A tejcukor-érzékenységet gyakran összekeverik a tejfehérje-allergiával, pedig két különböző intoleranciáról van szó. A laktózérzékenység, vagy más néven laktózintolerancia akkor alakul ki, amikor a szervezetben csökken a laktáz enzim szintje, amely a tejcukor lebontásáért felelős. Ennek következtében ez a folyamat nem megfelelő helyen, vagyis a vastagbélben megy végbe, ami puffadást, hasmenést okozhat. Míg a tejfehérje-allergia esetében a tej teljes elhagyása szükséges, addig a laktózérzékenyeknek elegendő kerülni a laktózt tartalmazó termékeket vagy enzimpótlást alkalmazni. A laktózérzékenység tinédzserkorban is kialakulhat, épp ezért még fontosabb, hogy az iskolába csomagolt finomságok kövessék ezeket az igényeket, melyhez szerencsére számos alternatíva és egyszerű praktika rendelkezésünkre áll.

Figyeljünk a kalciumra

Az uzsonnák elkészítésekor érdemes figyelembe venni a táplálkozási előnyöket is. A gyermekek emésztésére is jótékony hatással vannak az olyan ételek, amelyek magas rosttartalommal rendelkeznek, mint például a teljes kiőrlésű pékáruk vagy a zöldségek, így támogatva a bélflóra megfelelő működését. Ha a tejfogyasztást csökkentjük, figyeljünk oda, hogy a különböző növényi alapú opciók, például tej-, joghurt- és tejszínalternatívák bevitele mellett fogyasszunk más fehérje- és kalciumdús ételeket is. A mentes étkezésnél kifejezetten fontos a megfelelő fehérjebevitel biztosítása, amelyet különböző növényi fehérjeforrások, például tofu, hüvelyesek vagy quinoa kombinálásával érhetünk el. Mutassunk meg minél több ilyen lehetőséget a gyermekünknek, így az egyéni ízlés és érzékenység alapján kiválaszthatja a kedvencét, amit szívesen fogyaszt majd.

Lépésről lépésre a változatos étrend felé

Ha úgy döntünk, hogy több tejmentes élelmiszert is bevezetünk étrendünkbe, érdemes fokozatosan megismerkedni az új ételekkel. Apróságokra gondoljunk, mint a zabital  hozzáadása a reggeli müzlihez, vagy a növényi alapú joghurthelyettesítők kipróbálása desszertként. Az új ízek és textúrák megszokása időt igényelhet, de a megfelelő receptekkel és alapanyagokkal könnyen megtalálhatjuk azokat a megoldásokat, amelyek ízletesek és könnyen elkészíthetők – és gyermekeink is szeretni fogják.

Gyorsan és pontosan

Sokan azért választják a boltban kapható süteményeket, mert úgy gondolják, a sütés hosszú előkészületeket igényel. Sütéskor valóban fontos odafigyelnünk a pontos arányokra, hogy megfelelő állagokat és ízeket érjünk el, azonban nem feltétlenül szükséges mindenhez mérleget használnunk. A legtöbb krém és tészta kiváló alapjául szolgáló margarin csomagolásán található jelölések alkalmazásával például értékes perceket spórolhatunk. Ahhoz, hogy a kekszek összeállításának idejét is minimalizáljuk, érdemes a kimért margarint néhány perce a fagyasztóba tenni. A megszilárdult margarint reszeljük a liszthez, alkalmazzuk a 3:2:1 (liszt, margarin, cukor) arányt, morzsoljuk össze, adjunk hozzá tojást, és máris remek gyúrttésztaalapot kapunk. Torták, kevert tészták elkészítéséhez is bátran használhatjuk a jól bevált, nagyszüleinktől is ismerős bögrés módszert. Ezek a receptek általában a bögre 250 milliliteres standard űrtartalmát veszik alapul, ennek megfelelően adják meg a többi összetevő mennyiségét is.

Ne dobjunk ki semmit

Gyakran szembesülünk azzal, hogy még a legnagyobb vendégsereg után is bőven marad a finomságokból, ahogy az is a sütés-főzés velejárója, hogy a levágott tésztaalapokkal, végekkel nem tudunk mihez kezdeni. Egy kis kreativitással ezeknek is megtalálhatjuk a helyét és új formába önthetjük őket. Ha sós tésztákat készítünk, a lehulló maradékot csipetke formájában levesekhez adhatjuk, hogy az étel még gazdagabb legyen.

