Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntés kapcsán elmondta: “Rékasi Tibor 2018-as vezérigazgatói kinevezése óta növekedési pályára állította a vállalatot és minden piaci szegmensben megerősítette a Telekom magyarországi pozícióját. Irányítása alatt erősödött az ügyfelek elégedettsége és nőtt a márka értéke, személyes víziója kiválóan támogatja a vállalat stratégiai célját: Magyarország digitalizációját.”

Rékasi Tibor 12 éve csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz az IQSYS Zrt. ügyvezető igazgatójaként, majd 2013 és 2017 között a T-Systems Magyarország vezérigazgatója volt, ezt követően a Magyar Telekom Lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettesének nevezték ki, mely pozíciót 2018-ig, vezérigazgatói kinevezéséig töltötte be.

2018 óta a Magyar Telekom megerősítette vezető integrált szolgáltatói szerepét, és stabilan tartja erős pozícióját a mobil, a vezetékes és a TV piaci szegmensben egyaránt. Az elmúlt évek intenzív fejlesztéseinek köszönhetően a Magyar Telekom ma már több, mint 3,6 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabites sebességet, valamint mobilhálózat-modernizációs programjának keretében 65%-ra növelte lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettségét. Magyarország digitalizációja és az ügyféligények minél teljesebb kiszolgálása érdekében széles szolgáltatás- és termékkínálattal rendelkezik a vállalat a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláján. A kereskedelmi eredmények és infrastrukturális fejlesztések mellett a Magyar Telekom nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden korosztály számára vonzó munkaadó legyen (a vállalat 2023-ban sorozatban hatodik alkalommal nyerte el a Legvonzóbb Munkahely Díjat a telekommunikációs szektorban), miközben ESG stratégiája mentén társadalmilag hasznos, fenntartható működést folytat (a Magyar Telekom a FTSE4Good Index tagja és a fenntarthatóság terén a nemzetközi iparági top 1%-ba tartozik) – írják.

Tóth Zsuzsa 2016 óta a CIB Bank HR Igazgatójaként felelt valamennyi HR funkcióért, továbbá a projektmenedzsment és a folyamatszervezés koordinációjáért. Korábban közel 10 évig a McKinsey tanácsadó cégnél támogatott nagyvállalatokat több országban üzleti tanácsadóként stratégiájuk, folyamataik és szervezetük fejlesztésében, valamint irányításával számos HR témájú projekt valósult meg. Ezt követően az Oriens vállalatcsoportnál a tulajdonosi oldalt képviselve közép-kelet-európai KKV-k eredményességének növelésén dolgozott. Zsuzsa a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy szakirányon, valamint az amerikai Kellogg School of Managementen szerzett MBA diplomát szervezetfejlesztés és marketing szakon.

„Megtiszteltetés számomra, hogy én tölthetem be a Chief People Officer pozíciót a Magyar Telekomnál. Örömmel viszem tovább az eddigi víziót, azon fogok dolgozni, hogy a Telekom az ország legvonzóbb munkahelyévé váljon. Célom, hogy csapatommal egy emberközpontú, az üzleti stratégiát maximálisan támogató és innovatív HR szemléletet valósítsunk meg.” – mondta kinevezése kapcsán Tóth Zsuzsa.

„Zsuzsa személyében erős szakmai háttérrel, széleskörű tapasztalattal rendelkező vezetőt köszönthetünk a Telekom felsővezetésében. Biztos vagyok abban, hogy Zsuzsa személyisége és víziója hozzájárul ahhoz, hogy vezetésével továbbra is stabil, szerethető munkahelyet építsünk.” – tette hozzá Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

Az új Chief People Officer felelősségi körébe többek között a munkavállalókhoz kapcsolódó HR tevékenységek, munkáltatói márkaépítés, agilis transzformációs, valamint belső és külső kommunikációs területek fognak tartozni.

Friedl Zsuzsanna 2024. január 1-től a T-Systems International Chief HR Officereként meghatározó szerepet tölt be a Deutsche Telekom leányvállalatánál. A HR tevékenységek összehangolása mellett kiemelt feladata a szervezet fejlesztése annak érdekében, hogy a globális szinten jelen lévő integrált IT-szolgáltató fenntartható módon tovább növekedjen, piacvezető szerepet töltsön be.

„Megtisztelőnek érzem a lehetőséget, örömmel fogadtam a felkérést, hogy csatlakozzak a Deutsche Telekom Csoport nemzetközi felsővezetéséhez. A Magyar Telekomban az elmúlt hat évben munkatársaimmal közösen egy stabil alapokon álló munkahelyi kultúrát, összetartó közösséget hoztunk létre, valamint példa nélküli, előremutató kezdeményezéseket indítottunk el és működtetünk. Ezt a kísérletező, innovatív szemléletmódot igyekszem magammal vinni új feladatkörömbe. Hálás vagyok kollégáimnak az elkötelezett munkájukért és a sok közös élményért, amellyel a Telekomot az ország egyik legjobb munkahelyévé tettük.” – mondta kinevezése kapcsán Friedl Zsuzsa.

„Köszönettel tartozom Zsuzsának azért, hogy előremutató látásmódjával mindig egy lépéssel a piac előtt jár, gondoljunk csak az agilis transzformációnk mentén épített új szervezeti kultúrára, vagy a 4 napos munkahét tesztelésének elindítására. Zsuzsának köszönhetően a Telekom a trendeket nem követi, hanem alakítja a hazai munkaerőpiacon. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Magyar Telekom ma már Magyarország egyik legvonzóbb munkahelye. Nemzetközi kinevezése jól mutatja, hogy Zsuzsa milyen rendkívüli munkát végez, kívánom, hogy további szakmai útja során is hasonló eredmények, sikerek kísérjék.” – mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója. Friedl Zsuzsanna utódának kiválasztása folyamatban van.

Friedl Zsuzsa a Magyar Telekom Csoport, az ország egyik legnagyobb munkáltatójának HR felsővezetője, aki az elmúlt 25 évben különböző iparágakban szerezte tudását, fejlesztette vezetői képességét. Az elmúlt 16 évben a telekommunikáció és technológia iparágak meghatározó vállalatainak (UPC, Microsoft és Telekom/T-Systems) hazai sikerességében a HR és szervezeti stratégia megvalósítása kulcsszerepet játszott. 2017 óta a Magyar Telekom Chief People Officere/ HR vezérigazgató-helyettese. A Magyar Telekom Csoport teljes munkavállalói köréhez kapcsolódó HR tevékenység mellett a vállalat agilis transzformációját támogató területek, valamint a belső és a stratégiai külső kommunikáció tartoznak felelősségi körébe. Csapatával olyan munkakörnyezet megteremtésén dolgozik, ahol valóban élmény a munka és minden kolléga megbecsültnek érzi magát – a belső elégedettség az elmúlt 4 évben 20%-ot növekedett. A Telekomot az ország egyik legvonzóbb munkahelyeként tartják számon, melyben nagy szerepe van a 2019-ben induló agilis transzformáció erős emberközpontú megvalósításának. Legújabb kezdeményezése, a 4 napos munkahét átfogó tesztelése országos diskurzust indított a témában és egyben újabb lehetőség arra, hogy a Telekom a legjobb választás legyen a munkavállalók számára. Tagja az Egyenlítő Alapítványnak, aktív mentora a Menedzserek Országos Szövetségének, illetve a HBLF X Mentor programjának, a Budapesti Metropolitan Egyetem emberi erőforrások alap- és mesterképzés Advisory Boardjának. Képzett executive coach és team coach.

