A korábbi szisztémában sokszor már az első négy fordulóban eldőlt a sorrend, és a továbbjutó csapatok csak mímelték a futballt az utolsó két csoportmeccsen. Ennek vége, az alapszakasz utolsó, 8. fordulójában rengeteg eldöntendő kérdés maradt.

Az első 8 helyezett máris bejut a legjobb 16 közé, de itt egyelőre csak a Liverpool és a Barcelona figyelheti páholyból az eseményeket, biztos bejutóként. Az utánuk következő Arsenal és Inter esélyei is jók, de itt már figyelni kell a többi pályára is, hiszen ponszámban akár a 13. helyen álló Brest is utolérhetné őket.

Igazán kényes helyzetben a most még 8. helyen álló, 13 pontos Leverkusen van, hiszen 5 rivális áll mögöttük ugyancsak 13 ponttal, de a következő ötös, a 12 pontos gárdák is simán felléphetnek az élen áló nyolcas közé – különösen, hogy az utóbbi kvintettben olvashatjuk a Dortmund, a Bayern München, a Real Madrid és a Juventus nevét.

Az alsóházban is bőven vannak nyitott kérdések. A Sahtar Donyecktől lefelé 10 csapat már búcsút intett a reményeinek, ellenben ketten komoly veszélyt jelentenek az előttük állókra. A Manchester City számára egyszerű a képlet, ha legyőzik hazai pályán a Bruges együttesét, akkor meg is előzik a most még 20. helyezett belgákat. Döntetlen esetén, 9 pontjukkal Guardioláék csúful kiesnének a legjobbak közül  vereségről már nem is beszélve… A City mögött álló, ugyancsak 8 pontos Dinamo Zagreb helyzete nehezebb, de ha otthon le tudnák győzni a Milant, akkor 11 pontjukkal jó eséllyel továbbjutnának. Persze az olaszok is motiváltak lesznek, mert ők győzelem esetén maradnak a legjobb 8 között.

A legnagyobb tét a VfB Stuttgart-PSG mérkőzésen forog fenn: a két 10 pontos csapat összecsapásán a győztes biztos továbbjutó, a vesztes alighanem búcsúzik, a többi mérkőzés eredményétől függően. Döntetlen esetén pedig izgalommal figyelhetik, hogy alakul a most 10 pontos riválisok eredménye.

Nagy izgalomra van tehát kilátás. A Sport1 képernyőjén a PSV–Liverpool és a Manchester City–FC Bruges összecsapást, a Sport2 csatornán Barcelona–Atalantát követhetjük élőben. Az RTL+ streamingszolgáltatás előfizetői az előbbi három mellett a Brest-Real Madrid, a Bayern München-Slovan Brastislava, a Juventus-Benfica és a Girona-Arsenal mérkőzést is választhatják. Az összes mérkőzés 21 órakor kezdődik.

Az új lebonyolítási rendszerben az első 8 helyezett csapat rögtön bekerül az egyenes kiesés szakaszba, a következő 16-nak viszont ki-ki meccset kell majd vívnia egymás ellen ugyanezért. A keddi slágermérkőzés – a hagyományok alapján – Bayern München–Paris Saint-Germain összecsapás lesz, ahol mindkét csapat számára nagy a tét. A bajorok jelenleg a 17. helyen szerénykednek, ami bizony elég gyenge, első négy meccsükből csak kettőt tudtak megnyerni, Barcelonában ráadásul igen nagy verést kaptak (1:4). Ellenfelük, a PSG még rosszabbul áll, jelenlegi pozíciójuk, a 25. hely kiesést jelentene, ami bizony nagy szégyen a pénzben dúskáló párizsi csapatnak. A keddi müncheni összecsapáson mindkét gárdának győzelemre kell játszania.

A forduló nagy enigmája az ősszel elképesztően rossz sorozatot produkáló Manchester City. Az elmúlt években atomfocit játszó kékek most zsinórban öt meccset veszítettek el, Guardiolával még soha nem történt ilyen. A BL-ben nem állnak rosszul, de ha a masszív Feyenord ellen sem tudnak győzni, azt már a szurkolók sem fogják szó nélkül tűrni. Az Arsenal valamivel jobban muzsikál, de ők sincsenek az első 8 között, és kedden a 2. helyen álló Sporting otthonában kellene megkezdeniük a felzárkózást.

