Először megbeszéljük, mivel is foglalkozik az ÖRT, melyek az alapvető, a kezdetektől meglévő feladatai. Beszélünk a hatóságokkal és a szakmai szervezetekkel kialakított együttműködéseikről, hiszen a reklámszakma nem légüres térben dolgozik, a törvényeknek és az etikai szabályoknak való megfelelés minden szereplőnek egyformán érdeke.

Kitérünk napjaink egyik legfontosabb kérdésére, a fenntarthatóságra és ezzel összefüggésben a greenwashing jelenségére. Megbeszéljük a Green Pledge fenntarthatósági díj aktualitásait, hiszen jön az idei kiírás.

A beszélgetés végén kitérünk néhány új jelenségre is, amelyeket a hőskorban még nem szabályoztak, hiszen nem léteztek: ilyenek az influenszerek és a podcast-hirdetés.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Koros Edina komoly médiaügynökségi pályafutást tudhat maga mögött, különböző vezető pozíciókat töltött be a Zenith Optimedia, a Universal McCann és az MEC/Wavemaker kötelékében, egy évvel ezelőtt pedig átigazolt az Atmediához. Beszélgetésünket a tartalomfogyasztással kezdjük: ki néz ma televíziót (mindenki), mennyit nézzük (sokat)? Felfrissítjük, amit a tévés mérésről tudunk. Szóba kerül napjaink gyakran emlegetett kérdése, a lineáris tv vs streamingpiac alakulása.

„Azért még nem rúgtak ki médiatervezőt, mert a tévében költött” – tartja a régi mondás. Érvényes ez ma is? Miért szeretik és miért használják a televíziót a márkatulajdonosok. Kik költik a legtöbbet a tévében? FMCG-retail, OTC, telco… Ha csökken a forgalom, csökken a reklámra költött pénz is?

Ma talán a legkényesebb kérdés a televíziós reklámtarifák problémája. A magyar tévés piac árai alacsonyak – igaz ez? És ha igen, mi következik ebből? Elfogyott az inventory? A tévék nem tudnak több kampányt befogadni? Bezzeg Csehországban, ahol a tévé háromszor drágább, mint nálunk… Hány cég engedheti meg magának, hogy televízióban költsön? Szóba kerül a televíziós árképzés és a csomagok is.

Hogy alakulnak a piac idei számai? Mekkora a növekedés? Reálértékben is nő a piac? Mi lesz 2024-ben?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A dentsu Global Ad Spend Forecasts címmel évente két alkalommal teszi közzé reklámköltési elemzését, a most kiadott 3,3 százalékos növekedési előrejelzés néhány tized százalékponttal az év elején prognosztizált mérték alatt marad. A növekedést olyan makroökonómiai tényezők fogják vissza, mint a piaci recessziós félelmek vagy a magas kamatszint. A világ reklámpiacának idei bővülése kizárólag a médiaárak inflációjának következménye, a pénzromlás hatását kiszűrve a szektor várhatóan mérsékelt, 0,6 százalékos visszaesést produkál idén.

A reklámköltések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a digitális reklámok területe bővülhet a legnagyobb mértékben: az előrejelzett 7,8 százalékos növekedés nyomán ebben a szegmensben várhatóan 424,3 milliárd dollár lesz a hirdetések összértéke, ami 58,3 százalékos részesedést jelent a teljes reklámpiacból. Úgy tűnik, a digitális szegmens az érettség fázisába lépett, lezárulni látszik az elmúlt két évtized kétszámjegyű növekedése (jövőre 6,2%-os, míg 2025-ben 5,9%-os bővülés szerepel az előrejelzésekben). Ettől függetlenül a térhódítása továbbra is folytatódik, és  részaránya várhatóan 2025-ben már kevéssel meg is haladja a 60 százalékot is.

