Ma azonban a Magyarországon forgalomba kerülő 1 milliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58%-a, vagyis közel 8.900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi – derül ki a Returcom Nonprofit Kft. legújabb tanulmányából.

Az értékes, végtelenszer újrahasznosítható alumínium ezzel örökre eltűnik a nyersanyagok körforgásából. Még mindig nem használjuk ki ugyanis az alumínium körforgásában rejlő előnyöket

Mi, magyarok nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15.200 tonna alumíniumot használnak italféleségek, jellemzően üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Sajnálatos módon ennek a mennyiségnek azonban csak a 41%-a (kb. 6.315 tonna, 410 millió db) kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, miközben 50%-a (7.585 tonna, 500 millió db) a hulladéklerakók mélyén végzi, további 9%-át (1.300 tonna, 80 millió db) pedig a hulladékégetőben égetjük el, annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is – jegyzik meg, hozzátéve, az alumínium végtelenszer újrahasznosítható (lenne) …

A hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95%-os energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból elektrolízissel – gyártott fémhez képest. Mi több, a folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető és 60 nap alatt például újra aludoboz készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75%-a még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.

A Returcom Nonprofit Kft. tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab (8.900 tonna) alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95%-os energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy 30.000 lakosú város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak. A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne. Ebből a mennyiségből például 650.000 bicikli lenne gyártható.

Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata – idézi Duma Lászlót, a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.

Hiába azonban az elérhető infrastruktúra, igazán jelentős alumínium mennyiséget akkor tudnánk újrahasznosítani, ha a lakosság folyamatos edukációjával elérnénk, hogy a fém a kommunális hulladékból a szelektív gyűjtési csatornák egyikébe kerüljön – tette hozzá a cégvezető.

Megemlíti a közlemény: az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65%-át kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk. Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50%, 2030-ra pedig 60% lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.

A váci Ipress Center neve a médiaszakma előtt nem ismeretlen: az ő nyomdaipari központjukban készülnek számos kiadó – pl. a Centrál Médiacsoport, a HVG, a Heti Válasz, a Marquard Media, a Mediacity vagy a Ringier Axel Springer – magazinjai, hetilapjai. A B2C kommunikáció ugyanakkor a helyben élőkre összpontosít.

Az Ipress Center elsősorban gyerekekre fókuszáló Veled Vagyunk programja keretében idén a középiskolás korosztályt célozta meg. Az „Újrahasznosított történelem” versenyre jelentkező tíz csapatnak híres váci épületek közel 2 méteres méretarányos makettjét kellett elkészíteniük a nyomdai központ által biztosított kartondobozokból és egyéb papírhulladékokból.

A papírvárost alkotó maketteket helyben és országosan ismert személyekből álló zsűri értékelte: Dr. Varga Lajos váci segédpüspök, általános helynök; Pásztor Anna, az Anna and the Barbies énekesnője; Forró Katalin, a váci Tragor Ignác Múzeum igazgatója; Mindszenti-Varga Endre okleveles építészmérnök, településtervező, valamint kiadónk képviseletében Csillag Zoltán, a Márkamonitor vezető szerkesztője, a Médiapiacszerkesztője.

A versenyen nagyon magas színvonalú alkotások születtek: az EB3 a fődíjas Börtönkápolnát mérnöki pontossággal tervezte meg, a Bor-Art Kálvária pályaműve 3000 db papírtégla felhasználásával készült, a Piar 301-es Piarista templom-makettjét pedig saját recept alapján készített papírmasé szobrok díszítették, de minden alkotásban volt valami egyedi. Emellett a csapatok komoly marketingmunkát is végeztek: sokan egységes arculatot, logót terveztek, valamint Facebook-oldalakat üzemeltettek, melyeken meglepően jó minőségű tartalommarketing-megoldásokat is alkalmaztak.

