Az együttműködés a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) hatálya alá tartozó termékek reklámozására terjed ki, különös tekintettel a felelős, transzparens és szakmailag megalapozott kommunikációra. A megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet szakmai partnerként működik együtt az etikus gyógyszerkommunikáció támogatásában, a panaszügyek egységes elbírálásában és az önszabályozó gyakorlat fejlesztésében.

A Generikus Egyesület célja, hogy tagjai a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe alapján, a Magyar Reklámetikai Kódex szellemében működjenek, és a reklámozási gyakorlat során az ÖRT szakmai tapasztalatára támaszkodjanak. Az ÖRT az etikus reklámozás független szakmai fóruma, amely a jogszabályok mellett a reklámetikai normák érvényesülését, a fogyasztói bizalom és a szakmai hitelesség erősítését tűzte ki célul.

„A gyógyszerreklámozás az egyik legérzékenyebb kommunikációs terület, ahol a szakmai pontosság és a fogyasztók védelme egyszerre követelmény. Az ÖRT számára ez a megállapodás nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősségvállalás is – hiszen a független önszabályozás erejével támogatjuk a tisztességes piaci gyakorlatot.” – mondta dr. Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke.

„A Generikus Egyesület tagjai számára kiemelten fontos, hogy a gyógyszerkommunikációban a hitelesség, a szakmaiság és az etika kéz a kézben járjon. Az ÖRT-vel kötött stratégiai partnerség biztosítja, hogy a reklámok megfeleljenek a legmagasabb etikai és jogi követelményeknek.” – hangsúlyozta Dr. Gaszner Péter, a Generikus Egyesület elnöke.

„A megállapodás gyakorlati segítséget jelent tagjainknak a napi munkában, és egyben garancia arra, hogy a gyógyszerreklámokban megjelenő információk szakmailag megalapozottak, a fogyasztók számára pedig biztonságosak és érthetőek legyenek.” – tette hozzá Dr. Oros Dóra, a Generikus Egyesület igazgatója.

„A gyógyszer a kommunikáció egyik legszabályozottabb, de egyben legnagyobb reklámköltést generáló kategória. Ezzel a partnerséggel az a célunk, hogy az etikus reklámozás ne csak kötelezettség, hanem piaci előny is legyen – egy olyan területen, ahol a bizalom mindennél fontosabb.” – emelte ki Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A folyamat során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy olyan szakmai alapokra helyezzük az együttműködést, amelyek valódi értéket teremtenek az ágazat számára” – fogalmazott Karaszi Erika, az Élelmezés-egészségügyi munkacsoport vezetője.

A két szervezet a megállapodás tényét a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi, és évente közösen értékeli az együttműködés tapasztalatait. A kezdeményezés hozzájárul a magyar gyógyszerkommunikáció transzparens, felelős és önszabályozáson alapuló fejlődéséhez.

A retail media szerepe Európában 2023-ra már túlnőtt a feltörekvő médiacsatornák szintjén: a szektor hirdetési költéseinek összege átlépte a 10 milliárd eurót, az idei évre (az Amazon nélkül) 40 százalék feletti bővülés várható a költésekben (Statista), az IAB Europe Retail Media Munkacsoportjának előrejelzése szerint pedig 2027-re akár a lineáris televízióra fordított összeget is meghaladhatja az európai online retail media reklámköltés.

Az IAB Hungary keretein belül létrejött munkacsoport kiemelten foglalkozik majd a piac szereplőinek, tevékenységeinek, igényeinek és szándékainak feltérképezésével; elérhetővé teszi az európai szintű retail media piaci információkat; a magyar piac sajátosságainak figyelembevételével pedig adaptálja az IAB Europe kiskereskedelmi médiára vonatkozó páneurópai definíciókat is tartalmazó útmutatóját. De feladata lesz az is, hogy az IAB Europe szabványosítási keretrendszeréhez igazodva kidolgozza a hazai sztenderdeket és kialakítsa a best practice környezet elemeit – különös tekintettel a mérés- és elszámolásbeli tényezőkre, illetve az auditálási, megfelelőségi szabványokra.

