Legfőképp a diákok (99%) és a nyugdíjasok (96%) ismerik ezeket az akciókat, aminek a keretében a válaszok alapján idén akár minden második magyar (45%) vásárolhat. Szeles Péter, a Reacty Digital ügyvezetője ez utóbbi adat kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a valós vásárlók aránya nem lesz ilyen magas. „Az idei tervezett vásárlások nem maradnak el érdemben a korábbi évektől, ugyanakkor mivel az előző két évben ezeknek csak egy része valósult meg, azt gondoljuk, hogy várhatóan idén sem jut el mindenki a vásárlásig, aki most azt tervezi” – mondta Szeles Péter.

Idén is a ruházati cikkek lehetnek a legnépszerűbbek

A reprezentatív kutatás eredményei alapján a Black Friday akció keretében idén is ruházati cikket (35%) terveznek venni a legtöbben, amit a háztartási- és vegyiáruk (30%), valamint a háztartási kis- és nagygépek (26%) követnek. A top3 kategória nem változott tavalyhoz képest, csak helyet cserélt a második és harmadik helyezett.

Szolgáltatás vásárlását a vásárolni tervezők fele (54%) fontolgatja Black Friday akcióban. Elsősorban szállásfoglaláshoz (21%) szeretnék kihasználni a várt kedvezményeket.

43 ezer Ft lehet az átlagos költés

A Black Friday idején vásárolni tervezők közül legtöbben (15%) 20-30 ezer Ft értékben terveznek vásárolni, átlagosan pedig 43 ezer Ft-os költéssel számolnak, ami minimális emelkedés a tavalyi adatokhoz képest (41 ezer Ft), de az infláció mértékét figyelembe véve reálértékben nem jelent forgalomnövekedést. A férfiak valamivel magasabb összegben gondolkodnak, akár 50 ezer Ft-ot is elérhet az átlagos költésük, ami abból adódik, hogy többen terveznek magasabb, akár 100 ezer Ft-ot meghaladó összeget költeni, mint a nők. A vásárolni tervezők hatoda (16%) nem tudja előre, hogy milyen összegben fog vásárolni. Mindez arra utal, hogy csak halvány elképzelésük van a Black Friday idején beszerzendő árucikkekről, nem konkrét elhatározással indulnak neki az időszaknak, vagy ötletük sincs, mekkora kedvezményekkel kalkulálhatnak.

Tízből hárman halasztanak el vásárlást a kedvezmények reményében

„A kutatásból kiderült, hogy több tényezőre is érdemes odafigyelnie a kereskedőknek a Black Friday akciók meghirdetésénél. Ha nem egyetlen napra korlátozzák az akciókat, akkor nagyobb teret és sokkal jobb vásárlási élményt tudnak biztosítani. Az is fontos továbbá, hogy az akciók egyértelműek legyenek és a vásárlók könnyen megtalálják a számukra fontosakat. A kutatás megerősítette azt a feltételezést, hogy a Black Friday-t ismerők jelentős része nehezen tudja követni, hogy az egyes üzletek, webáruházak kedvezményei mettől meddig érvényesek. Éppen ezért 42%-uk kimondottan hasznosnak találja, hogy feliratkozzon a kereskedők hírlevelére és így időben értesüljön a kedvezményekről” – mondta el az eredmények kapcsán Verba Gergely, a Shoptet magyarországi Country Managere.

A kutatás eredményei alapján a Black Friday-t ismerők kétötöde értékeli, ha nem csak egyetlen nap, hanem egy hosszabb időszak áll rendelkezésére, hogy az akciós termékek közül válogasson. Bő harmaduk (37%) várja, hogy milyen akciókat hirdetnek meg erre az időszakra, azonban csak negyedük (24%) tervezi meg akár hetekkel előre, hogy mit szeretne majd megvásárolni. Tízből hárman (28%) halasztják el az év közbeni vásárlásokat Black Friday idejére, hogy olcsóbban juthassanak a termékhez.  Akik már előre úgy terveznek, hogy valamit vesznek ebben az időszakban, azok nagyobb arányban (46%) gondolják újra a vásárlásaikat és halasztják őket későbbre a kedvezmények reményében. Vannak olyanok (14%), akik számára a rendkívüli akciók olyannyira vonzóak, hogy akkor is megvesznek egy terméket, ha nincs rá szükségük.