A Barcelona dolga könnyebbnek látszik, egy francia kiscsapatot fogadnak. Csakhogy ez a Brest előttük áll a táblázaton, veretlenül, három győzelemmel. Pedriék aligha a tartalékcsapatukkal állnak majd ki.

A 20. helyen szerénykedő Milan a tökutolsó Slovan Bratislavához látogat, van esélye javítani a pozícióján. A másik milánói gárda, az Inter az 5. helyen áll, és minden bizonnyal győzni akar az idén érthetetlenül összeesett, sorozatban mind a négy BL- meccsét elvesztő Leipzig ellen.

5. FORDULÓ, KEDDI JÁTÉKNAP
18.45: Sparta Praha (cseh)–Atlético Madrid (spanyol)
18.45: Slovan Bratislava (szlovák)–Milan (olasz)
21.00: Bayer Leverkusen (német)–FC Salzburg (osztrák)
21.00: Young Boys (svájci)–Atalanta (olasz)
21.00: Barcelona (spanyol)–Brest (francia)
21.00: Bayern München (német)–Paris Saint-Germain (francia)
21.00: Internazionale (olasz)–RB Leipzig (német)
21.00: Manchester City (angol)–Feyenoord (holland)
21.00: Sporting CP (portugál)–Arsenal (angol)

A felsorolt nagycsapatok közül két forduló után egyedül a Juventus száz százalékos, a Lipcsét idegenben, az Eindhovent otthon győzték le. Most a Stuttgart ellen kel bizonyítaniuk, ismét hazai környezetben. A németek eddig egy prágai döntetlennel dicsekedhetnek, Madridban simán kikaptak a Realtól.

Az Arsenalnak már van egy nagy skalpja, a PSG gárdáját verték simán, 2:0-ra, Bergamóban viszont csak gól nélküli döntetlent értek el. Most a Sahtar Donyeck ellen kötelező a győzelem.

A Milan eddig csúfosan szerepel, a Leverkusen idegenben, Liverpool hazai pályán leckéztette meg őket. A Bruges ellen illene javítani.

A PSG, mint fentebb említettük, elvérzett az Arsenal vendégeként, de a Girona ellen behúzott egy sovány 1:0-ás győzelmet. Ez eddig édeskevés.

A nap rangadóját Madridban vívják. A blancók győzelemmel kezdtek otthon a Stuttgart ellen, de a Lille-ben elszenvedett vereség komoly fiaskónak számít. Most a 100%-os Dortmund ellen kell hazai pályán bizonyítaniuk. Nem lesz könnyű menet, a németek az első két meccsen tíz gólt szereztek: Bruges-ben sima 3:0 volt, otthon pedig 7:1-re lelépték a jobb sorsra érdemes Celticet.

Az RTL+ streaming csatorna az összes mérkőzést közvetíti. A teljes program és a lineáris közvetítések:

18:45

AC Milan – Club Brugge (Sport1)

Monaco – Crvena Zvezda (Sport2)

21:00

Juventus – VfB Stuttgart (Sport1)

Arsenal – Sahtar Donyeck (Sport2)

Aston Villa – Bologna

Girona – Slovan Bratislava

PSG – PSV Eindhoven

Real Madrid – Borussia Dortmund

Sturm Graz – Sporting

A sorsolást egy vicces video vezette be, amelyben ismert futballisták, a közelmúlt nagy bajnokai, Buffon, Ibrahimovic és mások lamentáltak azon, hogy érthetetlen a rendszer, ők ezt nem tudják elmagyarázni a szurkolóknak. De a helyzet nem ennyire súlyos!

A Bajnokok Ligája csoportmérkőzések helyett valóban egyfajta ligát, bajnoki rendszert jelent az idei szezontól. Egy 36 csapatból álló, oda-vissza meccsekből álló bajnokágban mindenki 35 meccset játszana otthon és másik 35-öt idegenben, azaz a teljes szezon 70 fordulós lenne. Az új rendszert úgy kell elképzelni, mintha a liga 70 fordulójából csak az első nyolcat játszanák le, és az alapján határoznák meg a bajnoki sorrendet.