„Szeretnénk, ha az érintett magyar szereplők tevőlegesen is alakítanák a piacot. Mindezt úgy, hogy közben korrekt képet kapjanak a retail media hazai státuszáról, és megismerjék azt az IAB-s keretrendszert, amelynek elemei nemzetközileg már rendelkezésre állnak. Az a célunk, hogy az iparági szegmens lehető legtöbb releváns szereplőjét bevonjuk a szakmai párbeszédbe, az együttgondolkodásba, a tudásmegosztásba és az alkotó tevékenységbe” – fogalmazott Szabó Ákos, a Barion big data üzletágának üzletfejlesztési vezetője, aki április eleje óta az IAB Hungary Retail Media munkacsoportját is vezeti.

Az új munkacsoport alapító tagjai között van az Adaptive Media, az Adverticum, a Barion, a Dentsu, a Growww Digital és az Offerista, de további cégtagok csatlakozását is várják, akik képviselőiken keresztül szívesen dolgoznának azért, hogy egy élő, aktív, a közösségi érdeket szem előtt tartó platform jöhessen létre a hazai retail media szektorban is. „A munkacsoportba elsősorban tényleges és potenciális retailmedia-tulajdonosokat, őket képviselő sales house-okat, retail mediat tervező és vásárló hirdetőket, ügynökségeket és az online kereskedelemben, illetve közvetlenül a retail mediaban érintett szolgáltató cégeket várunk. Mindenkit szívesen látunk, aki szakmai érdeklődést táplál a téma iránt” – fogalmazott Szabó Ákos, majd hozzátette: a Retail Media Munkacsoport legfontosabb célja, hogy 2024-ben az európai szakmai szinthez a lehető leggyorsabb, legteljesebb felzárkózás megtörténhessen.

Photo by Blake Wisz on Unsplash

A Magyar Reklámszövetség minden év márciusának vége felé publikálja a magyar reklám- és kommunikációs piac összesítő számait, a Médiatortát és a Kommunikációs tortát. Először a módszertant beszéljük meg, hogy születik meg az összesítés, aztán rátérünk a konkrét számokra, mekkora volt a két torta 2023-ban.

Megbeszéljük, mely iparágak voltak tavaly a győztesek és vesztesek, mely hirdetőktől jött a piaci növekedés, a legnagyobbak hol és mire költenek, hányan dolgoznak a kommunikációs iparban, és arról is beszélünk, miként röppen külföldre a digitális költések kétharmada.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A dentsu Global Ad Spend Forecasts című elemzés adatai azt mutatják, hogy a 2023-as évre előrejelzett 2,7 százalékos bővülést követően jövőre 4,6 százalékos mértékben nőnek a globális reklámköltések. A gyarapodás egyik fő hajtóereje a hirdetési árak emelkedése lesz: azonos árakon számolva a várható növekedés mértéke 2024-ben mindössze 2,5 százalékos lenne. Ugyanakkor jelentős hatása lesz az olyan nagy politikai és sporteseményeknek is, mint az amerikai elnökválasztás, a párizsi olimpia vagy a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság.

A reklámköltések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a digitális reklámok részaránya tovább nő, jövőre várhatóan eléri az 58,8 százalékot. A digitális szegmens esetében láthatóan lezárult az elmúlt két évtized folyamatos kétszámjegyű növekedése: az idei 6,3 százalékos bővülést várhatóan jövőre 6,5 százalékos növekedés követi majd. Ettől függetlenül a globális hirdetési kiadások többsége továbbra is a digitális területre áramlik majd, és a szegmens költési részaránya 2025-ben már várhatóan eléri a 60 százalékot. A következő három év során a digitális szegmensben kétszámjegyű növekedésre főként a retail media (17,2% átlagos éves növekedés), a paid social (12,3% átlagos éves növekedés), és a programmatic (10,2% átlagos éves növekedés) területeken számíthatunk.

