A szalonok hőse

Augusztini Krisztián szeretné megreformálni a szépségipart, többek között a fodrász-időpont foglalást. Ezért hozta létre a Salonhero nevű alkalmazást, ahová már több mint 3 ezer felhasználó regisztrált és ahol 300 szépségipari szolgáltató van jelen. Az alkalmazás megkönnyíti az időpontfoglalás mechanizmusát és könnyen található vele szabad fodrász, műkörmös vagy akár masszőr is. A fejlődéshez Krisztián 40 millió forintot kért a Cápáktól, Moldován András szerint viszont pont az egyediség nincs benne a vállalkozásban. Tomán Szabina tapasztalatai szerint a legtöbb szolgáltatónál már saját felületen, online foglalhatóak tetszőleges időpontok, így ez szükségtelen. A Cápák sorban kiszálltak.

Több cég, több visszautasítás

Both Tímea felvidéki kozmetikus rengeteg termékkel találkozott karrierje során, de egyik sem tudta fenntartani azt a minőségi, egyúttal természetes szintet, amit szerinte a vendégei megérdemelnek. Ezért hozta létre a Herbsgarden Beauty kozmetikumfejlesztő- és gyártó vállalkozást, majd egy befektetővel közösen a termékeket forgalmazó céget is. Készítményei teljes értékű növényi olajokat és tudatosan összeállított prémiumkategóriás illóolajokat, kivonatokat tartalmaznak, amelyeknek tudományosan igazolt hatásuk van az anti-aging szegmensben. Azonban a 15 millió forintos befektetést csak a forgalmazó cégre kérte, a gyártó cégre nem. A Cápákat ez kissé felháborította, Balogh Petya szerint ez „nem fair”, mert ők egy kvázi üres cégbe szállnának be, ezért a Cápák ezúttal is sorban kiszálltak.

Oktatási reform – az egyik Cápa felvásárolná az egész céget

A Redmenta – eddig – ingyenes online feladatlapokat készítő rendszer, amely megkönnyíti a tanárok és diákok munkáját. Eddig összesen 20 millió feladatlapot töltöttek ki, közel egy tucat országból. A fiatal vállalkozók egy új, előfizetős szisztémát dolgoztak ki, amellyel nemzetközi vizekre eveznének a termékkel. Ehhez kértek a Cápáktól 150 ezer eurót, 4%-ért cserébe, amit Lakatos István ironikusan meg is jegyzett: „nagyvonalúak vagytok”. Azonban a pitch folyamán annyira meggyőzték a befektetőket, hogy 5-5%-ért, azaz összesen 10%-ért Balogh Petya és Moldován András is kínált 75-75 ezer eurót, de Lakatos István még ennél is nagyvonalúbb volt! A nagyhal nem „exitre” játszik, ő a növekedésben hisz és a meghatározó jelenlétben, ezért ajánlatot tett a cég teljes, 100%-os felvásárlásra. Ilyen ajánlat az üzleti showműsor hazai történetében még nem hangzott el! A vállalkozók – egyeztetve korábbi befektetőikkel – elutasították a felvásárlást és 3-3%-os, azaz 6%-os ellenajánlatot adtak Balogh Petyának és Moldován Andrásnak. A tárgyalás végén a Cápák összesen 4,5%-ban megállapodtak volna, de Visy Zoltán és Mérő Bálint a végső ajánlatot végül elutasították, így nem jött létre befektetés az oktatás reformja kapcsán.

Hitellel hűtik a kedélyeket

Nagy ipari csarnokok környezetbarát hűtési rendszereit dolgozta ki a Tetőhűtés csapata, akik a legnagyobb hűtési energiafelhasználók költségeit tudják 60-80%-kal csökkenteni. A saját szabadalmuk négyszer hatásosabb a piacon lévő versenytársakénál és ötödével olcsóbb a kivitelezése is. Felcsillant a Cápák szeme, amikor kiderült, hogy a vállalkozók sós vízzel is kísérleteznek, az ugyanis a cápák természetes közege. Azonban egy jövőbeli cégbe nem kívántak befektetni, ráadásul a Cápák egyöntetű véleménye szerint először a hazai piacon kell érvényesülni, utána tekintsenek külföldre. Weeber István a szabadalom tulajdonosa és Juhász Péter Tibor 80 millió forintért érkeztek, Balogh Levente felajánlotta nekik, hogy az egyik csarnokának vezetőivel összehoz egy találkozót, ahol – ha sikerrel járnak – telepíthetik a rendszerüket. Lakatos István felajánlotta, ha egyelőre elfelejtik a külföldi terjeszkedést és itthon, a hazai csarnokok 10%-át le tudják hűteni, üzletelhetnek. 3 éves, 80 milliós hitelben állapodtak meg, amiért István 10%-ban részesül a cégből. A vállalkozók örömmel fogadták el a hiteles ajánlatot.