A részben emberi erővel, részben számítógép által lebonyolított csütörtöki, monacói sorsoláson – melyen a világbajnok olasz Gianluigi Buffon és az ötszörös aranylabdás portugál Cristiano Ronaldo segédkezett – kiderült, hogy a Liverpool a címvédő Reallal odahaza, a lipcseiekkel pedig idegenben találkozik. Emellett fogadja a német bajnok és kupagyőztes Bayer Leverkusent, a francia Lille-t és az olasz Bolognát, illetve ellátogat az AC Milanhoz, a holland PSV Eindhovenhez, valamint az európai kupaújonc spanyol Gironához is. Gulácsiék Lipcsében fogadják a Liverpool mellett a Juventust, a portugál Sportingot és az Aston Villát, míg idegenben játszanak az Internazionaléval, az Atlético Madriddal, a skót Celtickel és az osztrák Sturm Grazzal. A Girona a Liverpool mellett fogadja az Arsenalt, a holland Feyenoordot és a Slovan Bratislavát, míg az idegenbeli összecsapásait a Paris Saint-Germain, a Milan, a PSV és a Sturm Graz ellen vívja majd.

A címvédő Real Madrid a Santiago Bernabéuban látja vendégül majd tavaszi döntős ellenfele, a Borussia Dortmund mellett a Milant, a Salzburgot és a német VfB Stuttgartot, míg idegenben Szoboszlaiék mellett az Európa-liga-címvédő olasz Atalantával, az egyaránt francia Lille-lel és a nemzetközi kupaporondon először szereplő Bresttel csap majd össze.

A játéknapok szeptember 17-19., október 1-2. és 22-23., november 5-6. és 26-27., december 10-11., január 21-22., valamint január 29. A találkozók 18.45-kor, valamint 21 órakor kezdődnek majd, kivéve az utolsó játéknapot, amikor minden összecsapás 21 órakor startol majd. A pontos menetrendet szombaton hozza nyilvánosságra az UEFA.

A nyolcfordulós alapszakaszból a közös tabella alapján az első nyolc rögtön a nyolcaddöntőbe kerül, a 9-24. helyezett csapatok keresztbejátszanak egymással a 16 közé jutásért, az utolsó 12 együttes pedig kiesik, azaz mostantól a főtáblán már nincs átjárás többi sorozatba. A sorozatban idén a 96 csoportmérkőzés helyett 144 „ligatalálkozót” rendeznek.

Forrás: MTI, Márkamonitor összefoglaló

Három olyan együttes lesz a legrangosabb európai kupasorozatban, amely magyar játékost foglalkoztat: a Liverpoolban Szoboszlai Dominiket, az RB Leipzigben Gulácsi Pétert és Willi Orbánt, a Gironában pedig Yaakobishvili Antalt figyelhetik a szurkolók. Az Aston Villa, a Bologna, a Slovan Bratislava, a Brest és éppen a Girona újoncnak számít a BL-ben, utóbbi kettő ráadásul az európai kupaporondon is.

A csütörtökön délben kezdődő sorsoláson minden klub a négy kalapból két-két ellenfelet kap, egyikkel otthon, a másikkal idegenben találkozik a nyolcfordulós alapszakasz során. Az első nyolc közvetlenül a nyolcaddöntőbe jut, a 9-24. helyezettek pedig oda-visszavágós párharcban küzdhetnek meg a 16 közé jutásért, míg az utolsó 12 együttes kiesik. A BL fináléját május 31-én a müncheni Allianz Arénában rendezik.

A BL főtáblájának 36 csapatos mezőnye kalapok szerint:
1. kalap:
Real Madrid (spanyol), Manchester City (angol), Bayern München (német), Paris Saint-Germain (francia), Liverpool (angol), Internazionale (olasz), Borussia Dortmund (német), RB Leipzig (német), FC Barcelona (spanyol)
2. kalap:
Bayer Leverkusen (német), Atlético Madrid (spanyol), Atalanta (olasz), Juventus (olasz), Benfica (portugál), Arsenal (angol), Club Brugge (belga), Sahtar Donyeck (ukrán), AC Milan (olasz)
3. kalap:
Feyenoord (holland), Sporting Lisboa (portugál), PSV Eindhoven (holland), Dinamo Zagreb (horvát), Red Bull Salzburg (osztrák), Lille (francia), Crvena zvezda (szerb), Young Boys (svájci), Celtic Glasgow (skót)
4. kalap:
Slovan Bratislava (szlovák), AS Monaco (francia), Sparta Praha (cseh), Aston Villa (angol), Bologna (olasz), Girona (spanyol), VfB Stuttgart (német), Sturm Graz (osztrák), Brest (francia)