Az árak ellenőrzése kulcskérdésnek számít. Minden második ember ár-összehasonlító oldalon nézi meg azokat (53%), illetve igyekszik a termék korábbi árait is leellenőrizni (54%). Sokan veszik meg ilyenkor a karácsonyi ajándékokat: a Black Friday-t ismerők harmada (31%) szinte biztosan, és ugyanennyien elgondolkoznak rajta, hogy a leértékeléseket kihasználják legalább az ajándékok egy részének beszerzésére.

Közel sem vásárolnak annyian a Black Friday, a Glamour- vagy a Joy-napok alkalmából, mint azt feltételezzük

A felnőtt magyarok jelentős részének (68%) fontos, hogy megbízható helyről vásároljon az olyan akciós időszakok során, mint a Black Friday, a Glamour- vagy a Joy-napok. A 18-79 évesek közel kétötöde (38%) szereti ezeket az időszakokat, és még ennél is többen (43%) megnézik, hogy mely üzlet milyen kuponokat, akciókat kínál.

A Reacty Digital és a Shoptet felmérése alapján felülbecsüljük az akciókra adott reakciót, és valójában sokkal tudatosabbak a magyarok, mint azt gondolják magukról. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok fele (51%) egyértelműen úgy gondolja, hogy mindenki vásárol az akciók miatt, pedig sokszor nincs rá szüksége, a valóságban pedig jelentősen kevesebben tesznek így. Tízből négyen (43%) nem tartják elég nagynak a kedvezményeket és csak a felnőttek ötöde (19%) vásárol szinte mindig ilyenkor.

Photo by Claudio Schwarz on Unsplash

A kutatásból kiderült, egy átlagos magyar fogyasztó várhatóan 41 ezer forintot költ majd a fekete pénteki akciók során, ez 20%-os növekedést jelent a 2021-es, 34 ezer forintos tervekhez képest. Ez meglepő lehet, tekintettel a magyar fogyasztók előtt álló pénzügyi kihívásokra. A kutatás szakértői ennek okait többek között az emelkedő inflációval, és a tavasszal megkapott extra juttatásokkal hozzák összefüggésbe, de magyarázhatja egy ún. felhalmozási folyamat is, amikor az emberek további áremelkedésekre számítanak, és inkább költekeznek most, mint egy még kiszámíthatatlanabb pénzügyi jövőben.

Az online vásárlási szándék tekintetében is viszonylag nagyfokú bizonytalanság figyelhető meg: a Black Fridayt ismerők 28%-a tervezi csökkenteni internetes vásárlásait a Black Friday akciókat látva, de az is igaz, hogy 19%-uk a megélhetési válság ellenére többet költene. 17%-uk a korábbi évekkel megegyező mértékű kiadásokat tervez, 15%-uk nem vásárol idén online, 21%-uk pedig még nem tudja, hogyan fog reagálni az új pénzügyi kihívásokra.

Ami azonban biztos, hogy a fogyasztók többnyire körültekintően költenek majd, hogy maximalizálják az elérhető kedvezményeket, és ez a megközelítés kiterjed a választott csatornákra is; a Black Friday akcióban vásárlást tervezők többsége online és offline térben is kedvezményvadászatra indul.

Meleg kabát, energiatakarékos hűtő és utazás

Míg tavaly a barkács és kerti termékek iránti érdeklődés ugrott nagyot, idén úgy néz ki, a klasszikusnak számító kategóriákat fogjuk preferálni a Black Friday akciók keretében. A Black Friday vásárlást tervező magyarok mintegy harmada (31%) tervez ruházati cikket, 27%-a háztartási kis-, és nagygépet, 23%-a pedig háztartási-, és vegyiárut vásárolni a fekete hét keretében. A férfiak körében a mobiltelefonok és kiegészítők is nagy érdeklődésre tarthatnak számot.