A 12. adást követően a Cápák között partnerei az alábbi különdíjakat ajánlották fel: a K&H az innovációért és fenntarthatóságért különdíj-jelöltje, a Telekom Digitálisan Tettrekész díjasa, a Samsung különdíj-jelöltje a Redmenta, valamint a KIA fenntartható mobilitás különdíj-jelöltje a Tetőhűtés.

A diákok interjút készíthetnek Newtonnal és megírhatják Kolumbusz Kristóf önéletrajzát ezzel az új tanulási módszerrel

„Mennyit kérnétek a 100 százalékért?” – Lakatos István felvásárolná a Cápák között vállalkozóinak cégét

Online időpontfoglaló rendszerrel reformálná meg a szépségipart a Salonhero vállalkozója

„Nem lehet, hogy túl sokat beszélsz?” – a Cápák között vállalkozója kommunikációs szakembernek kiváló lenne a befektetők szerint

A Cremediq sikersztorija: tökéletes fúzió jött létre Balogh Levente és Pallagi Edina között

Ránctalanító krémmel fiatalítaná meg a Cápákat a vállalkozó, akihez beszélnek a növények

„Lehet otthon kutyulni egy piskótatésztát, de egy kozmetikumot nem” – a vállalkozó kikérte magának Balogh Petya kritikáját

„Nem volt még ilyen a világtörténelemben” – fenntartható és gazdaságilag gyorsan megtérülő energetikai megoldás a Cápák közöttben

„Gazdaggá teszlek benneteket” – Lakatos István beszállt a Tetőhűtésbe

Az erős nemzetközi mezőnyben összesen kilenc hazai cég képviseltette magát, így a CraftUnique, mely egy saját fejlesztésű 3D nyomtatókat forgalmazó társaság, a Tell Me Tales történetgenerátor, történetmesélő applikációt fejlesztő startup, a magyar fejlesztésű digitális feladatlapkészítő és -kiértékelő alkalmazás, a Redmenta, a “stresszmentes tanulást” elősegítő Hashtag.school. A kiállításon bemutatkozott továbbá a PractiKid & PractiWork képességmérő-értékelő rendszer, a Polgár Judit által kifejlesztett, a gondolkodást fejlesztő, a sakk oktatási alkalmazását megvalósító Sakkpalota, a digitális oktatást és tanulást segítő Mozaweb, illetve a gyermekek irodalmi nevelését és nyelvtanulását támogató BookR Kids, valamint a tárgyalkotásra építő innovatív tananyagokat fejlesztő hazai cég, a Maker’s Red Box, mely a történetmesélés erejével motiválja a gyerekeket arra, hogy valós életből vett problémákat oldjanak meg. Ez utóbbi céget az oktatás Oscar-díjának számító Bett Awards idei versenyén az “Iskolai eszközök a tanításhoz és tanuláshoz” kategóriában indulók közt sorolták a legjobbak közé.

Az oktatástechnológiai szektor a becslések szerint 2025-re évi 400 milliárd dolláros piaccá növi ki magát. Magyarországon is sok az eredményes vállalkozás, 10 milliárd forint feletti éves bevétellel, aminek a harmada exportból jön. “A magyar cégeknek innovációban nincs szégyenkezni valójuk, amiben mindannyiunknak fejlődni kell, az a nemzetközi piacon való hatékony értékesítés” – mondta Major Gábor, a Maker’s Red Box ügyvezetője, akiknek tananyagaival már a világ több országában tanítanak Finnországtól Dél-Afrikáig, és szerepük van abban is, hogy már több mint 100 magyar iskolában van digitális közösségi alkotóműhely.

Jól vizsgázott az online oktatás

A karanténoktatás villámszerű bevezetése megmutatta, hol tartunk jelenleg az oktatás digitalizációja felé vezető úton. Óriási váltás volt a tanárok, a szülők és leginkább a diákok életében, hogy egyik hétről a másikra a képernyőkre költözött az egész iskola. A Telenor a közelmúltban a távmunkát és a távoktatást kutatta az Ipsos segítségével egy 550 fős, nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív mintán*. A válaszadókat arra kérték, hogy a háztartásban élő tanulók tapasztalatai, vagy amennyiben ők is diákok, a saját véleményük alapján mondják el, hogyan élték meg az otthonról tanulás első 4 hetét. A diákok kicsit több mint fele átlagosan 2-6 órát tölt naponta online tanulással és az érintett szülők, tanulók 58%-a összességében elégedett, a gyerekek szeretik a digitális oktatást. Mindössze 13%-uk nincs megelégedve a tanítással ebben a formában.