Forrás: MTI, Márkamonitor

Az E csoportban az Atlético nagyon megverte a Celticet, ezzel a skótok gyakorlatilag  biztos kiesőnek tekinthetők. Ellenben a másik három csapatnak még van esélye a két továbbjutó hely megszerzésére. Az első három fordulóban kiválóan teljesítő Feyenoord nem érdemelt vereséget Rómában, de kikapott egy balszerencsés góllal. Még bármi megtörténhet a csoportban.

Lazio – Feyenoord 1:0

Atlético Madrid – Celtic 6:0

Az F csoportban továbbra sem tiszta a kép. A Milán első három meccséből egyet se tudott megnyerni, most viszont meggyőző játékkal verte a PSG-t. A Dortmund is simán verte Newcastle gárdáját. Ebben a csoportban az első és a negyedik helyezett között mindössze három pont a különbség, két fordulóval a csoportkör vége előtt bármelyik csapat kieshet és bármelyik tovább juthat.

AC Milan – PSG 2:1

Borussia Dortmund – Newcastle 2:0

A G csoport szinte már unalmas, mindkét esélyes hozta a papírformát. A City és a Leipzig biztos továbbjutó,  a szerbek és a svájciak pedig egymás ellen küzdenek az Európa Liga szereplésért.

Manchester City – Young Boys 3:0

Crvena Zvezda – RB Leipzig 1:2

A H csoport most lett egy kicsit bonyolultabb, a Barcelona megnehezítette a maga dolgát a mai vereséggel. A Porto 9 ponttal beérte a katalánokat, és még a 6 ponttal mögöttük álló Sahtarnak is maradtak továbbjutási esélyei. Egyedül a nulla pontos Antwerpen búcsúzott a csoportkörben, az utolsó két fordulóban is lesz miért izgulniuk a többieknek.

Sahtar Donyeck – Barcelona 1:0

FC Porto – Antwerpen 2:0

A „halálcsoportban” fokozódik a zűrzavar. A sorsoláskor az F csoport leggyengébbjének tartott Newcastle nagyon elverte a PSG gárdáját, és két forduló után vezeti a tabellát. A másik mérkőzésen a Milan gól nélküli döntetlent ért el Dortmundban. Gólzáporos meccsen győzött az Atlético. Idegenben verte a „legmagyarabb” csapatot a Manchester City. A Barcelona gyenge játékkal, szerencsével győzött Portóban. Az Antwerpen kétgólos előnyt szórakozott el otthon, a végén még tizenegyest is hibázott. Skóciában győzött a Lazio. Belgrádban egy pontot szerzett a Young Boys.

Eredmények:

Atlético Madrid – Feyenoord 3 : 2

Celtic – Lazio 1 : 2

Borussia Dortmund – Milan 0 : 0

Newcastle United – Paris Saint-Germain 4 : 1

RB Leipzig – Manchester City 1 : 3

Crvena Zvezda – Young Boys 2 : 2

Royal Antwerp – Sahtar Doneck 2 : 3

Porto – Barcelona 0 : 1

Az RB Leipzig és a Red Bull Salzburg sztoriját Farkas Máté és Papp-Váry Árpád írta meg a Márkamonitor magazin 2018/4. számában. 

Az RB Leipzig nem csupán az idei BL-ban számít meglepetéscsapatnak: a keletnémet klub az unortodox marketingstratégiát valló Red Bull egyik legsikeresebb terméke. A klubnak gyakorlatilag nincs hagyománya, nincs történelme, 2009-ben alapították, miközben a világleghíresebb futballcsapatai a tizenkilencedik század vége felé, vagy a huszadik század első éveiben születtek.

