Megtartotta éves rendes közgyűlését a Gloster Infokommunikációs Nyrt. A május 16-i eseményen a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett társaságcsoport részvényesei efogadták a 2022-es üzleti beszámolót, amelynek értelmében a Gloster rekordszintű, 6,349 milliárd forintos árbevétel mellett 940 millió forint EBITDA-t könyvelhetett el.

A közgyűlés emellett elfogadta az osztalékfizetésre vonatkozó javaslatot is, így a Gloster a teljes 2022-es eredményét tartalékba helyezi. Ez összhangban van az IT-specialista cégcsoport 2025-ös növekedési stratégiájával, amely ezzel további akvizícióknak ágyaz meg. A Gloster közgyűlése ugyancsak megerősítette, hogy a társaságcsoport részvényeit szeptembertől a BÉT Xtend kategória helyett a Standardben jegyzik majd, ami lényegi előrelépést jelent a cég tőzsdei jelenlétét tekintve.

„Nem ígérkezik könnyű évnek 2023 sem, de optimisták vagyunk a Gloster teljesítményével kapcsolatban” – fogalmazta meg várakozásait Szekeres Viktor, a társaságcsoport igazgatósági elnöke. A közgyűlés kapcsán kifejtette, hogy a makrogazdasági környezet továbbra sem támogató, a magas infláció, illetve a hektikusan változó forintárfolyam jelentős kiszámíthatatlansági faktort jelentenek. Eközben pedig az Európa-szerte kiugróan magas banki kamatok a finanszírozást nehezítik a vállalkozások számára.

„Az elmúlt években a Gloster azon dolgozott, hogy növelje a rendszeres, illetve euróban keletkező bevételeit, hogy ezzel csökkentse a kitettségét. Ennek köszönhetően jelenleg is stabil alapokon áll a működésünk, ami elengedhetetlen a további akvizíciókhoz, és a növekedési pálya fenntartásához” – húzta alá Szekeres Viktor. Az igazgatóság elnöke a makrogazdasági környezet pozitívumai között említette, hogy a globális ellátási láncok töredezettsége javuló tendenciát mutat, aminek köszönhetően a Gloster számára fontos alkatrészek beszállítási ideje is jelentősen csökken. „Mindezek ismeretében arra számítunk, hogy idén is tartani tudjuk a 2025-ös növekedési stratégiában megfogalmazott céljainkat” – emelte ki Szekeres Viktor.

Az Equilor május elején kiadott, Glosterre vonatkozó elemzése ugyancsak optimista képet festett, aláhúzva, hogy a társaságcsoport 2022-es eredményei alapján a tervezett ütemben halad a 2025-ös növekedési stratégiájának megvalósítása felé. Az elemző továbbra is tartásra javasolja a Gloster részvényeit, változatlan, 1396 forintos célárfolyam mellett.

A 2023-as várakozásokra reflektálva a Gloster csoport részvényesi találkozót szervez 2023. június 13-án. Ezen a társaságcsoportra vonatkozó kilátások mellett a globális gazdasági környezet alakulásáról is szó lesz majd, a Gloster képviselői mellett elismert hazai szakértők részvételével.

Az egy részvényre jutó hígított eredmény 2,96 dollár volt a negyedévben; a 2,99 dolláros korrigált hígított egy részvényre jutó eredmény 10,3 százalékkal haladta meg 2021 azonos időszakát.

2022 harmadik negyedévében a GAAP számviteli rendszer szerinti eredmények 27 millió dollár, azaz hígított részvényenként 0,03 dollár adózás utáni átalakítási és egyéb költséget tartalmaznak.

„Szeretném megköszönni a UPS-dolgozóknak világszerte a megállíthatatlan lelkesedésüket és hogy továbbra is a legkiválóbb szolgáltatást nyújtják ügyfeleinknek” – mondta Carol Tomé, a UPS vezérigazgatója. „A makró környezet nagyon dinamikus, de stratégiánk következetes végrehajtásával és az általunk irányítható tényezők kézben tartásával jó úton haladunk a 2022-es pénzügyi céljaink elérése felé.”

Buró Szilárd „A részvény” című pénzügyi edukációs könyve közérthetően mutatja be a részvény, azaz a tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok főbb jellemzőit, a részvénykibocsátás módjait, és betekintést nyújt a 2008-as válság és a koronavírus-járvány részvénypiaci hatásaiba, valamint bemutatja a mémrészvények előnyeit és hátrányait is. A könyv olyan neves hazai szakemberek ajánlásával készült, mint Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, Orbán Gábor, a Richter Nyrt. vezérigazgatója, Korányi G. Tamás magánbefektető és Berlinger Edina, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője.