A második legnagyobb részaránnyal rendelkező, a reklámköltések közel negyedét kitevő televíziós hirdetések értéke két év csökkenést követően újra nőni fog 2,9 százalékkal, ami elsősorban a connected TV-költések 30 százalék feletti növekedésének lesz köszönhető. Eközben köztéri hirdetésekre 4,4, rádióreklámokra 1,1 , mozireklámokra pedig 6,4 százalékkal fognak többet költeni a hirdetők. Egyedül a nyomtatott felületek reklámpiaca csökken majd 3,3 százalékkal: jövőre is kérlelhetetlenül zajlik majd a napilapok és magazinok hirdetési piacának trendszerű, erőteljes zsugorodása, amely nyomán a terület immár csupán 6,2 százalékát teszi ki a teljes reklámpiaci tortának.

A világ minden régiójában növekedést vár az előrejelzés, ám annak mértéke eltérően alakul majd. A globális reklámköltések 46,9 százalékát kitevő amerikai régióban jövőre 5,8 százalékos növekedés várható, a 32 százalékos részarányt képviselő ázsiai-csendes-óceáni régióban pedig 4 százalékos lesz a bővülés. Az Európa, a Közel-Kelet és Afrika területeit magába foglaló EMEA régió ugyanakkor csupán 2,7 százalékos átlagos növekedést fog tudni felmutatni. A növekedés üteme a harmadik negyedévben lesz a legnagyobb (+5,5%) az ekkor megrendezendő nagy sporteseményeknek köszönhetően. Iparági szegmensek tekintetében az utazási és szállítási (+7,5%), valamint a gyógyszeripari (+7,4%) hirdetők növelik legnagyobb mértékben a reklámköltéseiket.

A dentsu most közzétett reklámpiaci előrejelzésében a szokásos tényezőkön (például médiacsatornák, iparágak, földrajzi elhelyezkedés) kívül két új szempontot is bevon a vizsgálatba. Az egyes piacokra vonatkozó GDP, illetve a demográfiai adatok figyelembevétele tovább segíti a márkákért felelős szakembereket reklámköltéseik hatékony megtervezésében.

Jó évre számíthat a magyar reklámpiac

A magyar reklámpiac a dentsu előrejelzése szerint 9 százalékkal bővül 2024-ben. Turóczi András, a dentsu Hungary vezérigazgatója elmondta: „A bővülés három tényező egyidejű hatásának lesz köszönhető. A reálbérek újbóli növekedése miatt egyre több márka erősíti hirdetési tevékenységét. Másrészt az olyan események, mint az EU és önkormányzati választások, illetve a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia is ad majd egy-egy időszakos lökést a magyar reklámpiacnak. Emellett a hirdetési árak is növekednek: a televíziós hirdetések piacán 20-30 százalékos emelést jelentettek be a sales house-ok, ami a többi médiatípus árazására is hatással lesz majd.”

Távolabbi kilátások

A dentsu elemzése szerint a globális reklámpiac bővülési üteme várhatóan a következő években is a 4-5 százalék közötti sávban alakul majd: a céghálózat a 2024-ben várható 4,6 százalékos bővülést követően 2025-re 4,2 százalékos, míg 2026-ra 4,3 százalékos növekedési ütemet jelez előre.

A dentsu letölthető teljes médiapiaci előrejelzése – amely nem csupán az 58 vizsgált ország számait összegzi és elemzi, hanem az egyes régiókat, csatornákat, valamint a hirdetői szektorokat is részletesen vizsgálja – ezen a linken érhető el.

