Vera Molnar tavaly hunyt el 99 éves korában, élete nagy részét Franciaországban töltötte, és az egész földkerekségen őt tartják a digitális művészet legnagyobb úttörőjének. Vera Molnar volt az első képzőművész, aki 1968-ban képgenerálásra használta a számítógépet. A novemberi árverésen Vera Molnar Horizontales / 6 című alkotása (a nyitóképen) tűnik fel – ritka kincs a gyűjtők számára egy ilyen nagyméretű, látványos alkotás, amely egyben a Horizontales sorozat része is. Kikiáltási ára 12 millió forint.

Ugyancsak Párizsban teljesedett ki Reigl Judit művészete. A festő 1950-ben, négy hónapnyi gyaloglás után, az életét kockáztatva érkezett meg a francia fővárosba. Itt 1959-ben megalkotta a Tömbírás-sorozat most aukcióra kerülő egyik értékes darabját, az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alkotását. A gyűjtők elsősorban Reigl ezen korszakából keresik a műveket, így nem meglepő, hogy a kép kikiáltása 30 millió forint, becsértéke 50-70 millió forint.

Kalapács alá kerül az ismert műgyűjtő, Hoffmann István páratlan gyűjteményének 72 darabja is. Hoffmann a nyolcvanas évektől kezdte gyűjteni az alkotásokat és kísérletet tett arra, hogy kollekciójában megmutassa az ezredfordulós kortárs magyar művészetének teljes lenyomatát. Az örökösök és a Virág Judit Galéria szakemberei közösen válogatták ki a kollekcióból azokat az 1985 és 2015 között született tételeket, amelyekre licitálni lehet a novemberi árverésen. A Hoffmann-gyűjteményből 2017-ben rendeztek nagyszabású kiállítást a Műcsarnokban.

„Nemcsak a legnagyobb kortárs aukciónkra készülünk, hanem egyben a legszínesebbre is. Az anyag felöleli a háború utáni kortárs művészet szinte valamennyi iskoláját és stílusirányzatát” – mondta el Virág Judit. „Az Iparterv generációt többek közt Bak Imre, Nádler István, Hencze Tamás, a Zuglói Kört Molnár Sándor, a Pécsi Műhelyt pedig Lantos Ferenc egy kimagasló alkotása képviseli. A francia emigrációban élő művészek csoportjába tartozik Fiedler Ferenc, akinek egy monumentális alkotása érkezik az aukcióra.”

A Virág Judit Galéria aukciója ezúttal új helyszínről, a Budapest Music Centerből jelentkezik november 19-én este. A tételekből nyíló ingyenes kiállítást november 4-18. között bárki megtekintheti a galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.).

Reigl Judit a magyar kortárs festészet nemzetközi szinten is hihetetlen népszerűségnek örvendő alakja. Az Art and Antique kiállításon és vásáron az érdeklődők a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jóvoltából a 2020-ban elhunyt művésznő 1955-ben készült Fekete Robbanás című alkotását (a nyitóképen) tekinthetik – és vásárolhatják meg -, amely művészettörténeti és műgyűjtői szempontból is kiemelkedően érdekes. A Robbanás éra darabjaira várólista van, a szerencsés magángyűjtők féltve őrzik ezeket az alkotásokat. Ez az egyik legfontosabb korszak az életműben, melynek párdarabjai a New York-i MET, MOMA, Guggenheim vagy éppen a párizsi Pompidou központ gyűjteményét gazdagítják.

Az eseményen az érdeklődők nemcsak festményeket láthatnak, hanem minőségi bútorokat, szobrokat, antik könyveket, ékszereket és szőnyegeket is. A kiállítás egyik legkülönlegesebb tétele a Nudelman Numismatica standján megtekinthető 12 személyes étkészlet, amely a Kossuth-család címerével van ellátva. Az eredeti, szarvasbőrrel bevont, négy fiókos fa dobozban őrzött 230 darabos ezüst étkészlet Kossuth Ferenc (1841-1914) egykori kereskedelemügyi miniszter tulajdonában lehetett. A hihetetlenül látványos műkincs értéke 16,5 millió forint. 

A Nemes Galéria többek között Batthyány Gyula életművének egyik legjelentősebb alkotását hozza el a vásárra. A Vihar a lóversenyen című festmény közel 100 évig lappangott, és egyike Batthyány legmodernebb, a kortárs művészethez ezer szállal kötődő műveinek. Az art deco jegyeket magán viselő alkotás korábban egy amerikai olajmágnás tulajdonában volt, aki személyesen a művésztől kaphatta a képet.