A 74 oldalas könyv látványos grafikonokkal ismerteti a részvényekkel kapcsolatos olyan főbb fogalmakat, mint a shortolás vagy az osztalék, bemutatja a tőzsde működését, valamint a hazai piacon a Budapesti Értéktőzsde szerepét. Buró Szilárd, a közel negyedévszázados pénzügyi tapasztalattal rendelkező szerző szerint A részvény című könyv edukációs célból született, azzal a szándékkal, hogy elősegítse a tőzsdei folyamatok minél alaposabb megértését. Az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője szerint fontos ugyanis, hogy ne egy jó reklám vagy egy szomszédtól hallott tipp alapján hozzon valaki befektetési döntést, hanem ténylegesen megértse, mi történik, amikor arról beszélünk, hogy részvényese lett a Mol, a Richter, a Tesla vagy éppen az Apple cégeknek. A könyv abban segít, hogy a saját felkészültségéhez mérten mindenki el tudja dönteni, hogy a részvény, mint befektetési termék megfelelő lehet-e a számára, akár a portfóliójának egy kisebb részeként is.

A hazai tőkepiac és pénzügyi tudatosság fejlesztése iránt elkötelezett, több mint 30 éves Equilor Befektetési Zrt. gondozásában megjelent ismeretterjesztő könyv a harmadik a sorban, a „Devizakereskedés egyszerűen”, valamint „A kötvény” után.

Közel az átbillenés

A 2020-as és 21-es gazdasági forgószél lényegében önálló ciklust teremtett: a hosszabb, hagyományos üzleti cikluson belül nagyon rövid és markáns újranyitási ciklusnak lehettünk szemtanúi, és egyelőre nem tudni, hogy ezek a hatások milyen elegyet hoznak létre 2022-ben. A szembeszél azonban túlnyomórészt az újranyitási ciklus felől fúj.

A hirtelen talpra állás után, ahogy megszűntek a korlátozások, és kedvező bázishatások is érvényesültek, számítani kellett arra, hogy a növekedés előbb-utóbb lassulni fog. A mérleg most átbillent, és a lassulás 2022-ben is folytatódni fog, de úgy véljük, a kockázatok összessége inkább a puha, mint a kemény landolást teszi valószínűbbé.

1. grafikon: Erőtlenebb, de a normálishoz közelebb álló jövedelemnövekedés

A Fidelity globális összesített jövedelem-előrejelzése

Kék: Fidelity nettó jövedelembecslés; Narancs: Fidelity kontra konszenzus

Forrás: Fidelity International, IBES, 2021. október 15. Megjegyzés: A konszenzushoz kapcsolódó becslések az IBES MSCI World előrejelzéseink alapulnak.

Egy sor kockázat

Pillanatnyilag a fő kockázatokat a lassabb jövedelemnövekedés, a magasabb infláció és kamatlábak, az ellátási láncok fennakadásai és a kínai szabályozó-cunami okozza. Ezek egy része átmeneti jellegű, másokból viszont akár strukturális szembeszél is válhat. Például az egyes termékek és szolgáltatások iránt a gazdasági újranyitás és az ellátási lánc szűk keresztmetszetei miatt megnyilvánuló élénk kereslet átmeneti jellegű körülmény, de a bérek inflációja és a klímaváltozáshoz kapcsolódó jogszabályváltozások tartósan felfelé hajthatják az inflációt.

A Covid-járvány kezd a növekedést kitartóan hátráltató tényezővé válni; a vakcinák a jelek szerint hatékonyan gyengítik a fertőzésszám és a kórházba kerülők száma közötti összefüggést, de az új megbetegedéseket nem tudják teljesen megakadályozni: a vírus velünk marad. És pont most, amikor a növekedés lassulni kezd, megindult a pénzügypolitikai támogató intézkedések visszavonása is.

A pénzügypolitikai támogatás megszüntetése a legtöbb jegybank, így a Fed számára is kényes kötéltánc lesz, és a piacok rendszeresen ellenőrizni fogják a szavahihetőségüket. A befektetőknek azt kell ellenőrizniük, hogy a Fed kitart-e új, rugalmas átlaginflációs célkövetési keretrendszere (FAIT) mellett, ha az árfolyamok tovább emelkednek. A Fidelity arra számít, hogy a kamatlábak 2022-ben világszerte nőni fognak, de ez a részvények számára vélhetően nem jelent majd túl nagy gondot, amíg megmarad a historikusan alacsony (és negatív) reál- és alacsony nominális hozamokkal jellemezhető környezet.

