Media Markt és a Tesco online vásárlóit kérdezték. A felsoroltak közül az eMAG volt a legnépszerűbb látogatottságban, de ha a gyakoriságot nézzük, akkor a Kifli.hu vezet – tranzakciószámban általánosságban az élelmiszer webáruházak magasan vezetnek.

Az is kiderült, hogy a vásárlók negyede tartja hasznosnak a retail média hirdetési módszereket, és egyharmaduk a termékajánlókat tartja a legfigyelemfelkeltőbbnek. Érdekes még, hogy minden második online vásárló a termékkeresés során találkozik leggyakrabban retail media hirdetésekkel, és kétharmadának befolyásolja a döntését.

A retail médián túlmutatva a legnépszerűbb online vásárlás ösztönző az ingyenes szállítási lehetőség felajánlása, míg az új termék kipróbálását csak az akciós ár tudná ösztönözni. Azonban míg a női vásárlók körében népszerűbbek a termékajánlatok, a digitális szórólapokban elhelyezett hirdetések – különösen a 60 év feletti korosztályban – , addig a férfiak esetében a hírlevélben megjelenő ajánlatok érdekesebbek és a termékek kiemelése. Az eredményekben demográfiai célcsoportonként mutatkozik eltérés: a fiatalabb férfiak (18-29) jobban reagálnak a bannerekre, a fiatal nők körében a pop-up hirdetések népszerűek, az idősebb korosztály viszont minden esetben fogékonyabb a digitális szórólapokra.

Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere szerint a felmérésnek köszönhetően képesek voltak megvizsgálni a digitális vásárlási útvonalat, és azon belül is a retail média megjelenéséhez tartozó várható konverziót is. „Ez egy rendkívüli eredmény, hiszen így már kézzel fogható adataink vannak arról, hogy milyen megtérüléssel tudunk retail média hirdetéseket tervezni, és össze tudjuk vetni ezt a mutatót más online médiatípusok ROI-jával. A retail média erős eredményeket produkál, a belső számításaink is alátámasztják azt a felfokozott várakozást, amit a piac egésze tapasztal e médiacsatorna körül, ezen felül a vásárlók is nyitottan állnak az ilyen típusú hirdetésekhez.”

Horváth Rita tervei szerint a jövőben szeretnék továbbfejleszteni és tovább tesztelni az ügyfeleikkel az eredményeket, és ezáltal folyamatosan növekvő sikerekre számítanak.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary média csapatának stratégiai vezetője hozzátette: „A retail média szerepe a média-mixen belül egyre inkább előtérbe fog kerülni a következő időszakban, és bár egyelőre ennek a forrása inkább a meglévő média büdzsékből ered, a cél az, hogy integráltan tudjuk kezelni a trade marketing tervezéssel párhuzamban, és kihasználjuk a szinergiákat ügyféloldalon is.”

Az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési forma, a retail média lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül hirdetési lehetőségeket kínálnak a márkák számára. A hirdetési forma leghíresebb képviselője az Amazon, mely a retail média megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.

A médiaformátum különlegessége abban rejlik, hogy általa a márkák közvetlenül a vásárlási élmény részeként érik el a fogyasztókat a kereskedők felületein. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és a vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.

Új bevételi forrásért áhítoznak a kereskedők

A retail, azaz kiskereskedelmi média iránti érdeklődés növekedése mögött a gazdasági kihívások és az e-kereskedők bevételnövelési szándéka áll. A kutatás alapján a magyar webáruházak jelentős része (89%) még mindig a trade marketing keretében kezeli a retail médiát, vagyis a digitális reklámok önálló szolgáltatásként való definiálása gyerekcipőben jár. Ennek ellenére egyre több vállalat vizsgálja az új monetizációs lehetőségeket, és 2025-re várhatóan további 14,2%-uk tervezi a retail média megoldások bevezetését.

A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására. „Ezzel a célzott megközelítéssel a retail média lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül még hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben” – mutatott rá Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzsere. „Ez a promóciós bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail média révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté” – tette hozzá a szakember.

Az e-kereskedők körében leggyakrabban kínált retail média megoldások közé tartozik a hírlevélben történő hirdetés (85,5%), a képes-szöveges vagy animált banner hirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42,1%), valamint a találati listákon való termékkiemelés (39,8%). Az applikációs hirdetések, valamint a videóalapú tartalmak viszont alig jelennek meg a magyar piacon, ami a technológiai fejlesztések és a hirdetési formák diverzifikálásának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Forradalmasíthatja a médiapiacot, de Magyarországon még gyerekcipőben jár

A retail média rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül, mivel a tartalmi relevancia és a vásárlási szándék találkozása ennél a szegmensnél minden más csatornánál erősebb.

