2024 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Forrás: MTI

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A KSH közölte: a bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság csaknem egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

A harmadik negyedévi kiábrándító adattal újra technikai recesszióban van Magyarország, utoljára 2022 második felétől, az energiaválság időszakában került hasonló helyzetbe a gazdaság. Az azóta eltelt kilenc negyedév közül csupán háromban tudott növekedni a GDP, hat negyedévben csökkenést láthatunk – kommentálta a hírt a Portfolio.hu.

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi részletes adatait december 3-án közli második becslése lapján a KSH.

Forrás: MTI, Portfolio.hu

A Portfolio.hu elemzése szerint a GDP termelésében az igazán nagy csalódást az ipar hozta: a szektor negyedéves alapon 2,1 százalékkal esett vissza, alaposan hozzájárulva a teljes GDP csökkenéséhez. Nem mondható igazán meggyőzőnek a szolgáltatások teljesítménye sem. Ahhoz képest, hogy már érdemi reálbér-növekedést láthatunk, negyedéves alapon a gazdaság legnagyobb szektora a KSH adatai szerint stagnált. Különösen érdekes a kereskedelem, vendéglátás ágazat esése. Valamivel érthetőbb a szakmai, műszaki tevékenység csökkenése, ami bizonyára a beruházások mélyrepülésével függ össze.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

„Novemberben egy számjegyűre csökken az infláció, decemberre pedig 7 százalék körül alakulhat” – jelezte Matolcsy György, a központi bank első embere, megjegyezve, hogy rövid, ám mérges inflációs korszak végén vagyunk túl. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as évtized rokonságot mutat majd az 1970-es évtizeddel, amit mindenki el szeretne kerülni. „Nem infláció vagy a növekedés a kérdés – hiszen az infláció megeszi a növekedést –, harcolni kell a drágulás ellen, csak utána lehet növekedés” – tette hozzá.

A jegybank elnöke emlékeztetett, hogy az MNB már 2020 őszén jelezte, ez egy inflációs évtized lesz, de a kormány másfél évig homlokegyeneset más politikát követett, a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett. „A kormány nemcsak hogy nem társult az infláció elleni küzdelemhez, hanem élénkítette is az inflációt. Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette” – mondta Matolcsy, aki szerint az infláció a tavalyi év közepétől vált el a régiótól. Az árstop bevezetése az élelmiszerekre és üzemanyagokra csak növelte az inflációt. „Szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél. Infláció helyett teljes versenyképességi fordulatra van szükségünk.”

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy a környező országokban jelenleg milyen folyamatok játszódnak le. Szerinte az az érdekessége a mostani inflációs hullámnak, hogy egy nagy és gyors hullámmal érkezett meg az energiaárak és az élelmiszerárak növekedése miatt. Szerinte lassan csökken ugyan az infláció, de 4 százalék környékén beragadhat. Az élelmiszerárakat továbbra is gondnak nevezte, illetve a maginflációt is komoly problémaként említette meg. „Van egy növekedési probléma, mert beszorulhatunk ebbe a recesszióba, és nem tudjuk, merre megy tovább a növekedés” – összegezte.

Varga Mihány egyetértett azzal hogy ma az infláció a legnagyobb probléma, szerinte az egyik ok az energia- és élelmiszerárak emelkedése. Aszály sújtotta Európát, ez óhatatlanul az élelmiszerárak robbanásával jár. A bérnövekedés is rátett egy lapáttal, a feszes munkaerőpiac és a dolgozók megtartása miatt folyamatosan növelni kellett a béreket, ez is hajtotta az inflációt.

A három szakember vitájának összefoglalóját itt tudja elolvasni. 

A visszafogottabb gyengülés mögött az erős munkaerőpiac, a nyersanyagárak jelentős csökkenése, valamint a kormányok gazdaság- és fogyasztóvédelmi intézkedései állnak. A puhább recessziót azonban csak lassú fellendülés követi, mivel a megemelkedett energiaárak továbbra is fékezik a növekedést. Ennek hatásait leginkább Magyarország, Csehország, Románia, Horvátország, Olaszország és Németország érzi meg.