A részvénypiacokra nagyobb veszélyt jelent, ha az értékeltségek magasak, és a vezető papírok előnye pedig csekély. Az értékeltségek jelenleg magasak, de a korlátozott alternatívákat is figyelembe véve nem példátlan mértékben. Ugyanakkor több mérőszám tekintetében már a spektrum legfelső tartományában járnak, így nem kizárt, hogy korrekciókra kerül sor. A piacvezető papírok köre szűk, és a hangulat akár kismértékű romlása is a legnagyobb tőkésítettségű címek rovására történő rotációhoz vezethetne.

A befektetőknek Kína „röppályáját” is figyelemmel kell kísérniük. Kína nem csupán abszolút mércével mérve is hatalmas piac, hanem ez volt az első ország, ahol bevezették, majd feloldották a korlátozásokat, és az első fontosabb piac, ahol látszani kezdtek a vállalati eredmények kifáradásának első jelei, ezért az itteni események megmutathatják, mi vár a többi fejlett országra.

Fenntarthatósági teszt

A fenntarthatóság 2022-ben a legtöbb piaci szereplőt próbatétel elé fogja állítani. Az árupiaci árak megemelkedtek, ami vélhetően lehúzza majd az ESG területén legjobban teljesítő vállalatokat, és nagy kísértést jelenthet, hogy kompromisszumot kössenek a fenntarthatósági megfontolások kapcsán annak érdekében, hogy hasznot tudjanak húzni a magas energiaárakból.

“Azok a befektetők, akik az energiaszektoron belül a jobban teljesítő vagy a nettó zéró kibocsátásra történő áttérés kapcsán a legjobb esélyekkel rendelkező szolgáltatókat választják ahelyett, hogy nagy ívben elkerülnék az ágazat egészét, előnyhöz juthatnak, mivel azzal, hogy érdekeltséget szereznek ezekben a cégekben, gyakran pozitív vállalati viselkedésre ösztönözhetik azokat, ugyanakkor a saját portfóliójukat sem a féloldalasság és a kockázatok koncentrálódása fogja jellemezni. Ez a megközelítésmód az alulról felfelé építkező befektetési stratégiákat is jól kiegészíti” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Ellenálló portfóliókra van szükség

A részvények esetében a legvalószínűbb, hogy 2022-ben puha landolásra fog sor kerülni. Mindazonáltal a kockázatok halmozódása miatt úgy vélik a Fidelity szakértői, célszerű ellenállóbb, főleg minőségi papírokból álló, korlátozott tőkeáttétellel és nem túl magas kínai kitettséggel jellemezhető portfóliókra törekedni. A csalódástól való félelem nagyobb az átlagosnál, ezért elkerülnék azokat a régiókat, melyek árazottsága tökéletes körülményeket feltételez, és melyek erősen függenek a növekedéstől.

A value-típusú részvényeket alaposan megválogatják; a ciklikus és ipari címeket részesítik előnyben, a bankokhoz pedig óvatosan közelítenek. Még mindig kérdéses, hogy a banki részvényeknél lesz-e tartós felpattanás, mivel ezeket érzékenyen érintené a kamatlábak emelkedése esetére várható csődciklus és az, hogy a reálkamatlábak továbbra is negatívak.

A legmagasabb értékeltségű növekedési részvényekhez, például a high-end technológiai és a szoftvercímekhez is óvatosan állnak hozzá. Inkább a feltörekvő piaci tech-lehetőségeket részesítik előnyben, mivel ezek kapcsán a 2021-es piaci korrekciókat követően jó értékteremtési lehetőségek kínálkoztak.

A fenti gazdasági folyamatok közepette viszont a kötvények kénytelenek voltak visszavonulót fújni. Az emelkedő (és már megérkezett) infláció és a későbbiekben várhatóan magasabb kamatok miatt a fix jövedelmet fizető (kötvényjellegű) eszközök nehéz helyzetbe kerülhetnek. A kötvények feszült piaci időszakokban meg tudják őrizni biztos menedék státuszukat, de a lendületes növekedéssel és inflációval jellemezhető szakaszokban háttérbe szorulnak a részvényekhez képest.