A megélhetési és rezsiköltségek emelkedése miatt a kutatás rákérdezett az energiatakarékossági szempontokra is. Nem meglepő, hogy a műszaki cikkek vásárlását tervezők kétharmadát befolyásolja a kiválasztott termék energiabesorolása. Érdekesség, hogy a nők körében ez a szempont fokozottan lényeges, közel felük (46%) mondta azt, hogy rendkívül fontos számára az energiatakarékossági besorolás.

Szolgáltatás vásárlását a vásárolni tervezők fele (54%) fontolgatja Black Friday akcióban. A TOP tervek között szállást (18%), valamilyen előfizetést (17%), vagy szépségápolási szolgáltatást (14%) tervezünk megvásárolni. A légiközlekedés is örülhet; tavalyhoz képest várhatóan nő az érdeklődés a repülőjegyek iránt az akciós hetek idején.

A kutatásból az is kiderült, hogy az idei fekete péntek lehetőséget ad a nagyobb elcsábulásokra is, még akkor is, ha nincs konkrét vásárlási elképzelés a fejekben: a vásárlást tervezők harmada nem feltétlenül tudja, mit fog vásárolni, de mégis tervezi, hogy egy kedvező akció esetén gyorsan lecsap a termékre, legfeljebb később eláll a vásárlástól.

Nincs több trükk

A kutatásból kitűnik, hogy a felnőtt magyarok jelentős részének (69%) fontos, hogy megbízható helyről vásároljon az olyan akciós időszakok során, mint például a Black Friday. Az akciós időszakot ismerők közül minden második ember ár-összehasonlító oldalakat is használ majd (55%), illetve igyekszik a termékek, szolgáltatások korábbi árait is leellenőrizni (54%).

A ’valódi’ akciók megtalálását és a tisztességtelen leárazási gyakorlatok kivédését segíti az idén májustól szigorodó kereskedelmi szabályozás is: ennek értelmében a hagyományos boltoknak és webshopoknak is kötelező feltüntetnie a kedvezményes ár mellett az elmúlt legalább harminc nap legalacsonyabb árát is.

Az új szabályozás tehát védi a fogyasztókat, ugyanakkor újfajta kihívások elé állíthatja kereskedőket: dönteniük kell, hogy az e-kereskedelem legnagyobb ünnepének számító Black Friday-re vagy karácsonyra időzítik a legnagyobb akcióikat. Ha egy kereskedő november végén a Black Friday időszakra leértékel egy terméket, akkor a karácsonyi szezonra már nem fog tudni további kedvezményt adni, mivel a két időszak között kevesebb, mint 30 nap telik el.

Az új törvényi szabályozás miatt előtérbe kerülhetnek változatosabb vásárlásösztönző eszközök is az e-commerce IT fejlesztési specialista szerint: „A termékekre vonatkozó árakciók mellett kiemelten fontos lesz, hogy az e-kereskedők tudatosan használjanak egyéb vásárlásösztönző eszközöket is, mint például a kosárértékhez kötött kedvezmények, vagy ingyenes szállítás. És ne feledkezzünk meg olyan webshop funkciókról sem, amelyek segítenek döntést hozni a látogatónak, emlékeztetik egy félbehagyott vásárlásra vagy éppen kiegészítő termékeket ajánlanak” – mondta Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

A felnőtt magyarok összességében a ruházat, sportruházat (37%) kategória termékeit vásárolták legtöbben az interneten keresztül az elmúlt egy évben, de az egészséghez kapcsolódó termékek (32%), például gyógyszerek, táplálékkiegészítők, vagy épp covid tesztek iránt is megugrott az online kereslet. Harmadik legnépszerűbb kategóriaként a háztartási kis- és nagygépek (31%) jelentek meg, ez a kategória a férfiak körében az élen végzett. A nők és a shoppingolás összetartozó fogalmak, igaz ez az online ruha és cipő vásárlásra is, a nők a termékek közül ezeket vásárolják leggyakrabban a neten.