A győztes csapat

Lakatos Viktor, az Ipress Center ügyvezetője az ünnepélyes eredményhirdetésen jelképesen átnyújtotta a legjobbnak talált EB3 csapatnak a fődíjat: az olaszországi utat és a félmilllió forintos iskolatámogatást. A versenyen csapatot indító többi tanintézmény is 100.000 – 100.000 Ft támogatásban részesül a makettépítő tanulóknak köszönhetően. Mivel a verseny kiemelt célja volt, hogy rámutasson a papír újrahasznosításában rejlő lehetőségekre, a díjakat az Ipress Center a nála keletkezett 100 tonnányi, újrahasznosításra átadott nyomdai papírhulladék értékéből finanszírozza.

„A kartonmakett-versennyel arra szerettük volna felhívni a fiatalok figyelmét, hogy napjainkban is tud kreatív és trendi lenni az, ami papírból készül. Látva az alkotások kiemelkedően magas színvonalát, úgy érzem, ezt sikerült elérni” – mondta el a pályázat kapcsán Lakatos Viktor. Az ügyvezető azt is hozzátette, hogy az ehhez hasonló akcióikkal a nyomdaipari hivatást is szeretnék vonzóvá tenni a jövő generációi számára, olyan lehetőségként bemutatva, amelyet továbbtanuláskor is érdemes választani, hiszen egy high-tech iparágról van szó, nem pedig egy elavult szakmáról, ahogyan azt sokan tévesen gondolják.

Előtérben a második helyezett Kálvária, a háttérben a nyertes Börtönkápolna

Az „Újrahasznosított történelem” versenyen induló csapatok és alkotásaik:

I. hely: EB3 (Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium): Börtönkápolna

További csapatok:

• Bor-Art (Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium): Kálvária
• Piar 301-es (Váci Piarista Gimnázium): Piarista templom
• Papírkutyák (I. Géza Király Közgazdasági SZKI): Ferences templom és rendház
• PaperTown (I. Géza Király Közgazdasági SZKI): Dóm
• Galaxisok (Váci Piarista Gimnázium): Görög templom
• HasznosFehérek (Váci Szakképzési Centrum, Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium): Fehérek temploma
• Kőember (FM KASZK Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma): Kőkapu
• Vmig-11 (Váci Madách Imre Gimnázium): Zsinagóga
• Béláék (Váci Madách Imre Gimnázium): Rókus kápolna

Szeles Dóra marketingmenedzser elmondása szerint a Nespresso 2003 óta kezeli kiemelt célként a fenntarthatóságot, amely három területet ölel fel:

• a kávét fenntartható forrásból szerzik be
• az ökológiai lábnyomukat csökkentik
• a használt kapszulákat újrahasznosítják

A cég The Positive Cup” fenntarthatósági programjára 2020-ig világszerte 500 millió svájci frankot különített el.

Magyarországon a két Nespresso butikban leadott kapszulákat az Inter-Metal Recycling Kft. veszi kezelésbe: az alumíniumrészekből (az alumíniumfrakcióból) partnereik hólapátokat készítenek, míg a kávézaccot áramtermelésre használják fel. A folyamat az alábbi filmen követhető nyomon:

A praktikumon és a környezet iránt érzett felelősségen túl a recycling/upcycling a 2000-es évek óta divat is, melyhez a legnagyobb designmárkák csatlakoztak. Erről Martinkó József, az Octogon magazin főszerkesztője beszélt, hangsúlyozva, hogy Magyarországon a buhera-hagyomány miatt kissé ellentmondásosabb a téma megítélése. Szerencsére már nálunk is akadnak vállalkozások, amelyek felkarolják az ügyet, közülük néhány – a Balkantango, a Felvarrom csoport, a Medence csoport és a Retextil – munkáit a rendezvényen is kiállították.

Magyar upcycling-márkák tárlata

Az estét Bódis Boglárka divattervező márkája, az Elysian látványos minibemutatója zárta, melynek csúcspontjaként felvonult az eseményre tervezett ruha is. Az őszi-téli kollekció gyártása idején tervezett egyedi darab az art deco jegyek mellett a rendezettség és az összenyomott kapszulák rendszertelen struktúrájának belső feszültségét is magába foglalja. Ráadásul az ezernél is több kapszula mozgás közben erős „statement-hangot” is kölcsönöz a ruhának.

Az Elysian kreációja – a tárlókban összepréselt, használt kapszulák