A „Nincs tragédia, megoldjuk!” szlogennel futó kampány keretében idén nyáron egyedi strandpapucsot, hűtőtáskát, törölközőt, úszógumit és bevásárlótáskát kínál a Rossmann a vásárlóinak, a meghosszabbított határidővel immár egészen szeptember 30-ig. A termékek ára a vásárlás összegétől függ: 15.000 Ft-os költésnél „Szuper ár”, 30.000 Ft-nál „Bomba ár”, 40.000 Ft felett pedig „Legjobb ár” érvényes.

Ahogy a vásárlások összértéke növekszik, úgy csökkennek a Rossmann Summer Beach kollekció termékeinek árai is.

Varga Anita Ágnes, a Rossmann marketingvezetője elmondta: „Idei nyári kampányunkkal nem csak a vásárlóink hűségét szeretnénk meghálálni, de praktikus és stílusos kiegészítőket is kínálunk a nyári kikapcsolódáshoz. A meghosszabbítással szeretnénk segíteni, hogy még könnyebben elérhetők legyenek a legkedvezőbb ársávok, nem mellesleg pedig a későn nyaralóknak és a már a következő szezonra készülőknek is tudunk kedvezni ezzel.

A kampány reklámfilmjében ismét Sápi Vivi influenszer szerepel, aki a „Summer in the city” koncepció jegyében mutatja be a nyári kellékeket. A promóció eredeti szeptember 6-i zárását szeptember 30-ra módosította a drogérialánc, a pontgyűjtés és a beváltás is eddig lehetséges.

“Iszunk egy sört? Want to grab a beer? ¿Te apetece una cerveza? On va boire une bière?” – bármelyik nyelven hangzik is el, ez a mondat mindig egyet jelent azzal, hogy indulhat a gondtalan közös időtöltés, ilyenkor pedig a Heineken egyáltalán nem bánja, ha végül nem a sör, sokkal inkább a társaság kerül a fókuszba.

Most, amikor a digitális túlterheltség és a hosszú munkaórák egyre nagyobb mértékben nyomják rá bélyegüket a társasági életünkre, a találkozások és a közös időtöltések fontosabbá váltak, mint valaha. Egy friss tanulmány szerint a világ népességének csaknem negyede (24%) „nagyon” vagy „eléggé” magányosnak érzi magát, 6% pedig „egyáltalán nem” érzi a kapcsolatot másokkal – ez világszerte húsz emberből egy embert jelent.

A Heineken nem most először veszi fel a kesztyűt a valódi közösségi élet megnehezítőivel szemben. Idén mutatta be a márka a „Boring Phone”-t, a telefont, aminek nincs hozzáférése sem az internethez, sem a közösségi médiához, és nincsenek rajta appok sem, így segít az embereknek felismerni, hogy a közösségi életük gazdagabb lesz, ha kevesebb időt töltenek a telefonjukon – márpedig egy tanulmány szerint az emberek 90%-a szokta görgetni a telefonját akkor is, amikor szórakozni megy.

2022-ben a sörfőzde megalkotta a „The Closer”-t, egy high-tech sörnyitót, ami arra használta a technológiát, hogy minden munkával kapcsolatos appot bezárjon abban a pillanatban, hogy felpattintják vele egy Heineken kupakját.

Még 150. évfordulója alkalmából is, amikor sokan talán azt várták, hogy a Heineken majd az örökségéről vagy hagyományairól fog kommunikálni, a márka globális kampányával inkább azt üzente: nem érdekli, hogy fogyasztói hogyan isszák, ejtik vagy betűzik a sör nevét mindaddig, amíg sörözés közben jól érzik magukat. Létrehozták a „Good Times Index”-et is, amely azt mutatja meg, hogy a sörözőknek milyen körülményekre van szükségük ahhoz, hogy valóban jól tudják érezni magukat.

Így talán már nem olyan meglepő, hogy a sör nemzetközi napján a Heineken számára továbbra is a közösen eltöltött idő és a szórakozás lesz a legfontosabb – jóval megelőzve magát a sört.

Dolf van den Brink, a HEINEKEN vezérigazgatója elmondta: „A sör nemzetközi napja jó alkalom arra, hogy megmutathassuk, mit képvisel a Heineken® márka – a közösen eltöltött időt! Természetesen ünnepeljük a sörünket is, de a legbüszkébbek arra vagyunk, hogy 150 éve adunk okot az embereknek arra, hogy összejöjjenek, és mindig is ez lesz a legfontosabb küldetésünk. Egészségünkre!”

Willem van Waesberghe, a Heineken sörfőzőmestere hozzátette: „Sörfőzőmesterként én leszek az első, aki elismeri rajongását a sörünk csodálatos ízéért és minőségéért. De a mai nap nem erről szól – hanem azokról a különleges pillanatokról, amiket átélünk, miközben megiszunk egy sört. Boldog nemzetközi sörnapot!”