Mivel a desszert mindig az étkezés egyik legemlékezetesebb pontja, érdemes egyszerű, ám látványos édességet összeállítani. A torták formázása után megmaradt tésztarészekből pohárkrémeket, például somlói galuskát készíthetünk. Szinte minden tortának elkészíthető a pohárkrém változata is. Spóroljuk meg a tortatöltéssel járó bajlódást, és egy pohárba felváltva adagolva a krémet, a piskótát és a kedvenc lekvárunkat, gyorsan emlékezetes desszertet készíthetünk. Ha egy tálat kibélelünk néhány darab megmaradt piskótával, már csak egy lépésre vagyunk egy ünnepi gúla vagy Charlotte összeállításától: margarinnal, tejszínnel és mascarponéval, valamint kedvenc gyümölcseinkkel vagy olvasztott csokoládéval remek töltelék készíthető. A tetszés szerint választott zselésítő hozzáadása után néhány órát pihentetve már tálalhatjuk is a kifordított finomságot.

Nemcsak az alternatív fogások, hanem a pazarlás elkerülése érdekében is bátran használhatunk keverttészták alapjához érett gyümölcsöket, például banánt, mely muffinok készítéséhez is kiváló, ráadásul még a sütőt sem kell feltétlenül bekapcsolnunk, hiszen airfryerben is rövid idő alatt kiváló végeredményt kapunk.

Fűszerezzünk bátran

A karácsonyi időszak a fűszereké, legyen szó akár a mézeskalácsról, vagy az ilyenkor is kedvelt tortákról, roládokról. Kedvenc ünnepi fűszereinket érdemes összeolvasztani a tészták alapjául szolgáló margarinnal, hogy az ízek még erőteljesebbek legyek, ráadásul az eredmény is puhább, lágyabb állagú tészta lesz.

Az ünnepek alatt szívesen fogyasztunk különböző szószokat, mártásokat, illetve töltött vagy rakott ételeket. A hétköznapokból ismert fogásokat tegyük ünnepivé, kísérletezzünk új fűszerekkel, például szerecsendióval, kardamommal, gyömbérrel. A Rama vajalternatíva nemcsak krémek alapja lehet, de a kész mártásokat, szószokat is dúsíthatjuk néhány apró kockával, így selymesebb végeredményt kapunk, és még az ételek teteje sem fog megbőrösödni. A főfogások mellé kínált meleg mártásokat ánizzsal, szegfűszeggel is feldobhatjuk.

Gesztenyés bejgli – régi klasszikus egy kicsit másképp

Hozzávalók:

Tészta: 20 dkg Rama sütőmargarin, 10 dkg cukor, 1 kocka (50 g) élesztő, 1 dl tej, 60 dkg liszt, 2 db tojás, 1 tojás a kenéshez

Töltelék: 1 kocka gesztenyemassza, 6 dkg cukor, 6 dkg mazsola, 1 dl főzőtejszín, 1 dl rum, 1 késhegynyi vanília, 0,5 mokkáskanál fahéj.

Elkészítés: 1 dl tejben elkeverjük az 1 evőkanál cukrot, kézmelegre langyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt, majd hagyjuk felfutni. Figyeljünk, hogy az élesztőt ne érje huzat. Közben egy tálba szitáljuk a lisztet, belemorzsoljuk a szobahőmérsékletű Rama sütőmargarint (ha a margarin kemény, vagy néhány percre fagyasztóba tesszük, könnyebb lereszelni, majd hagyjuk szobahőmérsékletűvé válni), kicsit eldolgozzuk, majd jöhet a többi hozzávaló. Ha megvagyunk, letakarva 1,5-2 órán keresztül kelesztjük. Egy tálban beáztatjuk rumba a mazsolát, közben felmelegítjük a tejszínt. Egy tálba tesszük a szobahőmérsékletű gesztenyemasszát, a cukrot, a fahéjat és a vaníliát, majd a tejszínt. A mazsolát lecsepegtetjük, és a töltelékhez adjuk. Kóstolás után ízesítsük tetszésünk szerint. Ha megkelt a tészta, körülbelül fél centi vastagságúra nyújtjuk, megkenjük a lágy töltelékkel, de a tészta széleit hegy ujjnyi szélességben kihagyjuk. Feltekerés után a tetejét megkenjük tojással, és hagyjuk fél órát állni. Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, ismét megkenjük tojással, még egyszer fél órát pihentetjük. Közben előmelegítjük a sütőt 175 fokra. Körülbelül fél óra alatt készre sül.

Mézeskalács muffin – ismerős ízek új köntösben

Hozzávalók:

Tészta: 115 g sütőporos liszt, 115 g Rama sütőmargarin, 115 g cukor, 2 db közepes tojás, 1 teáskanál mézeskalács-fűszerkeverék, 50 g darált gyömbérkeksz

Díszítés: 125 g porcukor, 40 g Rama sütőmargarin, 50 g gyömbérkeksz.

Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A darált gyömbérkeksz kivételével minden tésztaösszetevőt egy keverőtálba teszünk, majd fakanállal vagy robotgéppel 3-4 percig finomra keverjük. Hozzáadjuk a darált gyömbérkekszet, és óvatosan átkeverjük. Édesítéshez és a tészta gazdagításához használhatunk megmaradt, összepépesített érett banánt, az ízeket pedig reszelt citrom- vagy narancshéjjal, illetve néhány csepp lével is feldobhatjuk. A keveréket eloszlatjuk 12 papír- vagy szilikonformában (kb. 2 evőkanál/forma), ezeket pedig egy muffinsütőformába helyezzük, majd az előmelegített sütőben 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük. Ha nem szeretnénk a sütővel bajlódni, a hőálló szilikonformákba adagolt tésztát airfryer is készre süthetjük. Közben egy tálban a porcukrot és a Rama sütőmargarint krémesre keverjük. Hozzáadjuk a 25 g gyömbérkekszet, és finoman átkeverjük. A keveréket kézi habnyomóba töltjük, és a muffinok tetejére nyomjuk.

Fahéjas répatorta – a szívet melengető finomság

Hozzávalók:

Tészta: 1 csipet tengeri só, 5 db tojás, 30 dkg finomliszt, 1 csomag sütőpor, 10 dkg dió durvára vágva, 40 dkg sárgarépa, 35 dkg kristálycukor, 1 csipet őrölt fahéj, 25 dkg Rama sütőmargarin

Krém: 20 dkg natúr krémsajt, 1 db citrom vagy lime, 1 db vaníliarúd, 2 ek. porcukor.

Elkészítés: Durvára daraboljuk a diót, majd megtisztítjuk és lereszeljük a sárgarépát. Egy csipet sóval, a tojások sárgájával és a cukorral habosra kavarjuk a Rama sütőmargarint. Hozzáadjuk a masszához a sütőporral elkevert lisztet, a fahéjat, a reszelt sárgarépát, a darabolt diót, majd az egészet alaposan összedolgozzuk. Ha van megmaradt sütőtök, esetleg édesburgonya a hűtőben, akkor akár sütve, akár nyersen, reszelve, bátran a keverékhez adhatjuk, ahogy a megmaradt aszalt gyümölcsöket is. A tésztát Ramaval kikent tortaformába tesszük, és 170 fokra előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt készre sütjük. Ha kihűlt, kivesszük a formából, és ízlés szerint díszítjük. Megkenhetjük a tetejét vaníliás, porcukros natúr krémsajttal (egy-két evőkanál citromlé és egy kis reszelt citromhéj csodákat tesz a krémmel), de tálalhatjuk házi baracklekvárral, vagy megszórhatjuk porcukorral is.

Rögtön puha mézeskalács – az elmaradhatatlan édesség

Hozzávalók:

Tészta: 1kg finomliszt, 30 dkg porcukor, 3 teáskanál szódabikarbóna, 14 g mézeskalács fűszerkeverék (1 tasak), 30 dkg Rama sütőmargarin, 250 ml méz, 3 db tojás

Máz: 2 db tojásfehérje, 30 dkg porcukor.

Elkészítés: Először a száraz hozzávalókat alaposan összekeverjük, majd jöhet a tojás, a méz és a fűszerekkel együtt enyhén megolvasztott margarin. Addig gyúrjuk, míg egynemű, illatos, rugalmas tésztát nem kapunk. 3 részre osztjuk, majd egyenként kinyújtjuk 0,5 cm-es vastagságúra a tésztát. Kiszaggatjuk, sütőlemezre tesszük (nem szorosan, mert sülés közben összenőnek), majd megsütjük, majd 180 fokon, 10 perc alatt aranybarnára sütjük. A mázhoz 2 tojásfehérjét félig felverünk robotgéppel, majd 30 dkg porcukrot apránként hozzádolgozunk, és keményedésig keverjük.

Annak, hogy sokan a strandra sem indulnak el étel nélkül, elsősorban anyagi okai vannak: a válaszadók háromnegyede azért visz magával saját ételt, mert így olcsóbb, mint egy helyi büfében megvenni. Ez tetten érhető a válaszok demográfiai jellemzőiben is: a jobb anyagi helyzetben lévő diplomások ritkábban, míg a rosszabb anyagi helyzetben lévő fiatalok gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel. Érdekesség, hogy a fiatalok harmada azért is választja ezt az opciót, mert finomabbnak ítélik, mint a strandbüfékben vásárolható fogásokat – egyebek közt ez derül ki a Rama legfrissebb országos, reprezentatív kutatásának eredményeiből.