A Red Bull története a márka 1987-es alapítása óta egybefonódik a sporttal, kezdetben viszont leginkább az egyéni és különösen az extrém sportokban jelent meg a brand, olyanokban, mint a mountain bike, a BMX freestyle, a wakeboard vagy a motokrossz. Sőt maguk is kreáltak külön sportokat, illetve eseményeket, mint például a 2003 óta megrendezett Red Bull Air Race. Ezekben hangsúlyozottan az egyéni teljesítmény volt a lényeg: kifejezetten a legjobb és/vagy legígéretesebb versenyzőket keresték meg, akik aztán a verseny végén úgy nyilatkoztak, hogy egy Red Bull-os sapka vagy éppen sisak volt a fejükön. A sportok és sportolók kiválasztásánál az is hangsúlyos volt, hogy karakterükkel jól passzoljanak a márka üzenetéhez, illetve szlogenjéhez, azaz, hogy a Red Bull „élénkíti a testet és a szellemet”, illetve „szárnyakat ad”.

Ezért is volt meglepő, amikor 2005-ben a legnépszerűbb csapatsportba, a labdarúgásba is beszálltak. Érdekesség, hogy ekkor indították el Formula–1-es projektjüket is, amiről azóta már tudjuk, hogy sportszakmai és marketingszempontból is sikersztori lett. A futball azonban, úgy tűnik, még a „száguldó cirkusznál” is keményebb dió, lassabban őrölnek még a villámtempóval dolgozó Red Bull-malmok is. A labdarúgásban való szerepvállalás annyiban logikusnak tűnt, hogy a márka atyjának, Dietrich Mateschitznek a szülőhazájában, a brand székhelyéhez közel kerestek egy focicsapatot.

A választás az SV Austria Salzburgra, Ausztria egyik legsikeresebb csapatára esett. Persze rögtön át is nevezték Red Bull Salzburgra, amit talán még el is fogadtak volna a szurkolók. Azt viszont már kevéssé, hogy a hagyományos lila-fehér színkombinációt a Red Bull piros-fehérje váltotta fel. Az se nagyon tetszett nekik, hogy deklarálva lett: ez egy új klub, mindenféle történelem nélkül. A végén maga az Osztrák Labdarúgó-szövetség (ÖFB) kérte, hogy vegyék le a honlapról, hogy ez egy 2005-ben alapított sportegyesület, hiszen lényegesen hosszabb az előélete. A szurkolók és az új tulajdonos végül nem jutottak dűlőre, olyannyira, hogy előbbiek egy része megalapította (vagyis voltaképp folytatta) az SV Austria Salzburgot. A Red Bull Salzburg pedig a szurkolók körében, de a média beszámolói alapján egész Ausztriában is a „leggyűlöltebb klub” lett.

„Történelmet nem lehet venni”

A Red Bull első kézből tapasztalhatta meg, hogy a labdarúgásban óriási jelentősége van a tradíciónak. Új „piaci belépőként” nemhogy éveknek, de évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy a futballvilágban széles körű tiszteletet váltson ki egy csapat – akár nyilvánvaló sikerei ellenére is. A Red Bull tehát elindult, és azóta kilenc osztrák bajnoki címet szerzett, öt kupasiker mellett. A salzburgi gárda országos szinten kiemelkedő minőséget képvisel, sőt tavaly egészen az Európa-liga elődöntőjéig meneteltek, ami osztrák csapattól kisebbfajta csodának számít a nemzetközi fociban.

A sportszakmai sikereknek ugyanakkor nem minden osztrák örül: a rivális csapatok egyenesen megvetik őket. A „hagyománynélküliség” az egyik legfőbb érv ellenük, hiszen a patinás Rapid vagy Austria Wien, de még a Sturm Graz is jobban csengő név a helyieknek azok több mint százéves múltja miatt. A Red Bull viszont teszi a dolgát, és ahelyett, hogy a kritikákon rágódna, sorra aratja sikereit, mindemellett a vállalat marketing know-how-ját is behozza a csapathoz. A szurkolók kiszolgálása terén például magasan a legtöbbet nyújtják az osztrák csapatok közül, erről személyesen is meggyőződhettünk egy Európa-liga-mérkőzés alkalmával. A gyermekmegőrzőben PS4 és Xbox található, a meccseket megelőzően a felnőtteknek pókerverseny is van, és persze több kategóriában lövéserősség-mérő, dekázó-, valamint büntetőrúgó verseny, illetve különböző nyereményjátékok. Három órával a mérkőzések előtt már nyit a fan zone, ahol egy delegált szpíker a hangulatfelelős, egy órával a találkozókat megelőzően pedig a keretbe nem nevezett labdarúgók állnak rendelkezésre autogramosztásra.