Eközben szűkült a növekedési részvények és a hagyományos ágazatokban működő vállalatok részvényei közötti rés. A befektetőket az év hátralévő részében és még az után is vélhetően leköti majd a Covidot követő időszakra ígért jelentős technológiai változásokból tőkét kovácsolni képes vállalatok és a tágabb közgazdasági körülmények normalizálódásából közvetlenül profitáló cégek versengése.

Az évből eddig eltelt időszakban Amerikában a Dow Jones Industrials Average és a főképp technológiai irányultságú NASDAQ Composite index csaknem azonos nyereségekről számolt be. Az elmúlt hat hónapban mindkét index rekordszintekre kúszott − kettejük közül a közelmúlt nyertese a NASDAQ volt[1]. Az európai részvénypiacok még az USA-nál is látványosabb hozamokról számoltak be – ez alól az egyetlen és feltűnő kivételt az Egyesült Királyság jelentette. Az alacsonyabb bázisról induló és a gazdasági talpra állás korábbi szakaszában járó európai részvények kedvezően reagáltak a javuló belföldi kilátásokra és az USA erős gazdasága és a szintén erős dollár által jelentett komoly vásárlóerőre[2].

Az ázsiai piacok ehhez képest csalódást keltettek: újból fellángolt a koronavírus-járvány (még a korábbi hullámokat elkerülő országokban, például Ausztráliában is), ami nem tett jót a befektetők hangulatának. India és Malajzia szintén nehéz helyzetbe került, és a közelmúltban Japánban is meghosszabbították a szükségállapotot. A hitelkihelyezés lassulása Kínában – melyre az év első negyedében tapasztalt rekordvolument követően, mesterséges beavatkozások nyomán került sor – szintén aggodalomra adott okot[3].

2021 legfigyelemreméltóbb közgazdasági fejleményei eddig az emelkedő infláció és a „túlméretes” gazdasági növekedési mutatók voltak (bár a 2020-as adatokhoz képest nem volt nehéz látványos eredményeket produkálni). A fejlett országok közül az első negyedévben az USA járt az élen: az előző évi szinthez képest 6,4%-os fejlődést tudott elérni. Kínában az első negyedévben megdöbbentő mértékű, 18,3%-os növekedést regisztráltak, bár ezt természetesen annak fényében kell vizsgálni, hogy 2020 hasonló időszakában az ország gazdasága az első koronavírus-hullám miatt éppen látványos hanyatlásban volt[4].

Az USA-ban a Fed kedvenc inflációs mérőszáma – az alapvető személyes fogyasztási kiadások költsége, a PCE – májusban a célelőirányzatot jelentősen meghaladó, évi 3,4%-os ütemben nőtt[5]. Nem vitás, hogy már önmagában ez is okoz némi fejtörést a Fed-nek. Júniusban az amerikai jegybank döntéshozóinak többsége úgy nyilatkozott, hogy véleménybe szerint a kamatlábak emelésére a vártnál egy évvel korábban, már 2023-ban sor fog kerülni.

„Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az USA-ban tovább folyik majd az erőteljes növekedés, így a befektetési környezet hasonló lesz az első félévihez. Európa, Japán és több feltörekvő ország, például India és Brazília korlátozásainak feloldása a világgazdasági növekedésre is pozitív hatással lesz, ez pedig csökkentheti a megszorítások által súlyosan érintett ágazatok, például az utazásszervezők és a légitársaságok részvényeire nehezedő nyomást”- mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Ahogy a talpra állás egyre inkább lendületbe jön, az USA-felől más, potenciálisan lendületet nyerő piacok és az egyre nyitottabbá váló gazdaságra kedvezően reagáló és növekedési riválisaikkal szemben vonzó alternatívát kínáló részvények felé történő rotációra is sor kerülhet. Európa, mely gazdasági szempontból már megkezdte az USA-hoz való felzárkózást, további jó lehetőségeket kínálhat ezen a téren. Az e héten napvilágot látott adatok szerint az európai gyártóipari növekedés 24 éve nem látott magasságba szökött[6].

Szokás szerint persze kockázatok is vannak. Az USA és Európa vállalatai jelentősen túlteljesítették az első negyedévi nyereségvárakozásokat, és most a részvénypiacok azt várják, hogy a vállalati eredmények megfeleljenek a fokozott várakozásoknak. Ha e téren csalódásra kerülne sor, a piacok némi lélegzethez juthatnának. A jelenlegi várakozások szerint az USA-ban a nyereségek 2021-ben kb. 35%-kal fognak nőni. Mivel a kőolaj ára jelenleg 75 dollár körül van hordónként, az energetikai vállalatok a második negyedévben várhatóan az eddigi legmagasabb nyereségnövekedésükről fognak beszámolni, de a nyomukban ott lesznek (főleg a légitársaságoknak köszönhetően) az iparvállalatok, valamint a nem alapvető fogyasztási cikkeket előállító cégek papírjai is[7].