Bár kézenfekvő módja lenne a spórolásnak, hogy házilag sütött sós vagy édes süteményeket vigyünk magunkkal, amelyek ráadásul a meleget is jobban bírják, mint a szendvicsek, a nyár hagyományosan nem számít sütési szezonnak. A megkérdezettek több mint fele egyáltalán nem szokott sütni, legyen szó bármilyen évszakról, akik pedig szoktak, azok fele a melegre hivatkozva süt kevesebbet nyáron. A másik felük viszont ugyanannyit vagy többet süt, mint az év más időszakaiban.

„Mi is tapasztaljuk, hogy vásárlóink jelentős hányada igyekszik azzal kordában tartani az élelmiszerkiadásait, hogy a korábbinál gyakrabban süt otthon ahelyett, hogy a sós vagy édes süteményeket készen vásárolná meg. Erre a változásra reagálva indítottunk a Rama sütőmargarin esetében egy rendkívüli, nyári promóciót, ami a várakozásainkat felülmúló sikerrel folyik” – mondta Kővári Csilla, a Rama régiós márkamenedzsere.

A spórolási törekvések az idén még erősebbnek tűnnek

Egyrészt viszonylag sokan vannak azok, akik egyáltalán nem terveznek strandolást (főként a legfeljebb 8 általánost végzettek, a kelet-magyarországi lakosok és az 50 év felettiek), a vízparti feltöltődést választók között pedig tovább nő a hozott ételek népszerűsége.

A strandra készülők egyharmada – ezen belül pedig a 30-as korosztály 40%-a – azt tervezi, hogy a tavalyihoz képest többször fog ételt vinni magával. A túlnyomó többség – tízből nyolcan – ebben az esetben is arra hivatkozik, hogy ez az olcsóbb megoldás, a huszonévesek körében pedig már 90% indokolja anyagi okokkal a döntését. A megadott válaszlehetőségek között szerepelt az is, hogy az otthonról vitt ételek esetében tudjuk, mi van benne. Ez az érv az országos átlaghoz képest a fővárosban és Nyugat-Magyarországon volt népszerűbb, az itt élő tíz megkérdezettből négyen emiatt is visznek saját ételt.

A kutatás során egyebek közt rákérdeztek arra is, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást, e szempontok fontosságát pedig egy 9 fokú skálán kellett jelölni. E téren egyértelműen az ár nyert: 10-ből 6 válaszadónál (58%) a 3 legfontosabb szempont között szerepelt úgy, hogy a felük a legelső helyre rangsorolta ezt az aspektust. A második helyen az íz végzett (a válaszadók 56%-a említette az 1., a 2. vagy a 3. helyen), a harmadikon pedig az, hogy az adott élelmiszer mennyire számít egészséges választásnak (45%). Mindezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos.

A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, amely szerint a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend. A környezetterhelés tekintetében a 20 év alattiak, az 50 év felettiek és a diplomások számítanak a leginkább tájékozottnak, körükben 10-ből 6-an vannak tisztában a növényi alapú étrend kisebb környezeti lábnyomával.

Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, mégis a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is.

Kampány indul a tudatos élelmiszerfogyasztásért

Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. 10-ből 9 válaszadó tudja, hogy bizonyos gázokat azért neveznek üvegházhatásúaknak, mert a légkörbe kerülve jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, a megkérdezettek kétharmada ráadásul azzal is tisztában van, hogy a szén-dioxid mellett a metán is üvegházhatású gáznak számít. Azt is jól tudta 10-ből 7 válaszadó, hogy globálisan az állattenyésztéshez jóval nagyobb metánkibocsátás kapcsolódik, mint a növénytermesztéshez. Szintén sokan tudták, hogy az emberi eredetű metánkibocsátás elsősorban az olaj- és gáziparhoz, illetve jelentős mértékben az állattenyésztéshez kapcsolódik. A válaszadók kétharmada igazán jól tájékozott, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Abban, hogy e téren mi számít a metán fő forrásának, már volt mutatkozott némi zavar, hiszen míg 10-ből 6-an jól tudták, hogy alapvetően az állatok kérődzése, emésztése során keletkező metán jelenti a problémát, ugyanennyien vélekedtek úgy – helytelenül –, hogy a metán alapvetően a trágya bomlásakor keletkezik.

„Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31%-ot, míg a növénytermesztés 27%-ot teszi ki. Ugyanakkor ebből 6% az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21%. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben” – mondta Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója.

Mivel a metánkibocsátásban a szarvasmarha-tenyésztésnek, így a tejiparnak is számottevő szerepe van, megfontolandó, hogy a hétköznapi étkezési szokásaink átalakításával is csökkentsük környezeti lábnyomunkat. A Rama ezért döntött úgy, hogy kampányt indít az élelmiszerfogyasztáshoz köthető metánkibocsátással kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése érdekében. Ennek részeként egy elsőre talán meghökkentő installációt, egy lufit fújó szarvasmarhát helyeztek ki a budapesti Erzsébet téren található Akváriumhoz, ami egy gomb megnyomásával megmutatja, átlagosan mennyi metánt termelnek ezek a haszonállatok az emésztésük során. Az interaktív szobor szeptember 26-tól az újbudai Allee bevásárlóközpontban lesz elérhető és kipróbálható.