Az Európai Parlament 2022-es irányelve szerint az igazgatói pozíciók legalább 33 százalékát nőknek kellene betöltenie, ehhez képest Magyarországon azonban továbbra is kiemelkedően alacsony a női vezetők aránya. A HBLF március 7-én induló kampányában hat női és hat férfi vállalatvezető vállalt nagyköveti kiállást azért, hogy több női vezető legyen. A résztvevő vezetők az üzleti élet különböző szektoraiból érkeznek, az egy évig tartó együttműködésük során pedig lehetőségük nyílik tanulni egymástól, vállalataik jó gyakorlataiból. Konferenciákon való közös fellépéssel, közösségi média megjelenéssel párbeszédet kezdeményeznek annak érdekében, hogy társadalmunk összetétele (nem, életkor, tapasztalat, nemzetiség tekintetében) visszatükröződjön a vezetőségekben.

„Mi a HBLF-nél az összefogásban hiszünk, sok év tapasztalata mutatja, hogy együtt messzebbre juthatunk. A női vezetők számának növekedése az igazgatóságokban, üzleti döntéshozó testületekben elősegíti a fenntartható fejlődést és üzletileg is előremutató. A sokszínűség hozzájárul a tehetség bevonzásához és megtartásához, a vásárlói igények megértéséhez, termékfejlesztéshez és egy konstruktív párbeszéd kialakításához a társadalmi szereplőkkel” – mondta el a kampány kapcsán Istenesné Solti Andrea, a Shell Hungary Zrt. Country Chairje, valamint a Hungarian Business Leaders Forum elnöke. „Mi a cégcsoportnál a jövőt formáljuk. Mindez azonban elképzelhetetlen a tehetséges, elkötelezett és innovatív kollégáink nélkül. Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk nincs üvegplafon, mindenki számára ugyanazok a lehetőségek adottak, a fejlődésnek csak az egyén motivációja szabhat határt” – tette hozzá dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, aki Solti Andreával közösen dolgozik majd a kampány során.

„Amikor egyenlő esélyeket adunk mindenkinek, akkor csak a tehetség, az elért eredmények és az oda vezető út számítanak, mi ebben hiszünk. Ezért lehetséges, hogy a jelenlegi vezetői testületünkben egyenlő arányban vannak férfi és női vezetők, amire különösen büszke vagyok. Bízom benne, hogy mind a vállalatunk jó gyakorlata, mind pedig a HBLF kezdeményezése arra sarkallja majd a vállalatokat, hogy azonos lehetőségeket biztosítsanak minden kollégájuknak” – mondta el Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója. „Azt gondolom, hogy a sokszínűség többszörösen megtérülő befektetés: nő az innovációs potenciál, a változástűrő képesség és hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük ügyfeleinket, munkáltatóként pedig stabilan őrizzük pozíciónkat.  Büszkén mondhatom, hogy vállalatunknál az esélyegyenlőség és a sokszínű vezetés megteremtése már nem csupán vízió, hanem bizonyítottan a sikerünk egyik alapja” – tette hozzá Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója, aki Vidus Gabriellával dolgozik majd a kampányban, a következő egy évben.

A HBLF – Vállalatvezetők az egyensúlyért kezdeményezés nagykövetei, akik együtt fognak dolgozni:

Istenesné Solti Andrea (Shell Hungary Zrt.) és dr. Szászi István (Bosch);

Pais Mónika (Diageo) és Rózsai Rezső (KPMG);

Vidus Gabriella (RTL Magyarország) és Rékasi Tibor (Telekom);

Topolcsik Melinda (Bridgestone) és Pálinkás Zsolt (Tesco);

Heiszler Gabriella (Spar) és Málnay B. Levente (AMC);

Veronika Sparanova (Citi) és Nikos Zois (Heineken).

Az EU terveinek eléréséhez a HBLF már konkrét megoldást is kínál az XMENTOR Programjával, ami egy évek óta jól működő képzés a női vezetők számára. Ettől az évtől a HBLF elindítja a HBLF Xmentor Executive programot, amely mentoráláson túl workshopokkal támogatja a board szerepre készülő női vezetőket.

A képzésről részletesebb információk ezen a linken találhatóak.

Az Uniomedia kutatása nemcsak azt vizsgálta, mekkora követőbázissal rendelkeznek a legnagyobb magyar vállalatok felsővezetői, de azt is, hogy mennyi a posztokra érkező lájkok, kommentek, megosztások aránya a követőik számához viszonyítva. Ez utóbbi érték, az ún. „követői engagement rate” mutatja meg a professzionális közösségi platformon folytatott kommunikáció hatékonyságát; utal arra, hogy milyen aktív szakmai hálózattal rendelkezik az adott vezető, illetve a magas érték hozzájárul a követőszám további növekedéshez. Ha a szóban forgó mutató 10-15 százalék között van, az átlagos aktivitásra utal, míg a magas ráta intenzív és a digitális platformokon is aktív szakmai kapcsolatrendszerről tanúskodik, tudatos stratégiát valószínűsítve.

Az engagement és a követőszám arányának alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója vezeti a listát 90%-os aránnyal. A tavalyi TOP5-ből ő az egyetlen vezető, aki 2022-ben is felkerült az engagement alapú összesített listára, ami azt mutatja, hogy a LinkedIn-használat fejlődésével a mezőny dinamikusan változik. Az idei összesítésben Pantl Péter, a MOL kommunikációs igazgatója a második helyre került, míg Alfons Dintner, az Audi CEO-ja lett a képzeletbeli bronzérmes.

A TOP5 összesített lista engagement-követőszám arány szerint a LinkedInen:

• Rékasi Tibor, Magyar Telekom Távközlési Nyrt.: 90%
• Pantl Péter, MOL Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt.: 88%
• Alfons Dintner, Audi Magyarország Zrt.: 79%
• Daria Dodonova, Magyar Telekom Távközlési Nyrt.: 76%
• Heiszler Gabriella, Spar Magyarország Kft.: 70%

Idén először vizsgálta az ügynökség a pénzügyi vezetők teljesítményét a LinkedIn-en. Egyelőre kevesebben követik a CFO-kat, mint a többi vizsgált vezetői poszt képviselőit: az aktivitás szerinti listán egyetlen CFO, Daria Dodonova (Telekom) szerepel a legjobb öt között.