Ami a szolgáltatásokat illeti, a 18-79 éves magyarok leginkább szállást foglalnak (25%) online, de a szolgáltatásokra való előfizetés (23%), valamint a biztosítás (18%) is népszerű. A 18-29 éves korosztály előszeretettel vásárol közösségi közlekedésre jegyet/bérletet is az interneten keresztül.

Az online vásárlók háromnegyede (74%) választja általában a futárszolgálattal való kiszállítást egy-egy rendelés esetén. Az utóbbi időben egyre több helyen megjelenő csomagautomatákra a 30-44 évesek a leginkább nyitottak, kétötödük (39%) szokta ezt (is) választani, míg összességében csak tízből három online vásárló (30%) tesz így.

Érdekes, hogy míg egy felmérés szerint világszinten és Európában is fontosabb lett a szállítás gyorsasága, mint az ára, addig az online vásárló magyarok 77 százaléka jelezte, hogy szállítási módok közötti választás esetén a szállítási díj fontos számára, míg csak 42 százalék azt, hogy a kiszállítási idő hossza. Ugyanakkor az általában futáros vagy postai kiszállítást választók bő kétötöde (44%) akkor is ragaszkodna a kiszállításhoz, ha az nem ingyenes. További 31 százalékuk viszont csak akkor választaná, ha nincs annál olcsóbb megoldás, vagy más módon nem átvehető a rendelt termék.

Leváltja a közösségi média az ár-összehasonlító oldalakat?

Egyre erősödik a hazai online vásárlói réteg: tízből hat (59%) online vásárló legalább három éve vásárol az interneten keresztül. A vásárlók 63 százaléka – többek között – ár-összehasonlító oldalakról tájékozódik egy-egy online rendelés előtt, a 18-29 évesek azonban lényegesen kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel, mint a 60 év felettiek (36% vs. 74%). A fiatalok körében nagy jelentősége van előzetes tájékozódás szempontjából a közösségi oldalaknak, közel felük (48%) szerez ezeken keresztül (is) információt.

Venni vagy nem venni?

Az online vásárlók negyedével (25%) fordult elő az elmúlt egy évben, hogy megrendeltek valamilyen terméket, később azonban elálltak a vásárlástól. Ennek elsődleges indoka, hogy nem szállították ki időben a terméket (25%), míg minden ötödik (19%) elállási joggal élő egyszerűen meggondolta magát időközben. A vásárlástól elállók kilencede (11%) több helyről is megrendelte a terméket és csak a legkorábban megérkezőt vette át, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 8 százalékhoz képest tovább emelkedett az elállási joggal visszaélők aránya, ez a trend pedig komoly fejtörést okoz az e-kereskedelmi szereplőknek.

Hódít a készpénzmentesség, de szeretjük megnézni a terméket fizetés előtt

Az online vásárlók közel fele (47%) inkább a készpénzmentes megoldásokat preferálja, mikor fizetésre kerül sor, ötödük (22%) hajlik inkább a készpénz felé, míg tízből hárman (31%) nem rendelkeznek preferenciával, változó, hogy milyen fizetési módot választanak. Akik rendszeresen választanak készpénzes fizetést (is), azok leginkább szeretnék átvenni, megnézni a terméket még mielőtt fizetnének érte (46%), vagy egyszerűen csak készpénz áll rendelkezésükre (24%) erre a célra. A készpénzzel szívesen fizetők ötöde (19%) azzal indokolja a döntését, hogy nem szeretné megadni az adatait a webáruháznak, holott online fizetés esetén legtöbbször a bank, vagy fizetési közvetítő dolgozza fel a tranzakciót, a webáruház számára nem láthatóak a bankkártyaadatok. Fontos lehet tehát ennek hangsúlyozása a webáruházak részéről a készpénzmentes fizetési módok további elterjedése érdekében.

