Miért éppen Ázsia? A közel 10 éve tartó töretlen fejlett tőkepiaci (elsősorban amerikai) hossz kései ciklusában érdemes a változásokra felkészülni – vélte Adam Lessing, a Fidelity International kelet-közép-európai (CEE) vezetője. Ha ugyanis kezd elpárologni a globális tőkepiaci stimulusok jótékony hatása, akkor akár nagyon gyors befektetői reakciókra is szükség lehet.

Al-Hilal István, a Fidelity International hazai értékesítési vezetője elmondta: éppen ezért érezte úgy a Fidelity International, hogy a magyar befektetőkhöz is közel hozza Ázsiát. Kína, illetve a többi ázsiai piac ugyan messze van, de jó, ha a magyar befektetők is látják, hogy a kínai befektetések mennyire változatosak. Ahogyan ebben a hatalmas országban, a gasztronómiában is sokfajta íz közül lehet válogatni. az északi konyha inkább sós, a nyugati csípős, a keleti édes, Hongkong pedig a tengeri herkentyűkre épít, úgy a befektetési paletta is rendkívül változatos.

A Fidelity International egy nemzetközi roadshow keretében Budapestre is meghívott, a világ legelismertebb, Ázsiára szakosodott befektetési szakemberei közül kettőt: Dale Nicholls és Raymond Ma külön-külön is évtizedes tapasztalatokkal bíró, Hongkongban dolgozó portfóliómenedzserek budapesti előadásait foglaltuk össze.

Stabilabb mutatók

A Fidelity International álláspontja szerint, bár a kereskedelmi háború és a feltörekvő piaci válságok (Argentína és Törökország problémái) miatt az elmúlt hat hónapban az ázsiai piacokon is megnőtt a volatilitás és sok helyen visszaestek az árak, Ázsia valójában lendületben maradt és a kötvény- és részvénypiacain is kiváló belépési pontok kínálkoznak.

A fél éve tartó korrekció után az ázsiai részvénypiacok értékeltsége különösen az előremutató P/E ráta már alacsony, miközben az átlagos sajáttőke-arányos nyereség (ROE) két számjegyű, a 15 százalékot közelíti. Az ázsiai cégek a javuló nyereségszámaik ellenére mégis kevés osztalékot vesznek ki, ami a stabilabb tőkeellátottság révén egyrészt egyfajta biztonságot is jelent, de azt is jelzi, hogy a vállalatok még látnak maguk előtt növekedési lehetőségeket.

A fejlett Nyugat előtt

Dale Nicholls, a Fidelity Funds – Pacific Fund portfóliómenedzsere szerint a kínai gazdaság nagyon gyorsan alakul át, egyre erősebb a belső fogyasztás, és egyre inkább már a magánszektor cégei a gazdasági növekedés motorjai.

Példája szerint Kínában ma már évente 28 millió új autót adnak el, az Egyesült Államokban csak 18 milliót. A kínai fogyasztók ráadásul nagyon nyitottak a technológiai újdonságokra, így például a modern fizetési megoldásokra. A kínai lakosság 83 százaléka adaptálja a legmodernebb fintech fizetési megoldásokat (elsősorban az AliPay népszerű), az Egyesült Királyságban ez a mutató csak 57 százalékos.

Ázsia egyéb országai közül a szakember kiemelte, hogy Japánban ugyan egyfajta frusztrációt okoz a rendkívül szűk munkaerőpiac és a gyors növekedés hiánya, de a japán vállalatok ma már valóban a technológiai iparág globális vezetői és tőkepiaci szempontból pozitív változás, hogy azt lehet tapasztalni, hogy a vállalati menedzsmentek egyre inkább nyitottak a befektetői, a tőkepiaci gondolkodás irányába.

Más térségekben, elsősorban Indiában és Indonéziában a kedvező demográfiai trendek és a városiasodás táplálja a növekedést.

A legjobb egyedi befektetések

„Mindig három tényezőt érdemes keresni egy vállalat értékelésénél” – mondta el Dale Nicholls – „a hosszú távú növekedési lehetőségeket, a stabil cashflow-termelő képességet és a menedzsment minőségét.”

A szakember ezen szűrők segítségével tudott egykoron kicsi, de ma már rendkívül sikeres cégek (a hongkongi Techtronic Industries, illetve az egyaránt kínai BitAuto, Kingsoft, China Lodging – Huazhu Hotels, CBPO – China Biologic Products, Sunny Optical) növekedési történeteibe időben beszállni.

Dale Nicholls a jövőre nézve is bemutatta pár konkrét befektetési fókuszát:

Universal Entertainment, a japán cég a szerencsejáték-iparban tevékenykedik, hazájában a legújabb generációs pacsinkó gépeivel sikeres (ez a flipper szerű játék rendkívül népszerű Japánban), de nemzetközi terjeszkedésbe is fogott, az ő befektetése az Okada Manila elnevezésű gigantikus Fülöp-szigeteki kaszinó.

A Corporate Travel Management, az ausztrál utazási cég az ázsiai üzleti utazás piac nagyon gyors növekedését használja ki, ma már a világ hatodik legnagyobb szereplője ebben az üzletágban és deklaráltan a globális piaci részesedésének növelésén dolgozik.