Ami a másik kiemelten vizsgált faktort, a követőbázist illeti, fontos információ a vezetők LinkedIn-táborának bővülése. Kiemelkedő mértékben, több mint 1158 fővel, azaz 40%-kal bővült tavalyhoz képest Szabó Béla, a Magyar Telekom márkakommunikációért felelős igazgatójának követőbázisa; az összes vállalati vezető között ő növelte legnagyobb mértékben a LinkedIn-közösségét. A fejlődést tekintve Heiszler Gabriella a második: a SPAR CEO oldalán 772 emberrel, 42%-al, bővült a közösség az egy évvel ezelőttihez képest. Keszte Róbertet, a Continental vezérigazgatóját 697-tel, azaz 17%-kal követik többen, mint a 2021-es adatfelvétel idején.

„Egy felsővezető ma már nem engedheti meg magának, hogy ne fordítson figyelmet a LinkedIn-jelenlétére. Ehhez folyamatos tartalomgyártásra és kreativitásra van szükség, gyakran akár külső erőforrások bevonásával – mindez időt és energiát igényel. A LinkedIn-oldalt nem szükséges személyesen kezelni, de folyamatosan oda kell rá figyelni, mert alapvetően járul hozzá mind a vezető saját presztízséhez, mind az általa képviselt cég hírnevéhez és hitelességéhez. A jó vezetői LinkedIn-oldal alapvető üzleti érdeknek tekinthető, amely megéri a befektetést. Kutatásunk alapján ezt a hazai vezetők is egyre inkább így gondolják” – mondta Balatoni Zsófia, az Uniomedia társalapító-ügyvezetője.

Az 50 legnagyobb magyar vállalat vezérigazgatója között

• Keszte Róbert (Continental Automotive Hungary Kft.) megőrizte első helyét, Amanda Nelson (Vodafone Magyarország Zrt) második helyen debütált a kutatásban*, a harmadik Kékesi Sándor (Jabil Circuit Magyarország Kft.) lett a CEO TOP3-ban a követőszám szerint
• Az interakciók és a követőszámok aránya alapján Rékasi Tibor (Magyar Telekom Távközlési Nyrt.), Alfons Dintner (Audi Magyarország Zrt.) és Heiszler Gabriella (Spar Magyarország) az élen állók sorrendje

A HR-vezetők listáján

• a követőszám alapú TOP3-ban Kósa Barbara (Harman Becker Kft.) megőrizte vezető helyét, Dulin Judit (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.) és Kalmár Ákos (Continental Automotive Kft.) viszont új szereplők ebben a ligában
• az interakciók és a követőszámok aránya alapján Friedl Zsuzsanna (Magyar Telekom Távközlési Nyrt.) ismét az első helyen végzett, Solti Andrea (Shell Hungary Zrt.) és Gazdag András (Schaeffler Savaria Kft.) előtt

A kommunikációs és marketingvezetők között:

• A legtöbb követője Szabó Bélának (Magyar Telekom), Bánhegyi Zsófiának (Szerencsejáték Nyrt.), és Hevesi Nórának (Tesco-Global Zrt.) van, a tavalyi kutatás publikálása óta Szabó Béla és Bánhegyi Zsófia helyet cserélt
• Az interakciók és a követőszámok arányát is figyelembe véve Pantl Péter (MOL Nyrt.), Juhász Tibor Péter (Vodafone) és Bodó Teodóra (Robert Bosch Csoport Zrt.) profilja a legaktívabb – közülük a tavalyi listán a TOP3-ban csak Bodó Teodóra szerepelt, akkor a második helyen

A pénzügyi vezetők között:

• Vécsey Balázs (Robert Bosch-csoport), Cüney Avci (Vodafone Magyarország Zrt.) és Patrick Heineck (Audi Magyarország Zrt) került a TOP3-ba követőszám alapján
• Az interakciók és a követőszámok arányát is figyelembe véve Daria Dodonova (Telekom), Patrick Heineck (Audi Magyarország Zrt) és Hamecz István (Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.) a sorrend

A TOP50 nagyvállalat felsővezetőinek LinkedIn követőszáma szakterület szerint

TOP 50 vállalati felsővezető összesített toplista követőszám alapján:

1. Continental Automotive Hungary Kft. Dr. Keszte Róbert 4 706
2. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Szabó Béla 4 022
3. Harman Becker Kft. Kósa Barbara 3 856
4. Szerencsejáték Zrt. Bánhegyi Zsófia 3 746
5. Vodafone Magyarország Amanda Nelson 3 141

CEO:

1. Continental Automotive Hungary Kft. Dr. Keszte Róbert 4 706
2. Vodafone Magyarország Zrt. Amanda Nelson 3 141
3. Jabil Circuit Magyarország Kft.. Kékesi Sándor 2 805
4. Spar Magyarország Kft. Heiszler Gabriella 2 626
5. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Rékasi Tibor 2 520

HR:

1. Harman Becker Kft. Kósa Barbara 3 856
2. Lidl Magyarország Dulin Judit 3 048
3. Continental Automotive Hungary Kft. Kalmár Ákos 2 984
4. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Friedl Zsuzsanna 2 850
5. Flextronics International Kft Szépkuti László 2 191

CFO:

1. Vodafone Magyarország Cüneyt Avci 1 544
2. Audi Magyarország Patrick Heinecke 1 508
3. Continental Automotive Hungary Kft. Kalmár Ákos 2 984
4. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Daria Dodonova 1 389
5. Tesco Global Zrt. Scott Fitzgerald 1 183

Kommunikáció és marketing:

1. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Szabó Béla 4 022
2. Szerencsejáték Zrt. Bánhegyi Zsófia 3 764
3. Tesco-Global Zrt. Hevesi Nóra 3 096
4. Magyar Bankholding Kutas István 2 998
5. Robert Bosch-csoport Bodó Teodóra 2 487

A TOP5 a felsővezető engagement szerint és szakterület alapján a vizsgált időszakban
(2022. június):

CEO:

1. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Rékasi Tibor 90%
2. Audi Magyarország Zrt. Anfons Dintner 79%
3. Spar Magyarország Kft Heiszler Gabriella 70%
4. Continental Automotive Hungary Kft. Keszte Róbert 42%
5. Shell Hungary Zrt. Solti Andrea 41%

HR:

1. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Friedl Zsuzsanna 53%
2. Shell Hungary Zrt. Solti Andrea 41%
3. Schaeffler Savaria Kft. Gazdag András                40%
4. 4.Continental Automotive Hungary Kft.                               Kalmár Ákos                      28%
5. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Erdei Katalin 18%