„A kihívásokkal teli gazdasági helyzetben a vállalatoknak érdemes kiaknázni a rendelkezésre álló, kedvezményes hazai forrásokat, mint amilyen a Széchenyi Kártya Program, a Gyármentő beruházási hitel-, illetve likviditási garanciaprogram, a Zöld Finanszírozási Program, vagy a február elején indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Azok a társaságok fognak hosszú távon talpon maradni, amelyek a kedvezményes forrásbevonás mellett a működési hatékonyságot is előtérbe helyezik, ami sok esetben beruházás nélkül is megvalósítható tapasztalt külső szakértők bevonásával” – hangsúlyozta Kálmán László, az EY Stratégia és Tranzakciós üzletágának partnere. „Az idei év komoly átrendeződést hozhat a magyar piacon is, ami kiváló lehetőséget teremt a tőkeerős vállalkozásoknak arra, hogy cégfelvásárlásokkal megszilárdítsák pozícióikat. A válság ellenére a szervezeteknek még nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a fenntarthatóságra, mivel a pénzintézetek szűkülő forrásaikat egyre inkább a zöld projektek finanszírozására fordítják” – tette hozzá.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a magas infláció 2023-ban is velünk marad, de az év vége felé gyors csökkenésnek indul. Néhány kelet-közép-európai országban, így Magyarországon azonban továbbra is kétszámjegyű inflációs adatok várhatók. Ugyanakkor 2024-ben az Egyesült Államokban és az euróövezetben már a 2 százalékos cél közelében lesz. A tanulmány rávilágít arra, hogy az USA-hoz képest Európában jóval nagyobb az inflációs bizonytalanság, mivel azt túlnyomórészt a változékony élelmiszer- és energiaárak mozgatják.

Fotó: Rodeo Project Management Software/unsplash.com

A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak. Ez a forgatókönyv önmagában nem valószínűsít széles körű recessziót, de azt megállapítja, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb a világgazdaság egészére kiterjedő recesszió kockázata.

A cég kidolgozott egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi. E forgatókönyv-változat megvalósulása a tanulmány szerint jelentős globális stresszhelyzetet okozna, függetlenül attól, hogy az orosz energiahordozók kereskedelmének leállítását melyik fél kezdeményezné. Ebben a környezetben egész Európa recesszióban kerülne, és a Moody’s által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát – áll a hitelminősítő keddi elemzésében.

További részletek itt és itt.

USA

Biden elnök beiktatásával elmúltak az USA elnökválasztásához kapcsolódó kockázatok. Váratlan fordulatként a georgiai választás második fordulójában a demokraták győztek, így Biden bár csak éppen hogy, de a Kongresszusban is többséget szerzett, mellyel megnyílt az út a nagyobb mértékű költségvetési ösztönzők bevezetése előtt. Ezek várhatóan két szakaszból állnak majd: az 1,9 ezer milliárd dolláros Covid-19 segélycsomagból, melyről még nem született végleges döntés, és egy infrastrukturális és egészségügyi csomagból, melyet az év későbbi szakaszában indítanának útjára. Mindez a Covidhoz kapcsolódó segélyprogram 900 milliárd dolláros negyedik, 2020. decemberi fázisán felül értendő, mely szerintünk elég volt annak elkerüléséhez, hogy az USA 2021 elején W-alakú „double dip” recesszióba sodródjon.

Bár a Covid-19 történet még koránt sem ért véget, az USA más országoknál előrébb jár a vakcinák elosztása terén, és az átoltottsági arány is javul. A Fidelity elemzőinek véleménye szerint az USA elnökválasztásához kapcsolódó kockázatok megszűnése, a további fiskális stimulus reménye és a kedvező oltási kilátások miatt az USA korai és potenciálisan erőteljes talpra állásnak néz elébe. Ezt támasztják alá a közelmúltban lezajlott névlegeshozam-változások, melyek hátterében inkább a break-evenek, mint a reálhozamok állnak.