Talán a fenti tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy miután 2006-ban a Red Bull megvásárolta a New York/New Jersey MetroStars csapatát, nem akarta annak múltját végképp eltörölni. A mez színe és a logó persze itt is új lett, de nem volt arról szó, hogy ez egy vadonatúj klub lenne. A szurkolókat akkor sikerült végképp megnyerni, amikor 2010-ben leigazolták Thierry Henryt, aki a Los Angeles Galaxyben játszó David Beckham után a Major League Soccer (MLS) legismertebb játékosa lett. Persze Amerikában az európai focinak így is megvannak a korlátjai. Egyetlen esetben sikerült New Yorkban telt házat produkálni, azaz 66 238 nézőt leültetni: 2007. augusztus 18-án, ami egyben David Beckham bemutatkozómeccse volt az MLS-ben. És bár az átlagnézőszám évről évre emelkedik, még 2015-ben is húszezer alatt maradt. Ráadásul az MLS Cupot még egy ízben sem sikerült a New York Red Bullsnak elnyernie.

Miután 2005-ben Ausztriában, majd 2006-ban az USA-ban vett focicsapatot Mateschitz, 2007-ben Brazília következett. Az itt alapított Red Bull Brasil nevű klub szép lassan halad előre: 2009 és 2011 közt három osztályt lépett felfelé. 2008-ban pedig egy ghánai csapatot is megvásárolt az energiaital-gyártó, ettől azonban 2014-ben megváltak.

A semmiből az élre

A legnagyobb siker kétségtelenül Németországban következett be: az RB Leipzig 2016-ban feljutott az első osztályba, és rögtön tizenhárom fordulón át veretlen maradt, olyan csapatokat megelőzve, mint a Bayern München, a Borussia Dortmund, a Schalke 04 vagy Dárdai Pál Hertha BSC-je. Mindezt úgy, hogy a csapat nemcsak keletnémet, ahonnan hagyományosan nem terem babér a Bundesligában, hanem lényegében egy vadonatúj, mesterségesen létrehozott klub, amely mögött ki más állna, mint Dietrich Mateschitz.

Mateschitz a Salzburg megvásárlása utáni évben, 2006-ban jó barátját, a német futball-legendát, Franz Beckenbauert kereste fel azzal, hogy mivel már van egy osztrák csapata, ajánljon neki egy németet. Beckenbauer az akkor negyedosztályban játszó Sachsen Leipziget javasolta. De sokkal inkább a város volt a lényeg: Lipcse Németország tizennegyedik legnagyobb települése, az egykori keletnémet területen csak Berlin nagyobb nála, és ugye annak egy része is az NSZK-hoz tartozott. Ennél is fontosabb érv lehetett, hogy a 2006-os németországi világbajnokságra a városban épült egy 43 ezres stadion.

Mateschitz viszont a Saschen Leipzig megvásárlásával nem járt sikerrel: a Német labdarúgó-szövetség (DFB) nem engedélyezte, hogy egy márka nevét vegye fel a lipcsei csapat, a klub szurkolói pedig folyamatosan tüntettek az átvétel ellen. Mint ahogy a Sport Plusz hetilap is beszámolt róla, Mateschitz ezután megkeresett három csapatot is Németország nyugati felében, de a hamburgi St. Paulinál, az 1860 Münchennél és a Fortuna Düsseldorfnál is elutasították.

Egy ideig így aztán lekerült a napirendről az ügy. 2009-ben azonban visszatértek Lipcsébe: csakhogy nem az említett Saschen Leipzighez, hanem a várostól 13 kilométerre található Markranstädt csapatához, s azt vették meg az ötödosztályú klublicencével együtt. Persze ez sem volt egyszerű menet, a Red Bull Leipzig nevet ugyanis nem engedélyezte a DFB, mert a szabályzat tiltja, hogy a klubok szponzornevet vegyenek fel, mint már említettük. Így aztán egy trükkös nevet kellett találni: így lett a klub RasenBallsport Leipzig, amiben a Rasen gyepet jelent. A klub címerében viszont elég egyértelműen jelenik meg a logó, és a csapat beceneve is Die Roten Bullen, azaz Vörös Bikák.