A dentsu Global Ad Spend Forecasts címet viselő elemzés adatai azt mutatják, hogy a covid első hullámait követő évek erőteljes növekedése idén mérsékeltebb ütemben folytatódik: a tavaly tapasztalt 8 százalékos növekedés helyett idén feleakkora mértékű lesz a globális reklámpiac bővülése. A visszafogottabb várakozásokat számos tényező magyarázza: a magas inflációs ráta, a piaci recessziós félelmek, valamint a magas kamatszint mind negatívan befolyásolják a vállalati és fogyasztói költéseket.

A reklámköltések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi évek trendjét folytatva 2023-ban is dinamikusan növekszik a digitális reklámok részaránya: ebben a szegmensben várhatóan 422,8 milliárd dollár lesz a hirdetések összértéke, ami 57,1 százalékos részesedést jelent a teljes reklámpiacból. Mindez főként a videotartalmaknak (+7%), valamint a közösségi platformokon (+13,5%), a kiskereskedelmi felületeken, (+22%), illetve a keresőplatformokon (+7,2%) elhelyezett reklámok további térhódításának köszönhető.

A második legnagyobb részaránnyal rendelkező, a reklámköltések negyedét kitevő televíziós hirdetések értéke 0,2 százalékkal fog nőni, miközben köztéri hirdetésekre, illetve rádióreklámokra egyaránt 2-2 százalékkal, mozireklámokra pedig 6,1 százalékkal fognak többet költeni a hirdetők. Egyedül a nyomtatott felületek reklámpiaca csökken majd 3,6 százalékkal: a napilapok és magazinok hirdetési piacának trendszerű, erőteljes zsugorodása idén is folytatódni fog, immár csupán 6,7 százalékát téve ki a teljes reklámpiaci tortának.

“A hazai reklámköltések idén nagyjából a nemzetközi várakozásoknak megfelelően alakulnak majd. Míg a televízióban és más klasszikus médiatípusokban (a print kivételével) visszafogott, néhány százalékos bővülés várható, digitális területeken (főként a social, online display és online video szegmensekben) a reklámpiaci átlag másfél-kétszerese is lehet a növekedési ütem – mondta el Turóczi András, a dentsu Media vezetője. – A reklámra fordított összegek növekedése itthon is jelentős részben az inflációs hatásnak köszönhető, ami főként a televíziós, a közterületi és az online videós reklámok szegmenseiben érezteti majd hatását.”

Távolabbi kilátások

A következő években várhatóan ismét erősebb növekedés jellemzi majd a globális reklámpiacot: a dentsu elemzése 2024-re 4,8 százalékos míg 2025-re 4,5 százalékos növekedési ütemet jelez előre a reklámpiacon – ez a növekedési ütem nagyjából egyezik a pandémia előtti években tapasztalt mértékkel. A digitális média egyre inkább domináns szegmense lesz a reklámpiacnak, költési részaránya 2025-ben már elérheti a 60 százalékos szintet.

A dentsu letölthető teljes médiapiaci előrejelzése – amely nem csupán az 58 vizsgált ország számait összegzi és elemzi, hanem az egyes régiókat, csatornákat, valamint a fenntarthatóságot érintő fő tényezőket is vizsgálja – ezen a linken érhető el.

Photo by Joshua Earle on Unsplash

Az FMCG márkák továbbra is a hagyományos tévékre támaszkodnak márkaismertségük maximalizálása és a lehető legtöbb fogyasztó elérése érdekében: a kuriózumnak számító Kína kivételével költségvetésük 52 százalékát költik el a történelmileg kimagasló elérést adó televíziókban, ami a duplája a teljes reklámpiacra jellemző 26 százaléknak. Mivel azonban ez – különösen az ifjú generációk körében – egyre kisebb hatékonyságúnak bizonyul, a szegmens kénytelen követni a digitális csatornák irányába távozó közönségét.