Ázsia

Mivel az ázsiai gazdaságok a jelek szerint hatékonyabban kezelik a Covid-19 járványt, mint nyugati társaik, és így hamarabb tudtak visszatérni a növekedési pályára, a kínai jegybank által közzétett legutóbbi Total Social Financing (TSF) mutató arról tanúskodik, hogy a kínai gazdaság megkezdte az átmenetet a hawkish monetáris politika felé, aminek vélhetően az ázsiai magas hozamú kötvényeket érintő következményei is lesznek.

Az erős TSF-mutatót az ázsiai magas hozamú kötvények vonatkozásában kedvező tényezőnek tartja a Fidelity, és szoros figyelemmel kísérik a további fejleményeket is. A negatív hitelimpulzus nem csak a kötvényeket érinti, hanem a kínai részvényekkel kapcsolatos aggodalmak (kínai cégek kivezetése az USA tőzsdéiről, a kínai tech-papírokat érintő amerikai szabályozói kockázatok) sorát is gyarapítja.

A szabályozói szigorítás és az egyre sokasodó aggodalmak ellenére úgy vélik, hogy a kínai fundamentális adatok és értékeltségek vonzó, kockázattal korrigált hozamokat kínálnak, ha ezek a papírok egy diverzifikált portfólióban kapnak helyet.

Európa

A jelentős új esetszám miatt az európai országokban további korlátozásokat vezettek be, ami 2021 első negyedévére megnövelte a W-alakú recesszió kialakulásának kockázatát. A vakcinák elosztásában Európa igen vegyes képet mutat: Franciaország jelentősen le van maradva a többi ország mögött, ami az újranyitás késedelméhez vezethet azokon a helyeken, ahol megszüntetik a korlátozásokat és megkezdődne a talpra állás. Ezért az európai részvényekhez semlegesen állnak hozzá a Fidelitynél, és inkább a rövidebb futamidejű kötvényeket részesítik előnyben.

Globális szemszögből

Az alapkezelői csapat a globális régiók növekedési kilátásait pozitívan ítéli meg, mivel a piacok tartós talpra állással számolnak – annak ellenére, hogy azért még komoly kockázatok is fennállnak, például a vírus mutálódása, a vakcinák akadozó elosztása, az elhúzódó korlátozások és az emelkedő reálhozamok. „Jelenleg a részvények felülsúlyozottak a portfóliónkban, mivel ahogy megállapítottuk, éppen egy ciklus eleji talpra állás zajlik, annak eredményeképp, hogy a vállalati jövedelmek, a vakcinák kibocsátása és az USA költségvetési politikájának részletei egyre biztosabbá válnak. A Brexithez és a georgiai választásokhoz kapcsolódó kockázatok is eloszlottak”- magyarázza Al-Hilal István, a Fidelity International közép-európai igazgatója.

A kötvényeket általánosságban semlegesen ítélik meg: a szoros kötvényértékeltségekkel pozitív fundamentális adatok állnak szemben. Ebben az alacsony hozamú környezetben a magas hozamú és a feltörekvő piaci kötvényeket részesítik előnyben a befektetési minősítésűekkel szemben. A továbbra is támogató szabályozói környezetnek köszönhetően a durációt készpénzből finanszírozzák.

Ebből adódóan – és mivel a globális növekedési és szabályozói dinamikát is kedvező színben látják – a Fidelity elemzői úgy vélik, a portfóliók kockázatának részvényekkel történő növelése, a kötvények arányának fenntartása és a duráció csökkentése a legcélravezetőbb módja annak, hogy megfelelően diverzifikált portfóliókkal a legkedvezőbb, kockázattal korrigált hozamokat érjünk el.

