A videójátékosok gyakran arról számolnak be, hogy képesek teljesen belefeledkezni a játékba, a tevékenység közben pedig a külvilág szinte megszűnik számukra. Olyannyira leköti őket az átélt élmény, hogy mindeközben az idő is csak úgy elszáll. A gaming során kétségkívül sokan a ’flow’ hatás alá kerülnek, erre pedig az LG egy nemrégiben itthon végzett, a járványhelyzet és a játék összefüggéseit vizsgáló reprezentatív kutatása is rávilágított. A rendszeresen játszó válaszadók a videójátékokat ugyanis nem csak jó otthoni időtöltésnek tartották, de célt és sikerélményt adott nekik, sőt, közel minden második válaszadó egyenesen azt állította, hogy segít neki kiszakadni a mindennapokból és elrepíti őt egy másik világba.

A játékprogramok felhasználókra gyakorolt hatásaival számos tudományág foglalkozik. Eltekintve attól, hogy ezek a hatások vajon inkább pozitívan vagy negatívan befolyásolják az érintetteket, egy dolog biztosan igaz a mai játékokra: a figyelmet a lehető leghatékonyabban képesek megragadni, és hosszú időn át fenntartani. Ennek eléréséhez pedig az alkotók olyan eszközöket alkalmaznak, amik a munkára való fókuszálásban is hasznunkra lehetnek.

Szükségtelen információk kizárva

Aki játszott már bármilyen játékszoftverrel, bizonyosan feltűnt neki, hogy mennyire egyszerű és áttekinthető a kezelőfelület. A képernyő közepén foglal helyet a lényeg, az általunk irányított karakter, vagy – stratégiai játékokban – a látni kívánt terület. A képernyő szélein pedig a játékmenethez csak feltétlen szükséges információs ábrák láthatók: az életerő, a fegyverünk tárában maradt golyók száma, kalandjátékok esetén a hirtelen ellenséges támadás visszaveréséhez legszükségesebb varázsitalok, fegyverek. Minden fontos kellék kéznél van, semmi fölösleges zavaró tényező nem kerül az előtérbe. Mindez pontosan azért van így, hogy a lehető legzavartalanabb legyen a játékélmény, a felhasználó figyelme csak a lényegre koncentrálódjon.

Mielőtt munkához látunk, a hatékonyság érdekében érdemes nekünk is minden, figyelmünket elterelő tényezőt kizárnunk. Ezért minden kacatot és a feladat megoldásához szükségtelen tárgyat takarítsunk el az asztalunkról. Csak azokat az értesítéseket és hívásokat fogadjuk telefonunkon és számítógépünkön, amik feltétlen fontosak. Bármennyire is vonzó a multitasking, sokkal gyorsabb és hatékonyabb a munkavégzés, ha egyszerre kizárólag egy feladatra összpontosítunk.

Zene, avagy a produktivitás gyógyszere

A legtöbb videójátékban zene kíséri a játékmenetet, ami ráadásul az adott szakasz dinamikájához passzol. Így amíg egy kalandjátékban például a környezetünk felfedezésekor lassú, barátságos dallamok szólnak, a készítők sejtelmes zenét terveznek a veszélyt tartogató részekhez, és többnyire valamilyen fenséges zenekari indulót arra az esetre, amikor a játék végén harcba indulunk a legfőbb gonosz ellen. Némely játékok – például néhány egynézetű lövöldözős – nem tartalmaz aláfestő zenét, mert fontos meghallanunk az ellenfelek lépteit. A rendszeres gamerek azonban sokszor így is bekapcsolnak jellemzően valamilyen dinamikus hangzású zenét, mert javítja a játékban való teljesítményüket.

Ugyanígy a munkavégzésben is segítségünkre lehet a megfelelően kiválasztott zene. Ha nagyfokú koncentrációt igényel az előttünk álló feladat, érdemes valamilyen lassú és zeneileg kevésbé összetett dallamot hallgatnunk a háttérben. Ha pedig valamilyen kreativitást igénylő projektben vagyunk, akár a legizgalmasabb videójátékok végjátékára komponált zenekari műveket is bevethetjük az összpontosítás érdekében.

Időzítés – a pontos feladatelvégzés alapja

Vannak olyan számítógépes játékok, amikben a feladatok teljesítése időkorláthoz van kötve. Sokszor ezek a feladatok pedig úgy vannak kitalálva, hogy a való élethez nagyon hasonló szituációkban kell helytállnunk: égő házból kell kimenekítenünk a bent ragadt társakat, mielőtt az építmény összedől, vagy a tó alján fekvő kincset kell felszínre hoznunk úgy, hogy közben nem fogy el a levegőnk.

