A hazai vállalati szektor a 2025-ös évnek kicsivel optimistábban vág neki: tavalyhoz képest 5%-kal többen – összesen a felmérésben részt vevők fele – számítanak növekedésre, emellett 9%-ra csökkent azok száma, akik a bevételük csökkenésére számítanak. A növekedést prognosztizálók kétharmada 4-10%-os növekedést vizionál. Kimondottan pozitívan a válaszadók 21%-a tekint 2025-re, ők nettó árbevételük ennél is nagyobb növekedésével számolnak. A románoknál 43%, a cseheknél pedig csak 29% vár növekedést, azaz végre optimistábbak vagyunk régiós versenytársainknál.

Érdekes, hogy bár a növekedés átlagos mértéke az infláció csökkenésével szerényebb, viszont míg tavaly nagyon szélsőségesek voltak a várakozások: vagy nagy növekedést, vagy nagy csökkenést vártak, most sokkal kiegyensúlyozottabb a kép. Kivételt ez alól az egész kontinensen küszködő autóipar képez, igaz az idén elinduló zöldmezős beruházások némileg árnyalják a képet.

Az ágazatokat tekintve az FMCG és a HORECA szektor a legbizakodóbb – tavalyhoz képest is optimistább –, de a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykedő cégek többsége is árbevétele növekedésére számít. Ez nem véletlen: az alapvető fogyasztási cikkek folyamatos áremelkedése bővülésre ad okot az élelmiszeriparban, amelyet a kereskedelem és az áruk szállítmányozása is követ, igaz az utóbbi esetében a benzinárak emelkedése jócskán „beleharap” a profitba.

Hosszú évek óta most először az építőiparban is végre többségben vannak a növekedést várók, az ő optimizmusuk pedig a tágabb gazdasági klíma változásának is indikátora lehet.

Bár tavalyhoz képest kevésbé borúlátók, mégis a legkevésbé magabiztosak a növekedés kérdésében az üzleti szolgáltató szektorban (BSS) dolgozók. „Fontos azonban figyelembe venni, hogy ők nagyrészt exportálnak, azaz euróban, dollárban kapják fizetségüket, ami bár nem nő, de a forint gyengélkedése miatt mégis jól fognak járni” – értékelte a helyzetet Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. A szakember tapasztalatai szerint az üzleti szolgáltatóközpontok a magasabb hozzáadott értékű munkák felé tolódnak – hiszen az egyszerű, angol nyelvet igénylő állások India felé mozognak –, ennek köszönhetően ők most is az egyik legaktívabban toborzó szektor itthon.

Bizakodásra adhat okot a cégeknek az, hogy az üzleti kihívásokat tekintve az alacsonyabb inflációnak köszönhetően csökken a bérnyomás: a tavalyi felméréshez képest 8%-kal kevesebben jelölték meg kihívásként a megnövekedett bérköltségeket – bár továbbra is nagy jelentőséggel bír, a válaszadók 70%-a említette. A legfőbb üzleti kihívások között szerepel a működés megnövekedett költsége (46%), valamint az egyre hangsúlyosabbá váló hatékonyság is – utóbbi idén 18%-kal nőtt 43%-ra.

Stabilizálódó létszámbővítés, több elbocsátás

Az utóbbi években egyre csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. A 2022-ről 2023-ra történő drasztikus csökkenés után (2022-ben 89% tervezett bővíteni, 2023-ban 34%) stagnálni látszik azoknak a száma, akik létszámbővítést terveznek. Tavaly és idén is a válaszadók 30%-a nyilatkozott az év első felére vonatkozó létszámbővítési tervről. Az előző évhez képest kicsit csökkent a „silent rightsizing” eszközét alkalmazók, azaz azok száma, akik a távozókat nem pótolják (idén a cégek 13%-a), ugyanakkor majd azonos mértékben növekedett azok száma, akik elbocsátást terveznek (idén a cégek 10%-a).

Az iparágakat tekintve az IT és telekommunikációs vállalatoknál, valamint az üzleti szolgáltatói cégeknél a legerősebb a létszámbővítési szándék: ezekben a szektorokban a válaszadó cégek közel fele vagy több mint fele tervez munkaerőfelvételt 2025-ben.  A kiskereskedelemben tevékenykedő vállalatok is toboroznának, 2024-es képest jóval bizakodóbbak, 9% helyett már 38% tervez munkaerőbővítéssel.

A munkaköröket tekintve 2025-ben a legkeresettebbek a gyártásban dolgozók, a mérnökök, a sales-esek és az IT-szakemberek lesznek. Az új autóipari cégek, a gyógyszergyártás és a többi ipari gyártó miatt sokkal nagyobb a kereslet a gyártói környezetben dolgozókra (+15%), legyen az betanított munkás, szakképzett munkaerő vagy mérnök: a válaszadók kétötöde szeretne erre a területre munkatársat felvenni. Ahogy idén is, az IT/tech állások általában a legkeresettebb munkakörök között szoktak lenni, ám most jelentősen csökkent az ezen munkakörökre való felvételi szándék tavalyhoz képest (-11%). Ennek oka a nemzetközi konjunktúrában, az állami beruházások csökkenésében és a versenykörnyezet változásában egyaránt keresendő.