„A nemzetközi sörnap összehozza a világot, és minden kultúra sörét ünnepli. Ez az alkalom tökéletes lehetőség volt a Heineken számára, hogy ismét megmutassa a márka mindig egyedi nézőpontját. A kampány tulajdonképpen egy óda a társaságban eltöltött időhöz és a boldogsághoz, mindezt azoknak az „elfelejtett” söröknek a szemüvegén keresztül ábrázolva, amelyeket hátrahagyva teret adunk az együttlétnek, a minőségi társaséletnek és a baráti pillanatoknak” – mondja Bruno Bertelli, a LePub globális vezérigazgatója.

A LePub kreatív ügynökség által a nemzetközi sörnapra készített teljes reklámfilmet alább lehet megnézni.

A Menzkie rendezésében, Bernáth Milán operatőr, Nagy Mariann és Fazakas Gerda gyártásvezetők, Gothár Márton vágó, Fodor Máriusz zeneszerző és a gyártást és utómunkákat végző Gyár közreműködésével elkészült reklámfilm forgatásán mintegy hatvan fős stáb dolgozott.

A reklámklip sugározta dinamizmust a csapat gyors jelenetekkel, izgalmas fényváltásokkal érte el, de fontos szerepe van a film hangulatának megalapozásában a kifejezetten erre a célra írt zenének is – írják.

„Ritka az olyan alkalom, hogy ilyen nagyszabású reklámfilmet forgathatunk lokálisan, az esetek többségében ugyanis az egyébiránt kimagasló minőségű nemzetközi, illetve regionális kreatívokat használjuk. Az olimpia azonban egy sokkal személyesebb, a nemzeti érzéseket megérintő téma, különösen egy olyan nem mindennapi sporthagyományokkal rendelkező országban, mint Magyarország. Úgy éreztük, hogy egy nemzetközi sportolókat felvonultató film ez esetben sokkal kevésbé működne, és nem adná meg azt az összetartozás érzést, a közös szurkolás élményét, amelyet reményeink szerint az így elkészült kisfilm sugároz. Azt gondolom, hogy rendkívüli minőségű reklámfilm született, amiért köszönettel tartozunk a stáb minden tagjának, és nem utolsósorban két kiváló sportolónknak, Ekler Lucának és Rasovszky Kristófnak, akik beleillesztették a forgatást a felkészülésük programjába, és egész nap állták a sarat. Nagyon bízunk benne, hogy filmünk a nézők körében is kedvező fogadtatásra talál majd, és sok magyar sikerért szurkolhatunk majd közösen a következő két hónapban” – fogalmaz Csikós Gábor.

„A Toyota világszinten közel 300, Európában mintegy 100, csak Magyarországon pedig 9 sportág mintegy 30 sportolójának olimpiai és paralimpiai felkészülését támogatja, ami országunk méretéhez képest kimagasló szám, és méltó elismerése a magyar olimpiai hagyományoknak és a magyar olimpikonok és paralimpikonok történelmi sikereinek. Hatalmas öröm számunkra, hogy elkészülhetett ez a film, ami egyszerre főhajtás a sportolóink előtt és egyszerre felhívás a közös szurkolásra, és nem utolsósorban az ő példájukon keresztül saját korlátaink legyőzésére” – teszi hozzá Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációs vezetője.

2024 májusában indította el a Szallas.hu a Hű!-t, az új hűségprogramját, hogy elérje azokat a gyakori utazókat, akik Magyarországon belül vagy a környező országokba, így Horvátországba, Romániába szeretnének utazni. A Szallas.hu hűségprogramja ingyenes regisztrációval több mint kétezer szálláshely kedvezményeihez és belföldi programkuponokhoz biztosít hozzáférést, amelyekkel a tagok akár 10-50% kedvezményre is jogosultak.

Kampánycél

A nyári kampány célja a Szallas.hu új hűségprogramjának, a Hű!-nek bemutatása és népszerűsítése. „A hűségprogram bevezetése egy nagy mérföldkő számunkra, és a médiaköltésünk jelentős részét ennek sikerére fordítjuk. Szerettünk volna a versenytársaktól egyértelműen különböző, frappáns módon becsomagolni. Nagyon örülök, hogy feltörekvő, saját területükön kiemelkedő tehetségekkel dolgozhattunk együtt, akik új színt hoztak a kampányba és ezzel a márka életébe” – avatott be a részletekbe Pardi Dorina, a Szallas.hu marketingvezetője.