A Zenith előrejelzése szerint a 2020-as 12,3 milliárd dollárról 2023-ra 14,9 milliárdra emelkednek az FMCG digitális hirdetési költései, eközben részarányuk 46-ról 49 százalékra nő a teljes ráfordításon belül. A 2020-ban kirobbant pandémia egyértelmű jelzést és lökést adott a szektornak arra, hogy javítsák és bővítsék e-kereskedelmi tevékenységüket, költségalapú tervezéssel és kiskereskedelmi együttműködésekkel erősítsék meg a helyzetüket. „Az igazi kihívást az jelenti, hogyan lehet hatékonyan digitális csatornákra cserélni a televíziót anélkül, hogy az akár a márkaismertséget, akár az elérést veszélyeztetné” – szögezi le Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiaügynökségekért felelős vezetője. Az előfizetésalapú filmestartalomfogyasztás (Subscription Video On Demand, SVOD) térnyerése szerinte éppen a legértékesebb fogyasztókat zárja el a közvetlen hirdetésektől, ez pedig még nehezebbé teszi a váltást. Horváth Rita úgy véli, az FMCG szektornak átfogóbb szemléletre van szüksége, hogy hatékonyan ötvözze a megjelenéseket a televízióban, valamint az online videó- és SVOD platformokon, illetőleg megfontolja a jelenlétet a számítógépes és online játékok világában.

A győztes pedig az out-of-home

A hanyatló elérést produkáló hagyományos reklámágazatok között egyetlen kivétel van: az out-of-home. A Zenith szakértői azt vetítik előre, hogy a COVID-19 visszaszorulásával a forgalom visszatér a rendes kerékvágásba, az ebben a szegmensben egyre elterjedtebb digitális kijelzők pedig még hatékonyabbá teszik a fogyasztók elérését célzott és releváns hirdetésekkel – ráadásul az értékesítési pontok közelében. Előrejelzéseik szerint 2020 és 2023 között 9 százalékkal nőhetnek évente az FMCG márkák ez irányú hirdetési kiadásai, ami az out-of-home összpiaci részesedését 6,1-ről 7 százalékra tornázza fel, megelőzve a világjárvány előtt, 2019-ben mért 6,8 százalékot.

A visszapattanás már csak azért is indokolt, mivel épp az FMCG szektor hirdetési kiadásai csökkentek a leginkább, a hirdetési piac egészénél is erőteljesebben 2020-ban: 10,7 százalékkal visszaesve 26,7 milliárd dollárra zsugorodtak. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az ellátási láncok megszakadása, valamint a bolti forgalmazás korlátozott mivolta miatt sok vállalat visszafogta hirdetési tevékenységét azoknál a termékeknél, amelyeket nem tudtak elég gyorsan eljuttatni a fogyasztókhoz. Az el nem költött összeget a forgalmazási infrastruktúrába fektették be, különösen az e-kereskedelmi műveletekre és kiskereskedelmi partnerségek fejlesztésére koncentrálva.

Ennek a megújított infrastruktúrának a működését azonban reklámokkal is támogatniuk kell. Ez a Zenith előrejelzése szerint 2023-ra juttatja el az az FMCG hirdetési piacot oda, hogy – elérve a 30,3 milliárd dolláros volument – kilábaljon a világjárvány miatti visszaesésből, sőt, félmilliárddal meg is haladja a 2019-es kiadási szintet.

Áttörő digitális úttörő: Kína

Noha a Zenith szakemberei szerint a teljes reklámköltést tekintve az FMCG szektor bajnoka India lesz a maga 14 százalékos éves növekedési ütemével, a digitális úttörő kétségtelenül Kína. A távol-keleti ország étel- és italmárkái már 2020-ban is reklámköltségvetésük 71 százalékát fordították digitális hirdetésekre, szemben a 12 országot felölelő piac 46 százalékával. A fókuszban egyértelműen az online videóplatformok állnak: ezekre ment el tavaly az összes kínai reklámkiadás 35 százaléka. Ezek nem csupán magas és széles körű elérést nyújtanak, de a kereskedelmi partnerségekre is nyitottak, akár az online műsorokban megjelenő hirdetésekről, akár influenszerek speciális élő közvetítéseiről van szó.