Az elégedettséghez bizonyára nagyban hozzájárult a tanítást segítő technikai megoldások széles tárháza is, amelyeknek az elsajátításában a HiperSuli program is segítséget nyújt. A tanulók 70%-a úgy vélte, gyorsan sikerült alkalmazkodnia a digitális oktatáshoz. Hasonló arányban, 67% mondta, hogy az első 4 hét után már teljesen olajozottan ment a tanulás az új formában.

A fővárosi válaszadók 70%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a kezdeti nehézségek után ma már gördülékenyen megy a távoktatás. Vidéki településeken ez árnyaltabb képet mutat. Átlagosan 10%-kal többen értettek kifejezetten egyet a fenti állítással, viszont a fővárosi válaszadókkal ellentétben itt megjelentek olyan válaszadók is, akik szerint egyáltalán nem megy gördülékenyen az új oktatási módszer.

A tantárgyaknál már jobban látszott, hogy bizonyos területeken könnyebb távolról átadni a tudást; az érintett válaszadók 55%-a vélte úgy, hogy egyes órák esetében nehezebb volt az adaptálódás. Ebben szerepet játszhat, hogy más mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésre a különböző tantárgyakhoz. A HiperSuli program oktatást segítő applikáció-javaslatok listájában is többségben szerepelnek a matematikára és idegennyelvre specializálódó alkalmazások és weboldalak. A többi tantárgyhoz nem olyan egyszerű előre elkészített online tananyagot találni, így sok pedagógus az általános oktatási alkalmazások közül kénytelen választani, amiket aztán maguknak kell feladatokkal, információkkal feltölteni. Ez jóval több előkészületet igényel.

A felhőbe költözött az osztályterem, a diákok dúskálnak a platformokban

A válaszok alapján a legtöbb iskolának sikerült 3 vagy kevesebb platformmal megoldania a tanítást, viszont akadnak olyanok is (6%), akiknek legalább 6 felületet kell használniuk. A programok tekintetében változatos a kép, a legnépszerűbb az eKRÉTA, ezt követik az általános kommunikációs csatornák, mint a Facebook, az Email és a Zoom, illetve a Microsoft Teams egy kicsit lemaradva. Az előzőekhez képest a Google Classroom és a Redmenta oktatási platformok már kevésbe elterjedtek, tíz válaszadó diákból átlagban ketten használják ezeket.

A távoktatási eszközök használatával a hagyományos tanulás mellett a szülők 62%-a szerint a diákok hasznos digitális képességeket is szereznek, bár a digitális bennszülött tanulóknak már csak a 44%-a gondolja így. A szülők több mint fele viszont úgy érzi, hogy a saját digitális tudásuk is fejlődött azáltal, hogy segítenek a gyerekük tanulásában.

Több a szabadidő, de egyedül mégse ugyanolyan a suli

Az otthonról tanulás legnagyobb előnyeként az utazás megspórolását és a rugalmas időbeosztást említették. Az érintett válaszadók szerint az oktatás is jobb lett bizonyos szemszögből: 26% találta kreatívabbnak, 29% szerint több információhoz tud így jutni, és 24% pedig személyre szabottabbnak érzi az oktatást.

Feltételezhetően a digitális eszközök elérhetőségének köszönhetően a megkérdezettek nehézségként nem a távoktatást mint megoldást említették a leggyakrabban, hanem inkább a fizikai szeparáció okozta mentális kihívásokat. A legtöbben a személyes kontaktust hiányolták, de az érintett szülők vagy diákok közel felének okoz problémát, hogy az iskolai teendőkkel lekösse a figyelmét. A számonkérés az a pont a digitális megoldások terén, ami a leginkább problémás, de ötből két válaszadó szerint a tanárok digitális előismeretei sem megfelelőek. A technikai akadályok is sok diák tanulását hátráltathatják: felüket az internet minősége, negyedüket pedig annak hiánya. A megkérdezettek 38%-a szerint nem mindenkinek van hozzáférése a megfelelő eszközökhöz.

“Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége pozitívan áll a rendkívüli helyzet okozta változásokhoz és igyekeznek a dolgok jó oldalát meglátni. Az iskolásoknak nagy mentális kihívást jelent, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal és nem bandázhatnak a szünetekben. Az elmúlt hetekben teljesen megváltozott a környezetük, és idő kellett, hogy ehhez hozzászokjanak. Ez a figyelem lekötésénél is látszik: hirtelen ők is home office-ba kerültek, ahol még a felnőtteknek is könnyen elkóborol a figyelme” – monda el Koren Balázs, matematikatanár és a HiperSuli szakmai vezetője.

*A kutatás 550 fő megkérdezésével zajlott 2020. április 9-14. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében. (Ipsos Instant Research)