A bérlők főleg júliusban és augusztusban igyekeztek megadni a bérbeadók által elképzelt bérleti díjat, szeptemberre ugyanakkor a lendület kifulladt, a nyár végi átlagos 221 ezer forinthoz képest ősz elején már csak 219 ezer forintért kerestek bérleményt. Az ismét szélesebbre nyíló árolló hatására a bérbeadóknak többet kell várniuk arra, hogy megtalálják a megfelelő fizetőképes bérlőt, és megkapják az elképzelt bérleti díjat.

A kínálati és keresleti oldal közötti feszültséget, a sokaknak egyre kevésbé megfizethető albérletek növekvő számát látva nem véletlen, hogy kormányzati szinten is foglalkozni kezdtek a lakhatási problémák enyhítésével, és többek között a rövid távú turisztikai kiadás vizsgálatát, a lakásépítés gyorsítását, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítését tűzték ki célul. A Rentingo arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakás- és kollégiumépítéseknél gyorsabb megoldást hozhat a szektor piacbarát szabályozása, amelyhez kapcsolódóan az albérletkereső platform hazai tapasztalatok és nemzetközi gyakorlatok alapján három plusz egy javaslatot fogalmazott meg.

1. Kedvező adókörnyezet. Segíthet az albérletkínálat növelésében, ha az adózási szabályok a hosszú távú lakáskiadást preferálnák az airbnb-zéssel szemben. Jelenleg a bérbeadásból származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, rövid távú lakáskiadás esetén viszont szobánként évente csak 38.400 forint az adó, ami egyértelműen a turisztikai célú lakáskiadóknak kedvez. Példaként az Egyesült Királyságot említi a bérbeadó platform, ahol úgy igyekeznek elérni a kínálat bővülését a klasszikus bérbeadásnál, ezen belül is az olcsóbbnak számító szobakiadásnál, hogy a jövedelem évi 7.500 fontig adómentesnek minősül, amennyiben a bérbeadó saját lakásának egy részét adja ki.
2. Kaucióbiztosítás bevezetése. A Rentingo szerint sokaknak jelent gondot az önálló életkezdéshez, de az albérletváltást is nagyon megnehezíti, hogy előzetesen rendelkezni kell az első havi bérleti díjon felül kaucióként általában kettő havi bérleti díjjal. Amennyiben utóbbit a bérlő ki tudja váltani egy havonta fizetendő kaucióbiztosítással, akkor kevesebb az azonnali fizetési kötelezettsége, a bérbeadó pedig a biztosítás révén magasabb kárfedezethez jutna.
3. Kauciópénztár. A bérlők gyakran szembesülnek azzal, hogy a bérbeadó sajátjának tekinti a kauciót, és a szerződés lejáratakor gondot jelent visszakapni az összeget, miközben a kaució arra szolgálna, hogy fedezze az esetleges károkat. A fejlett albérletpiaccal rendelkező országokban a kaució összegét a bérbeadónak kötelezően be kell fizetni egy kauciópénztárba, a betett összegre járó kamat a bérlőt illeti, és a bérbeadó csak számlával igazolt kiadást érvényesíthet a kaució terhére.

+1. Bérbeadó védelme. A jelenlegi jogi szabályozás a birtokvédelem intézményével a nem fizető bérlőt védi. Elsőre meglepőnek tűnhet, de a teljes bérlői közösség érdeke egy olyan szabályozás kialakítása lenne, ahol a nem fizető bérlők esetén a lakhatást, mint alapjog biztosítását még átmeneti időre sem a bérbeadótól várná el a törvény. Az állam most gyakorlatilag a tulajdonosokra hárítja ennek a kockázatát és költségét, és ez akadályozza, hogy a jelenleg üresen álló lakások egy része megjelenjen a hosszú távú bérlakáspiacon.

Photo by Patrick Perkins on Unsplash

Az újabb koronavírus-hullám ellenére lassuló ütemben ugyan, de év elején is folytatódott a budapesti albérletárak növekedése. Januárban átlagosan majdnem 159 ezer forintot kértek Budapesten egy kiadó lakásért, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi kínálati díjat – derül ki a Rentingo.com legfrissebb fővárosi albérletpiaci elemzéséből. Ez beleillik abba a trendbe, amelyet egész éves prognózisában vázolt a közösségi albérletkereső platform, és amely szerint a budapesti bérleti díjak az év második felére érhetik el a 2020-ban indult áresés előtti szintet.