Fotó: Hans Eiskonen, Unsplash

A világ számos országában májusban már enyhítették az év első hónapjaiban elrendelt korlátozásokat, ennek köszönhetően pedig fokozatosan újraindulnak a gazdaságok; a koronavírus-járvány ugyanakkor sokkolta a világgazdaságot és a javuló teljesítmény nem fogja ellensúlyozni a negatív hatásokat – derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A Coface-prognózis szerint az idén 4,4 százalékkal eshet vissza a globális GDP, vagyis a legutóbbi – 2008-ban kitört – világválságból adódónál komolyabb recesszióra lehet számítani. Amennyiben a járványnak nem lesz második hulláma, akkor 2021-ben már 5,1 százalékos GDP-növekedés jöhet a világgazdaságban. A jövő évre várható növekedés ellenére több ország, köztük például az Egyesült Államok, az eurózóna, Japán és az Egyesült Királyság gazdasága a mostani kilátások szerint 2021-ben még nem hozza be az idei hátrányt, a 2019-es GDP-nél 2-5 százalékponttal alacsonyabb eredményt érhet el.

Kedvezőtlen tényezők

A Coface szakértői szerint több oka van annak, hogy a gazdaságok nem tudnak gyorsan talpra állni. Például a járvány miatti folyamatos bizonytalanság miatt a háztartások óvatosak lesznek és növelni fogják a megtakarításaikat és visszafogják a beszerzéseiket, fogyasztásukat. Emellett sok piaci szereplő felszámolhatja a befektetéseit, vállalkozásait, ráadásul több szektorban, például a szolgáltatásoknál gyakorlatilag visszafordíthatatlan károk akadályozzák az ütemes fellendülést a járvány után.

A járvány negatív hatásait tompító jegybanki és állami lépések ellenére várhatóan minden fejlett gazdaságban növekedni fog a fizetésképtelenné váló / csődöt jelentő vállalatok száma. A Coface előrejelzése szerint: az Egyesült Államokban 43 százalékkal, az Egyesült Királyságban 37 százalékkal, Japánban 24 százalékkal, Franciaországban 21 százalékkal, Németországban 12 százalékkal több cég válhat fizetésképtelenné, mint 2019-ben. Drámai forgalomcsökkenés várható a turizmusban, és szintén kedvezőtlenül érinti a globális gazdaságot, hogy jóval kevesebb jövedelmet utalnak haza a külföldön dolgozó alkalmazottak az anyaországba. Tovább rontja a helyzetet az is, hogy az alapanyagok és nyersanyagok ára drasztikusan csökkent a járvány hatására, így a kitermelésük sokkal kevésbé lesz jövedelmező, mint korábban.

Sérülékeny ágazatok

A járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetből adódóan sok országban jelentősen fokozódtak a rövid távú, azaz 6-12 hónapos hitelkockázatok, ezért a Coface 71 országot a korábbinál alacsonyabb szintre sorolt a saját osztályozási rendszerében. Ez a hitelbiztosító által rendszeresen vizsgált országok 40 százalékát érintette. A lépés eredményeként a régiós államok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia országkockázata azonos, A4-es szinten van a Coface-nál.

A hitelbiztosító átfogó elemzésében a világ teljes GDP-jének 88 százalékát előállító 28 ország különböző ágazatainak 40 százalékát ugyancsak lejjebb sorolta. Ezt azzal indokolták a szakértők, hogy a szállítmányozás mellett a járvány tovább rontja több olyan ágazat helyzetét, amelyek fizetőképesség szempontjából már 2019-ben is sérülékeny szektornak számítottak. Ilyen például az autóipar, a fémipar, a kiskereskedelem vagy éppen a textil- és ruhaipar. Vannak persze a válságnak ellenálló szektorok is, a Coface elemzői szerint többek között a gyógyszeripar és a mezőgazdaság is ilyen ágazat.