Fotó: Avel Chuklanov/unsplash.com

A 18-79 éves magyarok több mint fele (56%) november-december környékén vásárolta meg a tavalyi karácsonyi ajándékokat. Legkevésbé a fiatalokra (18-29 évesek) jellemző, hogy akár év közben folyamatosan vásárolnának és félretennék azokat karácsonyra, míg a 60 év felettiek között vannak legtöbben, akik egyáltalán nem is vettek karácsonyi ajándékot 2021-ben.

A meglepetések beszerzését illetően az ajándékozók csaknem harmada (30%) inkább, vagy teljesen online rendelt, míg kétötöde (39%) inkább vagy teljesen üzletekben intézte a vásárlást. További harmaduk (31%) a termékek nagyjából felét üzletben vette, míg másik felét online rendelte. A férfiak, illetve a 30 év alattiak körében átlag feletti arányban vannak azok, akik mindent online rendeltek.

Az ünnepi időszakot inkább a hazai online kereskedők tudták kihasználni: a külföldről való rendelés összességében nem volt jellemző a karácsonyi ajándékok beszerzésekor, tízből kilenc online vásárló inkább magyar webáruházat választott (90%). Átvételi módként a rendelők több mint háromnegyede (77%) választotta a házhozszállítást legalább egy csomag esetében. A boltban, telephelyen vagy irodában való személyes átvétel különösen a budapestiekre volt jellemző (43%).

Az online rendelők bő háromnegyede (77%) nem tapasztalt késést a csomagok kézbesítésében, minden rendelt ajándéka a webáruház által ígért kiszállítási időn belül érkezett meg. Ötödük (19%) viszont azt jelezte, hogy volt olyan csomag, ami valamennyit késett, a külföldről (is) rendelők átlag feletti arányban tapasztalták ezt. Csupán a rendelők 4 százaléka panaszkodott késésre több csomag esetében is.

Mire költünk az ünnepek során?

A férfiak valamivel költekezőbbek az ajándékok tekintetében. Csaknem harmaduk (32%) 50.000 forintnál is többet költött ajándékokra a 2021-es karácsonyi időszakban, míg a nőknek csak kevesebb mint negyede (23%) költött ilyen összegben. A karácsonyi-szilveszteri dekorációt nem vitték túlzásba a magyar felnőttek. Bő kétötödük (42%) egyáltalán nem költött ilyesmire, további harmaduk (33%) pedig legfeljebb 5.000 forintot szánt a díszítésre. A tűzijáték még kevésbé volt jellemző, a 18-79 évesek döntő többsége (84%) egyáltalán nem vásárolt ilyesmit. A legfiatalabb korosztályban, illetve a dél-alföldi régióba tartozók között vannak legtöbben, akik viszont akár 25-50.000 forintot is szántak erre a látványosságra.

A 18-79 éves magyarok többsége (69%) mobiltelefonon tartja a kapcsolatot az ünnepi időszakban a tőle távol élő vagy épp távol lévő rokonokkal, ismerősökkel. Szintén több mint felük (53%) választja a különböző chat felületeket – például a Messengert vagy a Vibert – erre a célra, a fiatalok esetében pedig ez az arány eléri a kétharmadot (66%). Ezzel körükben ezek a felületek a legnépszerűbbek. A felnőtt lakosság közel kétötöde (37%) él az internetes telefonálás / videóhívás lehetőségével.

Utazás az ünnepi időszakban

A felnőtt magyarok döntő többsége (92%) nem utazott az ünnepi időszak alatt – 2021. december 20. és 2022. január 2. között – fizetős szálláshelyre, de aki mégis, az elsősorban belföldi célpontot választott. A nem utazók elsődleges indoka, hogy általában sem szoktak ebben az időszakban fizetős szálláshelyre menni (62%), inkább otthon, esetleg családtagoknál töltik az ünnepeket, míg további szűk ötöde anyagi megfontolásból maradt most otthon (18%). Aki igénybe vett fizetős szálláshelyet, az többnyire párjával (62%) és/vagy közvetlen családtagjaival (42%) utazott és 2-4 éjszakát töltött el a szálláson.