A kutatás regionális összehasonlításban is elhelyezi Magyarországot: hazánk a szlovák piachoz hasonló szinten áll, míg Lengyelország jelentősen előrébb jár mindenkinél a régióban az egy főre eső retail média bevételek tekintetében. A verseny intenzív, és a magyar szereplők számára kulcsfontosságú a nemzetközi trendek követése, hogy lépést tartsanak a piaci változásokkal.

„Világviszonylatban a retail média az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a márkák figyelmét erre az új területre” – összegzi a kutatás célját Madar Norbert.

Itthon a retail media még a trade marketing része

A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG (57%), műszaki (31%) és DIY (29%) szektorokban, azonban digitális retail média megoldásokat  mindössze 13,5%-uk nyújt. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk. A retail média hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail médiát is, nem pedig külön szolgáltatásként.

„A retail média elterjedése a márkák számára is nagy változást jelentene, mert jelenleg a legtöbb hirdető a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a retail média megoldások révén ezek a határok egyre inkább elmosódnak” – világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary retail média munkacsoportjának vezetője.

Nyitottság már van, de szükség van az edukációra

Bár a szektor növekedési lehetőségei biztatóak, több akadállyal is szembe kell néznie. A megkérdezett e-kereskedők 39,7%-a a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát említette a fejlesztések gátjaként, míg 24,9% nem érti pontosan, hogyan működik a retail média. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a technológiai edukáció és a kompetenciafejlesztés elengedhetetlen a szektor előrelépéséhez.

Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail média irányába a következő 12 hónap során, így bár ezek az új generációs hirdetési megoldások jelenleg hazánkban még nem elterjedtek, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.

„A retail média terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacban aktív szerepet vállaló márkáknak, média ügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk,és csak most kezdődik ennek az új hirdetési piacnak a felfutása” – összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Adex munkacsoportjának vezetője.

Photo by John Schnobrich on Unsplash

Túl az 1 billió dolláros határon

Megjelent a GroupM szokásos decemberi This Year Next Year kutatása, amely az idei évre vonatkozó adatok mellett 2025-re vonatkozóan is tartalmaz elérejelzést. A médiaügynökségi csoport 2024-re 9,5 százalékos globális reklámköltés-bővüléssel számol, amely azt is jelenti, hogy a piacméret átlépi az 1 billió dolláros határt. (Ebbe az összegbe az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódó politikai költés nem értendő bele). 2025-re vonatkozóan a GroupM 7,7 százalékos növekedéssel és 1,1 billió dolláros globális költéssel számol.

Domináns digitális, határkőnál a retail media

A digitális szegmens 2025-ben várhatóan 12,4 százalékkal nő globálisan, és ezzel a teljes piac 72,9 százalékát teszi ki. A digitálison belül a retail media eléri a 177,1 milliárd dolláros piacméretet, és ezzel első alkalommal haladja meg a televíziós költést (utóbbiba beleértve a streaminget is). Igaz, a televízió is nőni fog, mindösszesen 1,9 százalékkal.

A televízió mellett a közterület (out-of-home) is jól tartja magát, nem kis részben a digitális eszközök (DOOH) terjedésének köszönhetően. A DOOH eszközökön realizálódó reklámbevételek a teljes közterületi szegmens 42 százalékát adják a jövő évben.

A GroupM a globális audio piac esetében stagnálást, míg a print esetében további csökkenést prognosztizál. Utóbbi trendet a digitalizáció mellett az AI növekvő szerepe is erősíti.

A toppiacok mind nőttek

A világ tíz legnagyobb reklámpiaca kivétel nélkül nőtt a 2024-es évben., a mértékek ugyanakkor eltérőek. A világ két vezető reklámgazdasága továbbra is az Egyesült Államok és Kína. Az Egyesült Államok a várakozások szerint 9 százalékos növekedéssel és 400,2 milliárd dolláros piacmérettel zárja az évet, míg Kína esetében a bővülés 13,5 százalékot, a reklámköltés pedig 204,5 milliárd dollárt érhet el.

