Szoros összefüggés a historikus osztaléknövekedés és az ESG-minősítés között

Az nem újdonság, hogy az osztaléknövekedésre hatással vannak az olyan tényezők, mint a cég versenyképessége és végpiacai, de a fenntartható működési modell és az előretekintő vezetőség szintén fontos. A Fidelity mintegy 4900 vállalatnak adott A-tól E-ig terjedő fenntarthatósági minősítést, és ezek elemzésével megállapították, hogy szoros összefüggés van a historikus osztaléknövekedés és az ESG-minősítés között.

Átlagban az A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező vállalatok mutatják fel a legmagasabb, 5%-ot meghaladó historikus osztaléknövekedést, és a D és E minősítésű papírok átlagos növekedése a legalacsonyabb mértékű. A trend nem teljesen lineáris, mivel az E minősítésű részvények mintájának kis populációja miatt az egyes vállalatok jobban torzíthatják a mediánt, mint a népesebb minősítési csoportok tagjai.

Ettől függetlenül az összefüggés egyértelmű, de vajon mi okozza? A környezeti és társadalmi kockázatok (és lehetőségek) megfelelő kezelése segíthet a vállalatoknak kivédeni a szabályozói költségeket, a pereket, a márkaeróziót és az elértéktelenedett/felhasználhatatlan eszközök (stranded assets) felhalmozódását. Eközben a stabil vállalatirányítás csökkenti a hitelekkel túlterhelt mérlegekben vagy a kockázatos, értékromboló hatású vállalatfelvásárlásokban rejlő kockázatokat. Mindez védi a profitot, mely így osztalékként kifizethető a részvényeseknek.

Az ágazat fenntarthatóságának is van jelentősége

Ugyanakkor a strukturális fenntarthatósági problémákkal küzdő ágazatokban működő vállalatok osztaléknövekedése gyengébb lehet, függetlenül attól, hogy e problémákat jól vagy rosszul kezelik. Például a két kőolajipari óriás, a Shell és a BP[1] az elmúlt évben egyaránt jelentős mértékben csökkentette az osztalék-kifizetését, hogy finanszírozni tudja az alacsony karbonkibocsátású eszközökre való áttérést. A megújuló energiahordozókba eszközölt beruházások irányába ható, egyre fokozódó nyomás hatására más energetikai vállalatok is követhetik a példájukat.

Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokat felhasználó közműszolgáltatók már ma is élvezhetik a jogszabályi és befektetői hátszél előnyeit. Az Enel, mely az egyik legelső közművállalatként eszközölt jelentős beruházásokat a megújuló energiaforrásokba, és ma a megtermelt energia alapján a világ legnagyobb megújuló energiát felhasználó szolgáltatója, 2023-ra 7%-os éves osztaléknövekedésre tett ígéretet. Az egészen más ágazatban működő Unilever – melynek fenntarthatóságát a Fidelity szintén magasra értékeli – meggyőző (húsz évre vetítve évi 6%-körüli) múltbeli osztaléknövekedéssel dicsekedhet.

Az ESG területén élen járó cégek vonzó osztalékhozamot kínálhatnak

Azt gondolhatnánk, hogy kiemelkedő osztaléknövekedési kilátásaik miatt a jó fenntarthatósági minősítéssel rendelkező részvények jelentősen alacsonyabb osztalékhozamok mellett forognak. A jövedelemre törekvő befektetők számára jó hír, hogy a jelek szerint ez nem így van. A legjobb és leggyengébb ESG-minősítéssel rendelkező részvények közötti hozamkülönbség elenyésző, és gond nélkül kezelhető egy a globális részvényekéhez hasonlóan tág befektetési univerzum kontextusában. Egyes „ESG-bajnokok” egyenesen az alacsonyabb minősítésű részvényekéhez hasonló, vagy azt meghaladó hozamokat kínálnak. Az Enel például jelenleg 4,5%, az Unilever pedig 3,5% körüli osztalékhozamot ígér.

Az osztalékhozamot befolyásoló egyik változó az osztalékfizetési hányad, mely a cég tőkeallokációhoz való viszonyát tükrözi. A megfelelő osztalékfizetési szint olyan vállalatspecifikus tényezőktől függ, mint hogy milyen mértékű újrabefektetésre van szükség a franchise-ok életképességének biztosításához és a tőkeáttétel kezeléséhez. Ugyanakkor a Fidelity-nél úgy vélik, hogy a mértékkel (hosszú távú szempontok figyelembe vételével) végrehajtott osztalékfizetés a jó vállalatirányítás jele, mivel segíti a befektetők és a vállalatvezetők közötti összhang megteremtését és csökkenti az úgynevezett „ügynöki kockázatot”, vagyis a vezetőség és a részvényesek érdekeinek eltávolodását egymástól.

A másik változó a cég értékeltsége. Erre számos (egymással összefüggő) tényező hatással lehet, például a növekedési várakozások, a tőkeköltség és a befektetői hangulat. Az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetők ódzkodnak az olyan részvényektől, amelyek a nem fenntartható üzleti modellről árulkodó alacsony értékeltség miatt magas hozamokat kínálnak. Az ilyen vállalatok osztalékfizetési hányada valószínűleg nem fenntartható. A dohányipar például egy olyan, magas hozamú ágazat, melynél az egészségügyi hatások és a jogszabályi környezet miatti aggodalmak az osztalékokat és a növekedési potenciált övező bizonytalanságban csapódnak le.

„A jó ESG-minősítéssel rendelkező vállalatok azonban jó eséllyel képesek fenntarthatóbb szinten tartani az osztalékukat, és ahogy kutatásunk is bizonyítja, hosszú távon potenciálisan jobb osztaléknövekedést kínálnak. Eredményeink egybeesnek a Fidelity elemzői csapata által tavaly elvégzett kutatás következtetéseivel: kiderült, hogy az ESG-ben élen járó vállalatok a Covid-19 által okozott összeomlás majd a talpra állás során is jobban teljesítettek, mint azok, amelyek nem jeleskednek ezen a területen. A Fidelity ESG-minősítése alapján megtalálhatjuk a stabil ESG-jellemzőkkel bíró vállalatokat, és ha a portfóliókat ezek felé orientáljuk, az segíthet megőrizni a részvényjövedelem-portfóliók vásárlóerejét, ami jól jöhet akkor, ha az egyes országok újranyitásakor magasabb szinten rögzül az infláció”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

[1] A konkrét értékpapírok említése nem tekintendő az azok megvásárlására vagy eladására vonatkozó javaslatnak, és csak illusztrációs célokat szolgál.