A magyar gazdaság a visszafogott idei teljesítmény után fokozatosan gyorsuló pályára állhat a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzése szerint. A magyar GDP az idén várható 0,5 százalékos éves bővülés után 2026-ben 2 százalék körüli fejlődést érhet el.

A gazdasági környezetet több, egymást erősítő kihívás formálja. Az Európai Bizottság mintegy 20 milliárd euró – a GDP 9,7 százalékának megfelelő – uniós forrás kifizetését tartja vissza, ami fékezi a beruházásokat. A források pótlására a kormány piaci és kétoldalú finanszírozást vett igénybe, ám ezek nem helyettesítik teljesen a vissza nem térítendő támogatásokat.

Sérülékeny növekedési modell, hitelminősítési kockázat

Magyarország jelenlegi gazdasági gyengesége az euróövezeti üzleti ciklusra való érzékenységét és az EU-forrásokhoz való hozzáférés függőségét mutatja. Az elmúlt évtizedben a növekedés az expanzív fiskális politikára, az uniós transzferekre és a forint leértékelésére épült, amely megőrizte az exportőrök versenyképességét. Ez a modell stabil időszakokban működött, de külső sokkok idején sérülékenységeket tárt fel.

A 2022-es energiaár-robbanás és az inflációs sokk rávilágított az ország külső finanszírozási függőségére és súlyosbította a fiskális egyensúlytalanságokat. Az érdemi fiskális konszolidáció hiánya kockázatot jelent a magyar gazdaság hitelminősítése és a kilátások szempontjából. A Coface az országokat a gazdasági helyzet, a kilátások és az üzleti szféra teljesítménye alapján minősíti; Magyarország jelenleg az A4-es, azaz elfogadható kategóriában van, de a sérülékeny szerkezet miatt a jövőbeni pálya nagyban függ a fiskális politika és a külső környezet alakulásától.

Költségvetés, infláció, kamatok

A Coface várakozásai szerint a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is a GDP mintegy 5 százaléka körül alakulhat. A 2026-os költségvetés 4 százalékos növekedéssel számol, miközben az államadósság aránya 2024-ben 75,3 százalék volt, a közép-kelet-európai régió egyik legmagasabb szintjeként. A kamatkiadások 2024-ben a GDP 4,9 százalékát tették ki, és bár az inflációkövető kötvények alacsonyabb kamata mérsékelheti ezt a terhet, az érték továbbra is magas uniós összevetésben.

A 2023 februárjában mért, 25,4 százalékos rekordinflációra reagálva a Magyar Nemzeti Bank 13 százalékra emelte az alapkamatot. Az infláció 2025 októberére 4,3 százalékra csökkent, ami még kissé meghaladja a jegybank 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávját, ezért az alapkamat jelenleg 6,5 százalékos szinten van. Ez támogatja a forint stabilitását, ugyanakkor fékezi a magánberuházásokat és a belföldi keresletet. A Coface szerint a fiskális és monetáris politika összehangolása kulcsfontosságú a makrogazdasági hitelesség szempontjából.

Külső függés és ipari beruházások

A külső környezetben kihívást jelent Magyarország erős függősége a német ipartól és az európai kereskedelemtől. A Németországba irányuló export a teljes kivitel több mint 25 százalékát, az autóipar az export 22 százalékát adja, miközben az ipari termelés 2022 óta a járvány előtti szint alatt marad.

Ugyanakkor a jelentés kiemeli a kínai beruházások gyors beáramlását a magyar autóiparba és akkumulátorgyártásba, köztük a CATL 7,3 milliárd eurós projektjét és a BYD európai terjeszkedéséhez kapcsolódó fejlesztéseket. Mivel a kínai közvetlen tőkebefektetések nagy része Európában az elektromobilitáshoz kapcsolódik, ezek a projektek felgyorsíthatják Magyarország technológiai fejlődését, vonzhatják a stratégiai beszállítókat és támogathatják a szakképzett munkahelyek létrejöttét a fő ipari régiókban.

Növekedési potenciál és kiút

A Coface rámutat: a korábbi, fogyasztásra és EU-forrásokra épülő növekedési modell kimerülőben van, ezért a termelékenységre és az innovációra épülő pálya felé kell elmozdulni. A munkaerő-termelékenység mintegy 20 százalékkal elmarad az euróövezeti átlagtól, a hazai magánberuházások a GDP 22 százalékán stagnálnak, szemben a szomszédos országok 30 százalékot meghaladó értékével.

A Coface számításai szerint a növekedési potenciál középtávon 2,5 százalék körüli szintre térhet vissza, ha erősödnek az innovációt, a műszaki képzést és a helyi beszállítói hálózatok integrációját támogató politikák. A jelenlegi A4-es besorolás fenntartása, illetve a későbbi javulás szempontjából meghatározó lesz, hogy a válságkezelő lépések mellett mennyire sikerül mérsékelni a fiskális sérülékenységet és csökkenteni a külső függőséget.