Silergy, a Tajvani Értéktőzsdére bejegyzett cég az integrált áramkör tervezés egyik leggyorsabban fejlődő cége, a Fidelity International portfóliómenedzsere külön kiemelte a menedzsment kiválóságát és a világos, határozott növekedési célkitűzést.

Noah Holdings, ez egy ma még viszonylag kicsi kínai vagyonkezelő cég, amely a legvagyonosabbaknak kínál prémiumszolgáltatásokat, és Kínában nagyon gyorsan nő ez a piac.

Fontos információ:

A befektetők tudomásul veszik, hogy az itt leírt nézetek már nem aktuálisak. Ezek az anyagok nem tekintendők hirdetménynek, a Fidelity befektetéskezelési szolgáltatásainak igénybe vételére vonatkozó felkérésnek vagy ajánlatnak, és bármely befektetési termék megvásárlására vagy eladására vonatkozó ajánlatnak, vagy ezek megvásárlásához vagy eladásához kapcsolódó ajánlatkérésnek sem. A külföldi befektetések hozamát befolyásolják a devizaárfolyam-változások. A feltörekvő piacokon a befektetések erre érzékenyebbek, mint a fejlett piacok. Múltbeli teljesítményből nem lehet a jövőbeli eredményekre vonatkozó, megbízható következtetéseket levonni. A befektetések értéke és a belőlük származó jövedelem nőhet és csökkenhet is a devizaárfolyam-változások kapcsán.

Kína és a kihívások

A Fidelity International Kínában piacvezető befektetési ház. A Fidelity legnagyobb kínai alapjainak (China Consumer Fund, Greater China Fund, China Opportunities Fund) Raymond Ma a portfóliómenedzsere, ő elsősorban a kínai befektetési lehetőségekkel foglalkozott előadásában.

Raymond Ma elmondta, hogy Kína óriási gazdaság, így az aktuális kihívások is nagyok előtte. Nézete szerint jelenleg négy plusz egy nagyobb kockázatot lehet azonosítani az országban. Ezek:

– az amerikai–kínai kereskedelmi háború potenciális eszkalációja,

– a Kínában tapasztalható magas eladósodottság, és a magas hitelállományok leépítésével járó fájdalom,

– a helyi deviza fokozatos leértékelődése,

– a lakossági fogyasztás növekedésének lassulása, amit elsősorban a magas bázis magyaráz,

– ráadásul óvatosan, de már kopogtat az infláció is.

A szakember a legnagyobb kockázatként kezelhető kereskedelmi háború tárgyalásos megoldásában bízik ugyan, de mindenképpen arra figyelmeztet, hogy amennyiben egy történelmi analógiát vizsgálunk, akkor az Egyesült Államok és Japán közötti kereskedelmi háború a nyolcvanas években komolyan visszafogta japán gazdaságát.

Miért mégis Kína?

Raymond Ma Kínával kapcsolatban felhívta a figyelmet a folyamatban levő reformokra, például az állami vállalatok átalakításában, illetve az egyedi értékelések fontosságára, miközben a kínai gazdaság erejét egy ABCDE angol kifejezésekből eredő felsorolással támasztotta alá.

A – Automation, Artificial Intelligence, vagyis automatizácó és mesterséges intelligencia. Kínában évente 7-8 százalékkal nőnek a bérek, így a vállalatokon erős a költségnyomás. Az automatizáció világszintű éllovasainak a zöme ma már kínai cég (Shenzhen Inovance, Estun Automation, AirTAC International, Hiwin Technologies). Kína emellett élenjáró a mesterséges intelligencia fejlesztésekben is.

B – Big Data, az adat óriási kincs, és ez a legnagyobb tételben Kínában áll rendelkezésre, ezért a big data fejlesztésekben – már csak a nagy népessége miatt is – Kína ma már az Egyesült Államokkal egy szinten álló szereplő.

C – Cloud, a felőszolgáltatásokban az Amazon, Microsoft, Google piacvezető hármas után ma már a kínai Alibaba a világ negyedik legnagyobb szolgáltatója. Kína 500 legnagyobb vállalata közül egyharmaduk már igénybe veszi a legfejlettebb felhőszolgáltatásokat.

D – Domestic Consumption, vagyis belső fogyasztás, Raymond Ma külön is kiemelte a legmodernebb mobilvásárlások rapid fejlődését.

E – Electric Vehicle, Kína az elektromos járművek piacán is éllovas, 2017-ben 600 ezer elektromos járművet adtak el, háromszor annyit, mint az Egyesült Államokban és tízszer annyit, mint Japánban vagy Németországban.

Innovátor

Kína megérkezett a legfejlettebb technológiájú, az oktatásra, a magasan képzett munkaerőre legtöbbet áldozó országok közé. A húsz vezető internetes cég közül ma már kilenc kínai, öt éve egy ilyen listán még egy kínai nevet sem olvashattunk volna.

Kína többé már határozottan nem csak másolja a legfejlettebb országok technológiáját, de éllovassá vált, olyan ország lett, amely a kutatás-fejlesztésre ugyanannyit áldoz, mint a legfejlettebb nyugati országok– vélte Raymond Ma.