[1] A jelentésben szereplő 12 piac Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Kanada, Kína, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország és Svájc, amelyek a globális FMCG hirdetési piac 73 százalékát fedik le.

Fotó: Hamza Nourasria, Unsplash

A Zenith előrejelzése szerint a globális reklámköltés 5.6 %-kal, 620 milliárd dollárra nő 2021-ben, a 2020-as évvel történő kedvező összehasonlításnak illetve az elhalasztott Nyári Olimpiai Játékoknak és a Labdarúgó Európa Bajnokságnak köszönhetően. 2022-ben a reklámköltés 5.2 %-kal, 652 milliárd dollárra nő, ami 18 milliárd dollárral több, mint 2019-ben, de 70 milliárd dollárral kevesebb, mint a pandémia előtt prognosztizált adatok.

A digitális átalakulás következtében a médiaköltések gyorsan a digitális hirdetések irányába fordultak

A Zenith előrejelzése szerint a globális digitális reklámköltés 1.4 %-kal növekszik 2020-ban, ezzel a teljes reklámköltési részesedése a tavalyi 48 %-ról 52 %-ra ugrik 2020-ban. Az Euromonitor International előrejelzése szerint az elektronikus kereskedelem értékesítései idén 25 %-kal növekednek, míg az értékesítési helyeken történő vásárlások 5 %-kal csökkennek.

Az elektronikus kereskedelem növekedésének visszafordulása a koronavírus járvány után sem várható. A Zenith előrejelzése szerint a digitális hirdetések a globális reklámköltés 58 %-át teszik ki 2023-ra.

Az Ázsia/csendes-óceániai térség és Közép- és Kelet-Európa a fellendülés éllovasai

Az előrejelzések szerint az Ázsia/csendes-óceániai térség és Közép- és Kelet-Európa reklámköltése 2021-ben a 2019-es szintre ugrik majd. A Zenith előrejelzése szerint mindkét régióban 6 %-kal csökken a reklámköltés 2020-ban és 7 %-kal növekszik 2021-ben. Ez lényegesen bíztatóbb képet fest a hazai hirdetői piacról annál, mint amit az MRSZ – Reklámtorta idei második lekérdezésében publikált szeptemberben: az ügynökségi vezetők bevonásával készült becslés akkor még a Médiatortára -22.6%-os csökkenést prognosztizált. Az év utolsó hónapjaira a piac azonban nemcsak hogy megközelítette, de például televíziós költésekben néhol meg is haladta a 2019-es hirdetési volumeneket, ami bizakodásra adhat okot a Zenith szakemberei szerint.

A szerzők, Abas Mirzaei, David Gray, Chris Baumann és Lester W. Johnson úgy definiálják az egészséges márkákat, hogy azok hosszútávon is képesek évről-évre növekvő eladásokat produkálni. Három iparág – légitársaságok, bankok és kiskereskedők – reklámköltéseit vizsgálva négyféle hirdetői magatartást különböztettek meg:

• Okos (smart): relatív magas reklámköltés
• Kétpúpú: a folyamatos reklámköltésben időnként visszaesések mutatkoznak
• Korai kilépés: a következetesség, folytonosság hiánya a reklámköltésekben
• Gyenge: relatív alacsony reklámköltés

Ugyan a rövidtávú akciók – például árcsökkentések, vagy időszakos, agresszív kampányok – is befolyásolni tudják az eladásokat, ezek a hosszútávú építkezést alááshatják. A kutatás eredményei alátámasztják a folyamatosság szerepét az egészséges márkák építésében, de a szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a költéseket érdemes a versenytársak lépéseihez igazítani.