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója elemezte a koronavírus járvány hatását a vállalati fizetésképtelenségek alakulására. A magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékkal nőtt, és 2020 első negyedévében is még 2-3 százalék közötti emelkedést produkált a tavalyi év hasonló időszakához képet. A második negyedévben azonban beütött a járványsokk: a turizmus, a vendéglátás, a gépjárműgyártás majdnem teljes leállása, illetve a kereskedelmi korlátozások várhatóan ötödével csökkentik a bruttó hazai terméket, a munkanélküliség akár duplájára, 8 százalékra is felmehet, az infláció pedig 4 százalékra gyorsulhat a második negyedévben. A forint/euró árfolyam történelmi mélységig jutott, ám az Euler Hermes szerint az euróárfolyam az év második felében 340 forint körül stabilizálódhat. Mindezek fényében a hitelbiztosító 2020-ban legalább -3 százalék GDP csökkenést vár, ám elhúzódó járványkorlátozások, illetve nem megfelelő kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések esetén a recesszió akár -7 százalék is lehet. Merész István, a vállalat magyarországi igazgatója a vállalati fizetésképtelenségekkel kapcsolatban elmondta: azok száma a világátlagnál (20-25 százalék) lassabban, 13 százalékkal emelkedik Magyarországon.

A járvány miatt a teljes magyar ipari termelés egyharmadát adó gépjárműgyártás komoly kihívásokkal néz szembe – fogalmazta meg Merész István. A kéthetes kényszerű gyárleálláson túl a befektetők visszafogják beruházásaikat és a debreceni BMW gyár sem az eredeti tervek szerint valósul majd meg. Az újautó-eladások felére esnek vissza áprilisban és májusban és az exportpiacok is gyengélkedni fognak. Emiatt a beszállítói szektorban az 500 legnagyobb hazai cég közül 20-30 mehet csődbe idén, de további 370-380 szorul majd állami segítségnyújtásra és mindössze 100 cég tekinthető válságállónak. Mindez együtt jár azzal is, hogy 40 ezer munkahely szűnik meg a 150 ezerből csak ebben a szegmensben – állítja a szakértő.

Merész István előrejelzése szerint az elmúlt években óriási növekedést mutató építőiparban 20-30 százalékos visszaesés várható az elkövetkező időszakban elsősorban a járvány okán beszűkülő likviditási lehetőségek (banki garanciák, kormányzati beruházások és EU-transzferek csökkenése) miatt. A munkaerőhiány csökken a külföldről hazatérő magyar munkavállalók munkaerőpiaci megjelenésének hatására. A már futó nagyobb beruházások egyelőre folytatódnak, de az új beruházások indításával már óvatosabbak lesznek a befektetők. Ennek megfelelően a kisebb és kevésbé likvid építőipari cégek körében fokozódnak a fizetőképességi problémák – véli a szakember.

A kiskereskedelemben vegyes a kép. A szektor tavaly 6 százalékkal nőtt főleg a háztartások bővülő fogyasztása miatt. A járvány kétféle hatást váltott ki: az élelmiszerboltok és az online áruházak forgalma hatalmasat nőtt, míg az egyéb kiskereskedelmi egységek forgalma drasztikusan bezuhant (leginkább a cipő és ruhaboltok, az autókereskedők és a benzinkutak esetében). A PC- és mobiltelefon-eladások szintén látványosan növekedtek főleg az online munkavégzés és a digitális oktatásra történő átállás miatt, ám ez csak átmeneti hatás, középtávon ezeknél a termékeknél is forgalomcsökkenés várható.

A szállítmányozói piacon a nemzetközi szállítmányozókat súlyosabban érinti a járvány, hiszen a leginkább fertőzött terület, Észak-Olaszország az egyik legfontosabb célállomása a magyar fuvarozóknak. Ráadásul a gépjárműgyártás visszaesése is negatívan hat a szektor szereplőinek forgalmára. Ezzel szemben azok a hazai cégek, akik belföldi áruszállításra szakosodtak, profitálhatnak az online vásárlások és az ezekhez kapcsolódó kiszállítások növekedéséből. Szektorszinten 10 százalékos visszaesésre, és a kisebb cégek körében nagy számú fizetésképtelenségre számítunk 2020-ban – mondta Merész István.