A reklámtortából második legnagyobb szelettel rendelkező, a költések 23,4 százalékát kitevő televíziós hirdetések értéke 3,1 százalékkal fog csökkenni, miközben a köztéri hirdetésekre 3,8 százalékkal, a rádióreklámokra 0,8 százalékkal, míg mozireklámokra 2,1 százalékkal fognak többet fordítani a hirdetők.

Elkerülhetetlenül folytatódik a nyomtatott felületek reklámpiacának csökkenése: a napilapok és magazinok hirdetési piaca újabb 4,8 százalékkal zsugorodik ebben az évben, ezzel immár csupán 6,7 százalékát téve ki a teljes reklámpiac vásárlásainak. A dentsu előrejelzése szerint a köztéri költések mértéke 2026-ra már megelőzi a nyomtatott sajtóét, ezzel a harmadik legnépszerűbb hirdetési formává lépve elő.

Turóczi András, a dentsu Hungary vezérigazgatója elmondta: „A magyar piacon a dentsu a nemzetközi kilátásokhoz hasonlóan alacsony, egyszámjegyű növekedésre számít, ami ráadásul inkább csak a digitális (ezen belül is elsősorban az Online Video, Programmatic, valamint a Paid Search/Paid Social területeken), a televíziós, valamint a kültéri hirdetéseknél fog jelentkezni. A nominális növekedés becsült mértéke azonban itthon sem éri majd el az inflációt, azaz reálértékben kifejezve Magyarországon is zsugorodik idén a reklámpiac.”

Távolabbi kilátások

A következő években várhatóan ismét erősebb növekedés jellemzi majd a globális reklámpiacot: a dentsu elemzése 2024-re 4,7 százalékos míg 2025-re 3,8 százalékos növekedési ütemet jelez előre a reklámpiacon. A jövő évi erőteljesebb növekedést olyan nagy társadalmi és sportesemények generálják majd, mint a párizsi olimpia, a labdarúgó-Európa-bajnokság, illetve az elnökválasztás az Egyesült Államokban.

A dentsu letölthető teljes médiapiaci előrejelzése – amely nem csupán az 58 vizsgált ország számait összegzi és elemzi, hanem az egyes régiókat, csatornákat, valamint a fenntarthatóságot érintő fő tényezőket is vizsgálja – az alábbi linken érhető el: dentsu.com/ad-spend-may-2023

A jelentésből kiderül, hogy a hazai reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ezt a területet évek óta stabil növekedés jellemzi, ami tavaly elérte a 8 százalékot. Viszont az innen befolyó bevételek egyre kevésbé gazdagítják a hazai médiaszereplőket.  A világtrendeknek megfelelően ezek nálunk is elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál.

Ugyanakkor 2021. a tévé évének is számított Magyarországon. 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák és több mint 209 millió eurós hirdetési forgalmat generáltak. A reklámpiac tavalyi eredményének negyedét ők állították elő. Sőt az online és a tévés szegmens együtt 76 százalékot szakított ki a hazai reklámtortából. Velük szemben a közterületi reklámoknál már az örömteli fejlemény, hogy a tavalyi 18 százalékos emelkedés révén ez a terület visszakapaszkodott a COVID-előtti időszak szintjére, közel 70 millió eurós bevételt termelve. Viszont sem a rádió, sem a nyomtatott sajtó nincs hozzá hasonló helyzetben. Előbbi bebetonozta gyengébb pozícióját és mindössze 4 százalékkal járul hozzá a reklámtorta éves bevételeihez. Utóbbi pedig folytatja az esztendők óta tartó lassú, de folyamatos visszaesését. Ezt jelzi, hogy a 2019-ben felmutatott 126 millió eurós forgalom a múlt évre 100 millió euróra apadt.

A pandémia a legnagyobb reklámozók sorrendjén sem változtatott hazánkban. Maradt az állami szereplők dominanciája. A legtöbb pénzt a Miniszterelnöki Hivatal fordította a magyar emberek megszólítására. 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra. Érdekes összevetni, hogy ez az összeg 2019-ben 65 millió euró, míg 2018-ban csak 27 millió euró volt. A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt. lett 24 millió euróval, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség 21 millió euróval a harmadik helyen zárta az elmúlt esztendőt – áll az idei CANnual Report-ban.