Nem kell mindig kompromisszumot kötni

Ahhoz, hogy az állati eredetű élelmiszereket a kisebb környezetterhelést jelentő növényi alapúakkal helyettesítsük, általában kisebb-nagyobb kompromisszumot kell kötnünk, hiszen például a növényi alapú sajthelyettesítők a sajthoz képest jelentős szénhidráttartalommal rendelkeznek, miközben fehérjét nemigen tartalmaznak. Sokkal jobb helyzetben vagyunk, ha a vajat szeretnénk helyettesíteni, hiszen a növényi alapú margarinok már régóta megfelelő alternatívát jelentenek.

„Ha valóban kompromisszummentes terméket keresünk, a 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva lehet a jó választás, hiszen amellett, hogy ugyanolyan finom, tápanyagösszetételében is megegyezik a vajjal, de annál 50%-kal kisebb klímalábnyommal rendelkezik, miközben pontosan ugyanúgy használható, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére” – mondta Kővári Csilla, a Rama régiós márkamenedzsere.

Ez az 50%-kal kisebb klímalábnyom azt jelenti, hogy egy kilogramm Rama vajalternatíva gyártásához – az alapanyagok megtermelésétől kezdve a feldolgozáson, szállításon, értékesítésen keresztül egészen a hulladékkezelésig bezárólag – 5 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátása köthető, szemben egy magyarországi előállítású vaj 10 kg-ot meghaladó értékével.

Fotó: Aaron Doucett/unsplash.com

Mit válasszunk?

A tavalyi évhez hasonlóan idén is népszerű lesz a DASH-diéta (magas vérnyomás megállítását célzó étkezés), a mediterrán és a flexitáriánus étrend, azonban ezek mellett várható pár divatdiéta megjelenése is. Ez utóbbiakkal azonban érdemes óvatosnak és körültekintőnek lennünk, mert sokszor gyors sikert ígérnek, de a többségük hosszú távon nem fenntartható, és bizonyos esetekben hiánybetegségeket is okozhatnak. Éppen ezért, ha egy új étrendi ajánlást találunk, elsőként próbáljunk meg megbízható forrásokból és szakemberektől tájékozódni a valódi hatásairól.

Nem egy verseny

Az első és legfontosabb szempont, hogy ne akarjunk mindent egyszerre: az életmódváltásnak nem egy rövid időszakra kell korlátozódnia, emiatt olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek hosszú távon beilleszthetők a mindennapjainkba. Fontos, hogy legyünk türelmesek magunkkal és a szervezetünkkel szemben, és ne várjuk el azt, hogy egyik pillanatról a másikra teljesen megváltozzunk. A drasztikus, de annál népszerűbb és csak rövid ideig betartható diéták pedig amellett, hogy általában eredménytelenek, rosszabb esetben még egészségtelenek is.

Készítsünk listát

Kezdetként segíthet, ha listát készítünk azokról a szokásainkról, amelyeken változtatni szeretnénk. A leggyakoribb problémák jellemzően a megfelelő mennyiségű víz elfogyasztása, a rendszertelen étkezés, a túl sok nassolás, vagy éppen a túl kevés zöldség, gyümölcs az étrendben. Egy új szokás kialakítása bizony nem kevés idő, így szánjunk legalább 1 hónapot 1-1 változtatásra, hogy ténylegesen az életünk részévé válhasson. Sok apró lépéssel hosszú távon is fenntartható az egészséges étrend, ami az életmódváltás tényleges célja.

Zöld váltás

Egészségügyi, állatvédelmi és fenntarthatósági okokból egyre többen döntenek úgy, hogy a növényi alapú étrendet választják az új évtől. A drasztikus változás helyett azonban érdemes itt is a fokozatosságra törekedni, így elkerülhetjük a szervezet hirtelen megterhelését. A húsmennyiség csökkentése elkezdhető heti 1-2 nappal, amit a megszokást követően folyamatosan növelhetünk. Ezzel együtt fontos, hogy a fehérje bevitelét biztosítsuk a szervezetünk számára, ezzel megelőzve a hiánybetegségek kialakulását.

Szerencsére ma már számos olyan növényi alapú termékkel találkozhatunk, amelyek képesek kiváltani az állati eredetű alapanyagokat. Vaj helyettesítésére például jó választás lehet a 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva: a vajhoz hasonló tápanyagösszetételű termék annál alacsonyabb telítettzsír-tartalmú, illetve sokkal fenntarthatóbb módon előállított, miközben pontosan ugyanúgy használható, akár sütésre, főzésre vagy szendvicsek készítésére.