Az Initio Arts & Design Hantaï Simon egyik festményével érkezik a magyar műkincspiac éves seregszemléjére. Az 1971-es festmény a vásár egyik legdrágább alkotása a maga 260 ezer eurós, vagyis nagyjából 100 millió forintos árával. Hantaï Simon az egyik legdrágábban eladható művész az egész világon, eddigi rekordja 1,4 milliárd forint volt, amit egy külföldi aukción fizettek ki a művéért. Festményeivel többek között a párizsi Louis Vuitton alapítvány kiállításán találkozhattak legutóbb a műkedvelők, illetve nemrég a világhírű Gagosian galériában Rómában, Budapesten pedig a Műcsarnok Reigl Judit kiállításán, valamint a HAB csoportos kiállításán.

A Nudelman Numismatica standján napjaink ünnepelt képzőművészeti sztárja, Keserü Ilona két szőttese is kiemelt figyelemre tarthat számot. A művész a korábban, 1979-ben készült, Megyünk Szentendrére című alkotását álmodta újra: a kép hátterét leszövette, majd színes textilákból erre helyezte el a kép ismert motívumait. 

Negyven galéria több ezer értékes és nívós alkotása várja a laikusokat és műgyűjtőket egyaránt 2024. február 29. és március 3. között a Bálnában.

Reigl Judit élete nagy részét Franciaországban töltötte. Az alig három éve elhunyt magyar származású művészt a nemzetközi szürrealizmus és akciófestészet élvonalába sorolják. Reigl munkái megtalálhatók a világ legfontosabb kortárs köz- és magángyűjteményeiben. Ezekben a pillanatokban is zajlik Reigl Judit centenáriumi kiállítása a Műcsarnokban, és a világ számos pontján ünneplik a magyar művésznő születésének 100. évfordulóját.  Ritka pillanat, ha eladóvá válik egy Reigl-mű, ezért a különlegesen erős, múzeumi szintű olaj alkotás felbukkanása nemzetközi érdeklődést váltott ki a gyűjtők körében.

Keserü Ilona napjaink képzőművészeti szupersztárja. Utókép 5. (Háromszoros nap) című alkotása a keleti és ősi kultúrákban, vallásokban megjelenő napértelmezésekre is reflektál. Kikiáltási ára 12 millió forint.

Fajó János 1973-ból származó Piskóták III. című műve 7,5 millió forinttól várja a liciteket, a festmény becsült értéke 13-17 millió forint. Fajó jellegzetes piskóta motívumai 1971-től jelennek meg az életműben. A most aukcióra kerülő kép vörös, kék, sárga és rózsaszín piskótákat ábrázol, és tematikus sorozatának egyik kiemelkedő darabja.

Rozsda Endre Cache-cache című, 1976-ban festett alkotása 10 millió forintos kikiáltási árral jelentkezik az aukción.  Rozsda egy álomszerű, „idő nélküli térbe” invitálja a nézőt, a sűrű színkavalkádban kibontakozik egy arc nélküli alak sziluettje.

Az aukció tételei között megtalálhatóak többek között még Bak Imre, Nádler István és El Kazovszkij remekművei is.

Magyar festőzsenik kiemelkedő alkotásait árverezte el hagyományos őszi aukcióján a Virág Judit Galéria. Ezúttal két olyan géniusz műve is kalapács alá került, akik mindketten külföldön töltötték életük nagy részét és nemzetközi szinten is rendkívül keresettek. Paál László rövid élete mindössze 33 évet ölelt fel, azonban a fiatalon elhunyt művész nevét így is a legnagyobb 19. századi magyar festők között emlegetik. A Naplemente című, múzeumi kvalitású olajfestménye Paál egyik csúcsműve, az alkotásért 80 millió forintot adtak az árverésen.

Moholy-Nagy László neve legalább olyan ismerősen cseng Párizsban, mint Budapesten. A nemzetközi hírű avantgárd festő egyik utolsó művét kínálták eladásra a Budapesti Kongresszusi Központban tartott aukción. A Kompozíció három körrel című műért 22 millió forintot adott valaki az este folyamán.

Az aukción Mednyánszky László Trén a hegyek között című festménye 12 millió forintról indulva 26 millió forintig menetelt. A Téli alkony (Hegyi tó) című tájkép is remekül szerepelt, a kalapács 17 millió forintnál ütötte le.