A nemzetközi kitekintést nyújtó jelentés rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte tavaly a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot. 2021. a fellendülés éve volt a régióban. Nőtt mindenhol a GDP, csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a bérek és ezekhez stabil keretet adott a felmérésbe bevont 14 közép-kelet-európai országban tapasztalható nyugodt politikai légkör.

A kedvező körülmények serkentőleg hatottak a reklámiparra. A járvány idején elszenvedett veszteségeket sikerült ledolgozni és 2021-ben már 14 százalékos bővüléssel zárni az évet a hirdetési piacon. A lendület leginkább az online szegmensben érződött, aminek a kimagasló teljesítményét a 18 százalékos növekedés mellett abban lehetett lemérni, hogy a rekordközeli régiós, 9,5 milliárd eurós éves forgalom több mint fele ott realizálódott. A többi szektor is megvédte többé-kevésbé a pozícióját. A digitális csatornák mellett a tévé, a nyomtatott sajtó, a közterületi reklám, illetve a rádiók szintén megtartották jövedelem termelő képességüket és ezzel a COVID-előtti szintre tornázták vissza a teljesítményüket.

A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.

Megnézzük, mi jellemzi a tévés piacot itthon és a régióban, melyek az aktuális piaci trendek, hogyan változnak a nézői szokások, melyek a legkedveltebb tartalmak.

Kitérünk a reklámpiac trendjeire is, megbeszéljük, mennyit ér a reklámpiacon az AMC portfoliója, mit kínálnak csatornáik a márkatulajdonosoknak.

Beszélünk napjaink televíziózásának legizgalmasabb fejleményéről, a streaming szolgáltatások térnyeréséről, és arról is, milyen tervei vannak e téren az AMC Networks Internationalnek.

Végül, de nem utolsó sorban kitérünk arra is, mit kínál jövőre a nézőknek az AMC csatornacsalád.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A kiadvány a régió reklámpiacainak elmúlt éves teljesítményét mutatja be, melyből kiderül, hogy a hirdetők régió szerte hasonlóan reagáltak a korlátozások első bevezetésekor. A kezdeti sokk várakozásra késztetett sokakat, lemondtak, de leginkább átütemeztek sok kampányt, ahol lehetett, ott pedig digitális platformokra csatornázták át a hirdetési büdzséket. Emellett a hirdetők gyorsan váltottak a tartalom terén is, az általánosabb márkaüzenetek mellett nagyobb hangsúlyt fektettek a járvánnyal kapcsolatos üzenetekre. Részben ezek miatt is a magyar piac a teljes régió 8%-os visszaesésénél kisebb mértékben, mindössze 3,8%-kal csökkent 2020-ban.

A hazai piacon az egyes szegmensek különböző mértékben szenvedték meg a korlátozásokat: a tévés költések 2020-ban 9%-ot csökkentek az előző évihez képest, online viszont 7%-kal többet költöttek a hirdetők. A járvány nagy vesztesei a közterületi és a rádiós reklámok, a print költések pedig évek óta folyamatosan csökkennek, így mindhárom szegmens -17%-kal zárta 2020-at.

A pandémia jelentősen átalakította a tartalomfogyasztási szokásokat is, egyértelműen a digitális tartalmak fogyasztása nőtt, bár az első hónapokban kiemelkedően, napi 60 percnél többel nőtt a 4-12 évesek tévénézésre fordított ideje, és összességében a teljes lakosság 6%-kal többet nézett tévét, ez pedig segítette kiszolgálni a tévékampányokat, ahol évek óta teljesítési problémákat lehetett tapasztalni. A lezárások első hónapjaiban az online hírfogyasztás 27%-kal nőtt és ugyanígy berobbant a videós tartalomfogyasztás is, 2021 tavaszára azonban ezek visszaálltak a járvány előtti szintre.