1. Mi van otthon?

Vásárlás előtt az első és legfontosabb lépés, hogy átnézzük, milyen ételek vannak az otthonunkban. Ezzel elkerülhetjük, hogy véletlen túlzott mennyiséget halmozunk fel egy-egy termékből, amiket utána nem tudunk felhasználni és a szemétben kötnek ki. Emellett nézzük át a meglévő élelmiszerek állapotát és lejárati dátumát: ha azt látjuk valamelyik alapanyagnál, hogy sokáig nem tudjuk már tárolni, vegyük előre a heti menü tervezésekor.

2. Állítsuk össze a menüt!

A bevásárlást megelőzően írjuk össze, hogy milyen ételeket szeretnénk a következő napokban, hetekben elfogyasztani – ezzel elkerülhetjük az impulzusvásárlást és hogy a későbbiekben a kimaradt alapanyagokért újabb köröket kelljen futni. A menü összeállítása során azokat a fogásokat célszerűbb előre venni, amelyek gyorsabban megromló alapanyagokból készülnek, például friss zöldségekből, tejtermékekből. Tovább eltarthatóak például a hüvelyesek, száraz alapanyagok, tészták, margarinok – az ezekből készült ételeket akár a hónap második felére is időzíthetjük.

3. Szezonális alapanyagok

A pénztárcánknak és a környezetünknek is jót teszünk, ha szezonális alapanyagokból vásárolunk be a családnak – ezekből is izgalmas ételek kerülhetnek az asztalra. Novemberben például a sütőtök, répa- és gombafélék, gyümölcsök közül pedig az alma, körte és a naspolya is megterem, így ezeket biztosan frissen és költséghatékonyan tudjuk beszerezni. A klasszikus főzelékeken túl rendkívül változatosan variálhatjuk ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket: szezonális alapanyagokból egy kis Rama margarin hozzáadásával készíthetünk például almás-zelleres vöröslencsét, töltött karalábét vagy akár vöröslencsés szendvicskrémet is.

4. Hasznosítsuk újra

Időhatékony és egyben környezetkímélő megoldás, ha az ebédből, vacsorából megmaradt alapanyagokat másik fogásokban is felhasználjuk. Például a vasárnapi ebédhez készült főtt zöldségekből margarinnal összekeverve ízletes zöldségkrém készülhet, a fel nem használt főtt burgonyából pedig remek krumplis pogácsát vagy muffint süthetünk. A különféle ízesítésű sós sütemények változatosan és viszonylag gyorsan elkészíthetőek és tartósak is, ráadásul az elkészítésébe a gyerekek is bevonhatók, sőt, a nagyobbakra már önállóan is rábízhatóak az egyszerűbb receptek.

5. Fagyasztás

Legyen szó megmaradt alapanyagokról vagy nagyobb adag ételekről, a fagyasztó – amennyiben van még hely benne – remek megoldás a későbbi tartósításra, vagy a főzés meggyorsítására. Ha párolva tesszük el a zöldségeket, később megkönnyíthetjük a saját dolgunkat: például a szintén novemberben szezonális kelkáposztából elkészíthetünk nagyobb adagot, és az éppen fel nem használt részeit lefagyaszthatjuk. Így legközelebb már csak elő kell venni a fagyasztóból és percek alatt összeállítható a káposztás fogás. A kevert vagy kész süteményeket, tésztákat szintén egyszerűen lefagyaszthatjuk, hasonlóan a krémlevesekhez, töltött káposztához, paprikához. Viszont inkább ne próbálkozzunk a friss saláták, nyers vagy főtt burgonyát tartalmazó ételek, kész rántott ételek fagyasztásával, mert ezek a felolvasztást követően már nem lesznek élvezhetőek.

1. Nincs tele transzzsírsavval

A margarin ellen egyik leggyakrabban felhozott tipikus érv, hogy tele van a szív- és érrendszer egészségére ártalmas transzzsírsavakkal. Magyarországon – a legtöbb európai országot jócskán megelőzve – több mint fél évtizede bevezették azt a szigorú transzzsírsav-rendeletet, amelynek értelmében kizárólag rendkívül alacsony, 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók. Ez nem minden, hiszen ez év áprilisától az EU teljes területén hasonló szabályozás lépett életbe[1]. Ettől függetlenül fontos észben tartani, hogy a transzzsírsavakat a normál étkezésből teljesen nem lehet kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhetnek, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálhatóak – igaz, csupán elenyésző mennyiségben.