Hatalmas licitháború bontakozott ki Scheiber Hugó Hölgy cigarettával című művéért is: az alkotás 2,4 millió forintos kikiáltási árról indulva 7 millió forintnál állt meg. Scheiber Hugó több alkotása is bőven kikiáltási ár felett kelt el, így például életművének egyik kiemelkedően fontos darabja, az 1926 körül alkotott avantgárd remekmű, a Stadion – 24 millió forintról meg sem állt 50 millió forintig. A kép legutóbb 1986-ban bukkant fel aukción, akkor Sotheby’s kínálta eladásra New Yorkban.

A Virág Judit Galéria 73. Őszi aukcióján kalapács alá került továbbá többek között Czóbel Béla, Gulácsy Lajos, Kádár Béla, Munkácsy Mihály, Reigl Judit és Vaszary János egy-egy alkotása is.

Bak Imre Graffiti című alkotása (a nyitóképen) nemcsak mérete, színe és jelentősége miatt fontos mű, hanem azért is, mert a 2022 végén elhunyt mesternek ez az utolsó formázott vászna. A festményt eddig nagyon kevesen láthatták.

A vásár másik fénypontja a nemrég, 101 éves korában elhunyt Françoise Gilot műveiből álló válogatás. A művész elismertségét jelzi, hogy festményei ma már több mint 1 millió dollárt érnek. Emellett nemzetközi bestseller könyvek – például Életem Picassóval – szerzője volt. Alkotásai a New York-i Met és a MoMA, valamint a párizsi Centre Pompidou gyűjteményében találhatók.

Bemutatják Reigl Judit Tömbírás című, 1957-ben alkotott festményét is, ami utoljára 2014-ben, a Ludwig Múzeumban életmű kiállításán szerepelt. A blue chip kategóriájú festmény megvásárlására is lehetőség nyílik az eseményen, ami egészen különleges lehetőség, hiszen a Reigl-művek megszerzéséhez hosszú várólistára kell feliratkozni. A művésznő 100. születésnapjának évfordulóját világszerte ünneplik a múzeumok, New Yorkba, Shanghaiban, Berlinben és Budapesten is önálló kiállítások nyíltak a tiszteletére.

A világ leghíresebb magyar absztrakt festője, Hantaï Simon nagyméretű alkotása mellett kiállítják Konok Tamás egyik kései festményét, valamint Nádler István egyik legújabb művét is. A számítógépes művészet úttörőjétől, Vera Molnartól egy korai remekművet láthatnak az érdeklődők.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a mértékadónak számító, tavaszi Art and Antique mellett egy ízig-vérig kortárs seregszemlét is meghonosíthatunk Magyarországon” – mondta el Tausz Ádám főszervező. „Ilyen szigorú szakmai feltételek mellett idehaza művészeti vásárt nem szerveztek még: a gyűjtők-látogatók kizárólag olyan galériákkal és alkotásokkal találkozhatnak, amelyek saját művészeket képviselnek és rendszeresen tartanak kortárs időszaki kiállításokat. Ünnepeljük a Bálnában azt a tényt, hogy a hazai kortárs alkotók és a magyar galériák ma már vitathatatlanul a nemzetközi élmezőnybe tartoznak” – tette hozzá Tausz Ádám.

A Budapest Contemporary Kortárs Képzőművészeti Vásár kiegészül egy jótékonysági online aukcióval is, amelynek tárgyait a kiállító galériák ajánlják fel. Az Axioart felületén lehet majd licitálni az árverésen, a befolyt összeget az autizmussal élők támogatását célul kitűző Autistic Art Alapítvány számára ajánlják fel a szervezők.

„Az autizmus, az art és a jótékonyság – az Autistic Art-nál egy egyenlő oldalú háromszög, amely kifejez mindent, amiért dolgozunk. Lakóotthonainkban a gyakran a beszédre is képtelen fiatalok a művészet erejével kapcsolódhatnak a többi emberhez, színes, természetes, egyedi rajzaik, motívumaik több magyar kortárs képzőművészt is megihlettek már. Bízunk benne, hogy a Budapest Contemporary kezdeményezésének is hála, minél több embernek válik társadalmi ügyévé az Autistic Art” – mondta el Kovács Henrietta, az Alapítvány ügyvezetője.