Akik bikaként törtek előre. Ebben persze szerepe volt annak, hogy a 2009-ben megvásárolt klub keretének megerősítésébe rögtön százmillió eurót invesztált Mateschitz. Láthatóan sikerrel: a csapat egy szezon után felkerült a negyedosztályba, ahonnan 2013-ban jutott fel a harmad-, 2014-ben a másod- és 2016-ban az első osztályba. Ott pedig igen eredményesen kezdte az idényt, és annak végén oda is ért a Bayern mögé a második helyre.

Gyűlölt, de szárnyaló

Mindezt úgy érte el a gárda, hogy a Red Bullnak ez a csapata is megkapta az ország „leggyűlöltebb klubja” címkét, sőt, Németországban még nagyobb ellenszenv övezte őket. Ahogy az Origo egy remek összefoglaló cikkben beszámolt róla, a Borussia Dortmund szurkolóinak egy része egyenesen nem volt hajlandó elutazni Lipcsébe egy bajnoki összecsapásra, és inkább az ifi-Dortmundot nézték helyette, mert szerintük az RB Leipzig klub filozófiája szöges ellentéte a Németországban elfogadottnak és megszokottnak. A bojkott egyik főszervezője mindezt a következőkkel indokolta: „Nyilvánvaló, hogy a Dortmund is termel pénzt, de azért, hogy azt a fociba invesztálja. Lipcsében csak azért működtetik a focicsapatot, hogy azzal egy terméket és egy életformát reklámozzanak.”

Akkor sem jár azonban feltétlenül jobban az RB Leipzig, amikor megjelennek a riválisok szurkolói. A keletnémet derbin, a Dynamo Dresden ellen például előfordult, hogy a Dynamo ultrái egy levágott bikafejet dobtak be a lelátóról. A drapériákon pedig rendszeresen üzengetnek a bikáknak, igaz, néha humorral: a Hoffenheim, mely némileg hasonló utat járt be Dietmar Hopp (SAP-vezér) üzletember által menedzselve, például a következőt: „Kérjük vissza Németország leggyűlöltebb csapatának trónját!” Külön érdekesség, hogy a testvércsapatot, a Red Bull Salzburgot sem kímélik: amikor legutóbb decemberben a Schalkéval játszottak az Európa-ligában, az utóbbi klub szurkolói egy nagy drapérián hirdették: „Alapítva bajtársak és bányászok által”, szembeállítva a Salzburg „újgazdag” státuszával a királykékek hagyományait.

Az RB Leipziggel szembeni egyik fő kritika az, hogy a Bundesligában legalább 50 százalék + 1 szavazat erejéig a szurkolók kezében kell hogy legyen a klubok többségi tulajdona, illetve a szavazati jog is. Ezért több tíz ezres taglétszámok a jellemzőek, a lipcseieknek viszont mindössze tizenhét tagjuk van, akik ráadásul szinte kivétel nélkül a Red Bull dolgozói vagy a céghez más szálon köthető személyek.

A Red Bullnál ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a brandek és a klubok összefonódására korábban is rengeteg példa volt: a Wolfsburg a Volkswagen csapata, az Ingolstadtot az Audi, a Leverkusent pedig a Bayer gyógyszergyártó cég támogatja, és a Bayern München csapatát működtető gazdasági társaságban is egyenként 8,3 százalékos tulajdonrésze van az Allianz biztosítónak, az Audinak és az Adidasnak. Ráadásul a támadások után pozitív jelek is mutatkoznak: az Intelligent Research in Sponsoring Origo által idézett felmérése szerint Szászországban a Bayern München és a Dortmund után már az RB Leipzig a harmadik legnépszerűbb klub. A keletnémet régióban pedig kifejezetten éhesek a sikerre, hiszen az Energie Cottbus 2009-es kiesése óta nem adtak innen az RB Leipzigen kívül csapatot a Bundesligába. Sőt, a futballklubok között egyre erősebb az a vélemény, hogy a bajnokság fejlődése érdekében még több teret kellene engedni a szponzoroknak és a tőkének, és el kellene törölni az ennek gátat szabó 50 + 1-es szabályt.