Irreális bérigény és tapasztalathiány

A toborzási folyamat során most is, ahogy évek óta az irreális fizetési elvárások jelentik messze a leggyakoribb problémát, de idén 5%-kal kevesebben, a válaszadók 83%-a számolt be erről a kihívásról. Egyre nagyobb problémát jelent a jelöltek limitált munkatapasztalata vagy teljes hiánya – az előző felméréséhez képest 14%-kal többen, a döntéshozók 69%-a jelölte meg ezt akadályként. Ezeken felül a nem megfelelő nyelvtudás, valamint a cég által kínált home office lehetőség túl alacsony szintje vagy teljes kizárása szintén jelentősen nehezíti a megfelelő munkavállalók megtalálását.

A HR kihívások megoldását a szakemberek többsége már nem csak a fizetések emelésében látja, hanem az oktatásban és a tréning programokban is, amelyek akár kulcstényezők is lehetnek a produktivitás növelésében is. Ezeket tavalyhoz képest 10%-kal többen, a válaszadók 75%-a látja megoldásnak, a fizetésemelést 9%-kal kevesebben, 68%-an jelölték meg.

Tervezett béremelés és dolgozói elvárások

2024-ben a felmérésben részt vevők 30%-a tervezett 11-15%-os béremelést, de végül 5%-kal többen, 35%-uk emelte ennyivel a fizetéseket; a cégek 4%-a 16-20%-os emelést is megengedhetett; míg a cégek mintegy fele 6-10%-os emelést valósított meg.

2025-ben a válaszadók 96%-a tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinaminkája jelentősen lassul. 15%-nál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61%-ánál 6-10%-os fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük 1-5%-os emeléssel tervez és idén már csupán 8% kíván eszközölni 11-15%-os emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21%-a, az ipari gyártásban tevékenykedők 13%-a vagy az ingatlan / építőipari vállalatok 12%-a).

A Randstad Hungary social media felméréséből azonban kiderült, hogy ezek a mértékű béremelési tervek elmaradnak a munkavállalók várakozásaihoz képest, ők nagyobb léptékű fizetésemelést tartanak reálisnak a jelenlegi piaci helyzetben, az elvárásaik pedig egyre nőnek. A munkavállalók majdnem fele (45%, tavalyhoz képest +20%) több mint 20%-os emelést szeretne, de a megkérdezett cégek egyike sem tervez ezzel.

Mitől vonzó a munkahely?

A Randstad HR Trends kutatásában részt vevő vállalatok továbbra is egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások (92%) tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Emellett a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (77%) és a rugalmas munkavégzés lehetősége (74%) a vonzó munkahely három legfontosabb jellemzője.

A cégek által felkínált juttatások között a legnépszerűbb a mobiltelefon, a bónuszok, az utazási költségtérítés, a parkolók és a céges autók. A legszembetűnőbb az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy sokan a béren kívüli juttatások növelését és az egészségbiztosítás bevezetését tervezik. A nem pénzügyi juttatások között a tréningek állnak legelöl, továbbá sokan szeretnék ezzel párhuzamosan a coaching és mentorprogramok bővítését vagy indítását is.

Összhangban áll-e ez a munkavállalók igényeivel? A felmérés szerint az esetek döntő többségében (87%) a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal (jobb fizetés, jobb körülmények) várják. Emellett a karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 50%-a számolt be erről, mint a felmondás okáról, azonban az összes többi indok sokkal kisebb arányban jellemző.

Vissza az irodába

Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben pedig ez a tendencia folytatódik. Bár a cégek 87%-a nem tervez változást, a 10%-uk a home office csökkentését tervezi. Tavalyhoz képest is tovább, 17%-ra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban részt vevők harmada 2 nap home office-t kínál, 4 napot szinte alig ajánlanak, 5 napot pedig már senki sem. Teljesen rugalmas a munkahelyek 12%-a.

Ennek hátterében több minden állhat: a dolgozók irodába való visszarendelése lehet a lojalitás tesztelésének vagy a dolgozói létszám racionalizálásának eszköze is, de egyaránt cél lehet az üres irodák megtöltése és az irodabérlés költségének megtérülése vagy a hatékonyság növelése is.

Növekvő bizalom az AI felé

A tavalyi évhez képest nőtt az AI használatát támogatók aránya: a válaszadó cégek közül 28% (+9%) támogatja az AI használatát, valamint 31%-ra nőtt (+3%) azok száma is, akik nyitottak a használatára bizonyos területeken. Míg 2024-ben a válaszadók 46%-nak nem voltak világos elképzelései az AI használata kapcsán, mára számuk 10%-kal csökkent, ahogy azok száma is csökkent 5%-ra, akik nem látják annak jövőbeni használatát.

A válaszadók még inkább az adminisztrációs feladatokban látják legjobban az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám, a személyzeti és HR menedzsment, valamint menedzsment területén is fogják alkalmazni. 38% szerint az AI csökkenti fogja az állások számát (tavaly még pesszimistábbak voltak, 45% mondta ezt), de a vállalati vezetők 60%-uk úgy látja most, hogy az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát.

Photo by Campaign Creators on Unsplash

„A cégek többségénél még mindig az anyagi juttatások és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása áll a fókuszban, és nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a képzési lehetőségek is a munkáltatói csomag részét képezzék. Holott, ha lehetőséget biztosítunk a tanulásra, az új tudás és képességek megszerzésére, az a cég számára is előnyös, mert egyre képzettebbek lesznek a dolgozói. Az egyéneknek pedig biztonságérzetet nyújt, hogy a rendkívül gyorsan változó gazdasági és technológiai környezetben az új képességek elsajátítása és a technológiák naprakész ismerete biztosítja, hogy a munkájukra és tudásukra szükség lesz a jövőben is” – mondta el Medvey Leila, a K&H HR vezetője.