Ami a globális helyzetet illeti, a szakértő kiemelte: az Egyesült Államokban az Euler Hermes 70 éve nem tapasztalt mélységű, -2,7 százalékos GDP-visszaesést prognosztizál 2020-ban. A második negyedéves 30 százalékos GDP-visszaesés után a harmadik negyedévtől – a bejelentett kormányzati és monetáris intézkedéseknek köszönhetőn – itt is megindul a lassú normalizálódás, és 2021-re már 3,3 százalékos növekedést jósolnak a hitelbiztosító elemzői. A járvány okozta gazdasági sokk a vállalati fizetésképtelenségek számának 25 százalékos emelkedését hozza év végéig, ami drámai ugyan, de még mindig kisebb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalt mérték (45 százalék). A leginkább érintett szektorok: nagy- és kiskereskedelem, olajipar, szénkitermelés, élelmiszeripar, textilgyártás és papíripar.

Az eurozónában jóval vegyesebb a kép. A recesszió mélyebb lesz, a GDP -9 százalékkal eshet vissza köszönhetően a vállalatok bevételeinek 25 százalékos visszaesésének, ám a vállalati csődök számának emelkedése alacsonyabb, 15 százalék, mint a tengerentúlon. A kormányzati intézkedések – adóátütemezések, állami hitelek és hitelgaranciák – segítik a vállalati szektort a fizetésképtelenségek elkerülésében. A legnagyobb esetszám-növekedés Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban várható, miközben a német (7 százalék) és a francia (8 százalék) vállalati szektorban a fizetésképtelenség-emelkedés a világátlag alatt fog maradni. A leginkább érintett szektorok: építőipar, élelmiszeripar és a szolgáltatások. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek

Az Euler Hermes hitelbiztosító történetének legnagyobb, összesen 47 ország 126 ágazatát érintő  leminősítését jelentette be. „Ez azt jelzi, hogy nagyon kevés gazdasági ágazat kerüli el a koronavírus hatását, így a világjárvány után már gazdasági világválságról is beszélhetünk.” – figyelmeztet Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint a koronavírus triplasokkot okozott a nemzetközi gazdaság számára: az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás mellett kereskedelmi, pénzügyi és fogyasztási válsággal egyszerre küzdenek az országok. A járvány miatt hozott drasztikus kormányzati intézkedések a belső kereslet összeomlását és a nemzetközi kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezték. Az Euler Hermes kétféle forgatókönyv alapján egy rossz és egy még rosszabb szcenáriót vázolt fel a világgazdaság számára:

U-alakú válsággörbe: a járvány májusban tetőzik és szeptemberre enyhül; a határok júniusban megnyílnak. Ebben az esetben a globalis GDP-növekedés idén 0,9 százalék, a globális kereskedelem-visszaesés -3,7 százalék, a globális fizetésképtelenségek száma pedig 14 százalékkal emelkedik.

L-alakú, vagy kiterjesztett U alakú válsággörbe: 12-18 hónapos egészségügyi válság, és lehetséges újrafertőződés ősszel. A határok zárva maradnak, az időszakos korlátozó intézkedéseket kiterjesztik a kormányok. Ebben az esetben a globális GDP-változás idén -1,5 százalék, a globális kereskedelem visszaesése -10 százalék, a globális vállalati fizetésképtelenségek száma pedig 25 százalékkal emelkedik.

A válság által leginkább sújtott szektorok a szállítás, az autóipar, az elektronikai gyártás és a kiskereskedelem. A szállításon belül a légitársaságok, különösképpen az eladósodott fapados cégek szenvedik meg a járványt. Az autóiparban főleg az értékesítők és a beszállítók érintettek, de a gyártók sem kerülik el a drasztikus bevételcsökkenést, mivel az autóeladások világszinten várhatóan 10 százalékkal esnek vissza idén. Emiatt az Euler Hermes a magyar autógyártó és beszállítói szektorok kockázati kilátását leminősítette. Az elektronikai gyártók szintén csökkenő keresletet tapasztalnak világszerte, míg a kiskereskedelmi szektorban – leginkább Ázsiában – a nyitvatartási korlátozások okoznak gondot.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek az építőiparban, az élelmiszeriparban vagy a szolgáltató szektorban működnek, és már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek.  És ha mindez még nem lenne elég: a terebélyesedő pénzügyi válságot jelzi, hogy a feltörekvő piacokon az elmúlt hetekben rekordméretű, a 2008-as pénzügyi összeomláskor tapasztaltat is meghaladó forráskivonás történt, amely gyors árfolyamgyengüléshez vezetett.