Az általános utazási szokásokat a többségnél (66%) nem befolyásolta a járványhelyzet, azonban a felnőttek közel negyede (23%) ezért nem látogatta most meg barátait, rokonait, míg hatoduk (16%) a fizetős szálláshelyre való utazásról tett le (részben) a vírusra hivatkozva.

Szilveszter elsősorban otthon

A szilvesztert a felnőttek többsége (77%) saját otthonában töltötte, közel ötödük (18%) barát vagy ismerős otthonában; a rendezvényen, szórakozóhelyen, szállodában történő ünneplés kevéssé volt jellemző. Társaságnak legtöbben a párjukat (47%) és/vagy közvetlen családtagokat (41%) választottak, míg ötödük barátokkal (19%), nyolcaduk pedig egyedül (12%) töltötte a szilvesztert.

A szilveszterhez kapcsolódó tűzijátékot a felnőttek bő kétötöde (44%) szereti, ötöde (22%) semlegesen ítéli meg, míg harmada (34%) kifejezetten ellenzi. Az ellenzők legfőbb indoka (86%), hogy a tűzijáték megijeszti az állatokat, a háziállattal rendelkezők szinte mindegyike jelölte ezt a válaszlehetőséget, de még a háziállattal nem rendelkezők körében is ez számít elsődleges problémának. Emellett az ellenzők kétharmada (65%) veszélyesnek (is) tartja a tűzijátékozást, bő háromötöde (62%) szerint pedig egyszerűen felesleges dolog. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy elítéli a tűzijátékot, a gyermekkel élők között pedig átlag feletti arányban vannak azok, akik nem csak nézni, de vásárolni, használni is szokták a tűzijátékot.

Forrás: Mel Poole/unplash.com

Bolt vagy web, a lényeg az akció

Gyakorlatilag nincs olyan ember Magyarországon, aki ne hallott volna a Black Friday jelenségről, de míg tavaly az emberek 66 százalékát hidegen hagyták az akciók, és nem vásároltak ebben az időszakban, addig idén ez a szám 49 százalékra csökkenhet. A megkérdezettek több mint fele tervezi, hogy online vagy offline bezsebel valamilyen akciós terméket magának, vagy szeretteinek ebben a szezonban. Gondolhatnánk, hogy a koronavírus veszélye miatt egyértelműen az online vásárlást tervezők száma nő majd a bolti látogatások kárára, de ez nem feltétlenül lesz így: tavaly az emberek 6 százalék döntött úgy, hogy csak offline módon, vagyis valamelyik áruházban él a Black Friday kedvezményekkel, idén ez 8 százalékra nőhet – ők maszkban, fizikai vásárlás formájában hajtanak rá a legnagyobb időszakos akciókra.

A Black Friday népszerűsége az online térben is töretlen: a koronavírus járvány árnyékában a kutatásban résztvevők közül minden ötödik fog online vásárolni, míg minden negyedik ember online és offline térben is akcióvadászatra indul 2020-ban.

Az online és offline kedvezményekre hajtók attitűdbeli különbségét mutatja, hogy míg az előbbit tervezők 62 százalékát kifejezetten zavarja a tömeg, addig a bolti vásárlást fontolgatóknak csak a fele mondta ugyanezt – derül ki az e-kereskedelmi szoftvereket fejlesztő LogiNet System és a Reacty Digital friss felmérésből.

Egészséget a fa alá

Az ajándékvásárlás hevében úgy tűnik, nyitva felejtjük a pénztárcánkat az idei Black Friday időszakban: a két évvel korábbi adatokhoz képest mindössze 2000 Ft-tal kevesebbet költenénk a gazdasági kihívásokkal és a koronavírussal összefüggő, nem várt kiadásokkal járó időszak ellenére. Az akció-imádók átlagosan, fejenként 40.000 Ft-ot terveznek költeni kedvezményes árú termékekre.