Nem csoda, hogy maga Franz Beckenbauer, a Bayern legendája is – némi malíciával – azt mondja: „Ha a Red Bull hosszú távon is elkötelezett marad a lipcsei foci mellett, akkor 35 év múlva komoly kihívói lehetnek a Bayernnek”. A most 72 éves Mateschitz azonban ennél sokkal bizakodóbb: már kiadta a játékosoknak a feladatot, hogy nem akar nyolcvanéves lenni, mire az RB Leipzig megnyeri a Bundesligát. Ehhez már „csak” a Bayern egyeduralmát kellene megtörni, hiszen a második hellyel szinte máris a csúcsra értek a bikák!

Magyar futballsiker: rekordösszeg a másodedzőért

De térjünk vissza a futballmarketinghez: nem csupán arról van szó, hogy három kontinensen, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában is jelen van a Red Bull, hanem hogy ezek a csapatok össze is dolgoznak, a klubok egymásra is építenek. A világ számos pontjáról (leginkább Dél-Amerikából, Közép-Kelet Európából és a Balkánról, de Afrikából is) érkező tehetségek többnyire a Red Bull Salzburgban mutatkozhatnak be, mint ahogy a jelenlegi legnagyobb magyar reménység, a tizennyolc éves Szoboszlai Dominik is, majd ha elég jónak bizonyulnak, az RB Leipzignél folytathatják. A Lipcsének jelenleg több olyan meghatározó játékosa is van, akiket a Salzburgtól igazoltak át, köztük a magyar válogatott kapusa, Gulácsi Péter, aki egyébként kiváló, stabil teljesítményt nyújt, és jelenleg is a csapat első számú hálóőre.

Egy másik magyarnak is nagy szerepe van azonban a Red Bull sikereiben. Az egykori huszonötszörös magyar válogatott Lőw Zsolt először a Red Bull Salzburgnál dolgozott utánpótlásedzőként, majd az első csapat másodedzőjeként. Innen került 2015-ben az RB Leipzighez, ahol másodedzőként nagy szerepe volt a lipcseiek feljutásában. Az ezüstérmes és a hatodik helyet hozó szezonban is ott volt a pálya szélén, és tevékeny részt vállalt a csapat szárnyalásában. És a „leggyűlöltebb klubot” sem gyűlölik már annyira. Ahogy Lőw Zsolt az Indexnek nyilatkozta: „Attól, hogy Kölnben ötvenen a busz elé ülnek, a többi 50 ezret nem lehet becsapni. Őket a jó foci érdekli. Ne legyünk álszentek. Az angol futballban is kinőttek klubok a semmiből, a németben is. A hagyomány szép dolog, de hagyományt másként nem lehet teremteni, mint előzetes invesztícióval. Pénz nélkül hogy lehetne futball? Lenne akkor City, Chelsea, Wolfsburg? Utánunk is jönnek majd újak.”

Lőw mintha megérezte volna sorsát: olyannyira kiváló szakemberré érett a Red Bull-csapatoknál eltöltött évei alatt, hogy amikor a 2018–2019-es szezon elején a német Thomas Tuchel átvette a dúsgazdag Paris Saint-Germain irányítását, ragaszkodott a magyar másodedző szerződtetéséhez. A Lipcsénél élő szerződéssel rendelkező Lőw Zsoltért végül másfél millió eurót fizetett ki a párizsi gárda, ami világrekordot jelent a nemzetközi fociban: korábban ekkora összeget sosem adtak még másodedzőért! A párizsiak pedig még a Red Bullnál is nagyobb téttel játszanak, Neymar (222 millió euró) és Mbappé (180 millió euró) leigazolásával az egész futballvilágnak üzentek, és számukra a Bajnokok Ligája megnyerése a siker egyetlen mércéje. Náluk ráadásul a Red Bull-lal ellentétben nem a marketingszempontok alkotják a futballon túlmutató célokat, sokkal inkább a katari tulajdonosok diplomáciai erődemonstrációjáról van szó. Újabb bizonyítékot adva ezzel Puskás Ferenc örök érvényű mondásához: „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.”