CFO:

1. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Daria Dodonova 76%
2. Audi Magyarország Zrt. Patrick Heineck 50%
3. Richter Gedeon Vegyészeti Gyárt Nyrt. Hamecz István 49%
4. Vodafone Magyarország Cüneyt Avci 33%
5. Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt. Mura Viktor 13%

Kommunikáció és marketing:

1. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Pantl Péter 88%
2. Vodafone Magyarország Zrt. Juhász Tibor Péter 60%
3. Robert Bosch-csoport Bodó Teodóra 27%
4. Spar Magyarország Kft. Maczelka Márk 27%
5. Szerencsejáték Zrt. Bánhegyi Zsófia 23%

Fotó: Louise Viallesoubranne/unsplash.com

A Magyar Telekom 2014 óta kiemelt támogatója az FTC felnőtt férfi futballcsapatának és labdarúgó utánpótlás-nevelésének, 2018 óta pedig a női labdarúgó, a vízilabda, a jégkorong szakosztályok, valamint a férfi torna szakosztály névadó támogatójaként is hozzájárul a klub sikereihez. Ezt az együttműködést hosszabbították meg a felek további négy évvel.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója az együttműködés kapcsán elmondta: „Úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban felértékelődött, még inkább fókuszba került a sport. Egyrészt a covid-19 világjárvány alatt fontos tényező volt mentális és fizikális egészségünk megőrzésében. Másrészt a kedvenc csapatunknak és sportolóinknak való szurkolás, a sport közösségépítő ereje is sokunkat átsegített a járvány időszakán.  Büszkék vagyunk rá, hogy az FTC az elmúlt négy évben, támogatásunk ideje alatt sokat fejlődött, a futball csapat európai szintű klubbá nőtte ki magát, de a másik négy támogatott szakosztály is komoly eredményeket hozott. Bízom benne, hogy a Fradival való együttműködésünk következő fejezetében is sok embernek adunk motivációt a sportoláshoz; digitális megoldásainkkal pedig hozzájárulunk a szurkolói élményhez, valamint a családok közös, minőségi időtöltéséhez is.”

„Tizenegy éve lehetek a Fradi első számú szolgája, amikor átvettem a klub irányítását, azt ígértem, azt gondoltam a kollégáimmal együtt, ha rend lesz, akkor jönnek majd az eredmények, és megérkeznek a komoly támogatók is. A rendet megteremtettük, a Ferencvárost visszahelyeztük méltó helyére a magyar sportban. Ezért is van itt a Telekom. Amikor 2018-ban aláírtuk a megállapodást a céggel, akkor abban bíztunk, a korábbinál is nagyszerűbb időszak köszönt a klubra. Sportolóink ebben a négy esztendőben olimpiai, világ- és Európa-bajnoki aranyérmekkel bizonyították, hogy az elvárásoknak meg tudunk felelni. Labdarúgóink sorozatban háromszor jutottak be a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga csoportkörébe, és háromszor nyertek bajnokságot. Megtisztelő számunkra, hogy Magyarország vezető telekommunikációs szolgáltatója újra bizalmat szavazott klubunknak. Reméljük, a mögöttünk hagyott évekhez hasonló sikerekkel szolgáljuk meg ismét a támogatást” – nyilatkozta Kubatov Gábor, az FTC elnöke.

A Magyar Telekom jogelődei a kilencvenes évek óta építették kortárs képzőművészeti gyűjteményüket. A vállalat kollégái nemcsak az irodaházak falain találkozhattak a képekkel, hanem kiállítások alkalmával is, melyeknek gyakran adott otthon a Krisztina körúti korábbi székház, valamint rangos kulturális intézmények. Az eseményekről több jelentős cikk, interjú, könyv, album is született, köztük a JövőKép és a TérErő.

Az új székházba költözéssel, valamint az agilis munkamódszer bevezetésével a vállalat kultúrája és prioritásai változtak, a Magyar Telekom most a digitalizációra és az ahhoz kapcsolódó kulturális-oktatási projektekre összpontosít, melyekben a művészet fontos, de csak közvetett szerepet játszik. Ezért született meg az a döntés, hogy a gyűjtemény döntő részét egy zártkörű munkatársi és egy mindenki számára nyilvános, december 1-én 18 órai kezdettel megszervezendő aukció során, jótékonysági céllal elárverezi a vállalat.

„A kultúratámogatás terén a jövőben hosszútávú vízióinkhoz szorosabban kapcsolódó témákat kívánunk felkarolni, ezért a december 1-i nyilvános árverés bevételeit a kortárs képzőművészet rangos hazai szereplője, a Ludwig Múzeum közönségélményének digitális fejlesztésére ajánljuk fel. Mindemellett kollégáink számára is szervezünk egy kisebb, belső aukciót, hiszen sok olyan műtárgyunk van, melyek elsősorban a munkatársaink számára lehetnek értékesek. Ezen kisebb árverésből befolyt bevételeket a betegség miatt nehéz helyzetbe került munkatársaink megsegítésére, a Magenta Összefogás Alapítvány javára fordítjuk.” – mondta a támogatási célok kapcsán Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

A jótékonysági árverésre kerülő képek előzetesen megtekinthetők a Ludwig Múzeum 1. emeleti kiállítóterében december 1-jén, 10:00-tól.

Licitálni december 1-én 18 órai kezdettel előzetes regisztrációt követően személyesen a Ludwig Múzeumban van lehetőség.

A nyilvános árverés katalógusa elérhető ITT.

Az árverés teljes anyaga megtalálható a www.axioart.com internetes műkereskedelmi oldalon is, ahol az aukció ideje alatt előzetes regisztráció után online licitálni is lehet.

A Magyar Telekom gyűjteményéről

A Magyar Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteménye a kilencvenes évek közepe óta épült, és javarészt festészeti alkotásokból áll. Kulturális szerepvállalásában a Matáv főként a zenére fókuszált, így a gyűjteményben több zenei ihletettségű művet is találunk, melyek alapjait a Zene szemeinknek nevű vizuális program adta.

Ezzel párhuzamosan, a Westel az ’oplogó’ pályázatra kiírt alkotásokból kezdett saját művészeti gyűjteményt építeni. A kétezres években két nagyszabású kiállítás megvalósulását támogatták, a Jövőkép illetve a TérErő című projektekben 12 élvonalbeli művész összesen 144 művel szerepelt – a gyűjtemény e reprezentatív válogatásból is gazdagodott munkákkal. A nagysikerű kiállításokat egy gazdagon illusztrált album a JövőKép kísérte, amely a 2003-as könyvhéten Szép Magyar Könyvdíjat nyert.