A rövid ideig tartó időszak először adott alkalmat a fiatal művészek számára a nyugat-európai mellett a reneszánsz és a bizánci művészet tanulmányozására, amely mélyen megérintette őket és megtermékenyítette gondolkodásukat. Ha szegényesen és sok nélkülözés árán is, de boldogan tapasztalták meg azt a szabadságot, amely Reigl Judit számára, művészete mellett, mindig is a legfontosabb maradt. A „Négy Apostol” történetével egyetlenegy magyar művészettörténeti könyv sem foglalkozott, hiszen az Aczéli három T-s kultúrpolitikában míg Poldi  – ő volt az egyetlen, aki itthon maradt – a tűrt kategóriát kapta, addig három társa a tiltott kategóriába tartozott. Bíró és Reigl Franciaországba emigrált, Zugor 1956 után az Egyesült Államokban találta meg azt a szabadságot, amely a művészetük kiteljesedését biztosította.

Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. 1950-ben hagyta el Magyarországot és Párizst választotta második otthonául. A szélesebb körű siker nyolcvan éves kora után köszöntött be, miután megismerkedett Makláry Kálmánnal. A galériás 2004 óta képviseli hazai és nemzetközi szinten egyaránt, műveit rendszeresen állítja ki a Falk Miksa utcai galériában és Európa meghatározó
művészeti vásárain. Három nyelven több katalógust és albumot kiadott Reigl munkásságáról, többek között egy 680 oldalas dupla kötetes életműkatalógust is, amelyben olyan nemzetközi szaktekintélyek írták a tanulmányokat, mint Germain Viatte, Berecz Ágnes, Marcelin Pleynet. Magyarországon eddig három múzeumi életműkiállításon láthatták a páratlan életművet.

Mára Reigl Judit a világon a legjobban prezentált magyar származású absztrakt női alkotó, életműve a háború utáni absztrakt festészet mainstreamjének része. Alkotásai, több mint harminc múzeum gyűjteményeit gazdagítják világszerte. A New York-i MoMa, a Metropolitan, a párizsi Centre Georges Pompidou, vagy a londoni Tate Modern – csak néhányat említve. A New York-i Guggenheim Múzeumba és a budapesti Nemzeti Galériába Makláry Kálmán közreműködésével került Reigl Judit egy-egy alkotása.

A kiállítás május 26-ig hétköznapokon 10:00 és 18:00 óra között ingyenesen látogatható.

A Műcsarnok legnagyobb termeiben megrendezendő Reigl 100 című kiállításon a művész legfőbb korszakait reprezentáló, több mint 60 festményt láthat majd a közönség, köztük igazi különlegességeket: eddig lappangó műveket és számos jelentős külföldi gyűjteményből kölcsönzött alkotást is – emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy az október 3-án nyíló kiállítás részeként a főműveket és több, itthon soha nem látott festményt 1700 négyzetméteren mutatják be a közönségnek.

Mint írják, a kiállításon látható művek között igazi kuriózumként helyet kapnak a svájci gyűjtő és mecénás, Jean Claude Gandur gyűjteményéből a Második Párizsi Iskolát képviselő festmények. Ugyancsak különlegességnek számítanak Reigl Judit római ösztöndíjas évei alatt festett figurális alkotásai is, amelyek bemutatása művészettörténeti hiátust pótol.

Reigl Judit kalandos életútjával és művészi elképzeléseihez ragaszkodó karakterével önmagában is figyelemreméltó, megkerülhetetlen életműve azonban napjainkra a világ legelismertebb kortárs festői közé emelte – fogalmaznak a közleményben.

Az 1923. május 1-jén Kapuváron született művész 1950-ben Párizsba emigrált, ahol szürrealista munkáival sikert sikerre halmozott. Majd új utakat kereső, korát megelőző alkotásaival az absztrakt művészetek felé orientálódott. Alkotásait a Műcsarnok impozáns termeiben 2005-ben megrendezett első hazai életmű-kiállítása után kezdték el újra értékelni, ezután üstökösként ívelt fel pályája. Ma a világ leginnovatívabb festői közé sorolják.

Művei a nagyvilág legjelentősebb magán- és közgyűjteményeinek időszaki tárlatain ugyanúgy szerepelnek, mint állandó kiállításaikon, többek között a New York-i Metropolitan Múzeumban (MET), a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Guggenheim Múzeumban, valamint a párizsi Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben. Reigl Judit még 90 éves korában is alkotott, 2020-ban hunyt el.

Fotó: Reigl Judit: Ecritureen Masse (1959) (Forrás: Kalman Maklary Fine Arts)

Ikonikus 1958-as Dominancia-Központ című festménye mellett egy 1956-os Villám című, közel két méteres alkotás is szerepel, melyet a párizsi Centre Pompidou adott kölcsön erre az utazó tárlatra. Az amerikai absztrakt expresszionizmus nagyágyúi Joan Mitchell, Lee Krasner, Helen Frankenthaler, Mark Rothko, Jackson Pollock, Bart Newman festményei mellett az európai informel alkotók, mint Georges Mathieu, K.O. Götz, Pierre Soulages és nem mellesleg a szintén magyar származású Hantai Simon munkáit is megtekinthetik a látogatók.