A riport az állami költéseket, és ezen belül a pandémával kapcsolatos (védekezéssel és állami intézkedésekkel kapcsolatos, összefogásra ösztönző stb.) hirdetéseket  is vizsgálta a régióban. Magyarországon évek óta folyamatosan növekszik az állam által hirdetésre fordított pénz összege, 2020-ban ez elérte a 79 millió eurót, ami 21%-os növekedés a 2019-es költéshez képest. Az ország legnagyobb hirdetője a Miniszterelnökség, amely többet költött hirdetésekre tavaly, mint a Lidl, Telekom, Sanofi-Aventis, Vodafone, GlaxoSmithKlein és az Aldi összesen, akik a 10 legnagyobb hirdető listájának kereskedelmi szereplői. A top10-es lista első felében szerepel még három állami cég, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség és az MVM Zrt.

Az állami pandémiás költéseket bemutató, hat országot összehasonlító grafikonból látszik, hogy Magyarország a lakosságarányos hirdetési költésben és a teljes állami büdzséből erre fordított összeg arányában is vezet. A teljes állami költés több mint 78%-t fordította a kormány a koronavírussal kapcsolatos hirdetésekre 2020-ban, ha pedig régiós szinten nézzük, mindössze Romániában szántak ekkora részét a büzsdéből pandémiás tartalmakra. A régiós átlagot Szerbia, Lengyelország és Oroszország jelenti, 50% körüli aránnyal, a legkevesebbet pedig Szlovéniában költöttek koronavírussal kapcsolatos kommunikációra, ami mindössze egy tévékampányt rendeltek a teljes állami költés kevesebb mint 1%-áért.

A riportból kiderül, hogy régiós szinten egy közel fél évtizedes, stabilan növekvő tendenciát tört meg a pandémia: a 2014-es orosz-ukrán konfliktus után a teljes régiós költés visszaesett 5%-kal, de azóta évente átlagosan 10% feletti növekedést mutatott fel a régiós piac, amit 2020-ra 8%-os visszaesés követett. Ez 1,2 milliárd eurós kiesést jelent, viszont így is volt egyetlen szegmens, ami növekedni tudott: a digitális piac 100 millió euróval bővült a járvány alatt.

Ezt az időszakot is jellemzően azok a közép-kelet-európai országok vészelték át kisebb veszteséggel, ahol erős a digitális piac, ilyenek a Visegrádi országok, valamint Ukrajna és Oroszország. Ez utóbbi két ország adja teljes régiós költés felét, az ukrán piac évek óta dinamikusan nő a digitális szegmens miatt, az orosz piacon tapasztalható 16%-os csökkenés pedig euróban számolva ilyen magas a rubel árfolyamzuhanása miatt, a nemzeti valutában mérve ez mindössze 4%-os.

A piaci szakértők úgy számolnak, hogy a korábbi világgazdasági válság utáni felépüléshez képest a mostani talpraállás még gyorsabb lesz a reklámpiacokon. A jelenlegi stagnálás, kisebb csökkenés után már akár 2021-ben utolérhetik a járvány előtti szintet a költések, a régió több országában akár 10-15%-os bővülési ütemmel.

A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.

Most tavasszal, a járvány kitörésekor a magyar reklámpiac viszonylag hamar és jól reagált a kialakult helyzetre. A hirdetők felismerve az új helyzetet, olyan jellegű tartalmakat kezdtek gyártani, amelyekben az általánosabb márkaüzenetek mellett reagáltak a pandémia hatásaira is. A tévés megjelenések döntő részét az eredeti tervek szerint futatták, és az egyéb médiatípusoknál lefoglalt kampányok esetében sem hajtottak végre radikális megszorításokat. Többek közt azért sem, mert elég kedvezőtlen feltételek mellett tudták volna lemondani a megrendeléseiket. Csak májusban lehetett tapasztalni nagyobb visszaesést. Akkor 16 százalékkal költöttek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Már ezzel is kalkuláltak az ügynökségek az újratervezések során. Arra jutottak, hogy az éves bevételük 10 százalékkal fog elmaradni a 2019-es eredményekhez képest, míg a teljes kommunikációs szektor ennél nagyobb, összességében 38 százalékos visszaesésre számít – derül ki a 2020-as CANnual Reportból.