A zenei témájú képeknél néhány a zene mesterei előtti festői főhajtás, így például Lantos Ferenc, a vizuális és zenei oktatás integrált rendszerének kidolgozója, Hommage á Sári József 1989-es képe, vagy Várady Róbert Hommage a Bach I-II. című alkotása. Különleges Wolsky András három, a karmesteri pálcát absztrakt képpé alakító műve (Leonard Bernstein, Herbert von Karajan és Ferencsik János).

A gyűjteményben nem ritka, hogy mester és tanítványa találkozik, így Lantos Ferenc tanítványa, Swierkiewicz Róbert három ritka, nagyon különleges, indiai inspirációjú, taoista témájú legyezőjével képviselteti magát. Mester és tanítvány találkozását érhetjük tetten Klimó Károly és Gaál András esetében is. Egészen különlegesek Roskó Gábor diorámára emlékeztető A székely menyegző és a Bagdadi találkozás címet viselő dobozai, valamint 2008-as, színpompás akvarellje, a 2nd bite. Fotó kategóriában igazi csemegének számít Balla Demeter, 1976-os Ágy című, egy eredeti példányban készült fotója.

Az eseményen Ádám Zoltán, Bada Tibor, Balla Attila, Balla Demeter, Balogh László, Barabás Márton, Barakonyi Zsombor, Bernát András, Bocz Gyula, Bukta Imre, Chilf Mária, Csurka Eszter, drMáriás (Máriás Béla), Duliskovich Bazil, efZámbó István, feLugossy László, Ferenczy Zsolt, Gál András, Győri László, Kelemen (Kettenbrücke) Károly, Kéri László, Klimó Károly, Köves Éva, Lantos Ferenc, Lengyel András, Nádler István, Nagy Judit, Orosz István, Paizs László, Roskó Gábor, Soós Tamás, Swierkiewicz Róbert, Szegedi Csaba, Szurcsik József, Szűcs Attila, Tóth Dávid, Várady Róbert, Varga Patrícia Minerva, Wolsky András alkotásai kerülnek jótékonysági árverezésre.

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 1,9%-kal, 162,3 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében, a távközlési szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalható emelkedésének köszönhetően, ami ellensúlyozta az rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek enyhe visszaesését, valamint a magyarországi kiskereskedelmi szélessávú bevételekben tapasztalt kiesést.

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 2021 első negyedévében 2,5%-kal, 90,4 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek emelkedésének köszönhetően, ami ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételek hatását.
• A vezetékes bevételek 2021 első negyedévében éves összehasonlításban 1,9%-kal, 53,8 milliárd forintos szintre nőttek, mivel a TV bevételek mindkét országban tapasztalt további emelkedése teljes mértékben ellensúlyozta a hangalapú bevételek folytatódó visszaesését.
• A rendszerintegrációs (RI) és IT (’RI/IT’) bevételek 2021 első negyedévében mérsékelten csökkentek, 18,1 milliárd forintot elérve, ami a közszféra számára teljesített alacsonyabb projektvolumen, valamint az ezt ellensúlyozó magasabb vállalati szektorból származó bevételek együttes hatását tükrözi, miközben az észak-macedóniai testreszabott megoldási projektekből származó bevételek a korábbi magas szintről éves összehasonlításban csökkentek.

A közvetlen költségek éves összehasonlításban 3,1%-kal, 69,2 milliárd forintra nőttek 2021 első negyedévében, főként a növekvő összekapcsolási és TV tartalomhoz kapcsolódó költségek, valamint a magasabb eszközértékesítési költségek miatt.

• Az összekapcsolási díjak éves összehasonlításban 11,1%-kal, 5,9 milliárd forintra emelkedtek 2021 első negyedévében, tükrözve a hálózaton kívüli mobil hangalapú és SMS forgalom további növekedését, ami a belföldi mobilszolgáltatók felé magasabb összegű kifizetéseket eredményezett.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben 3,5%-kal 12,4 milliárd forintra csökkentek 2021 első negyedévében a kapcsolódó projektek mindkét országban tapasztalt alacsonyabb volumene miatt.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 0,6 milliárd forinttal 2,0 milliárd forintra csökkent 2021 első negyedévében, ami a magyarországi mobil követelések kedvező korosodásának, valamint a 2020 első negyedévét érintő COVID-19 járvány, valamint egyes ügyfelek hűségidőszak elengedése miatti egyszeri tételek hiányának együttes hatását tükrözi.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 4,7%-kal, 6,8 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében a magyarországi üzleti és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalt mobil hangalapú forgalom emelkedés és a magasabb lakossági vezetékes forgalom együttes hatása miatt.
• Az egyéb közvetlen költségek éves összehasonlításban 5,7%-kal, 42,0 milliárd forintra nőttek 2021 első negyedévében az eszközértékesítéshez kapcsolódó költségek növekedése, a magasabb magyarországi TV tartalom díjak és bizonyos egyszeri, a járvány harmadik hulláma következtében életbe lépő magyarországi lezárásokhoz kapcsolódó költségek felmerülése következtében.

A bruttó fedezet éves összehasonlításban 2021 első negyedévében 1,0%-kal, 93,1 milliárd forintra nőtt a távközlési szolgáltatási bevételek magasabb szintjének köszönhetően, amit részben ellensúlyoztak a járvány harmadik hullámával kapcsolatban felmerült magyarországi egyszeri költségek.

A közvetett költségek éves összehasonlításban 6,3%-kal, 42,9 milliárd forintra javultak 2021 első negyedévében, ami főként a Csoportszinten alacsonyabb volumenű végkielégítések hatását tükrözi.

• A személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 2,9 milliárd forinttal 19,2 milliárd forintra csökkentek 2021 első negyedévében, ami mögött a végkielégítések alacsonyabb szintje, az átlagos létszám csökkenése, valamint az ezt részben ellensúlyozó, Magyarországon 2020 júliusában bevezetett, általános béremelés áll.
• A közműadó összege éves összehasonlításban enyhén emelkedett, 7,3 milliárd forintos szintre 2021 első negyedévében, ami az adóköteles hálózat hosszának növekedését tükrözi (főként a 2015-ös hálózati beruházásokból eredő adókedvezmények lejárta miatt), melyet ellensúlyozott a Magyar Telekom új hálózati beruházásaihoz és olyan fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmények pozitív hatása, amelyek lehetővé teszik a legalább 100 Mbps sebességű internet-hozzáférést.
• Az egyéb működési költségek (közműadó nélkül) éves összehasonlításban 2,9%-kal, 17,3 milliárd forintos szinten alakultak a negyedév során, mivel a költségoptimalizációs intézkedések pozitív hatását némileg ellensúlyozta az észak-macedóniai költségeken a forint dénárhoz képesti gyengüléséből eredő árfolyamhatás, valamint a magyarországi hálózat működtetésével kapcsolatos magasabb költségek és jogi ügyekkel kapcsolatos elhatárolások.
• Az egyéb működési bevételek 2021 első negyedévében 0,8 milliárd forintra emelkedtek, ami főként a magyarországi ingatlan értékesítésből származó bevételeket tükrözi.