Kreatív koncepció / sztori

A reklámfilm koncepciójának kitalálásakor kihívást jelentett az alkotók számára, hogy hogyan hívják fel a magyar utazóközönség figyelmét a programra, miközben sokan már más hűségprogramok tagjai. A Hű! névválasztása meghökkentő, de ahogy a Szallas.hu-tól megszokhattuk, praktikus és célratörő. „Az volt a célunk, hogy Szallas.hu hűségprogramjának a nevét, magát a HŰ-t tegyük naggyá emlékezetes, szórakoztató módon” – kezdte Rajkó Misu (AD). „Ehhez hoztuk a főszereplőnket, egy logopédus karaktert, aki kvázi megtanítja az embereket hűűűzni – hiszen mostantól ez a szó egybe fog forrni a kedvezményes nyaralásokkal, szállásfoglalással” – folytatta Takács András (CW).

Érdekességek, behind the scenes

Tallós Rita, a hazai színházi élet egyik meghatározó alakja, számos sikeres produkcióban bizonyította tehetségét színésznőként és rendezőként, például a „Menopauza,” „Anyád kínja,” és a „Naptárlányok” című darabokban. A Liliom Produkció alapítójaként egyedülálló női színházi struktúrát hozott létre, amely a „Nők, nőkről, nem csak nőknek!” mottót követi. Rita lánya, Barbinek Paula, már két éve a Szallas.hu arca, és számos TikTok videóban nevettette meg a közönséget Piros, a Szallas.hu ügyfélszolgálatos kollégája szerepében. Az anya-lánya kapcsolat különleges dinamikát kölcsönöz a kampánynak, ahol a humor is megjelenik. A kampány rendezője, Szelei Dóra – aki több neves hazai zenekarral forgatott videóklipet, többek között a Carson Coma-val is dolgozott együtt – és Csillag Marcell operatőr együttes kreatív látásmódja és innovatív ötletei teszik különlegessé ezt a kampányt. A díszletet Artim Rebeka tervezte és a Layer Stúdió kivitelezte. Nem véletlen, hogy a forgatásra Hűvösvölgyben került sor. A kampány készítése során olyan pillanatnak lehettek tanúi a stábtagok, mint például egy fal kidöntése, amit werkfotók is megörökítettek.

A Szallas.hu kampányában részt vevő ügynökségek, produkciós lista:

Megbízó: Szallas.hu 

CEO: Rigó Ferenc

HU OTA director: Szabó Tamás

Head of marketing: Pardi Dorina
Loyalty program communication manager: Trepess Beatrix

Social Media, PR & Campaign manager: Kincses Era

Campaign manager: Dobronoki Mercédesz

Content marketing manager: Váradi Ibolya

E-mail Marketing Associate: Tóth Áron

PPC manager: Kárai Balázs

Senior PPC manager: Varga Nóra

PR, sajtó: Kelemen Lili

Értékesítési vezető: Dabasi-Halász Anna

Ügynökség: A Hatodik Szék

Ügyfélkapcsolat: Kénosi Patrícia, Pálfi Nóra

Kreatív: Rajkó Misu, Takács Andris

Produkciós ház: Beyond Production

Producer: Nagy Ailen

Rendező: Szelei Dóra

Operatőr: Csillag Marcell

Látványtervező: Artim Rebeka

Cast: Tallós Rita, Barbinek Paula

Gyártásvezető: Rádi Péter

1st AD: Heim Vilmos

Focus puller: Ladányi Ádám

Fővilágosító: Vékony Dani

Hangmérnök: Vendli Barnabás

Sminkes, fodrász: Kapusi Kira

Stylist: Lázár Ágoston

PA: Herbály Blanka

Kamera trainee: Nagy Zsolt

Világosító: Ihász Gábor

Világosító: Varga Gábor

Swing gang: Sajtos Laci

Swing gang: Pácsa Laura

Vágó: Soltész Orsi

Colorist: Csillag Marcell

VFX: Kovács Dávid – Koda

Vágó asszisztens: Nagy Ákos

Hangstúdió: Infaze

Werk: Zengő Benedek

Narrátor: Barbinek Paula

Az új szemléletben készült árkommunikációs megjelenések 2024. május 14-én indulnak a nyári és szezonálisan kapható grilltermékek promóciójával, amelyet az XXL kiszerelésű termékekre fókuszáló, végül a nagy sporteseményekhez kötődően a szurkolást a középpontba helyező reklámfilm követ május végén és június elején. Az azonos platformra épülő taktikai megjelenések láthatóak lesznek TV-ben, nyomtatott sajtóban, szórólapokon, online, social mediában, illetve a nyári kampány esetében DLP-eszközökön is. A kampány fő üzenete: Keveset fizetsz, nagyot mész.