„Van azonban még egy komoly értéke a munkahelyi fejlődési lehetőségnek – legyen szó akár képzésekről, akár egy új csapatban vagy szakterületen való munkavégzésről. Mégpedig az, hogy az új ismeretek, emberek, projektek inspirálnak, sikerélményt, lehetőséget adnak arra, hogy új területeken is kiteljesedjünk – vagyis összességében elégedettebbek, boldogabbak, motiváltabbak lesznek a munkatársak. A K&H-nál ezért lehetőséget nyújtunk arra, hogy a kollégák nemcsak felfelé, de vertikálisan, vagyis oldalirányba is építhessék karrierjüket, bármikor kipróbálhassák magukat másik szakterületen: 2023-ban munkatársaink 22 százaléka váltott pozíciót a cégen belül” – hangsúlyozta Medvey Leila.

„A képzéseket illetően pedig folyamatosan újítunk és bővítünk, hogy munkavállalóink is lépést tarthassanak a fejlődéssel. Éves szinten 7 napot töltenek valamilyen képzésen a kollégák, ami meghaladja a piaci sztenderd 3-5 napos átlagot. Ezen belül pedig már nem csak e-learningeket biztosítunk, hanem érdekes szakmai előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken vehetnek részt, olyan témákban, mint a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság vagy a generációs kommunikáció, amelyek nemcsak a szakmai, vezetői, hanem a magánéleti döntéseikben is nagy segítséget nyújtanak. A pénzügyi és IT szakmai képzések mellett pedig olyan, a mindennapi életünkben is rendkívül praktikus képességfejlesztő tréningeket szervezünk, mint például az időgazdálkodás, vagy a stresszkezelés” – tette hozzá a szakértő.

Sok kicsi is sokra megy

Akár szakmai, akár egyéb képzésekről legyen szó, megfigyelhető a mikrolearning előretörése – vagyis az elsajátítandó ismeretek kisebb tanegységekre osztása, amellyel fókuszáltan és időhatékonyan elsajátítható egy-egy új ismereti anyag. A bank esetében erre szolgál a „tudásmorzsák” képzési program, amelyben a munkatársak praktikus és gyorsan elvégezhető e-learning anyagokon keresztül sajátíthatják el a mindennapi életet segítő, praktikus ismereteket.

Photo by KOBU Agency on Unsplash

A Randstad „HR Trends 2024” kutatásában részt vevő cégek közel felének (46%) nincs letisztult álláspontja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban, de kb. ugyanennyien (47%) vannak azok is, akik nyitottak a használatára. A válaszadók 19%-a kimondottan támogatja az AI használatát és széles körben tervezi annak kiterjesztését, illetve a kutatásban részt vevők további 28%-a is nyitott az AI használatára bizonyos területeken. A vállalatok csupán 7%-a nyilatkozott úgy, nem tervezik a mesterséges intelligencia használatát a jövőben.

A válaszadók leginkább az adminisztráció területén (58%) látják az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám (38%), az ügyfélszolgálat (38%), valamint a pénzügy és könyvelés területén (35%) is fogják alkalmazni.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának legnagyobb haszna a válaszadók szerint annak pontosságában és a gyorsaságában rejlik. 78%-uk szerint az AI-nak köszönhetően gyorsabb lehet az adat- és információfeldolgozás, valamint pontosabb előrejelzéseket és elemzéseket lehet készíteni. Ezek mellett az ismétlődő feladatok automatizálásában is sokan látják az AI előnyét, ezt a válaszadók háromnegyede jelölte meg. Sőt, kicsit több mint felük szerint nagyobb produktivitást is eredményez.

A „Randstad Workmonitor Pulse Survey” 2023 végi felmérése árnyalja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi várakozásokat. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Németországban megkérdezett több mint 7000 munkavállaló harmada (33%) számolt be arról, hogy már használ mesterséges intelligenciát a munkája során. Az AI-használatban a vizsgált országok közül egyébként India áll az élen, a munkavállalók több mint fele (56%) jelenleg is használja a mesterséges intelligenciát a munkája során.

A felmérésben részt vevők többsége az emberi interakciók elősegítőjeként tekint a technológiára. Közel felük (45%) szerint az AI lehetővé teszi, hogy az emberek több időt töltsenek egymással a munkahelyen és azon kívül is.

Az AI hatása a munkaerőpiacra

A friss magyarországi HR Trends kutatásból az látszik, hogy a hazai vállalatok felsővezetőinek még nincs egyöntetű válasza arra, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra. A megkérdezettek 52%-a szerint az AI nem lesz hatással az állások számára, 45% szerint viszont a betöltendő állások számának csökkenésére kell számítani. 3% gondolja úgy, hogy növelni fogja a szükséges munkakörök számát.