Az EBITDA éves összehasonlításban 8,2%-kal, 50,2 milliárd forintra, míg az EBITDA AL 8,1%-kal, 44,2 milliárd forintra emelkedett 2021 első negyedévében a magasabb bruttó fedezet és az alacsonyabb személyi jellegű ráfordítások következtében.

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 4,3%-kal, 35,1 milliárd forintra emelkedtek 2021 első negyedévében, ami a Magyarországon 2020 márciusában megszerzett frekvenciaengedélyek hatását tükrözi, míg Észak-Macedóniában a költségek növekedése leginkább a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok, valamint a szoftverek és licenszek magasabb amortizációs ráfordításainak eredménye.

Az adózott eredmény 10,9 milliárd forinttal 10,1 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében, ami a magasabb EBITDA és a jobb pénzügyi eredmények együttes hatását tükrözi.

• A nettó pénzügyi eredmények éves összehasonlításban jelentősen javultak 11,0 milliárd forintos veszteségről 1,6 milliárd forintos veszteségre a negyedévében. Ez az éves összehasonlításban jelentkező változás a forint euróval szembeni, 2020-as bázisidőszaki gyengüléséből eredő negatív árfolyamhatás elmaradásának köszönhető, ami párosult a hozamgörbe mozgások pozitív hatásával, amelyek a származékos pénzügyi eszközök valós értéken történő szerepeltetéséből eredő nem realizált nyereséghez vezettek. Ezek a hatások teljes mértékben ellensúlyozták a kamatköltségek kismértékű, főképp a lízing és frekvenciahasználati jogokhoz kapcsolatos növekedését.
• A nyereségadó a 2020 első negyedévi 2,5 milliárd forintról 2021 első negyedévére 3,4 milliárd forintra emelkedett, ami az adózás előtti eredmény éves szintű növekedését tükrözi.

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény éves összehasonlításban 0,4 milliárd forinttal, 1,2 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében az észak-macedóniai tevékenységből származó bevételek és nyereségesség növekedésének együttes hatása miatt.

A szabad cash-flow kiáramlás 17,1 milliárd forintot ért el 2021 első negyedévében, 35,7 milliárd forintos ingatlanokra, gépekre, berendezésekre és immateriális javakra fordított kifizetés miatt a viszonylag magas 2020 negyedik negyedévi Capex és a szokásos szezonális működő tőke bővülés mellett.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója így nyilatkozott:

“A működési környezet 2021 első negyedévében kihívást jelentett, mivel a COVID-19 harmadik hulláma minden korábbinál súlyosabbnak bizonyult. Ennek ellenére, köszönhetően agilis megközelítésünknek, a Magyar Telekom képes volt gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez, és a világjárvány során levont következtetések alapján javította pénzügyi és működési eredményeit. Az EBITDA 50,2 milliárd forintot ért el az első negyedév során, ez jelentős teljesítmény, ami szilárd alapokat biztosít a kiadott célkitűzéseink teljesítéséhez.

A Magyar Telekom ezen kívül az első negyedévben frekvenciablokk használati jogokat szerzett a 900 MHz és 1800 MHz-es sávban. Ez egy fontos mérföldkő, melynek segítségével ügyfeleink továbbra is a már megszokott magas színvonalon vehetik igénybe mobil szolgáltatásainkat és innovatív megoldásainkat. Biztos vagyok abban, hogy ez a beruházás, valamint a gigabit képes hálózatunk folyamatos fejlesztése lehetővé teszi, hogy ne csak könnyebbé tegyük ügyfeleink életét, hanem hozzájáruljunk Magyarország gazdasági sikereihez is.”

Célkitűzések:

Az Egyetem és a cégek együttműködése több területet érint az oktatási anyag fejlesztésétől a szakmai eseményeken való megjelenésen át a közös kutatás-fejlesztési programokig. Emellett a cégek szakemberei rendszeresen szakmai előadást tartanak az egyetemen, témát és konzulenst javasolnak az egyetemisták szakdolgozatához, diplomamunkájához, emellett lehetőség szerint gyakorlati pozíciót vagy munkalehetőséget is biztosítanak. Az Egyetem kérésére egy 5G állomás is épült az intézmény területén, ezzel is segítve az 5G-vel kapcsolatos egyetemi kutatásokat, fejlesztéseket, de az állomás egyben a Telekom publikus 5G hálózatának is része lesz.

„Az Egyetemen a GINOP-3.1.1- ’Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása’ – Programozd a jövőd! kiemelt, uniós projekt támogatásával azért hoztuk létre a Digitális Fejlesztési Központot, hogy megteremtsük a lehetőségét az egyetem és az ipari szereplők szorosabb együttműködésének egyrészt az 5G-re alapuló alkalmazások kutatása-fejlesztése érdekében, másrészt abból a célból, hogy képzéseinket jobban az infokommunikációs ipar aktuális igényeihez illesszük. Mindezekkel az IKT piac szereplőivel hosszútávon és eredményesen tudunk együttműködni, és közösen tudjuk támogatni az ország digitalizációs transzformációját. A Széchenyi István Egyetem a mobil távközlő rendszerekben magas képzési és tudományos kompetenciával és eredményekkel bíró felsőoktatási intézmény, azonban a mostani megállapodás hozzájárul majd, hogy az Egyetem hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt keresett, versenyképes tudást és diplomát adhasson hosszútávon is az itt végzők kezébe” – mondta Dr. Földesi Péter, a Széchenyi Egyetem rektora.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a megállapodás aláírása alkalmából elmondta: „A mobil távközlésben a következő évtized az 5G-ről szól, de ez a technológia csak akkor tud sikeres lenni, ha a rá épülő alkalmazások valóban relevánsak és vonzóak lesznek az ügyfelek számára, és segítik mindennapi életünket. Ehhez korszerű tudással rendelkező szakemberekre van szükség, és elengedhetetlen a tudásmegosztás az oktatási-kutatási szféra és az ügyfeleket kiszolgáló vállalatok között. A most aláírt együttműködési megállapodás fontos lépés ebbe az irányba. A fenti célok támogatásának érdekében a Magyar Telekom április végén egy 5G bázisállomást helyezett üzembe az egyetem területén.”