Az Egyesült Királyság tartja a harmadik helyét, éppen megelőzve Japánt. A top10 további szereplői Németország, Franciaország, Kanada, Brazília, India és Ausztrália.

Lassulás várható az európai reklámpiacon, korrekció a CEE régióban és Magyarországon 

2025-re az Európai Unió reklámpiaca mérsékeltebb növekedést mutathat, a gazdasági környezet hatására lassulás várható. A kelet-közép-európai régióban (CEE), valamint Magyarországon az elmúlt két év jelentős bővülése után a piac stabilizálódása, sőt akár stagnálás is következhet.

Az elmúlt időszakban tapasztalt kiemelkedő növekedési ütem, amely az inflációs hatásra, a TV reklámidő túlkeresletre, a digitális hirdetési szegmens erősödésére és az új technológiai megoldások térnyerésére alapozott, 2025-re várhatóan korrigálódik. A szakértők szerint a korrekció természetes folyamat, amely a piac fenntartható fejlődését biztosítja, és alkalmazkodást igényel a piaci szereplőktől a megváltozott piaci környezethez.

A lassulás ellenére a hirdetők számára továbbra is kiemelten fontos, hogy hatékony stratégiákat dolgozzanak ki a fogyasztók elérésére, mert a piaci verseny továbbra is élénk marad. A régióban a kreatív, adatvezérelt megoldások és az innovatív kampányok jelenthetik a versenyelőnyt.

További részletek itt.

A retail media mint az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési szegmens lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül kínálnak hirdetési lehetőségeket a márkák számára. A hirdetési terület legismertebb képviselője az Amazon, amely a retail media megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.

A retail – azaz kiskereskedelmi – media lehetőséget kínál a márkáknak arra, hogy a kereskedők felületein közvetlenül a vásárlási élmény részeként – a termékek aktív keresése közben – érjék el a fogyasztókat. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.

Ezzel a célzott megközelítéssel a retail media lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben.

A retail media rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül

A piac magyarországi helyzetének feltérképezésére először a PwC az IAB Hungary szakmai közreműködésével készített iparági kutatást a hazánkban működő webáruházak körében azzal a céllal, hogy felmérje, hogyan vélekednek a kereskedők a retail media adta lehetőségekről. „Világviszonylatban a retail media az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a hirdetők, márkák figyelmét erre az új területre” – összegzi a kutatás célját Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzser.

A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására. „A hirdetési bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail media révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté” – tette hozzá a szakember.

Nálunk a retail media egyelőre még a trade marketing része

A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG, műszaki és DIY szektorokban. A digitális retail media megoldások használata jelenleg még kevésbé elterjedt Magyarországon, a kutatás alapján a hazánkban működő e-kereskedők mindössze 13,5%-a kínál ilyen megoldásokat. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk.

A retail media hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail mediát is, nem pedig külön szolgáltatásként.

„A retail media hazai elterjedése a márkák számára nagy – és sokak által már izgatottan várt – változást jelentene. Jelenleg a legtöbb hirdető még csak a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább a kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a piacra belépő, korszerű szemléletű regionális és globális platformok retail media kínálata, illetve a magyar szereplők szaporodó megoldásai révén ez átalakulóban van és egyre komplexebbé válik. Szakmai szervezetként igyekszünk a tagjainknak minden támogatást megadni annak érdekében, hogy ebben a versenyhelyzetben ne kerüljenek jelentős lépéshátrányba” – világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary Retail Media Munkacsoportjának vezetője. A munkacsoport ősszel tette közzé a kiskereskedelmi média gyakorlati alkalmazásáról szóló útmutatóját. A Retail Media Kalauz 2024 című kiadvány az első olyan alapvető edukációs anyag a hazai piacon, amelyből az olvasó világos képet kaphat arról, hogy melyek a téma legfontosabb definíciói, hogyan értékesítik és vásárolják ezt a médiatípust, és miért fontos a retail media a márkák számára. A kiadvány teljes egészében az IAB Hungary oldaláról tölthető le, de a retail media témaköréhez tartozó fontosabb fogalmak definíciói az IAB Hungary Szótárában egy külön dossziéban is megtalálhatók.

TOP4 retail media eszköz: hírlevél, banner, termékmegjelenítés és listás kiemelés

A PwC felmérése során az is kiderült, hogy a retail media hirdetési megoldásokat nyújtó kereskedők körében a leggyakrabban kínált hirdetéstípus a hírlevélben történő hirdetés, amelyet a webáruházak több mint 85%-a most is alkalmaz. Ezt követi a képes-szöveges vagy animált bannerhirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42), valamint a termék kiemelése találati listában (39,8%).