A divatcikkek népszerűsége változatlan (36%), de a játék (27%), a szórakoztató elektronika (26%), a mobiltelefon (25%), a lakberendezés (24%), a háztartási gép (23%) és a szállásfoglalás (22%) kategóriák is nagy arányban kerülnek majd bele a virtuális vagy a valódi kosarakba. Nem meglepő módon az egészséggel és wellnesszel kapcsolatos cikkek vásárlása nőhet a legnagyobb mértékben: 2018-hoz képest 9 százalékkal többen, a válaszadók 23 százaléka tervezi idén, hogy egészséggel kapcsolatos ajándékot helyez a fa alá. Ez a koronavírus járvánnyal, és egészségtudatosabb döntésekkel mutathat összefüggést.

Black Friday, heteken át

Már évek óta tendencia, hogy mind az online, mind az offline térben a Black Friday akciók nem csupán egy napra, november utolsó péntekjére korlátozódnak, hanem heteken át, akár karácsonyig is kitartanak. A vásárlók fele (49%) egyébként ennek kifejezetten örül, így megkímélhetik magukat az ‘Egy-nap-alatt-mindent’ stressztől. A folyamatos árvadászatra azért is szükség lesz, mivel csak minden harmadik vásárló van tisztában azzal, hogy egyes üzletek mikor hirdetik meg a Black Friday akciójukat.

Tudatosabb vásárlók

A legnagyobb kedvezmények levadászásához az ár-összehasonlító oldalak nyújtanak régóta segítséget a vásárlóknak, ezek népszerűsége töretlen: a Reacty Digital és az e-commerce specialista, LogiNet felméréséből kiderült, hogy az online vásárlást tervezők háromnegyede a fizetés gomb megnyomása előtt összehasonlítja az árakat és több weboldalt is megnéz, hogy a legjobb kedvezményeket csípje el.

Van, aki már az akció mögötti százalék mértékétől lázba jön, másoknak az ismert, favorizált brandnév adja a garanciát arra, hogy valóban kézhez kapja a vágyott csomagot. Jól kirajzolódó trend, hogy 2020-ra a megkérdezettek számára a legfontosabb, hogy megbízható, ismert helyről vásároljanak az akciós időszakokban. Az akció mértékét csak minden 5. válaszadó emelte ki fő prioritásként.

Kereskedők, felkészülni!

A megnövekedett online forgalom miatt várhatóan nem minden vásárlás végződik boldog mosollyal, előfordulhatnak késések, készlethiányok. A korlátozott termékmennyiségről a tavalyi online vásárlók harmada számolt be. A vevők szempontjából az viszont bizakodásra adhat okot, hogy 2018-ról 2019-re a növekvő online forgalom és leterheltség ellenére nem változott a késve érkezett csomagok száma, ez a vásárlások ötödét érintette a válaszadók tapasztalatai szerint.

2019-ben minden hetedik ember (14%) csalódott valamilyen Black Friday vásárlás során. A késések és a készlethiányok mellett a válaszadók a csalódás legfőbb okaként az egyedi akciók hiányát jelölték meg – előfordult, hogy bár első ránézésre nagy üzletnek tűnt az adott akció, később kiderült, hogy a kiszemelt termék máshol is megvásárolható hasonló, vagy alacsonyabb áron.

A kereskedők a kedvezmény mértékén is elcsúszhatnak: a Reacty Digital tavalyi, hasonló témában végzett kutatásában a megkérdezettek háromnegyede mondta, hogy az 50 százalék feletti akciók hiteltelenek, idén viszont a válaszadók fele nem tartja elég nagynak a várható akciókat. Vagyis a féláras termék már gyanús, ám a kis kedvezmény nem elég vonzó – ezt érdemes a kereskedőknek is idén szem előtt tartani!