2. Felejtsük el a hidrogénezést!

Az előző pontban említett transzzsírsavak nagy mennyiségben a növényi olajok részleges hidrogénezése, azaz keményítése során keletkeznek. Régen valóban tartalmaztak ilyen keményített növényi olajokat a margarinok, azonban e termékek kenhetőségét már hosszú ideje nem ezek az összetevők, hanem a szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok, például kókusz- vagy pálmazsír biztosítják. Ha tehát valaki azért nem fogyaszt margarint, mert tart a hidrogénezett olajoktól és a transzzsíroktól, az olyan, mint ha a gőzmozdonyok sűrű fekete füstjétől és a kipattanó szikráktól félve kerülné a vonatutazásokat.

3. Nem is műélelmiszer

Tudományosnak látszó érv a margarinnal szemben, hogy kémiai szempontból hasonló szerkezetű molekulaláncokból áll, mint a műanyagok – ez persze valójában nem jelenti azt, hogy köze lenne hozzájuk. Ahogy ránézésre a víz képlete szinte ugyanaz, mint a hidrogén-peroxidé, úgy bármely, hasonló atomokból, ám eltérő struktúrában felépülő anyaggal kapcsolatban ki lehet jelenteni, hogy csak egy hajszál választja el egy mérgező vagy csak teljesen más tulajdonságú vegyülettől. Ráadásul hogyan lehetne a margarin műélelmiszer, amikor a legfőbb alkotóelemei a teljesen hétköznapi, természetes növényi olajok – jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolaj – és az ivóvíz? Ez az állítás könnyen ellenőrizhető: elég csak megnézni a megújult, 100%-ban természetes összetevőket tartalmazó Rama margarinok dobozán az összetevők listáját. A jó minőségű margarinokat alkotó repce- és lenolaj természetes módon tartalmazza a szervezetünk számára hasznos E-vitamint és omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít kedvező alapanyagnak. Ezek értékes összetevők a kíméletes előállítás folyamán is megmaradnak, hiszen a margaringyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti.

3+1. Környezetkímélő alternatíva

Mivel a margarin alapvetően növényi alapú élelmiszer, kiválóan beilleszthető a flexitáriánus, vegetáriánus és – egyes termékváltozatok esetében – akár a vegán étrendbe is, ráadásul előállításának környezeti lábnyoma kisebb, mint az állati eredetű alternatíváké. Ha például a tehéntejből készült vajjal hasonlítjuk össze, a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár, tehát környezetvédelmi szempontból is kedvező választást jelent. Fontos, hogy a többek közt a Rama és a Flora margarinokról ismert Upfield a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) tagjaként 100%-ban tanúsított forrásból származó pálmaolajat használ fel a termékeihez.

[1] 2021. április 1-től csak olyan élelmiszerek hozhatók forgalomba az Európai Unióban, amelyek esetében az élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége legfeljebb 2 gramm. Ezzel az uniós rendelkezés lényegében követi az Európai Bizottság által 2019-ben jó gyakorlatként elismert, 2014 februárja óta hatályos – az EU-ban egyébként az elsők között bevezetett – magyarországi szabályozást.

Az ízletes ételek készítéséhez szinte elengedhetetlen a zsiradék, ami nem csak lágyabbá teszi a fogások textúráját, de fontos szerepe van a hevítésénél is. Amennyiben inkább a vegetáriánus, flexitáriánus vagy akár laktózmentes étrenddel kísérletezünk, jó hír, hogy az állati eredetű zsiradékokat, így például a vajat bármikor ki lehet váltani növényi alapú margarinokkal. Az azonban nem mindegy, melyik típusú margarint használjuk sütéshez, főzéshez és kenéshez – összeállításunkban most bemutatjuk, mikor mit érdemes választanunk.

Főzéshez

Ideje elfelejteni, hogy csak olajban, zsírban lehet dinsztelni, például a hagymát, hiszen a 60 vagy 70 százalékos, csökkentett zsírtartalmú margarinokat egyaránt használhatjuk főzéshez és pároláshoz is. Ez ráadásul kifejezetten jó megoldás lehet krémlevesek, raguk vagy akár főzelékek készítésekor: a zöldségek a margarinban előbb párolódnak, puhulnak, majd egyenletesen, tejfehérje- és tejcukor-égés nélkül kezdenek el pirulni.

Serpenyős, tepsis sütéshez

A lazább szerkezetű húsokat vagy zöldségeket bátran süthetjük margarinban is. A magasabb, 70 százalék feletti zsírtartalmú margarinok kiválóan használhatóak akár sütőben, például kakukkfüves csirkecombhoz, vagy akár serpenyőben sült natúr halszeletekhez, friss és fagyasztott zöldségekhez, esetleg parázsburgonyához – ez utóbbinál különösen előnyös, hogy a margarin alacsony cukor- és fehérjetartalma miatt nem keletkeznek apró égett gömbök a krumplidarabok felszínén. Ráadásul az ételekkel sült zsiradékot pecsenyelé vagy mártás formájában is felhasználhatjuk, így a maradékról is gondoskodhatunk.