Az előzőekben idézett nemzetközi Randstad felmérésben részt vevő munkavállalóknak határozottabb véleményük van az AI-t illetően. Több mint felük szerint hatással lesz iparágukra és a munkakörükre, és a mesterséges intelligencia saját karrierjük kiteljesedéséhez és előmeneteléhez vezet – nem elbocsátásokhoz. Közel felük (47%) izgatott a mesterséges intelligenciában rejlő munkahelyi lehetőségeket illetően – különösen az Y és Z generáció tagjai. Ez jóval magasabb, mint az a 39%, azaz ötből kettő ember, akik aggódnak az AI munkájukra gyakorolt hatása miatt. Persze a világ különböző térségei között jelentős eltéréseket találhatunk a hozzáállás és a szemléletmód tekintetében.

„A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan a mai technológiai innováció is várhatóan inkább munkahelyteremtő hatású lesz, ehhez a vállalatoknak azonban időben kell intézkedéseket hozniuk, hogy felkészítsék a munkaerőt a munkavégzésben bekövetkező változásokra” – összegezte a felmérés tanulságait Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője utalva arra, hogy a hazai munkaerőpiacon is van még teendő ezzel kapcsolatban.

Photo by Igor Omilaev on Unsplash

Az elhúzódó és a vártnál nagyobb mértékű inflációs hatások miatt 2023-ban a cégek az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben emelték a fizetéseket. 11-15%-os béremelést a vállalatok 42%-a tervezett, végül 48%-uk valósított meg ekkora mértékű emelést, 16-20%-os emelést 3%-kal többen hajtottak végre, mint terveztek, és azok aránya is nőtt 3%-kal 4%-ra, akik több mint 20%-kal emeltek.

Ennek hatására a cégek magabiztosabbak a versenyképességüket illetően. A felmérésben részt vevő cégek összesen 82%-a véli úgy, hogy a piaci átlagnak megfelelő mértékben vagy az átlag felett fizetnek a dolgozóiknak. A tavalyi évhez hasonlóan 12% gondolja úgy, hogy magasabb fizetést kínálnak a piaci átlagnál, 70% (6%-kal többen, mint legutóbb) nyilatkozott arról, az általuk kínált fizetés versenytársaikhoz hasonló, és csökkent azoknak a száma (5%-kal 16%-ra), akik úgy gondolják, alacsonyabb fizetést kínálnak.

„A cégek legnagyobb kihívásának így most az új- és meglévő kollégák bérigényének menedzselése számít, ami a bevételvárakozások tükrében nem meglepő” – fogalmazott Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. Bár 2024-ben a HR Trends kutatásban részt vevő cégek csupán 45%-a számít árbevételének növekedésére, mégis 97%-uk tervez fizetésemelést, döntő többségük (81%) egy lépésben. A szakember szerint a bérek ilyen ütemű növekedése, még ha hozzá is járul azok reálértékének megőrzéséhez, amennyiben nem párosul a hatékonyság növelésével, úgy a vállalatok versenyképességét kockáztatja.

A vállalatok több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. A Randstad Hungary social media felméréséből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaihoz képest, a 6-10%-os emelést nem tartják reálisnak az adott inflációs környezetben. A munkavállalók csupán 8%-a lenne elégedett ekkora mértékű fizetésemeléssel. A dolgozók többsége a 10-20%-os emelést tartja reálisnak, negyedük pedig ennél is nagyobb emelésre vágyik. A felmérésben részt vevő cégek béremelési tervei nem találkoznak ezekkel az elvárásokkal: a vállalatok közel harmada (30%) tervez 11-15%-os emelést, csupán 4%-uk 16-20%-emelést, és egyáltalán nem szeretnének ennél többet emelni.

Az egyes szektorokban a válaszadó cégek többsége 6-10%-os emelést tervez, tehát a versenykörnyezetben működő cégek iparágtól függetlenül az átlag körül emelnek. A szállítmányozás-logisztika (50%), a HORECA (42%), valamint az pénzügyi szektorban (41%) a legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, akik ennél nagyobb, 16-20%-os fizetésemelést terveznek – amely valószínűleg annak köszönhető, hogy a vendéglátó szektor kétharmadában (64%) 30%-nál nagyobb az éves elvándorlás, a logisztikai cégek pedig sofőrhiánnyal küzdenek, a szektor válaszadóinak negyedénél 21-30%-os az éves elvándorlás. Néhány szektorban előfordul, de elenyésző azon cégek száma, akik 16-20%-os béremelést terveznek.

Vonzó munkahely: a fizetés vezet továbbra is

A Randstad HR Trends kutatásban részt vevő vállalatok egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Ennek súlya +4%-kal 94%-ra emelkedett tavaly óta – minden bizonnyal az inflációnak is köszönhetően. Emellett a rugalmas munkaidő (73%) és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (72%) a vonzó munkahely top3 jellemzője. A munkahely vonzerejét növelő tényezők között erősen emelkedő tendenciát mutat a tavalyi felméréshez képest az erős munkáltatói márka fontossága (+9%), a jó tréning lehetőségek (+6%), valamint a sokszínű és befogadó közeg (+12%).

A cégek által felkínált juttatások hasonlóan alakulnak, mint korábban. A pénzügyi juttatások között a mobiltelefon, az egyéni, teljesítményalapú bónusz, a parkolóhely biztosítása és az utazási költségek megtérítése vezet. A nem pénzügyi juttatások között pedig a tréningek, otthoni munkavégzési lehetőség, rugalmas munkarend áll legelöl.

A fizetés fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy az esetek döntő többségében a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal várják. A kutatásban részt vevő HR döntéshozók 86%-a számolt be erről. A karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 49%-a szerint ennek hiánya is válóok. Minden egyéb lehetséges tényezőt sokkal kevesebbszer említettek a szakemberek a munkahelyváltás okaként.

