2024. január 1-től 50 forintot kell majd fizetnünk az egyszer használatos, 0,1–3 liter űrtartalmú italcsomagolások (a PET-palack, az alumínium doboz és az üveg palackok, kivéve a tej és tejalapú italtermékek csomagolásai) után. Az összeget akkor kapjuk vissza, ha visszaváltjuk a csomagolásokat a nagyobb élelmiszerüzletekben elhelyezett mintegy 2000 automata egyikében. A legalább 400 négyzetméteres eladóterű boltok számára kötelező lesz az automaták üzembe helyezése esőtől, széltől védett helyen – a bolt nyitvatartási idejében. A visszaváltási pontokat meghibásodás esetén – akár kézi erővel is – kötelező lesz működtetni.

A csomagolásokon vonalkód és logó jelöli majd a visszaválthatóságot. Az újratölthető termékeknél (többutas üvegpalackok) más módon tüntetik fel a visszaválthatóságot, és a gyártók határozzák meg, mennyi pénz jár a fogyasztóknak, ha visszaviszik a palackokat. Az automaták a terméken elhelyezett vonalkódot olvassák le, ezért csak az ép csomagolásokat fogadják el, cserébe beváltható utalványt kapunk.

Nagy segítség lehetne a betétdíjas rendszer

A Humusz Szövetség üdvözli az új rendszer bevezetését, hiszen Magyarországon hatalmas mennyiségű újrahasznosítható hulladék került a kukákba. A Reloop 27 európai országot összesítő vizsgálata azt mutatta, hogy 2017-ben hazánkban volt a legmagasabb a nem a szelektív kukákba kerülő egyszer használatos italcsomagolások egy főre jutó mennyisége. 2019-ben már fejenként évente 211 PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolással szennyeztük a környezetünket. A hatékony betétdíjas rendszerben ez akár 83 százalékkal is csökkenthető, és az új szisztémában jobb minőségű újrafeldolgozott alapanyaghoz lehet majd hozzájutni.

Ám a visszaváltási díjas rendszernek számos hátránya van, melyekre a Humusz Szövetség már több cikkben és állásfoglalásában is felhívta a figyelmet, továbbá az illetékes minisztérium és a hulladékbegyűjtést végző MOHU felé is jeleztük meglátásainkat írásban, illetve személyes tárgyalásokon.

Az újrahasználható csomagolás lenne a megoldás

A visszaváltós rendszer nem támogatja az újrahasználható (többutas) csomagolóanyagok gyártását, forgalmazását, visszagyűjtését, hiszen a rendelet például nem írja elő a kiskereskedők számára, hogy kötelező telepítenie újratölthető palack visszaváltására alkalmas gépet is. A többutas palackokért nem csak hogy nem jár kezelési díj – ellenérdekeltté téve ezzel a kiskereskedőket a kezelésükben –, de csak azokban az üzletekben lehet majd visszaváltani a csomagolást, ahol árusítják is azokat. Mindez évtizedes távlatban megágyazhat annak, hogy megszűnjön az újratöltés.

A vissza nem váltott csomagolások után kifizetett 50 forintok a MOHU-nál maradnak, ami magát a koncesszort is ellenérdekeltté teszi a gyűjtés maximális felfuttatásában, vagyis a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentésében.

A Humusz Szövetség az önkéntes visszaváltási rendszerek működőképességének hosszabb távú megőrzése, bővítése érdekében több javaslatot tesz.

Humusz Szövetség: ez kellene, hogy legyen a megoldás a palackok visszaváltására

Az újrahasználatra kerülő üvegpalackok behozatala és első forgalomba hozatala legyen EPR-díjmentes (az EPR a kiterjesztett gyártói felelősség rövidítése), de legalábbis biztosítson a kormány egy 50-80 százalékos kedvezményt! Ha az általa importált üvegpalackokat a belföldi forgalmazó visszaváltja, térítsék vissza számára az EPR-díjat! A kiskereskedők ne önkéntesen dönthessenek az újrahasználatra is alkalmas palackok visszaváltásáról, legyen ez kötelező számukra! A kiskereskedők ne csak a saját termékkínálatukban szereplő újratölthető palackokat visszaváltását tegyék lehetővé! Célszerű volna szabályozni, hogy az újratölthető palackok és rekeszek kezelésével és tárolásával kapcsolatos többletköltségeket a kiskereskedő az egyutas italcsomagolások kezeléséért kapott térítés mértékéig érvényesíthesse a gyártóval szemben. Szintén jogszabályban kellene rögzíteni, hogy azokban az ital szegmensekben, amelyekben elérhető vagy elérhető lesz újratölthető csomagolás, a kiskereskedő tartsa kötelezően választékban a termékeit – írják.