A reggelire, ebédre és vacsorára rendelt melegételek nem különböznek egymástól túlságosan: az általában 9 és 10 óra között az online kosárba pakolt melegételek toplistáját a pizza vezeti, maga mögé utasítva a hamburgereket és magyaros ételeket. A délelőtti és az ebédidő közeledtével megtöltött kosarak esetében is hasonló a sorrend, egyedül a vacsora esetében – amelyre egyébként többek is költenek – lökték le a vásárlók a harmadik helyről a magyaros ételeket és választottak inkább amerikai harapnivalót.

Összességében fölényesen vezet a pizza és a hamburger a megkívánt melegételek között: az elmúlt egy év összes melegétel-rendeléseinek 27 százaléka volt pizza, 21 százaléka pedig hamburger. A magyaros ételek a rendelések 9, még az amerikai finomságok 8 százalékát tették ki.

Hódít a stangli

Budapesten rendelésenként átlag 300 forinttal többet költöttek melegétel-rendelésre, mint az ország egyéb területein, a fővároson belül pedig a második kerület vacsorarendelései tűntek ki az átlagból. A 17. kerületben élők inkább az ebédre költöttek többet, a 22. kerületiek pedig a reggelire áldozták a legtöbbet.

A “legtöbb megrendelés egy címről” rekord mégsem Budapesté lett, hanem a debreceni egyetemi városrészhez köthető, ahonnan egy év alatt összesen 11492 rendelés futott be 47 millió forint értékben. A közel 200 ezres város diáksága leginkább pizzát rendelt, az éttermek közül pedig a Meki volt a sláger. Az egyetemisták rendelésein a vizsgaidőszak nyoma is érzékelhető volt: ekkor ugyanis dupla annyi rendelés érkezett, mint az év más időszakaiban.

A legtöbb rendelést leadó vásárló viszont a fővárosból került ki: ő 140 sört, és 130 rágcsálnivalót rendelt 150 000 forint értékben egy panda marketből.

A panda marketek választékában egyébként nem a sör a legkeresettebb termék: az elmúlt egy évben a legtöbben sajtos stanglit, félzsíros tejet, cukormentes kólát, banánt és csirkemellfilét rendeltek a kényelmes bevásárlást választó vásárlók a foodpanda saját áruházából. A platformon elérhető egyéb szupermarketekből pedig zsemlét, tejet, ásványvizet, illetve energiaitalt tettek leggyakrabban az online kosárba.

Mindent bankkártyával

Az elmúlt egy évben folyamatosan nőtt az online fizetések száma: 2021-hez képest 6 százalékkal összesen 86 százalékra, a kártyaadatokat pedig a vásárlók 68 százaléka mentette el. Ez összecseng a Mastercard idei Fizetési Élmény felmérésével, amely szerint a magyarok körében az online bankkártyahasználat általánosan 10 százalékpontot növekedett a két évvel ezelőttihez képest. A kutatás szerint azok, akik hetente vásárolnak, nagyobb arányban (29%) fizetnek mentett bankkártyával egy-egy weboldalon, mint akik ritkábban rendelnek online (18%).

Folyamatosan növekszik a digitális borravalót adók száma is, csak idén októberben több százezer felhasználó adott legalább egyszer borravalót, átlagosan 200 forint értékben. A legnagyobb egyszeri jatt 20 ezer forint volt.

És természetesen a futárok meg is dolgoztak az elismerésért, a leggyorsabb kézbesítés 18 másodpercet vett igénybe: egy gesztenyepüré és egy üdítő repült kevesebb mint fél perc alatt a megrendelőhöz. A legaktívabb futárpartner pedig egy év alatt 998 műszakot, összesen 4735 órát futárkodott, tehát közel minden második óráját kiszállítással töltötte – írják.

A koronavírus-járvány rendkívüli változásokat idézett elő a nemzetközi szállítmányozásban is. Mivel nagyon kevés járat közlekedik a levegőben még most is, a repülős szállítások esetében a díjak két-háromszorosára nőttek a korábbiakhoz képest, és egyelőre nem is mennek lejjebb. Új trend, hogy sok vállalat a vonatos szállítást részesíti előnyben, mert bár kétszer annyiba kerül, mint a hajós megoldás, a termékek így két hét alatt meg is érkeznek.

Sas Gábor, a Rosas Kft. logisztikai igazgatója azt tapasztalta az elmúlt hónapokban, hogy az import mértéke nagyot nőtt, mert a cégek így komolyabb hasznot tudnak realizálni, mintha nagykereskedőktől vennék meg az árukat. Ezzel egy időben viszont partnereik körében jelentősen csökkent az export: az Európai Unión kívülre szállító termelő és gyártó cégek esetében 20-30 százalékos az átlagos visszaesés.

A várakozási idő egyre nőni fog

A 30 éve logisztikai területen dolgozó szakember szerint továbbra is rengeteg orvosi berendezés és egészségügyhöz kapcsolható áru érkezik külföldről Magyarországra.

„Kínából minimum 15-20 százalékkal olcsóbb behozni a termékeket, mintha azok Németországból érkeznének. Bár a minőség nem minden esetben éri el a nyugat-európai szintet, egyes kínai cégek már tényleg elfogadhatóan dolgoznak, és kezdik felvenni a versenyt az itteni piaccal” – magyarázta.

Ami az elkövetkező időszakot illeti, Sas Gábor szerint a karácsony közeledtével természetesen megint felélénkül majd a szállítmányozási forgalom, és folyamatosan növekedni fog a várakozási idő. Már most is előfordul, hogy napokat kell várniuk, mire a termékeket fel tudják tenni a repülőkre, a vonatokra vagy a hajókra.

„Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha az EU-n kívülről, esetleg Kínából szeretne rendelni, akkor november elejéig tegye meg, így lehet esély arra, hogy időben meg is érkezik a szállítmány. Ha a kapacitás eléri a maximumát, akkor a lakossági csomagokat hátrébb fogják helyezni, emiatt lehet, hogy sokan nem tudják majd a fa alá tenni december végén azt, amit eredetileg kigondoltak” – magyarázta.

Az áfát a termék értékesítése után kell befizetni

Sas Gábor elmondta azt is, hogy tapasztalataik szerint egyre több kisebb cég mer belevágni az importálásba. Sok vállalat korábban félt a kínai árubeszerzéstől, mert időigényes és bonyolult procedúrának vélték, valamint aggódtak a pénzük miatt is, de ez a járvány alatt megváltozott. A Rosas Kft. éppen ezért új szolgáltatást indított, és már a külkereskedelmi áruforgalom segítésében is részt vesznek.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy csak a vámtételt és a terméket kell kifizetni az Unión kívüli import esetén. Az áfa önadózói vámkezelés lényege, hogy a cégeknek az áfát kizárólag a termék értékesítése után kell az áfabevallásban fizetendő áfaként bevallani.

„Amikor megérkezik az áru az Európai Unión kívülről, mi benyújtjuk a NAV vámhivatali részéhez a szükséges dokumentumokat, ők pedig a tájékoztató sorba írják fel, mennyi lenne az áfa. Ezt mi a soron következő áfabevallásunkban feltüntetjük, ezzel az importáló cégnek semmilyen kötelessége nincs, csak a könyvelésbe kell betennie, hogy miért utalta ki azt a bizonyos összeget” – magyarázta.

A Rosas Kft.-t 1998-ban alapították, a cég havi szinten legkevesebb 300 millió forintnyi, befizetésre nem kerülő áfatartalomtól menti meg megbízóit. A vállalat kétezernél is több partnerrel dolgozik együtt, ez a szám pedig dinamikusan növekszik.