Az esetleges pozitív meglepetésnek a Fed is útjába állhat, főleg, ha a későbbi bejelentések a rekordalacsony kamatokkal jellemezhető időszak vártnál korábbi befejeződését vagy a pénznyomtatás és az eszközvásárlási program kivezetését jelzik majd előre. Az amerikai infrastrukturális költségvetési csomag kétpárti jóváhagyását célzó tárgyalások még jócskán elhúzódhatnak, de a legutóbbi hírek szerint végül létrejöhet a megállapodás.

„Most, hogy küszöbön áll a több kontinenst érintő, összehangolt gazdasági talpra állás, minden korábbinál célszerűbbnek tűnik egy globálisan diverzifikált részvényportfólió fenntartása”- tette hozzá Al-Hilal István.

[1] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[2] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[3] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[4] Bureau of Economic Analysis, 21.05.27. és National Bureau of Statistics of China, 21.04.20.

[5] Bureau of Economic Analysis, 21.06.25.

[6] IHS Markit, 21.07.01.

[7] FactSet, 21.06.25.

Kína modern tőzsdéi egyelőre mindössze három évtizedes múltra tekinthetnek csak vissza, de a bivaly éve eddig rendre a nevéhez méltó piaci eredményeket hozott a befektetők számára. A holdnaptár szerinti legutóbbi bivaly éve − 2009-2010 − a referenciának számító Shanghai Composite Index 51 százalékos, robbanásszerű emelkedését hozta. Egy ciklussal korábban, 1997-1998-ban 27 százalékos ralinak lehettünk szemtanúi.

Persze mindenki tudja, hogy a múltbeli teljesítményből nem lehet a jövőre vonatkozó, megbízható következtetéseket levonni. De amikor február 12-én elkezdődött az új bivaly éve, a kínai piacokkal foglalkozó befektetők több tényezőre is odafigyelnek. Ezek közül talán a legfontosabb az lesz, hogy a bőséges likviditás és Kína „Covid-úttörő” szerepe (vagyis hogy elsőként tapasztalta meg, majd hagyta maga mögött a Covid-19 miatt előállt globális válságot), vélhetően még tavasszal is táplálni fogja a bikapiaci folyamatokat – méghozzá Kína onshore piacán és Hong Kongban is. Azonban ha fokozódna az inflációs nyomás, vagy ha hirtelen fordulattal monetáris megszorításokra kerülne sor, az megzabolázhatná a nagy lendülettel megiramodott piacokat.

A talpra állás folytatódik

Csakúgy, mint 2009-ben, a befektetőkre ma is bátorítólag hat az olcsó hitel és a válság utáni erőteljes felpattanás. A makrogazdasági háttér szintén segít: Kína volt az egyetlen olyan nagyobb gazdaság, melynek 2020-ban pozitív növekedést sikerült elérnie, és a konszenzusos előrejelzés szerint az ország GDP-je idén is kb. 8%-kal fog nőni. Az elemzők arra is számítanak, hogy a kínai vállalatok – legalábbis az első két negyedévben − jelentős jövedelemnövekedést fognak elérni.

A kínai törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés márciusban várhatóan nyilvánosságra hozza az ország 14. ötéves tervét, mely 2025-ig határozza meg a legmagasabb szintű növekedési és fejlesztési előirányzatokat. Ez az év azért is fontos lesz, mert júliusban van a Kínát irányító Kommunista Párt alapításának 100. évfordulója, és a társadalmi stabilitás és a gazdaság teljesítőképességének fenntartása a legfontosabb célok között szerepel. A kínai politikai vezetők deklarált célja, hogy „minden tekintetben tartózkodóan virágzó társadalmat” hozzanak létre, azt jelenti, hogy mindent elkövetnek majd a növekedés elősegítéséért, viszont minimalizálni fogják a rendszerszintű kockázatokat.