„Az agrárágazat, az ipar, de a szolgáltatási szektor is hatalmas fejlődésen megy keresztül a digitális megoldásoknak és szolgáltatásoknak köszönhetően. Az 5G üzleti célú felhasználásának kutatása, fejlesztése és gyakorlati alkalmazása nemcsak az abban résztvevő felek érdekeit szolgálja, hanem a teljes régió versenyképességét erősíti. A Telekom, a T-Systems és a Széchenyi Egyetem együttműködése révén olyan end-to-end megoldások létrehozása válik lehetségessé, amelyek nemcsak kiaknázzák a legújabb mobiltechnológiák képességeit, hanem pozitív hatással lesznek más technológiák fejlődésére is. Az egyetemmel létrejött együttműködés emellett hozzájárul ahhoz, hogy ezen a területen a legújabb megoldásokat ismerő, sőt, azok alakításában aktívan részt vevő fiatal szakemberek lépjenek ki a munkaerőpiacra” – mondta Gonda Gábor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A Magyar Telekom és az oktatási intézmény kapcsolata nem újkeletű, a hosszú évekre visszatekintő szakmai kapcsolat mellett a cég a 2018/19-es tanévtől ösztöndíj programot is működtet az egyetemen, amelynek célja a távközlés, valamint a műszaki-informatika terén kimagaslóan teljesítő diákok ösztönzése, annak érdekében, hogy később minél többen helyezkedjenek el az infokommunikáció területén.

Fotó: Frederik Lipfert, Unsplash

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 3,6%-kal, 188,9 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, köszönhetően a távközlési szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalható emelkedésének, a magasabb volumenű készülékértékesítésnek, valamint a dénár forinthoz képest jelentkező erősödéséből származó pozitív árfolyamhatásnak. A teljes 2020-as év tekintetében a bevételek éves összevetésben 1,0%-kal, 673,0 milliárd forintra nőttek, mivel a magyarországi rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek visszaesése mérsékelte a fent említett pozitív hatásokat.

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében 3,6%-kal, 97,9 milliárd forintra, illetve a teljes év tekintetében 2,9%-kal, 364,6 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek és készülékértékesítések emelkedésének köszönhetően, ami teljes mértékben ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételeket.
• A vezetékes bevételek 2020 negyedik negyedévében éves összehasonlításban 5,4%-kal, 58,0 milliárd forintos szintre, míg a 2020-as évet tekintve 3,0%-kal, 219,0 milliárd forintos szintre nőttek, mivel a TV- és a szélessávú szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalt emelkedése teljes mértékben ellensúlyozta a hangalapú bevételek folytatódó visszaesését.
• A rendszerintegrációs és IT (’RI/IT’) bevételek 2020 negyedik negyedévében mérsékelten nőttek, 33,0 milliárd forintot elérve. Magyarországon a bevételek csökkenésének mértéke éves összevetésben 2,9%-ra lassult 2020 negyedik negyedévében, ami a közszféra és a pénzügyi szektor számára teljesített magasabb projektvolumeneket tükrözi, míg Észak-Macedóniában erős növekedést okozott egy hardver leszállítási projekt. A teljes 2020-as év tekintetében az RI/ IT bevételek 10,2%-kal, 89,5 milliárd forintra csökkentek elsősorban a magyarországi közszféra számára végzett alacsonyabb implementációs projekt volumen miatt, melyet nem tudtak ellensúlyozni az észak-macedóniai testreszabott projektekből származó magasabb bevételek.

A közvetlen költségek éves összehasonlításban 3,0%-kal, 90,9 milliárd forintra nőttek 2020 negyedik negyedévében, főként a magasabb eszközértékesítési költségek miatt. A teljes 2020-as évet tekintve a közvetlen költségek 1,7%-os emelkedéssel 297,5 milliárd forintot értek el, mivel az RI/IT-hez kapcsolódó alacsonyabb költségek részben ellensúlyozták a távközlési adó és egyéb közvetlen költségek emelkedését.

• Az összekapcsolási díjak éves összehasonlításban 10,7%-kal, 5,9 milliárd forintra emelkedtek 2020 negyedik negyedévében, tükrözve a hálózaton kívüli mobil hangalapú forgalom, elsősorban Észak-Macedóniában jelentkező erős növekedését, ami a belföldi mobilszolgáltatók felé magasabb összegű kifizetéseket eredményezett.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben mérsékelten, 23,7 milliárd forintra emelkedtek 2020 negyedik negyedévében, a kapcsolódó projektek némileg magasabb volumene miatt. 2020 teljes évben az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek 12,2%-kal, 63,3 milliárd forintra csökkentek, ami a magyarországi implementációs projektek volumenének az év során tapasztalt csökkenését tükrözte.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 20,7%-kal, 2,5 milliárd forintra csökkent 2020 negyedik negyedévében, a magyarországi követelések – különösen a mobil működésben fellépő – kedvező korosodását tükrözve, amely a 2019 negyedik negyedévi észak-macedóniai eredményeket negatívan befolyásoló egyszeri tételek hiányával együtt bőven ellensúlyozták a COVID-19 miatti enyhe emelkedés hatását. Azonban, a teljes 2020-as év tekintetében a követelések értékvesztése 7,3%-kal, 9,7 milliárd forintra emelkedett, ami mögött a magyarországi vezetékes és mobil működésben alkalmazott alacsonyabb értékcsökkenési ráták 2019-es egyszeri kedvező hatásának hiánya áll, amelyet részben tudott csak ellensúlyozni a magyarországi mobil követelések kedvező korosodása, valamint az észak-macedóniai egyszeri értékcsökkenési leírások hiánya.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 11,4%-kal, 6,7 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, a magyarországi üzleti és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalt mobil hangalapú forgalom emelkedés és a magasabb lakossági vezetékes forgalom együttes hatása miatt.
• Az egyéb közvetlen költségek éves összehasonlításban 3,8%-kal, 52,2 milliárd forintra nőttek 2020 negyedik negyedévében, elsősorban a mindkét országban jelentkező eszközértékesítéshez kapcsolódó költségek növekedése, valamint a magasabb magyarországi TV tartalom díjak következtében, mely utóbbi tükrözi a forint euróval szembeni gyengülését is. Ezeket csak részben tudták ellensúlyozni az alacsonyabb roaming kifizetések.

A bruttó fedezet éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében 4,1%-kal, 97,9 milliárd forintra nőtt, mivel a magyarországi távközlési szolgáltatási bevételek magasabb értéke ellensúlyozta az alacsonyabb roaming bevételeket mindkét országban. 2020. teljes évet tekintve a bruttó fedezet enyhén, 375,6 milliárd forintra emelkedett, amit a pozitív távközlési szolgáltatási trendek és az alacsonyabb magyarországi RI/IT hozzájárulás együttes hatása magyaráz.

A közvetett költségek éves összehasonlításban 3,0%-kal, 35,3 milliárd forintra javultak 2020 negyedik negyedévében, illetve 2020. teljes évet tekintve 2,6%-kal, 149,7 milliárd forintra, a Magyarországon bevezetett, széleskörű költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhetően.