Az adatok alapján ugyanakkor a bérlők fizetőképessége nem tud lépést tartani a növekvő árakkal, így fokozatosan nyílik az olló a kereslet és kínálat között. Ez a tendencia felerősíti a bérbeadói versenyt, és így még fontosabbá válnak az ingatlanok tulajdonságai, valamint a hirdetések hatékonysága. A befektetési céllal lakást vásárlóknak ez különösen fontos információ, hiszen esetükben a megtérülés kiemelt szempont. Érdemes ilyenkor nem összekeverni a saját preferenciákat az albérletre kínált lakás általános előnyeivel: nem biztos ugyanis, hogy az a lakás, ami tetszik nekünk, gyorsan és jó áron kiadható lesz majd a piacon. A Rentingo.com öt pontban foglalta össze, hogy melyek ma Budapesten egy gyorsan és jó áron kiadható lakás legfontosabb tulajdonságai.

1. Legfontosabb a lokáció

A legtöbb bérlő gyorsan szeretne eljutni a munkahelyére vagy egyetemre, ez a közösségi közlekedést használók számára maximum két átszállást jelent. Ezért akkor van jó helyen a kiadásra szánt lakás, ha onnan gyalogosan, maximum 5-10 perces sétával elérhető a metró, de minimum valamelyik nagy villamosvonal. Leszűkíti a potenciális bérlők táborát, ha a metróhoz kizárólag átszállással lehet eljutni – állítja a Rentingo.com

2. A külön nyíló szobák a nyerők

A kiadás során fontos, hogy minél több érdeklődő közül lehessen kiválasztani a bérlőt. Érdemes ezért kerülni az egybenyíló szobákat és az amerikai konyhás nappalit, mert ezek az albérletpiacon egy helyiségnek számítanak, így a potenciális keresletet egyedülállókra és párokra szűkítik, vagyis például lakótársak már nem fogják tudni kivenni az ingatlant.

3. A nagyobb konyha is növeli a kiadás esélyét

Ha a bérbeadó szeretné elérni a megfelelő bérletidíj-hozamot, a konyha nagyságára is gondolnia kell – hívja fel a figyelmet a Rentingo.com. Az a lakás ugyanis jóval előbb talál bérlőre vagy bérlőkre, ahol a konyha egyben étkezőként és közös helyiségként is funkcionál, mert így minden szobát lakócéllal vagy hálószobaként lehet használni.

4. A home office időszakban felértékelődött az erkély

Elsősorban a dohányzók miatt már a pandémia előtt is jóval többen keresték az erkélyes lakásokat. Itt ugyanis a bérlő anélkül füstölhet, hogy az hatással lenne a lakás állagára. A széles körben terjedő home office miatt tovább nőtt az ilyen lakások népszerűsége, ami azzal is magyarázható, hogy immár a nem dohányzóknak is fontos lett az olyan plusz élettér, ahol szabad levegőn lehetnek.

5. Sokan keresik a bringabarát albérleteket

Szintén az elnyúló járványhelyzet miatt nőtt meg az igény a bringabarát albérletek iránt, különösen tavaly nyár óta – állítja a Rentingo.com. Ha a bérbeadó annak figyelembevételével vásárol befektetési célra ingatlant, hogy a lakáshoz tartozzon kerékpár tárolására alkalmas helyiség, például erkély, zárható folyosó vagy társasházi tároló, több érdeklődőben bízhat, és jóval könnyebben találja meg azt a bérlőt, aki hajlandó megfizetni a megszabott bérleti díjat. A közösségi albérletkereső platform emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a kiadást megnehezíti, ha a lakás földszinti, vagy például a harmadik emeleten van, de nincs a házban lift.

Visszatekintve az elmúlt egy évre elmondható, hogy a budapesti albérletpiac nemcsak a kilábalás jeleit mutatta, hanem gyakorlatilag függetlenné tudott válni a koronavírus-járvány újabb hullámaitól. Ennek bizonyítéka, hogy egy év leforgása alatt a lakásbérlés szempontjából Budapest legdrágább körzetének számító Budai Várnegyedben 20 százalékkal nőttek a bérleti díjak, és jelenleg 4493 Ft/m2 átlagos bérleti díjjal számolhatunk – mutat rá éves albérletpiaci elemzésében Rentingo.com közösségi albérletkereső platform. Hasonló 22 százalékos bérletidíj-növekedést könyvelhet el az V. kerület Bazilika és Lánchíd közötti területe, ahol év végén már átlagosan 4334 Ft/m2 bérleti díjat kértek a bérbeadók. A 2021-es év legnagyobb nyertesei az albérletpiacon a bel budai területrészek voltak: a Tabán környékén, a Kissvábhegyen és a Rózsadombon is közel 30 százalékkal emelkedtek egy év alatt a bérleti díjak.