A teljes tanulmány a Journal of Advertising Research oldalán érhető el előfizetők számára.

A CBS-en nemrég indult The Late Night Show With Stephen Colbert első vendégeinek egyike Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója volt. Musk önmagában is celebritás, ezért érdemes meghívni egy beszélgetős műsorba, de a házigazda ettől függetlenül is percekig beszélt saját élményeiről a Tesla S-sel, ráadásul nem is szokásos szarkasztikus stílusában, hanem egészen „reklámszerűen”. Amellett, hogy egy 30 másodperces spot átlagos költsége 38.400 dollár a műsor alatt, még Colbert népszerűsége is hozzáadódik a marketingértékhez.

Rajta kívül Oprah Winfrey is lelkes szószólója a márkának: ő Instagram– és Twitter-követőinek millióival osztotta meg a kocsijával készült képeket. De ugyanebbe a körbe tartozik Alyssa Milano, Jon Favreau rendező vagy a Penn & Teller illuzionista duóból Telleris. Néhányuk beszámolóját a Tesla honlapja részletesen is közli.

Ez egyelőre lehetővé teszi a márka számára, hogy gyakorlatilag ne költsön hagyományos marketingre, miközben a nagy amerikai autógyárak csak az Egyesült Államokban vagyonokat invesztálnak a kommunikációba: a Kantar Media szerint – a márkakereskedők reklámköltéseit nem számítva – a GM 1,7 milliárd, a Fiat Chrysler 1,1 milliárd, a Ford pedig 841 millió dollárért hirdetett 2014-ben. A Teslánál ugyanakkor számolnak azzal, hogy hamarosan változtatniuk kell a marketingstratégiájukon, és bár számítanak rá, hogy a szerzett médiamegjelenések továbbra is erősek maradnak, a reklámköltések jelentős növelését sem zárják ki.

(Forrás: Automotive News, fotó: Tesla Motors)

Az amerikai és európai piacon egyaránt aktív hirdetéstechnológiai szolgáltató, az Adform első negyedéves RTB (valós idejű vásárlás, real time bidding) jelentése szerint a programozott vásárlás a 2015 áprilisáig terjedő egyéves időszakban Európában 119 százalékkal növekedett a megelőző 12 hónaphoz képest. Ezen belül a legjelentősebb növekedést a márkaépítő rich media formátumok vásárlása produkálta, itt a bővülés 333 százalék. (Régiónkban Ausztria, Lengyelország és Szlovénia is kimagasló, 500% feletti növekedést ért el az RTB-piacon.)

Ugyan a CPM (ezer megjelenésre eső) árak 42 százalékkal emelkedtek az RTB-megoldások esetében – amit az egészséges piac jelének tekintenek -, az átkattintási arányok is 40 százalékkal javultak, ami az egy kattintásra eső költség csökkenését eredményezte. A rich media megoldások átkattintási aránya 90 százalékkal magasabb, mint a hagyományos bannereké. CTR-szempontból a videós hirdetések – különösen a streameken belül elhelyezett videók – a legeredményesebbek. Jelentős – közel háromszoros – különbség tapasztalható a prémium portfólióval rendelkező privát piacterek és a nyitott piacok között is. A CTR a tableteken a legmagasabb, ezt követik az okostelefonok, de az asztali gépeken a leggyorsabb a növekedés.

A jelentés szerzői szerint a hirdetők és a kiadók lassan a régió valamennyi országában felismerik mind a programozott vásárlás, mind az innovatív hirdetési formátumok jelentőségét, és egyre kifinomultabb és eredményesebb kampányokat hajtanak végre. A reklámozók programozott megoldásokat immár szinte egyenrangúnak tekintik a közvetlenül vásárolt médiafelületekkel, akár kiemelkedő időszakokban is – amit jól mutat a 2014 decemberi csúcs is az RTB-költésekben.

A teljes jelentés innen tölthető le.