Eltérő teljesítmények

Azonban a befektetőknek a nagy volatilitásra és az ágazatok teljesítménye közötti feltűnő eltérésekre is oda kell figyelniük. A Fidelity szerint egyes értékeltségek már most is túlfeszítettnek tűnnek például a technológiai, a fogyasztási és az egészségügyi szektorban, ahol a sűrűbb kereskedési forgalom nagyobb áringadozásokhoz vezethet. Másfelől több nagy pénzügyi részvény lemarad a többiektől, és egyszámjegyű jövedelmet hozva, vagy a könyv szerinti értékhez képest diszkonttal forog.

A 2009-es, széles alapokon nyugvó bikapiaci nekiiramodással ellentétben az idén várhatóan a strukturális növekedéshez kapcsolódó témák egyeduralmára számíthatunk, és néhány magas fordulaton pörgő ágazat és ágazati vezető áll majd a rivaldafényben. A belföldi fogyasztás valószínűleg továbbra is ott lesz a legjobbak között, mivel a kínai politikai vezetők az Egyesült Államokkal szemben továbbra is fennálló kereskedelmi feszültség hatására a belső kereslet élénkítésén fáradoznak.

A kínai talpra állásban tavaly kulcsszerepet játszó exportőröktől az idén a fogyasztók vehetik át a stafétabotot. A munkaerőpiac stabilizálódott, a munkanélküliségi ráta ismét a járvány előtti szinteken jár, a bőséges megtakarításoknak köszönhetően pedig további vásárlóerő szabadul a piacra – Kína a világ fő gazdasági hatalmai között az egyik legnagyobb megtakarítási rátával büszkélkedhet. Tavaly, a vírusfenyegetés miatti bizonytalanság közepette a kínai fogyasztók még többet tettek félre, mivel visszafogták az utazási és az egyéb, nem alapvető kiadásaikat, de a vakcina megjelenésének és a magabiztosan zajló talpra állásnak köszönhetően most újból lehetőségük van kinyitni a pénztárcájukat.

Ami a jövőt illeti

A kínai részvényekbe áramló befektetések összege az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt, mivel a külföldi befektetők részesedni szeretnének a renminbi felértékelődéséből és Kína gazdasági növekedéséből. Feltételezhető az is, hogy a befektetők a belföldi ingatlanpiac felől más területek felé fordulnak, mivel ott a kínai kormány szigorú intézkedésekkel igyekezett gátat vetni a spekulációnak. A kínai (és főként Hong Kong-i) vállalatok elsődleges részvénykibocsátásai élénk érdeklődés mellett zajlottak.

Ennek ellenére nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen messzire fut majd a bika 2021-ben. Nagyobb óvatosságra intenek azok a szektorok, amelyekben az értékeltségek hirtelen lufiszerű növekedésnek indultak. Az egyik fő kockázat a várhatónál gyorsabban bekövetkező jogszabályi szigorítás lehet. Ahogy a talpra állás tovább zajlik és fokozódik az inflációs nyomás, Kína lehet az első olyan ország, ahol szükség lehet a likviditás felitatására.

„Az év eddig eltelt szakaszában Kína jegybankja, a Kínai Népi Bank vegyes jeleket sugárzott, és időnként elzárta a csapot, hogy lássa, hogyan reagálnak a piacok, melyek január végén bele is remegtek kissé a szigorítás miatti aggodalmakba. Lehet, hogy az infláció lehűtése vagy az eszközbuborékok kialakulásának megakadályozása céljából sor kerül még kisebb szigorításokra, de összességében arra számítunk, hogy a monetáris politika esetleges további normalizálódása lassú és fokozatos lesz, mivel a jegybank gondosan ügyel arra, hogy a Kína reményei szerint amúgy kedvezőnek ígérkező év során semmi ne veszélyeztesse a piaci stabilitást” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Meglátásom szerint az inflációs nyomás a befektetőket a nullás vagy mínuszos kamatkörnyezetben a reáleszközök felé fogják hajtani. Értem ez alatt a részvényeket, az aranyat vagy akár az ingatlant. Itt minden esetben befektetésekről beszélek.

A COVID–19-es időszakban elszenvedett gazdasági pofonok után a jegybankok a gazdaságok beindítására fókuszálnak. Legyen szó olcsó hitelről, pénznyomtatásról, a kamatok mínuszba vágásáról, a cél minden esetben ugyanaz. A gazdasági sokkot túl kell élni, és egy-két éven belül a most szenvedő szektorokat is vissza kell hozni az élők sorába, hiszen abban mind egyetértenek, hogy az átmenetileg megugró munkanélküliségi rátát a lehető leggyorsabban normalizálni kell, tartósan fenntartható szintre, 5–10 százalék közé kell csökkenteni.