A közép-kelet-európai régió – két hónapig tartó járványügyi zárlattal, és további két hónapig tartó fokozatos feloldással kalkulálva – nagy valószínűséggel gazdasági recesszióba fordul, amely Magyarországon lehet a legmélyebb (-2,7 százalék) az Euler Hermes számításai szerint. Lényeges különbség viszont 2008-hoz képest – emeli ki Bujdosó Tünde -, hogy a térség országai sokkal jobb állapotban vannak gazdaságilag, mint voltak 12 évvel ezelőtt, ami némileg könnyebbé teszi a mostani kormányok dolgát válságmenedzselés tekintetében. Habár a monetáris mozgástér korlátozott, jóval több fiskális lehetőség áll rendelkezésre a kormányzati beavatkozás számára. Ezért nem meglepőek az eddigi, hatalmas méretű kormányzati intézkedések: Csehországban az éves bruttó haza termék 18 százalékának, Lengyelországban 9 százalékának, Romániában 1,2 százalékának, Magyarországon pedig 18-20 százalékának megfelelő méretű mentőcsomagot hirdettek, vagy ígértek a kormányok. Ezek a mentőcsomagok jelentősen enyhíthetik a járvány gazdasági sokkhatását, ám újabb kihívást a döntések finanszírozása okozhat. Ennek következményeként 2021-ben, a válság elmúltával a régió országaiban felerősödik az inflációs nyomás – jósolja az Euler Hermes.

Magyarország a járvány után

A járvány hatásaival kapcsolatosan sajnos a távolabbi kilátások sem biztatóak Magyarországon. Az ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom visszaesésének egyik legnagyobb vesztese a teljes magyar GDP 26 százalékát adó feldolgozóipar. Ennek 30 százalékát a járműgyártás adja, de ezen kívül a gumi- és műanyaggyártás, valamint fémfeldolgozási termékek gyártása, és egyéb villamos berendezések gyártása is kötődik olyan autóipari gyártási kapacitásokhoz, melyekben a járvány hatására rendszeresek az időszakos leállások.

Ami a magyar vállalatok idei kilátásait illeti, Bujdosó Tünde kiemelte: a piaci szereplők között eredményesség és gazdálkodás tekintetében lényeges különbségek vannak, hiszen ha csak az autóipart vesszük, még a legnagyobb hazai vállalatok között is találunk rendkívül eredményesen – akár 10-20 százalékos EBITDA-val – gazdálkodó példát, de 0,5-1 százalékos EBITDA sem ritka. Másrészről viszont a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatai között, ahol a külföldi finanszírozás és irányítás a domináns, akad számos olyan, amely akár már évek óta negatív EBITDA szinttel működik. Az építőiparban hasonló trendet fedezhetünk fel, a fuvarozó vállalatoknál ellenben már árnyaltabb a kép, hiszen itt EBITDA tekintetében a 2-5 százalék egyáltalán nem ritka jelenség, és különösen a nemzetközi fuvarozásban érintett cégek működése lehet veszélyben. A kiskereskedelem bizonyos ágaiban most még ugyan fellendülés látható – a járvány előtti felhalmozás miatt az élelmiszeriparban különösen, és egyes elektronikai cikkek (laptop-ok) tekintetében -, azonban egy elhúzódó válság esetén a gyengülő lakossági vásárlóerő, a kötelező boltbezárások és az üzemanyag-felhasználás csökkenése már ebben a szektorban is problémát okozhat.

Összességében elmondható, hogy a kiemelt kockázattal bíró piaci szegmensekben az alacsonyabb eredménytartalommal működő, kevésbé hatékony vállalkozások fennmaradása kétséges, ezért ezeken a területeken növekvő késedelmes jelentésekre, tömeges fizetési átütemezésekre és fizetésképtelenségekre számít az Euler Hermes.