• A személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 4,0%-kal, 20,6 milliárd forintra nőttek 2020 negyedik negyedévében. A növekedés a Deutsche Telekom Csoportszintű kezdeményezés keretében, az azalkalmazottaknak fizetett egyszeri prémiumkifizetés, valamint a mérsékelten magasabb végkielégítéssel kapcsolatos ráfordítások együttes hatását tükrözi. A teljes 2020-as év tekintetében a személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 1,5%-kal, 79,0 milliárd forintra javultak, ami a létszámleépítés valamint az ezt részben ellensúlyozó általános béremelés, a magasabb prémiumkifizetések és végkielégítések együttes hatását mutatja.
• Az egyéb működési költségek éves összehasonlításban 8,6%-kal, 18,4 milliárd forintra javultak 2020 negyedik negyedévében, leginkább a marketing, tanácsadói és karbantartási költségek tekintetében jelentkező megtakarításoknak köszönhetően.
• Az egyéb működési bevételek 2020 negyedik negyedévében éves összevetésben mérsékelten, 3,7 milliárd forintra emelkedtek, ami a magyarországi ingatlan értékesítésből származó magasabb bevételeket tükrözi. A teljes 2020-as évet tekintve az egyéb működési bevételek a 2019-es 7,6 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra csökkentek, mivel éves szinten a magyarországi ingatlan értékesítésből származó nyereség csökkent.

Az EBITDA éves összehasonlításban 8,6%-kal, 62,6 milliárd forintra emelkedett 2020 negyedik negyedévében, míg a 2020-as évet tekintve 2,4%-kal, 225,9 milliárd forintra, a magasabb bruttó fedezet és az alacsonyabb közvetett költségek következtében. Az EBITDA AL éves összehasonlításban 9,9%-kal, 56,6 milliárd forintra javult 2020 negyedik negyedévében, valamint a teljes évet tekintve 2,5%-kal, 202,6 milliárd forintra.

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 2,6%-kal, 36,7 milliárd forintra csökkentek 2020 negyedik negyedévében, ami tükrözi egyes eszközök hasznos élettartamának meghosszabbítását, valamint az egyes informatikai szoftverek hasznos élettartam rövidítésének hiányát a bázisidőszak tekintetében. Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves szinten 2,7%-kal, 141,1 milliárd forintra nőttek 2020-ban, amely a Magyarországon 2020 márciusában megszerzett frekvenciaengedélyek hatását tükrözi, míg Észak-Macedóniában a költségek növekedése leginkább a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok, valamint a szoftverek és licenszek magasabb amortizációs ráfordításainak eredménye.

Az adózott eredmény 22,9%-kal, 16,0 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, ami a magasabb EBITDA és az alacsonyabb amortizációs költségek együttes hatását tükrözi. A 2020-as évet tekintve a nyereség 4,1% százalékkal, 46,3 milliárd forintra nőtt, mivel az éves EBITDA javulás ellensúlyozta az értékcsökkenési és amortizációs költségek növekedését.

• A nettó pénzügyi eredmények éves összehasonlításban 3,1 milliárd forinttal 6,2 milliárd forintra romlottak 2020 negyedik negyedévében. Az éves összehasonlításban jelentős csökkenés mögött elsősorban a 2020 harmadik negyedévében tapasztalt hozamgörbe mozgások részleges visszafordulása állt, amely most nem-realizált veszteséghez vezetett. Továbbá, a devizaalapú lízingkötelezettségekkel és egyéb tételekkel kapcsolatos árfolyamnyereség hiánya, ami a 2019 negyedik negyedévében tapasztalt forint erősödés következtében lépett fel, szemben a jelen időszakot jellemző viszonylag stabilan alakuló forintárfolyammal, szintén hozzájárult az eredményromláshoz. Ezeket a hatásokat részben ellensúlyozta egy észak-macedóniai jogi eljárással kapcsolatos, egyszeri kamat céltartalék feloldása és a hitelportfólióhoz kapcsolódó kamatköltségeknek az alacsonyabb kamatszint miatti csökkenése.

A teljes 2020-as év tekintetében a nettó pénzügyi eredmény enyhén javult 23,8 milliárd forintos szintre a kedvezőbb átlagos hitelkamat szintek miatt, ami, még a magasabb átlagos adósságállomány ellenére is, a kamatköltségek csökkenését eredményezte. Az alacsonyabb kamatköltség és az egyszeri észak-macedóniai kamat céltartalék feloldás hatása ellensúlyozta a forint euróhoz képest mért jelentős, 2020-as gyengülésének negatív hatásait a nettó pénzügyi eredményekben.

• A nyereségadó 2020 negyedik negyedévében éves összevetésben nagyjából stabilan, 3,7 milliárd forintos szinten alakult. Bár az adózás előtti eredmény emelkedett, a helyi iparűzési adó – a vonatkozó adóalap csökkenése következtében – mérséklődött, és ez a nyereségadó csökkenését eredményezte.

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény éves összehasonlításban 1,0 milliárd forinttal, 1,2 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, mivel a magasabb EBITDA és a kedvezőbb pénzügyi eredmények együttesen az észak-macedóniai tevékenység nyereségének növekedéséhez vezettek.

A szabad cash-flow spektrum licensz nélkül 69,5 milliárd forintot ért el a 2020-as évben, ami 4,5 milliárd forintos emelkedést mutat az előző évhez képest. Bár a beruházások mértéke nőtt, a működő tőke kedvező alakulása, az emelkedő nyereségesség és az alacsonyabb pénzügyi tételekhez kapcsolódó kifizetések az éves szabad cash flow növekedéséhez vezetett. A szabad cash flow a spektrum licensz díjakkal együtt 15,3 milliárd forint volt 2020 teljes évben, mely tartalmazza a 2020 második negyedévében kifizetett 5G spektrum licensz díját.

Rékasi Tibor vezérigazgató így nyilatkozott: “Különösen büszke vagyok arra, hogy a COVID-19 járvány kihívásai mellett, a kollégák teljesítményének és hozzájárulásának köszönhetően, a 2020-ra kitűzött céljainkat is meghaladó eredményeket tudtunk elérni. A negyedik negyedévben erős eredményeket értünk el, a jelentős, 5 milliárd forinttal javuló EBITDA AL, így 56,6 milliárd forintra növekedett. A negyedik negyedévi jó teljesítmény hozzájárult a legfontosabb éves KPI-k, azaz a bevétel, EBITDA AL és szabad cash flow teljesítéséhez.

2020 a vállalat történetében az az év volt, amelynek során jelentős beruházásokat hajtottunk végre a vezetékes és mobilhálózataink fejlesztése terén. Az optikai hálózat bővítése tavaly felgyorsult, a fejlesztések mértéke összességében felülmúlta a korábbi évek szintjét. Előretekintve 2021-re, biztos vagyok benne, hogy a működési környezetünk változékonysága ellenére, továbbra is növekedési pályán maradunk.”