A rugalmas munkavégzési formák ma már komoly dolgozói elvárásként jelennek meg, ugyanakkor itt is érdekütközést tapasztalhatunk a két oldal között. A legjellemzőbb a heti 2-3 nap home office, de összességében kevesebb napot tölthetnek otthoni munkavégzéssel a dolgozók 2022-höz képest. Jó hír viszont, hogy a cégek 91%-a nem tervez már ebben változást idén.A legfrissebb adatok szerint csupán a cégek 17%-a ajánl heti 3 nap home office lehetőséget a 2022-es 27% helyett. A teljesen rugalmas munkavégzést ajánlók aránya 12%-ra csökkent, ugyanakkor a home office-t eltörlők aránya 11%-ra emelkedett, továbbá a korábbi 10% helyett ma már a cégek 19%-a várja el, hogy minimum egy napot az irodában töltsön a dolgozó. Baja Sándor szerint az a tény, hogy tízből három cég semennyi vagy maximum egy nap otthoni munkavégzést engedélyez, arra utalhat, hogy a home office a dolgozói lojalitás tesztelésének, a létszám racionalizálásának egyik eszközévé vált a munkaadók kezében.

Photo by Headway on Unsplash

Ahogy az elmúlt három évben, idén is a Coca-Cola HBC Magyarországot nevezték meg az FMCG szektor legvonzóbb munkahelyeként azok a munkavállalók, akik a Randstad hagyományos, reprezentatív felmérésében részt vettek. Magyarország legnagyobb üdítőital palackozója mind az ismertség, mind az elismertség terén az élen végzett: a megkérdezettek 95 százaléka ismeri a Coca-Cola HBC Magyarországot, és több mint fele (51%) tartja az FMCG szektor legvonzóbb vállalatának. Nem meglepő módon, a cég elsősorban a fiatalok körében a legkedveltebb – a 18-44 évesek több mint fele legszívesebben a Coca-Cola palackozójánál dolgozna –, de a 45-65 évesek 43 százaléka is ezt a céget preferálja.

És hogy mi teszi a vállalatot ennyire vonzóvá? A válaszadók többsége szerint a Coca-Cola HBC Magyarországnál versenyképesek a bérek és a juttatások, illetve remek lehetőségek kínálkoznak a szakmai előmenetelre. A munka érdekes, kihívásokkal teli, a cég pénzügyi helyzete stabil és a vállalat a piacon elismert, jó hírnévnek örvend. Emellett a megkérdezettek többsége azt is megerősítette, hogy lehetőségük nyílik a legújabb technológiákat alkalmazni. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a kérdőívben feltüntetett tíz értékelő tényező közül hétben végzett első helyen a Coca-Cola HBC Magyarország az FMCG vállalatok mezőnyében. A világ legnagyobb, független munkáltatói márkakutatását idén a világ 38 országában végezte el a Randstad, több mint 6100 vállalat bevonásával, mintegy 185 000 válaszadó véleménye alapján.

„Nagyon jó érzéssel tölt el bennünket, hogy hazánkban továbbra is minket tartanak az FMCG szektor legvonzóbb munkahelyének. Az elmúlt rendkívüli időszakban is különös figyelmet fordítottunk hazai és nemzetközi szinten egyaránt arra, hogy tájékozódjunk a kollégáink érzéseivel, félelmeivel, szükségleteivel kapcsolatosan. Sokat dolgozunk azon, hogy nyíltan kommunikáljunk a munkavállalóinkkal, és nem csak célorientált, hanem gondoskodó vezetői magatartással támogassuk a munkavállalóinkat a mindennapi kihívások leküzdésében. Az elsődleges prioritásunk mindvégig a munkavállalóink egészségének biztosítása, valamint a munkahelyeik megőrzése volt – munkafolyamatainkat is ehhez igazítottuk a megváltozott helyzetben. Büszkék vagyunk arra, hogy minden kollégánk munkahelyét megőriztük, partnereink és vásárlóink számára pedig folyamatosan elérhetők maradtunk. A továbbiakban szeretnénk a fejlesztendő folyamatokra fókuszálni, a jóllét és a munka – magánélet egyensúlyának megtartása pedig szintén kiemelt fontossággal bír 2021-ben is” – mondta Oltea Ceraceanu, a Coca-Cola HBC Magyarország HR vezetője.

A vállalat az új típusú koronavírus kapcsán két alkalommal kérdezte meg a munkatársait a rendkívüli helyzetben történő munkavégzéssel kapcsolatosan. Az eredmények összesítése alapján a kollégák többsége a jelenlegi példa nélküli helyzetben sem veszítette el pozitív szemléletét és úgy érzik, hogy megfelelő tájékoztatást kapnak a vállalattól. A többség szerint a vezetők megfelelően támogatják a munkatársakat és elismerik a munkájukat ebben a kihívásokkal teli időszakban is. A vállalat már tavasszal – amelyik munkakörben csak megoldható – átállt a távmunka-végzésre, amelyet a munkavállalók szintén nagyon pozitívan értékeltek.

A Randstad ajánlás útján vette fel a kapcsolatot a Mediatorral, a döntést pedig segítette az is, hogy több közösségi média kampányukat is sikeresnek találta. Az ügynökség dolgozik többek között a Zewa, a Guinness, a NEFF és a Becherovka közösségi aktivitásain.