Ez év októberétől a bécsi Albertina Modernben, majd az oslói Munch Múzeumban is látható lesz ez a közel 100 absztrakt alkotást bemutató tárlat.

„Ritkán, nagyon ritkán, de előfordul, hogy a test pontos, tökéletes eszközzé változik. A tudatalatti és a tudatos összeolvad, és egyszerű tanúként van jelen. Tanú, aki meglepve, sőt csodálattal figyeli az Egyetemes, az Időn kívüli – az Időtlen mint Én – betörését az Itt és Mostba.” (Reigl Judit)

Reigl Judit szélesebb körű sikere 80 éves kora után köszöntött be, miután megismerkedett Makláry Kálmánnal. A galériás közreműködésével itthon három múzeumi kiállításon voltak láthatók a Kossuth-díjas festő fantasztikus alkotásai. 2005-ben a Műcsarnok adott otthont az első retrospektív tárlatnak, majd ezt követte 2010-ben a debreceni Modem és 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum. A művészt Makláry 2004 óta képviseli hazai és nemzetközi szinten egyaránt, műveit rendszeresen állítja ki Európa számos neves művészeti vásárán. Ennek a kitartó munkának köszönhetően a nemzetközi szakma, nyugat-európai és amerikai szakemberek, művészettörténészek és gyűjtők elkezdték újra felfedezni életművét, számos elismert külföldi kiállítóhely adott helyet az alkotásait bemutató tárlatoknak.

Reigl művei hidat képeznek a két kontinens hasonló indíttatású iskolái között. A kiállításra való bekerülés is azt bizonyítja, hogy Reigl művészete a háború utáni absztrakt festészet “main stream-jének meghatározó része.

A június 4-től szeptember 25-ig látogatható tárlat kurátora Daniel Zamani.

Reigl és Hantai a II. világháború idején járt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol szoros barátság alakult ki közöttük. Számos alkalommal együtt állítottak ki és vettek részt különböző alkotói táborokban is. Az iskola után, Szőnyi ajánlásával és az akkori Római Magyar Akadémiát vezető Kardos Tibor meghívására ösztöndíjat kaptak, és 1947-48-ban együtt mutatkoztak be több római kiállításon. Hantai a vasfüggöny leereszkedése után nem tért haza Rómából, Párizsba költözött. Judit még visszajött, de 1950-ben ő is Párizsba szökött, hogy szabadon alkothasson. Hantai André Bretont megismerve csatlakozott a szürrealisták csoportjához, 1953-ban pedig már a szürrealisták galériájában, az L’Etoile Scellée-ben állított ki, ahová Reigl Juditot is beajánlotta. Reigl kiállított műveinek többsége azonban már itt is az absztrakció stíluselemeit viselte magán, nem akart csatlakozni a csoporthoz, az ő útja a szürrealizmuson túllépve, már az absztrakció felé vezetett. Hantai is követte hamarosan. Az 50-es évek elején már Párizsban is ismerik az Amerikából induló absztrakt expresszionizmust, amit Franciaországban tasizmusként emlegetnek. Ezt a vonalat képviseli Pierre Soulages, Serge Poliakoff, Jean Dubuffet, Georges Matthieu.) Reigl és Hantai ekkor még egy úton járt, a francia művészcsoport tagjaiként szerepeltek több neves nemzetközi kiállításon.

Magyarországon eközben a tiltott művészek közé sorolta őket a „szakma”, nem vettek róluk tudomást, műveiket itthon néhány csoportos kiállításon kívül az ezredfordulóig nem is nagyon lehetett látni. Mára azonban már mindkét művész életműve elfoglalta méltó helyét a hazai és nemzetközi művészettörténetben és műkereskedelemben: a 2008-ban elhunyt Hantai életművét az egyik legbefolyásosabb nemzetközi galéria, a Gagosian képviseli. Reigl Judit  rendszeresen szerepel a legtekintélyesebb galériák, múzeumok kiállításain, a világ vezető aukciós házak presztízs árverésein.

A Kálmán Makláry Fine Arts 2005 óta állítja ki a két művészt Budapesten és a világ nagy művészeti központjaiban,  legátfogóbb monográfiájukat is a galéria publikálta. A mostani, Falk Miksa utcai bemutató korai korszakukat, lelki és művészi rokonságukat állítja párhuzamba.