Süteményekhez

A legtöbb süteménynek, tortafélének egyik fő alapanyaga a zsiradék: enélkül szinte elképzelhetetlen egy tészta vagy krém elkészítése. Az omlósabb tésztáknál is érdemes 70 százaléknál magasabb zsírtartalmú margarint választani, ami elkészítés közben – pl. szobahőmérsékleten – jól tartja az állagát, így könnyű dolgozni vele. A sós vagy édes desszertek esetében ezek karaktere határozza meg, milyen típusú zsiradék bizonyul jobb választásnak: míg a fűszeres – például citrusos, kakaós – kelt tészták esetében inkább egy semlegesebb margarin ad teret a többi aromának, addig a croissant-ok vagy sós péksütemények készítésekor a vajas ízű verziók, például a Rama Vajas ízzel nevű termék ajánlható.

Szendvicsekhez

A klasszikus, csökkentett, illetve alacsony zsírtartalmú kenőmargarinok egyaránt remek szendvicshozzávalónak számítanak, köszönhetően annak, hogy a fő összetevőik a növényi olajok és zsírok, amelyek tartalmazzák azokat a létfontosságú zsírsavakat is, amiket a szervezet nem képes magától előállítani. Amennyiben szeretnénk különlegesebb fogásokat készíteni, a margarin kiváló alapja lehet házi kenőkrémeknek: például körözöttnek, tojás, padlizsán, avokádó vagy gomba felhasználásával készült szendvicskrémeknek. Ez nem minden, hiszen remek ízű melegszendvics-krémek is készíthetőek margarinnal.

Laktózmentes/vegán étrendbe beillesztve

Az étrendünk szempontjából is fontos lehet, hogy körültekintően válasszunk zsiradékot. Amennyiben laktózmentes vagy vegán életmódot folytatunk, a margarinnak is illeszkednie kell az étrendünkbe. A Flora Original, Gold, Light és Laktózmentes Rama termékek például száz százalékban növényi alapúak és nem tartalmaznak tejszármazékokat.

A kampány kreatív koncepciója szerint a márka a Rama Süti Challenge branded content sorozaton keresztül hozza közelebb a fiatal célcsoporthoz saját image üzenetét: „Egy finom süteményhez nem kell más, csak szeretet és Rama.” A sorozat háziasszonya, Básti Juli művésznő négy videón keresztül állítja vendégeit a boszorkánykonyhája kihívásai elé. Az izgalmas meglepetésekkel Dobó Áginak, Wolf Eszternek, Steiner Kristófnak, Papp Inez Hildának és Nagy Daninak kell megküzdenie, akik hősiesen próbálkoznak, és a legváratlanabb fordulatok sem szegik a kedvüket, töretlen lelkesedésüket.

A tartalmakat a Rama a saját és az influencerek Facebook-, illetve Instagram-csatornáin teszi elérhetővé, valamint a Receptműhely.hu-ra is felkerülnek, hogy a húszas-harmincas éveikben járó, kötetlenül sütni vágyó fiatalok könnyen megtalálják azokat a karácsonyi csúcsszezon előtti időszakban.

A Rama Süti Challenge első kihívottja Dobó Ági, a Konyhafőnök VIP-szériájának nyertese, két kisgyermek anyukája. Ági rutinos a konyhában, azonban sütési fronton kevésbé erős egyelőre, de azért remekül állta a sarat.

Tőle Wolf Eszter, az ismert fotómodell, influencer vette át a stafétát. Ő is két kisfiú boldog édesanyja, a konyhában egyelőre kevésbé tartja magát rutinosnak, azonban így is nagyon ügyesen és meglehetősen kreatívan ugrotta át az akadályokat, de ez majd a következő részben kiderül.

A harmadik kihívott Steiner Kristóf lesz. Számára nem ismeretlen a konyhaművészet. Nem egy szakácskönyve van már a vegán étkezésről, és nem utolsósorban elképesztően érdekes és kedves karakter.

Negyedikként Papp Inez Hildára és Nagy Danira vár a feladat, hogy a legjobbat hozzák ki magukból a süteménykészítés terén. Mindketten hatalmas közönségkedvencnek számítanak a fiatalabb célcsoport körében. Inez videóiból kiderül, hogy imád sütni így ő hagyományos édességet készít, míg Dani enni szeret, azonban sportos életmódja miatt ő a sütemény laktóz- és cukormentes alternatívájával próbálkozik majd.

Akik kíváncsiak, hogy a hírességeink mit alkotnak Básti Juli boszorkánykonyhájában, azok folyamatosan nyomon követhetik a Rama Süti Challenge alakulását a YouTube-on. Az első rész már el is érhető a linkre kattintva.