„Számos kreatív és hatékony megoldást láttunk az elmúlt időszakban, amelyek mind a Mediator műhelyében valósultak meg. Ez volt a döntő oka annak, hogy úgy döntöttünk, velük szeretnénk megújítani közösségi kommunikációnkat, és friss ötletekkel elérni és segíteni a munkavállalókat” – mondta Szokody Ágnes, a Randstad Magyarországért és Romániáért felelős marketingmenedzsere.

A Randstad globális vezető szerepet tölt be a HR szolgáltatási ágazatban, 39 országban több mint 4800 irodával rendelkezik. A vállalat testre szabott megoldásokat kínál kis-, közepes- és nagyvállalatok részére, amely kiterjed a szakképzett alkalmazottak, szakértők és vezetők elhelyezésére is.

A Mediator az egyik legnagyobb full-service ügynökség Magyarországon. A 2005-ös alapítást követően 2013-ig kreatív ügynökségként működött, majd a piaci igényekhez igazodva ezt követően kezdtek el házon belül foglalkozni a médiavásárlással, közösségi médiával és webfejlesztéssel, illetve rendezvényszervezéssel és PR szolgáltatásokkal is bővítették kapacitását, és az eredmények sem maradtak el. Idén a Mediator fődíjas lett a Kreatív Content+Marketing Award díján, míg a Marketing és Média full service és kreatív ügynökségi listáján negyedik lett a full service szolgáltatásokat nyújtó ügynökségek között.

Ötödik alkalommal díjazta Magyarország legvonzóbb munkáltatóit a Randstad Hungary: a lista élén a Mercedes-Benz végzett, míg az Audi Hungaria sorozatos győzelmeinek köszönhetően belépett a nívódíjasok közé. A két autógyár töretlen menetelése ellenére telekommunikációs területen dolgoznának legszívesebben a magyarok, míg a legnagyobbat a pénzügyi szektor fejlődött. A Randstad Employer Brand Research 2017 eredményeihez képest a kellemes légkör és a rugalmas lehetőségek értékelődtek fel leginkább a munkavállalók szemében.

Ismét egy autógyár, ezúttal a Mercedes-Benz lett a legvonzóbb hazai munkáltató a magyar munkavállalók értékelése szerint. A Randstad Employer Brand Research 2018 felmérés eredményei alapján kedden este ötödik alkalommal adták át a legvonzóbb vállalatoknak járó díjakat. Minden évben az autóipar egyik szereplője, az Audi Hungaria, illetve a Mercedes-Benz végzett az élen. „Ez annak ellenére igaz, hogy a szektorok versenyében az autóipar mindössze a negyedik helyen áll” – jegyezte meg Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Az Audi Hungaria ezúttal is nagyon jól szerepelt a munkavállalók értékelése alapján, ezért a Randstad Employer Brand díj történetében elsőként nyerte el a Legvonzóbb munkáltatónak járó nívódíjat, ami azt a vállalatot illeti meg, amely öt év alatt három alkalommal is a toplista élére került.

A Mercedes-Benz mögött a dobogó második fokára idén a tavalyi negyedik helyezett IBM léphetett fel, míg a bronzérmes – az IBM-hez hasonlóan szintén két helyet javító – Bosch lett. A top10-be két teljesen új szereplő is bekerült a Coca-Cola és a KUKA Robotics személyében.

Kategóriájában nívódíjat kapott a Tesco és a DM, míg saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Budapest Bank, a MOL, a B. Braun Medical, a KUKA Robotics, az IKEA, a Coca-Cola, a Vodafone, a Kühne + Nagel, valamint a Lidl.

A pénzügy, logisztika és kereskedelem vonzereje is nőtt

A szektorok versenyében a telekommunikáció végzett az élen (a munkavállalók 42%-a helyezkedne el szívesen az iparágban), megelőzve a tavalyi győztes gyógyszer- és vegyipart. A dobogó harmadik fokát a szolgáltatások foglalják el. „Az előkelő helyezés ellenére nem dőlhetnek hátra azok a vállalatok, melyek ezeken a területeken tevékenykednek, a telco szektor kivételével ugyanis csökkent az élen járó iparágak vonzereje a munkavállalók szemében. A top10-es lista végén elhelyezkedő pénzügy, logisztika és kiskereskedelem ezzel szemben sokat fejlődött, így a mezőny tömörebb lett, kiéleződött a tehetségekért folytatott harc” – mutatott rá Baja Sándor. A legnagyobbat a fenti szektorok közül a pénzügy lépett előre: a Randstad Employer Brand Research 2018 eredményei szerint a munkavállalók 36 százaléka helyezkedne el szívesen ezen a területen az előző évi 31 százalékkal szemben. Mindeközben a gyógyszer- és vegyiparban, valamint a szolgáltatási szektorban is a munkavállalók 41 százaléka dolgozna az 1 évvel korábbi 43, illetve 42 százalék helyett.