A kiadvány arra is rámutat, hogy a médiafogyasztási szokások is átalakultak a járvány miatt. Miután a mozi és a közterület a lezárások miatt szinte teljesen kiesett, felerősödtek az otthonról, kényelmesen elérhető kommunikációs felületek. Ennek megfelelően az online és tévés platform sokat profitált a kialakult helyzetben. Mind az eltöltött idő, mind a fogyasztók száma jelentősen nőtt ezeken a csatornákon. Meglepő módon ez a trend olyan korosztályokra – főleg fiatalokra – is igaz, akik korábban kevesebb időt töltöttek a képernyő előtt. A legkiemelkedőbb változást a 4 – 12 éveseknél lehetet tapasztalni, akik most napi 1 órával többet televízióznak, mint általában. Holott a tévézésre fordított idő, amúgy sem alacsony Magyarországon. A hazai nézők még mindig napi átlag több mint 4 órát tévéznek, vagy háttértévéznek. Bár már megjelent egy olyan, a magyar médiafogyasztók 10 százalékát képező réteg is, amelynek tagjai a tévéadások helyett inkább más, online elérhető mozgóképes tartalmakat keresnek, követnek figyelemmel. Valamint nem szabad elfelejteni azt sem, és erre a pandémia rá is segített, hogy a streaming szolgáltatások előfizetői tábora hazánkban is dinamikusan nő.

Tavaly ugyanakkor valamennyi médiatípus 2-31 százalék közötti növekedést tudott felmutatni. A legnagyobb, 31 százalékos bővülést a digitális reklámpiacon lehetett tapasztalni, viszont a befolyó bevételek elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 57 százaléka landolt a Google-nél, a Facebooknál és a többi nagy nemzetközi vállaltnál.

A televíziós reklámpiac kicsit visszafogottabban, de 2018-hoz képest újabb 6 százalékkal gyarapodott, illetve a nyomtatott sajtó is sikeres évet tudhatott maga mögött a 2 százalékos növekedési rátájával. A közterületi reklám is nőtt 3 százalékkal az új adónemek megjelenésének ellenére. A költségnövekedés sokak hirdetési kedvét lohasztotta le. Hasonlóképpen szerény évet zártak a rádiók. Ebben a szegmensben a növekedés üteme lelassult, és mindössze 2 százalékkal haladta a meg az azt megelőző évét.

A piaci folyamatokat tekintve a CANnual Report elemzése szerint Magyarországon az állami reklámköltés továbbra is emelkedik. 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csupán a Miniszterelnöki Hivatal 2,5-szer többet költött hirdetésekre, mint 2018-ban (27 millió euróhoz képest 65 millió eurót). Ezzel együtt újabb médiumok kerültek állami vagy az államhoz közeli vállalkozások kezébe, illetve megerősödtek az állami média- és reklámügynökségek is. Utóbbiak ráadásul olyan piaci ügyfeleket is szereztek, amelyek többsége ugyan nemzetközi, de mivel a magyar adózásnak és szabályoknak kell megfelelniük, szívesen igazoltak át hozzájuk.

Az idei CANnual Report nemzetközi kitekintést nyújtva rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot az elmúlt öt évben. A hirdetésre fordított összeg nagyságba ebben a régióban 2019-ben elérte a 15,2 milliárd eurót. Ezt a folyamatot akasztotta meg határainkon túl is a koronavírus felbukkanása. A járvány csak a március – májusi időszak alatt 19 százalékos visszaesést hozott a közép-és kelet európai reklámpiacon a múlt év azonos időszakához képest. A reklámstop viszont nem ugyanúgy sújtotta a különböző szektorokat. A telekommunikációs, az FMCG, a gyógyszer márkák, illetve a fertőtlenítő-és higiénés termékeket gyártók hirdetési továbbra is jelen vannak a médiában. A turizmus, az idegenforgalom, vagy éppen az autóipar reklámjai viszont szinte teljesen eltűntek. A régió többi, bezárkózó nemzeteinél pedig hasonlóan alakultak a médiafogyasztási szokások, mint Magyarországon.