Szilárd meggyőződésem, hogy a koronavírus okozta gazdasági sokkot a világ megpróbálja majd gyorsan kiheverni. Lehet ez egy vakcina vagy hatásos gyógymód következménye, de vélhetően egy év múlva már nem a koronavírus gazdasági hatásairól fogunk beszélni. Úgy látom, hogy már most sem a jelenlegi problémákra próbálnak fókuszálni a befektetők, hanem a 2021-es vagy 2022-es kilátásokra. Ami minden bizonnyal velünk marad, az a végtelen sok pénz, amit addig a jegybankok és a kormányok nyomtatnak, majd költenek. Ez hosszú távon a reáleszközök felértékelődését és vélhetően az infláció megugrását okozhatja. Ilyen környezetben pedig jellemzően, ahogyan már fentebb is írtam, a nemesfémek, az ingatlanok és a részvények szoktak felülteljesíteni/vásárlóértéket megőrizni.

Jelenlegi meglátásom szerint a mostani helyzet kedvező lehetőség szelektíven részvénykitettséget vállalni 12 hónapos időtávra. Az esetleges árfolyamesésekben növelni lehet a reáleszközökben meglévő kitettséget, tekintve az olcsó régiós piacok kiemelkedő hozampotenciáljára.

A feltörekvő piacok korrigáltak a nagy esés után, de egyértelműen lemaradóban vannak a fejlett piacokhoz, különösen Amerikához képest, ahol az indexek új csúcsokra tudtak emelkedni.

Ha 2021-ben már a kilábalásra fogunk koncentrálni, az inflációs nyomás miatt a befektetők még inkább a részvények felé fordulhatnak, és akkor a lemaradó régiók a következő egy-két évre nézve is jó beszállási lehetőséget adhatnak.

Az egyedi részvények helyett jelenleg inkább piacokat, régiókat vennék. Az amerikai piacokat nem lehet kihagyni a portfólióból a nagy emelkedés után sem. Az erőt az amerikai tőzsdék mutatták az elmúlt fél évben is, így inkább arra figyelnék, hogy a következő hónapokban kitart-e a lendület a tengerentúlon. Nem hiszek abban, hogy a feltörekvő piacok szembe tudnának menni a fejlettekkel, így az előbbi piacokra a pénzbeáramlás is akkor várható, ha Amerikában is kitart a jó hangulat. Erre hatással lehet majd még a novemberi elnökválasztás is*, így a elkövetkező egy-két hónap hozhat izgalmakat a tőkepiacokon.

Milyen részvényeket keresnek most a befektetők?

2020 a reflektort ismét a tőkepiacok felé fordította, hiszen a COVID–19-híreknél már csak a napi tőzsdei mozgások szerepeltek többet a híradásokban. Soha nem látott árfolyamesésekről olvashattunk, elég csak az átmenetileg negatívba menő olajárakra gondolni, de a részvények közül is lehetett olyanról olvasni, mely akár pár hét alatt esett 50-70 százalékot. Ezek a mozgások meghozták a befektetői kedvet, és olyanok is a tőkepiacra merészkedtek, akik addig talán még soha nem vettek részvényt.

Érdekes volt megfigyelni azt a jelenséget is, hogy a jelenkor befektetői már más szemmel néznek a tőzsdei cégekre, mint mi, akik húsz-harminc évvel ezelőtt tanultuk ezt az egyetemen, és azóta is a tőkepiacokon dolgozunk. Az látható, hogy vannak olyan szektorok, melyek ma kevésbé számítanak „trendinek”. Pár éve megfigyelhető volt, hogy a dohányipari cégektől elfordultak a befektetők, most pedig az olajipari cégek esetében is hasonló jelenség kezd körvonalazódni.

Ma már a zöldcégeket keresik az emberek. A fiatalok már nem feltétlenül a vállalat mutatói alapján döntenek egy cég mellett. Sok esetben azt sem tudják, hogy egyáltalán termel-e nyereséget az adott vállalat, fontosabb számukra, hogy milyen a cég megítélése, szeretik-e a termékét, mi a közösség véleménye róla, tudnak-e azonosulni vele, vagy dolgoznának-e ott. Ilyen a Tesla is, mely még közel nem képes annyi autót előállítani, mint egy hagyományos autógyártó, ráadásul profitot se nagyon termel, de már most többet ér, mint a versenytársai, a részvényárfolyama az elmúlt fél évben 400 dollár alatti szintről 2000 dollár fölé repült. A hagyományos autógyárak pedig lassan öt éve nyögik a „dízelbotrány” terhét. Hasonló volt megfigyelhető az öt nagy technológiai cég (FAANG), azaz az Apple, az Amazon, a Facebook, a Netflix és a Google esetében is, melyek a hagyományos iparágakhoz képest szárnyaltak a pandémia alatt is.