Még mindig nem jó a fókusz

A munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tíz tényező sorrendje nem változott az előző évhez képest. A listavezetők továbbra is a fizetés (75%), a munkahelyi légkör (64%) és a biztos állás (58%). Ugyanakkor leginkább a kellemes légkör, valamint a hatodik helyet elfoglaló rugalmas lehetőségek értékelődtek fel a munkavállalók szemében. Ezzel szemben a munkáltatók a pénzügyi stabilitás és az élen járó technológia alkalmazása terén jeleskednek. „Évek óta mondjuk, hogy a tehetségek bevonzásához a munkáltatóknak azokra a tényezőkre kell helyezniük a hangsúlyt, amelyek a munkavállalók számára fontosak” – emelte ki Baja Sándor. „A munkáltatói márka építése nagyon kifizetődő: kétszer annyi minőségi jelentkezőt kap az, akinek jó a márkája, az emberek fele még magasabb fizetés esetén se dolgozna rossz márkájú cégeknél, így nekik összességben 10%-kal több bért kell ugyanazon munkáért fizetniük” – tette hozzá a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb eltérés a munkavállalói elvárások és a munkáltatók kínálta lehetőségek között a fizetések, a munkahelyi légkör, valamint a munka és magánélet közti egyensúly biztosítása terén mutatkozik. „Utóbbi két tényezőhöz ráadásul nem is feltétlenül pénzre van szükség, sokkal inkább a vezetők elkötelezettségére, erőfeszítésére” – mutatott rá Baja Sándor.

A Z-generációnak rugalmasság kell

A keresett tehetségek demográfiája is meghatározza, hogy egy vállalatnak mely tényezőkre érdemes fókuszálnia. Így például a Z-generációt megcélzó pályakezdő pozícióknál fontos a rugalmasság, a sokszínű csapat, valamint a karrierépítési lehetőségek hangsúlyozása, míg a 45 év feletti munkavállalóknak a fiatalabbakhoz képest értékesebb a munkahely hosszú távú biztonsága és pénzügyi stabilitása. A férfiakat versenyképes jövedelemmel és juttatási csomaggal, míg a nőket stabil állással, valamint a munka és magánélet egyensúlyának biztosításával lehet bevonzani.

A legvonzóbb munkáltatók Magyarországon 2018-ban

Randstad Employer Brand toplista (Zárójelben a 2017-es helyezések)

1 Mercedes-Benz (2.)

2. IBM (4.)

3. Bosch (5.)

4. Nokia Solutions and Networks (10.)

5. KUKA Robotics (-)

6. Samsung Electronics (6.)

7. LEGO (3.)

8. Coca-Cola (-)

9. Siemens (-)

10. British Telecom (BT Roc) (7.)

Különdíjak:

Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet: Budapest Bank

Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás: MOL

Legvonzóbb munkaadó – Gyógyszer- és vegyipar: B. Braun Medical

Legvonzóbb munkaadó – Ipar és termelés: KUKA Robotics

Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem: IKEA

Legvonzóbb munkaadó – FMCG: Coca-Cola

Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció: Vodafone

Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika: Kühne + Nagel

Legismertebb munkaadó: Lidl

Nívódíjasok

(Olyan vállalatok, amelyek kategóriájukban 5 éven belül háromszor nyertek. A nívódíjasok 2 évig kikerülnek a legjobbak versenyéből, és külön kategóriában kapnak elismerést.):

Legvonzóbb munkaadó: Audi Hungaria

Legismertebb munkaadó: Tesco

Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem: DM

A Randstad Employer Brand Research-ről:

A világ legnagyobb független felmérése a munkáltatói márkákról, amely a világgazdaság 75 százalékát lefedő 30 ország munkaerőpiacát vizsgálja. A kutatás keretében a legnagyobb munkaadók és a különböző szektorok megítélése mellett a munkaerőpiac legfontosabb mozgatórugóit elemzik. Az adatok gyűjtését és feldolgozását egy független kutatóintézet, a TNS csoport végzi a 18-65 éves korosztályban. A minta nem szerint reprezentatív, míg a 25-44 éves korosztályra nézve túlreprezentált. A 2018-as kutatásban globális szinten több mint 175 000, Magyarországon 8201 potenciális munkavállaló vett részt. Az adatfelvétel hazánkban 2017. november 29. és december 19. között, online megkérdezéssel zajlott.

A felmérés eredményei alapján adják át évről évre a legvonzóbb munkáltatóknak járó Randstad Employer Brand díjakat.

Harmadik alkalommal adták át hazánkban a legvonzóbb munkáltatóknak járó Randstad Award díjat. Az előző két évhez hasonlóan ismét az autóipar adta a legvonzóbb vállalatokat, bár az élen változott a sorrend: idén az Audi Hungaria bizonyult a legnépszerűbbnek. A magyar munkavállalók több mint 63 százaléka szeretne az Audi Hungariánál dolgozni, míg a Mercedesnél 61 százalékuk helyezkedne el szívesen.

Bár a jól ismert vállalatokhoz szívesen mennének a magyarok, mégis a legtöbb munkáltató számára egyre nagyobb kihívást jelent a tehetséges kollégák toborzása, illetve megtartása. „A Randstad Workmonitor 2015-ös év végi adataiból kiderül, hogy a munkavállalók 70 százaléka szerint a vállalatok komoly munkaerőhiánnyal fognak szembenézni 2016-ban, ráadásul ez a jelenség a versenyszféra minden területét érinti” – emelte ki Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója az április 6-án tartott díjátadó gálán. – „Ez még inkább felértékeli a tudatos munkáltatói márkaépítést: az erős munkáltatói márkával rendelkező cégek ugyanis 46 százalékkal kevesebbet költenek toborzás-kiválasztásra, valamint esetükben 28 százalékkal alacsonyabb a fluktuáció, mint más vállalatoknál” – tette hozzá Baja Sándor.