Kevésbé elterjedtek a kilépő oldali termékajánlatok (16,5%), a digitális brosúrában megjelenő hirdetések (9,1%), a fizikai eladáshelyen lévő digitális hirdetési eszközök (4,5%), a videóhirdetés (3,7) és az applikációban történő hirdetés, mely alig 1,1%-os jelenléttel bír – igaz, saját app fejlesztése csak a legnagyobb, magas vásárlási frekvenciájú webáruházaknak éri meg.

Nyitottság már van, de szükség van az edukációra

A PwC kutatása vizsgálta a távolmaradás okait is. Azok az e-kereskedők, akik egyelőre még tervezik retail media szolgáltatások bevezetését, leggyakrabban a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát, valamint a retail media működés pontos megértésének hiányát említik okként. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek.

Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail media irányába a következő 12 hónap során. Így bár ezek az újgenerációs hirdetési megoldások jelenleg még nem elterjedtek hazánkban, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.

„A retail media terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacon aktív szerepet vállaló márkáknak, médiaügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk, de még csak most kezdődhet el ennek az új hirdetési piacnak a felfutása” – összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Hungary Adex Munkacsoportjának vezetője.

Photo by Shoper on Unsplash

A retail media szerepe Európában 2023-ra már túlnőtt a feltörekvő médiacsatornák szintjén: a szektor hirdetési költéseinek összege átlépte a 10 milliárd eurót, az idei évre (az Amazon nélkül) 40 százalék feletti bővülés várható a költésekben (Statista), az IAB Europe Retail Media Munkacsoportjának előrejelzése szerint pedig 2027-re akár a lineáris televízióra fordított összeget is meghaladhatja az európai online retail media reklámköltés.

Az IAB Hungary keretein belül létrejött munkacsoport kiemelten foglalkozik majd a piac szereplőinek, tevékenységeinek, igényeinek és szándékainak feltérképezésével; elérhetővé teszi az európai szintű retail media piaci információkat; a magyar piac sajátosságainak figyelembevételével pedig adaptálja az IAB Europe kiskereskedelmi médiára vonatkozó páneurópai definíciókat is tartalmazó útmutatóját. De feladata lesz az is, hogy az IAB Europe szabványosítási keretrendszeréhez igazodva kidolgozza a hazai sztenderdeket és kialakítsa a best practice környezet elemeit – különös tekintettel a mérés- és elszámolásbeli tényezőkre, illetve az auditálási, megfelelőségi szabványokra.

„Szeretnénk, ha az érintett magyar szereplők tevőlegesen is alakítanák a piacot. Mindezt úgy, hogy közben korrekt képet kapjanak a retail media hazai státuszáról, és megismerjék azt az IAB-s keretrendszert, amelynek elemei nemzetközileg már rendelkezésre állnak. Az a célunk, hogy az iparági szegmens lehető legtöbb releváns szereplőjét bevonjuk a szakmai párbeszédbe, az együttgondolkodásba, a tudásmegosztásba és az alkotó tevékenységbe” – fogalmazott Szabó Ákos, a Barion big data üzletágának üzletfejlesztési vezetője, aki április eleje óta az IAB Hungary Retail Media munkacsoportját is vezeti.

Az új munkacsoport alapító tagjai között van az Adaptive Media, az Adverticum, a Barion, a Dentsu, a Growww Digital és az Offerista, de további cégtagok csatlakozását is várják, akik képviselőiken keresztül szívesen dolgoznának azért, hogy egy élő, aktív, a közösségi érdeket szem előtt tartó platform jöhessen létre a hazai retail media szektorban is. „A munkacsoportba elsősorban tényleges és potenciális retailmedia-tulajdonosokat, őket képviselő sales house-okat, retail mediat tervező és vásárló hirdetőket, ügynökségeket és az online kereskedelemben, illetve közvetlenül a retail mediaban érintett szolgáltató cégeket várunk. Mindenkit szívesen látunk, aki szakmai érdeklődést táplál a téma iránt” – fogalmazott Szabó Ákos, majd hozzátette: a Retail Media Munkacsoport legfontosabb célja, hogy 2024-ben az európai szakmai szinthez a lehető leggyorsabb, legteljesebb felzárkózás megtörténhessen.

Photo by Blake Wisz on Unsplash