Persze ahhoz, hogy egy cég „menőnek” számítson, elég sok mindennek meg kell felelnie, de úgy tűnik, ez kifizetődik hosszú távon. Az elmúlt években került a befektetők fókuszába az SDG – sustainable development goals, azaz fenntartható fejlődési célok –, ami, ha körül szeretnénk írni, azt jelenti a befektetők számára, hogy olyan vállalatba invesztálnak, mely céljai meghatározásában, ügymenetében is tesz a fenntartható jövőért, továbbá melynek menedzsmentje is erősen elkötelezett e célok megvalósítása iránt. Itt nem csak arról beszélhetünk, hogy a cég adott esetben megújuló energia felhasználását preferálja, hogy csökkenti a gyártás során keletkező hulladékot, hogy a kantinban a műanyag helyett papír szívószálat használ, vagy esetleg egyáltalán nem használ műanyag tányérokat. Ez alatt azt is értjük, hogy olyan mentálhigiénés környezetet, olyan munkakörülményeket teremt dolgozói számára, amelyek hosszú távon élhető munkahelyet biztosítanak nekik.

Akik szeretnék ezt a nézetet a befektetéseik oldaláról is képviselni, azoknak elérhetőek már az olyan befektetési alapok, melyekbe csak az ezen kritériumoknak megfelelő cégek kerülhetnek be. Ezek az ESG-, azaz a fenntartható befektetéseket tartó alapok. Ezek előnye lehet, hogy a részvények árfolyama – tapasztalatok alapján – a hatékonyabb cégvezetésnek köszönhetően eső piacon kisebb mértékben esnek, mint más részvényeké, emelkedő piacon pedig akár felülteljesítés is várható tőlük a szektortársakhoz képest. Az ESG-kritériumoknak azért is érdemes lehet megfelelni, mert ezt a piac is jutalmazza. Például a jó besorolás miatt ezen cégek akár könnyebben vagy olcsóbban juthatnak hitelhez.

Itt azonban van egy szépséghiba. Ezen kritériumoknak jelenleg nem csak a zöldenergiával foglalkozó vállalatok felelhetnek meg, azaz akár egy olajipar cég is bekerülhet ebbe a kalapba, ha vezetése ezen elvek mentén alakítja a vállalatirányítási rendszerét, tesz a jobb minőségű munkakörnyezetért (lásd például az Exxon esetét).

Megvizsgálva az iShares MSCI World ESG ETF-et azt láthatjuk, hogy valójában egy amerikai S&P 500-túlsúlyos befektetési alapot veszünk meg. Így igazából a befektetésünk teljesítménye attól függ leginkább, hogy az amerikai nagyvállalatok hogyan teljesítenek. Az alap tíz legnagyobb súlyú részvénye: Apple, Microsoft, Amazon, Facebook, Alphabet, Johnson & Johnson, Nestlé, Visa, Mastercard és Bank of America. Sehol egy megújuló energiával foglalkozó cég vagy annak beszállítója. Érdekes, hogy az elektromosautó-gyártók is csak most kerültek be az ESG-alapba a Tesla képviseletében.

Ezek alapján számomra ez az alap az édesítőszeres üdítőre hasonlít. Ráírják, hogy 30 százalékkal kevesebb cukrot tartalmaz, de igazából az eredetileg is túlcukrozott termékhez képest kevesebb a cukor. Így még messze vagyunk attól, hogy ez egészséges legyen.

Ezek alapján ha a lelkiismeretünk szerint szeretnénk befektetni, akkor tegyük a pénz egy részét olyan cégekbe, melyek a jövő megoldásaira fókuszálnak, a többiből meg vegyük meg a nagy indexeket, ezzel is diverzifikálva a portfóliónkat. Így a lelkünk is megnyugszik, és a befektetéseink is jó helyen lesznek.

Szerző: Nagy Bertalan | üzletfejlesztési igazgató |Concorde Értékpapír Zrt. Private Banking üzletág

E-mail: bertalan.nagy@con.hu

*Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg.