Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta és online platformján közzétette a Régi Nyomtatványok Tárában őrzött röplapgyűjteményét, így a metszetek és a régi ex librisek mellett a híráramlás kora újkori dokumentumai is böngészhetővé váltak. Ezek a rövid, sokszor illusztrált nyomtatványok a korszak legaktuálisabb híreit és eseményeit közvetítették a nagyközönség számára, azaz pillanatképek a múltból. Ennek megfelelően a röplapoké igen értékes és nagyon ritka kiadványcsoport, hiszen – a múló pillanat olvasmányai lévén – aktualitásukat vesztve eltűntek, elenyésztek, mindössze néhány elszórt példányukat mentette meg a gyűjtőszenvedély az utókornak. A Régi Nyomtatványok Tára egyedülálló, mintegy 1400 darabos magyar vonatkozású gyűjteményt őriz, amely mostantól online is böngészhető.

A gyűjtemény kialakítása 1946-ban kezdődött meg, s máig tart. A Régi Ritkán a teljesség kedvéért a „Röpl.” jelzettel ellátott röplapok, újságlapok, röpiratok mellett a magyar vonatkozású röplapok közé sorolható egyéb dokumentumaikat (ősnyomtatványokat, a Régi Magyar Könyvtár gyűjteményébe tartozó darabokat, valamint az Apponyi-metszetgyűjtemény illusztrált röplapjait) is közreadják, ebben is követve Hubay Ilonát, a gyűjtemény első nyomtatott katalógusának összeállítóját.

A XV. század egyik legolvasottabb német nyelvű röplapja az erdélyi szászok földjére 1456-ban betört Drakula havasalföldi vajda, a „Karóba húzó” Vlad (Vlad Tepes) sorozatos rémtetteit egy, a helyszínről elmenekült szemtanú elbeszélése nyomán adja hírül. Ennek egyik legkorábbi kiadása 1485 körül jelent meg, és a szemtanú kéziratos feljegyzésben is fennmaradt elbeszélését azzal a valóságtól eltérő befejezéssel toldja meg, hogy Drakula a magyar király évekig tartó budai fogságában keresztény hitre tért, s trónjára visszatérve még évekig emberséggel uralkodott. Az ősnyomtatványnak számító kiadvány több szempontból is különleges, hiszen egyrészt tartalmaz egy a vajdát ábrázoló fametszetet, másrészt mindössze egyetlen példány létezik belőle a világon, amely Széchényi Ferenc gyűjteményéből került a könyvtárba.

A mohácsi ütközet után nem sokkal újságlapok tudósítottak a törökök sikeréről, Szigetvár 1566-os ostromával már egyidejűleg jelentek meg képes tudósítások a hadi eseményekről. Zrínyi Miklós volt például az első hős hadvezér, akiről portrét közöltek a birodalomban, sőt a szigetvári védőkért imát rendelt el még a canterburyi érsek is. Ebben a hírfolyamban gyakran találkozhatunk Bethlen Gábor nevével, ugyanígy számtalan röpirat hirdette a korabeli Európában a magyarországi török háborúk szükségességét, nemzetközileg is támogatva Zrínyi Miklós horvát bán és köre háborús terveit. A kiadványok számát jól mutatja, hogy Raimondo Montecuccoli szerint Zrínyi fizetett röplapírókat alkalmazott, azért keletkezett akkora nemzetközi híre. Thököly Imre szintén sokszor szerepelt a legpopulárisabb korabeli nyomtatványokban, de ezek a híradások eltörpülnek a Buda visszavételéről tudósító 1600 ismert metszetes röplap mellett. A röplap II. Rákóczi Ferenc korában vált a publicisztika igazán hatásos eszközévé. A nagyszombati, debreceni, lőcsei, kolozsvári nyomdák szünet nélkül ontották a fejedelem által megrendelt röplapokat.

Az új képnézegető funkcióval a felhasználók nemcsak nagyíthatják és elforgathatják a dokumentumokat, hanem egymás mellé is helyezhetik őket, ami különösen hasznos a történészek, nyomdászattörténészek, irodalmárok, kultúrtörténészek, grafikai szakértők, kutatók számára.

Az online gyűjtemény célja az is, hogy a szakemberek mellett a szélesebb közönség is megismerhesse, élvezhesse a régi ritkaságokat. Az érdeklődők felfedezhetik, milyen hírek foglalkoztatták az embereket évszázadokkal ezelőtt, miközben megcsodálhatják a korabeli nyomdatechnikával készített illusztrációkat.