Ennek ellenére, az autóipari reklámköltés várhatóan felülmúlja a reklámpiacot 2021-ben és 2022-ben egyaránt, 10.5 %-os növekedéssel 2021-ben és 11.4 százalékos növekedéssel 2022-ben. Kezdetben a 2020-as nagy visszaesés miatt könnyebb lesz az összehasonlítás 2021-ben, de a késleltetett vásárlási döntések és a közösségi illetve a tömegközlekedés tartós elkerülése miatt várható, hogy 2017 óta először növekedjen a személygépkocsi eladások száma. Ez az autóipari reklámozás folyamatos növekedéséhez vezet 2022-ben.

A 2021-ben és 2022-ben várható sebes fellendülés ellenére az autóipari reklámozás 2022-ben várhatóan 2.8 százalékkal elmarad a 2019-es adatoktól. Magyarországon az autóipari szektor reklámköltése 2019 első három negyedévében 6%-al növekedett 2018 ugyanezen időszakához képest. Ezzel szemben 2020 első három negyedévében átlagosan 25%-os csökkenés tapasztalható a tavalyi adatokhoz képest. A COVID járványhelyzet által leginkább sújtott hónapok az április-májusi időszakok voltak, vannak olyan médiatípusok mint például a mozi, ahol a teljes reklámköltés megszűnt, mivel a mozik is zárva tartottak.

A Zenith várakozásai alapján az autómárkák kizárólag a digitális csatornákon fognak 9%-kal többet költeni 2022-ban, mint 2019-ben. A napilap reklámköltés 27%-al alacsonyabb lesz 2022-ben, mint 2019-ben, míg a magazin reklámköltés esetében 28 százalékos visszaesés várható. Az előrejelzések szerint a közterületi autóipari reklámköltés 2019 és 2022 között nettó 10 százalékkal csökken, míg a mozis reklámköltés 16 százalékkal esik vissza.

A televíziós és rádiós média továbbra is fontos terület az autóipari reklámozás számára, ahol viszonylag visszafogott, 6, illetve 7 százalékos visszaesés várható 2019 és 2022 között. Hazánkban az autóipar számára offline kommunikációs szempontból fontos területek továbbra is a televízió, a rádió és az out of home. A digitalizáció fejlődésével előtérbe kerülnek az adatalapú és különböző precíziós targetálási megoldások, amelyek a digitális csatorna további térnyerését fogják eredményezni. A szektor relámköltésében a print és a mozi kategóriákban továbbra is csökkenő tendencia várható.

*A felmérésben Ausztrália, Kanada, Németország, India, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svájc, az Egyesült Királyság és az USA piacai szerepeltek, melyek együttesen a globális reklámköltés 57 százalékát teszik ki.

Kicsit beszélgetünk a magyar reklámipar hőskoráról, a kilencvenes évekről, amikor évről évre a két számjegyű piaci növekedés volt a normális. De nem süllyedünk bele a nosztalgiázásba, hiszen a szakma ma is él és dolgozik. Szóba kerül többek között a „Napszámos projekt”,  a „Vedd észre” kampány, az Arany Rajzszög Díj és Kiállítás. Azt is tisztázzuk, a képzésből frissen kikerülő grafikus hogyan szerezhet 2-3 év szakmai gyakorlatot, hogy sikerrel pályázhasson egy jó állásra. Hogyan tovább, magyar piac, idén ősszel és azután? Mi vár az ügynökségekre és a grafikai stúdiókra a Covid árnyékában?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!