Az általános bérletidíj-emelkedés ellenére találni a fővárosban olyan részt, ahol 2020 után még idén is csökkentek az albérletárak. Ilyen körzetek a XVI. kerület árpádföldi része és a XVIII. kerület külső része, ahol a tavalyi visszaesést idén újabb 10 százalékos bérletidíj-csökkenés követte. A főváros egyes belső részein is tapasztalható volt hasonló áresés: a VI. és a VII. kerületeknek a Nagykörúton kívüli oldalán 7-8 százalékkal kellett kevesebb bérleti díjat fizetni tavalyhoz képest. Legolcsóbban továbbra is a XVII., a XXI. és a XXIII. kerületnek a városszéli részein lehet lakást bérelni, átlagosan 2000 Ft/m2 körüli áron. Ennek kapcsán a Rentingo.com arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapest albérletpiaci szempontból erősen heterogén terület, a kereslet és a kínálat lokális, ezért a kiadó lakásoknál ma már nem elég kerületekben gondolkodni, hanem sokkal jobban kell differenciálni, hiszen akár 50 százalékot meghaladó különbségek is lehetnek egy-egy kerületen belül. Ezért elsősorban olyan interaktív albérletkereső térképen érdemes tájékozódni, mint az alberletkalkulator.hu, amely minden eddiginél részletesebb területi bontásban, irányítószám szerint vitte térképre a bérleti díjakat, és mutatja, hogy egy adott területen mekkora az átlagos bérlakás.

Az év folyamán erősödő albérletpiaci aktivitásra és a javuló piaci hangulatra jellemző, hogy a Rentingo.com saját albérletkereső platformján is legek születtek: több mint tízezres megtekintéssel bírt a legnépszerűbb hirdetés, a legidősebb bérbeadó 91 éves volt, aki online keresett megbízható bérlőt családi házuk felső részére, a legdrágábban pedig egy télikertet is magában foglaló rózsadombi ingatlant vettek ki 550 ezer forintos havi bérleti díjért.

A koronavírus éve alaposan felforgatta az albérletpiacot, de a járvány harmadik hulláma egyelőre nem okozott komolyabb felfordulást és újabb áresést a kiadó lakások területén – derül ki a Rentingo.com közösségi albérletkereső friss elemzéséből. Míg a pandémia kitörése előtt, tavaly márciusig a bérbeadók közel 170 ezer forintos bérleti díjat kértek Budapesten, addig idén januárra az albérletárak átlagos szintje 140 ezer forint körül állt be, ami nagyjából 16 százalékos visszaesést jelent. Ez a csökkenés azonban eltérő mértékben jelentkezett Budapest egyes kerületei és körzetei esetében. A Rentingo.com interaktív albérleti térképén, az alberletkalkulator.hu-n jól látható, hogy Budapesten a bérleti díjak alakulása nemcsak városrészenként és kerületenként, hanem kisebb körzetekre bontva is jelentősen különbözött, így például a legnagyobb árzuhanás a belvárosi lakásokat érintette.

A megváltozott piaci viszonyokhoz a bérbeadók a kaució kérdésében is igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni. A Rentingo.com elemzéséből kiderül, hogy tavaly márciusban az óvadék mértékének területén is komoly verseny alakult ki: a korábbi 10 százalék helyett már a lakásukat kiadók 33 százaléka kért mindössze egyhavi kauciót. Ez a folyamat év végére megfordult, és idén februárban már ismét 87 százalékuk döntött a kéthavi kaució mellett, hasonlóan 2020 januárjához. Emellett a bérbeadók stabilizálták a tavaly decemberi mélyponton beállt albérleti árszintet, amin a szokásos év eleji erősebb forgalom lényegesen nem változtatott, miközben az átlagos keresleti árak is változatlanok maradtak. A Rentingo.com elemzése alapján a bérleti díjakra egyelőre nem volt jelentős hatással a pandémia harmadik hullámának kitörése, a korlátozó intézkedések bejelentését követően 2-3 napig volt csak befagyva a piac, utána minden visszatért a normális kerékvágásba. A visszafogott piaci reakció oka, hogy a korlátozás közvetlenül nem jelentett változást se a keresleti, se a kínálati oldalon: nem lett kevesebb turista, nem kellett hazaköltözniük a diákoknak, mert ezek az események már az ősszel lezajlottak, és az Airbnb-s lakások okozta tavaly tavaszi kínálati sokk szintén nem tud megismétlődni. Azt még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy ez tartósan így is marad, de egyelőre úgy tűnik, hogy az albérletpiac lassan stabilizálódni tud ezen az árszinten.