A nők az Audira, a férfiak a Mercedesre voksolnak

A világ legnagyobb független munkáltatói márka felmérése alapján az Audi Hungaria több szempont szerint is az élen végzett: a hosszú távú biztonság és a képzési lehetőségek tekintetében ítélték a legjobbnak a munkavállalók. A dolgozók ugyanakkor úgy gondolják, hogy a kecskeméti Mercedes autógyár biztosítja a legjobb karrierlehetőségeket, erős menedzsmenttel és stabil pénzügyi háttérrel bír. „A férfiaknak kiemelkedően fontos a karrierépítés, valamint a biztos pénzügyi háttér, ennek köszönhetően körükben a Mercedes a legvonzóbb munkáltató, míg a nők esetében az Audi Hungaria végzett az élen” – jegyezte meg Baja Sándor. A nők számára a férfiakhoz képest fontosabb a munka és magánélet közötti egyensúly fenntartása, a kellemes környezet, valamint a rugalmas lehetőségek megléte.

A Randstad Award harmadik helyezését, a Legvonzóbb tisztán magyar tulajdonú cég elismerést kiérdemlő Szerencsejáték Zrt. szerezte meg. Saját szektorában kiemelkedő eredményéért különdíjat kapott továbbá az OTP, a MOL, a Richter Gedeon, a LEGO, a DMés a Nestlé, míg a tavalyi évhez hasonlóan ismét a TESCO nyerte el a Legismertebb munkáltató címet.

Összesítettben a szolgáltató szektor lekörözte az autóipart

Bár a munkáltatók között két autóipari cég végzett az élen, iparági szinten már a szolgáltató szektor megítélése a legjobb. A magyar munkavállalók közel fele szívesen dolgozna ezen a területen, megelőzve az autó-, illetve a gyógyszer- és vegyipart. „A munkavállalók megítélése szerint a szolgáltató szektorban lehet a legjobb fizetést elérni, emellett a kellemes környezet és érdekes munka tekintetében is ennek a területnek a legjobb a megítélése hazánkban” – emelte ki Baja Sándor. A férfiak és a nők körében egyaránt a szolgáltató szektor végzett az élen, a második helyre rangsorolt autóipar egyedül a fiatalabb, 18-24 éves korosztály körében bizonyult népszerűbbnek.

A Randstad Award felmérés arra is rámutatott, hogy még a legvonzóbb cégeknek is fejlődniük kell az employer branding területén, ugyanis a hazai vállalatok továbbra sem a munkavállalók számára legfontosabb jellemzőkben jeleskednek. A dolgozók szerint elsősorban erős vezetés, pénzügyi stabilitás és jó képzési lehetőségek jellemzik a vállalatokat, miközben ők jó fizetést és biztos állást keresnek. „A munkaerőhiány erősödése nagy felelősséget helyez a cégek vállára: ahhoz, hogy itthon tartsák a tehetségeket, meg kell adniuk, amit a munkavállalók várnak, vagyis fokozatosan magasabb bérekre van szükség” – emelte ki Baja Sándor.

A Randstad Award 2016 magyar díjazottai:

• A Randstad Award nyertese, Magyarország legvonzóbb munkaadója: Audi Hungaria
• Legerősebb menedzsmenttel rendelkező, valamint a férfiak körében legvonzóbb vállalat: Mercedes-Benz
• A legvonzóbb tisztán magyar tulajdonú vállalat: Szerencsejáték Zrt.

A legvonzóbb munkáltatók Magyarországon 2016-ban a Randstad Award toplistája szerint:
(Zárójelben a 2015-ös helyezések)

1. Audi Hungaria (2.)
2. Mercedes-Benz (1.)
3. Szerencsejáték Zrt. (-)
4. LEGO (-)
5. IBM (3.)
6. Samsung Electronics (4.)
7. Bosch (5.)
8. IT Services (13.)
9. GE General Electric (7.)
10. Siemens (-)

Különdíjak:

• Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet: OTP
• Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás: MOL
• Legvonzóbb munkaadó – Gyógyszer- és vegyipar: Richter Gedeon
• Legvonzóbb munkaadó – Ipar és termelés: LEGO
• Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem: DM
• Legvonzóbb munkaadó – FMCG: Nestlé
• Legismertebb munkaadó: TESCO

(Fotó: Audi Hungaria)

Varga Balázs 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem marketingkommunikáció szakán diplomázott, majd tanulmányait követően a rotterdami Nimbuzz online marketingkampányain dolgozott. 2008 és 2010 között a McCann Erickson ügyfélképviselőjeként a Coca-Colával és a Nestlével foglalkozott. Az új marketingvezető komoly tapasztalattal bír a munkaerő-piaci kommunikáció területén is: 2010-től a Randstad Hungary online marketing és PR vezetője volt, nevéhez fűződik a ProfiPower beolvasztása, valamint a cég online marketing stratégiájának megtervezése és kivitelezése. 2012-től saját startup cégében, a SmartShopperben lát el ügyvezetői feladatokat.

Az Air France – KLM légitársaságtól regionális e-kereskedelmi menedzseri pozícióból váltott az állásportál marketingvezetői beosztásába. A szakember célja, hogy olyan márkastratégiát dolgozzon ki, amely a versenytársakétől különböző és a márkával hosszú távon is azonosítható üzenettel szólítja meg mind az álláskeresőket, mind a munkaadókat.