„Szeretünk jól járni. Szó szerint. Ilyenkor ez az érzés kiül minden mozdulatunkra. Ezeket a heroikus pillanatokat örökítettük szuperlassításban, hiszen az ALDI bevásárlás során mindig nagyot megyünk, ami okot ad az ünneplésre, legyen szó XXL-akciókról, grillezésről vagy közös szurkolásról” – összegezte a kampány mögötti koncepciót Csirke Dániel, a Mediator kreatívigazgatója.

„Az volt a célunk, hogy a magyar piacon egyedi megjelenésű reklámot hozzunk létre, hogy ne csak kitűnjünk a reklámzajból, hanem igazán megkülönböztethessen minket a versenytársaktól és emlékezzenek ránk a reklámokon keresztül. Ezért is szerettünk bele a »»keveset fizetsz, nagyot mész«« koncepciójába” – mondta a kampányról Erhard Stotz, az ALDI marketing- és kommunikációs vezetője. A szakember szerint lényeges eleme volt a kampányfejlesztésnek, hogy olyan megoldás szülessen, amely a jó dolgok együttállása, az alacsony árak-magas minőség gondolatát új szintre emeli.

Kampánykreatívok

Nyári szezonális reklámfilm

XXL reklámfilm

Szurkolói reklámfilm

A Penny idei karácsonyi reklámfilmje is erre emlékeztet. No és arra, hogy a boldog karácsony záloga egyszerűbb, mint gondolnánk; mindössze némi odafigyelést igényel, hogy szeretteinknek örömet szerezzünk.

Minden családnak megvannak a maga hagyományai, a receptjei és a kedves emlékei. A Penny karácsonyi szívhez szóló videója is egy családi bejgli recept körül játszódik: egy testvérpár megtalálja édesanyjuk egy régi fényképét, amin a nagymamájukkal látható karácsonyi bejglisütés közben. A kép mellett a receptre is rábukkannak és elhatározzák, hogy meglepik édesanyjukat az édességgel. Az ötlet bevált, édesanyjuk nem csupán a süteményt, de gyermekkora karácsonyi emlékeit is megízlelhette az első harapáskor – írják.

Az új reklámfilm egyik különlegessége, hogy a TikTok-on több mint 780 ezer követővel rendelkező influencer, Sápi Vivi is feltűnik benne egy jelent erejéig: a videó elején és végén szereplő fiatal lány rózsaszín kosztümben, egy shake-et borít épp magára, amikor számára is az jelenti a megkönnyebbülést, hogy meglátja a közelben lévő Rossmann üzlet fényeit.

Vivi mellett a reklámfilm korábbi verziójához képest két másik új jelenettel is találkozhatnak a nézők, egy turmixos konyhai baleset és egy stresszes prezentáció miatti izzadságfolt is feltűnik a legújabb változatban, ezekkel is tovább erősítve, hogy a Rossmann minden hétköznapi bosszúságra megoldást jelenthet.

„A Rossmann az elmúlt három évtizedben egy rendkívüli állandóságot és megbízhatóságot sugárzó branddé nőtte ki magát, amire úgy szerettünk volna ráerősíteni az új reklámokkal, hogy közben friss, fiatal arcokat is megjelenítünk. Rendkívül fontosnak tartottuk, hogy a háztartás vagy épp egészséges életmód fókuszú vásárlóinkat, a friss szülőket és a trendi, fiatal nőket egyaránt képesek legyünk megszólítani, így az ő legkülönbözőbb élethelyzeteiket, problémáikat igyekeztünk ötvözni a filmekben” – mondta el Varga Anita Ágnes, a Rossmann marketing-vezetője.

Fotó: Juan Ordonez / Unsplash

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető. A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 második negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak[3].

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”^[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa. Ahogy azt a sportcsatornáknál is megjegyeztük, itt is fontos hozzátennünk, hogy ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Természetesen – ahogy a tematikus csatornáknál is említettük – a különböző műsortípusok fogyasztásának megoszlásánál is jelentős eltérések, eltolódások lehetnek az egyes korcsoportok illetve nemek tekintetében. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is a 2 évvel korábbi szint körül alakult. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5,742 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 122 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 603 ezerről 797 ezerre nőtt, és ezzel visszatért a Covid előtti, 2019-es szinthez.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.^[5]

A teljes összefoglaló itt tekinthető meg.

[1] Ide értve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.

Csütörtökön kerül a képernyőkre a Kométa új reklámfilmje, és egyelőre csak annyit árulhatunk el, hogy egy sztárséf kezét kölcsönözték a szalámivágáshoz.

A kreatív koncepció, a látvány és a gyártás az ABSTRCT munkája, a film operatőre és rendezője Vermes Iván, a food styling Urbányi Ferencet dicséri.