Ha időkorláthoz vagyunk kötve, az segíthet megfelelően beosztani az erőforrásainkat, és megfelelő ütemben haladni a részfeladatokkal. Mindemellett van egy másik pozitív hatása is, hiszen motiválttá tesz a feladat teljesítésére, és segít elkerülni azt, hogy csak halogassunk és a befejezést az utolsó pillanatra hagyjuk.

A játékok egyik legfontosabb jellemzője, hogy a sikeresen elvégzett feladatokért jutalom jár, hiszen így tudják folyamatosan odaszegezni a felhasználót a képernyőhöz. Ehhez hasonlóan a munkában elért kisebb-nagyobb sikereinkért mi is nyugodtan jutalmazzuk meg magunkat.

A National Geographic csatorna arról készített reprezentatív kutatást a 18-65 éves körében, hogy mit jelent „felfedezni”, ugyanis a NatGeo nemrégiben elindította a „Felfedezőnek születtünk” kezdeményezését és egy interaktív térképet hozott létre, ahol mindenki megjelölheti a kedvenc helyét. A magyar lakosságnak a „felfedezés” elsősorban az utazást jelenti, de a megkérdezettek háromnegyede az interneten való tájékoztatódását is kielégítőnek érzi, ha „felfedezésről” van szó. Ezen kívül, főleg a 30-49 éves korcsoportba tartozó nők és a vidéki városokban élők szerint, egy-egy új étterem kipróbálása is a felfedezés kategóriájába tartozik. A kutatás eredményei alapján a magyar lakosság jelentős hányada szeret felfedezni; csupán 17% mondta azt, hogy nem szükséges számára ez a tevékenység. Elsősorban a 18-39 éves vidéki, alacsony iskolázottságú férfiak vélik úgy, hogy ők már minden fontosat láttak a világból, és egyáltalán nem céljuk az utazás.

A National Geographic csatorna felmérése azt mutatja, hogy magyarok számára az utazás nem elsősorban külföldhöz kötődik. A magyar lakosság nem külföld fetisiszta: belföldön éppúgy megtalálja a felfedezés örömét, mint külföldön. A megkérdezettek csupán 34%-a gondolja azt, hogy más országba kell utazni az „igazi felfedezés” élményéhez. A megkérdezettek 86%-a szerint Magyarországon is bőven van mit felfedezni, nem szükséges elutazni máshová. Az utazás a magyar lakosságnak egyaránt jelenti a látókör tágítását, izgalmas élményt, tanulást, önismereti lehetőséget, továbbá olyan aktivitást, ami segít közelebb kerülni a családtagokhoz, barátokhoz. Mint kiderült, az utazásokban az új helyek felfedezésével járó belső izgatottságot szeretjük a leginkább, a motivációs rangsorban ez után következik a más kultúrákkal való találkozás és a világ mélyebb megismerése.

Legyen szó akár belföldről vagy külföldről, mindkét esetben a legfontosabb programok között a természetben való kirándulás és a passzív pihenés szerepel, majd a helyi ételek-italok kipróbálása, valamint a városnézés. A felmérésben résztvevők, az utazás alatt választott programok között az utolsó helyen a sportolást és a vallási célú zarándoklat jelölték meg. Spontán említések alapján, Magyarországon a Balaton a legnépszerűbb úti cél. Ezt követi Budapest, Aggtelek és az Őrség. A történelmi városok és szép tájak mellett sokan szeretnének eljutni élményparkba, állatkertbe, valamint fürdőkbe.

A megkérdezettek az új ismeretek megszerzésének legfontosabb eszközekének tekintik a belföldi utazást. A második helyen szerepelnek a könyvek, a harmadik helyet foglalják el a televíziós műsorok – mint látókör bővítési platform – az internetes videókkal holtversenyben, a külföldi utazás a negyedik helyen szerepel. A nyomtatott sajtótermékek kevésbé, a podcastok pedig még kevésbé jelentik az ismeretszerzés népszerű módjait. Mivel a televíziós műsorok közül a dokumentumfilmek nyújtanak a legtöbb ismeretet, tudást, ezért a National Geographic csatorna arra is kíváncsi volt, hogy mi a legnépszerűbb téma: a magyar lakosság az állatvilágot bemutató dokumentumfilmeket szereti leginkább, ezután következnek a turisztikai és a városokról szóló műsorok. A National Geographic törekszik arra, hogy minden igényt kielégítsen: az állatvilágról szóló dokumentumfilmek elérhetőek a NatGeo Wild-on, a városokra koncentráló tematikus műsorfolyam pedig szeptember 23-tól október 15-éig lesznek láthatóak a a National Geographic csatornán. Ebben a kiemelt időszakban olyan prémium tartalmak lesznek elérhetőek, mint a Városépítők, illetve a Top 10 – Az építészet remekművei.