Sokan nem tudják, hogy minden második embernél diagnosztizálnak rákot élete során – ez is egy ok, ami miatt a Publicis Groupe elindította az első, iparágakon átívelő koalíciót a rák és tartós krónikus betegségek munkahelyi megbélyegzésének felszámolására és a rákkal küzdő munkavállalók anyagi biztonságának és azon túlmutató támogatásának biztosítására. A Working with Cancer program ma már nagy nemzetközi vállalatok szövetsége, amelyeket az a fogadalom egyesít, hogy a rák-, vagy egyéb tartós krónikus beteg alkalmazottaik számára a legnyitottabb, támogató és a gyógyulást elősegítő munkahelyi kultúrát építsenek ki. Olyan vezető cégek csatlakoztak már a programhoz, mint a Google, a Meta, a McDonald’s, a Microsoft, a Nestlé vagy az Unilever, de a versenytárs WPP, IPG és Omnicom is.

Magyarországon a Publicis Groupe Hungary indítja útjára a programot. A Publicis Groupe nemzetközi cégcsoport magyar leányvállalata különösen érintett a témában, hiszen a Magyar Rákellenes Liga szerint Magyarország még mindig élen jár a daganatos megbetegedések okozta halálozásban. Ezért a cég vállalja, hogy rák-, vagy egyéb tartós krónikus beteg kollégáik a diagnózis felállítását követő 1 évig továbbra is a diagnózis felállítása előtti alapbérük és juttatásaik 100%-át kapják, abban az esetben is, ha nem tudnak dolgozni, vagy csak részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben. Emellett különböző segítő-támogató programokban vehetnek részt akkor is, ha közvetlen családtagjuk küzd a betegséggel.

“Fontos ismernünk a Working with Cancer program alapításának hátterét is, hogy megérthessük, mennyire fontos beszélnünk erről a témáról. Arthur Sadount, a Publicis Groupe vezérigazgatóját rákbetegséggel diagnosztizálták és kezelték. Miután nyilvánosságra hozta állapotát, több ezren mondták el, hogy rákos vagy krónikus betegként milyen félelmet éltek át, nemcsak az életükért, hanem a munkahelyükért is. A probléma tudatosítása rendkívül fontos: kutatók szerint a rákbetegek 50%-a fél elmondani a munkáltatójának a diagnózisát, annak ellenére, hogy 92%-uk úgy érzi, hogy a munkahelyi támogatás pozitívan befolyásolja az egészségét.” – mondta Borbás Veronika, a Publicis Groupe CEE régió Chief Talent Officere.

A Publicis Groupe Hungary már tavaly kiemelten foglalkozott munkahelyi mentális és egészségügyi kérdésekkel, ezt a wellbeing programot egészítik most ki 2023-ban a Working with Cancer elindításával. A Publicis Groupe Hungary különböző szakorvosi szakértői csapattal működik együtt a program során, a pszichológiai tanácsadást és a programhoz csatlakozó önkéntesek felkészítését a Pszichoforyou csapata végzi majd.

“Az ország legnagyobb kreatív- és médiaműhelyeként legfontosabb értékünk a nyitottság és az elfogadás. Itthon pedig különösen releváns, hogy a daganatos és krónikus betegséggel küzdők se legyenek kitéve semmilyen diszkriminációnak, és megkapjanak minden szükséges segítséget.“ – tette hozzá Komáromi Zsófia, a Publicis Groupe Hungary People & Culture vezetője.

A Publicis Groupe Hungary amellett, hogy jó példával jár elöl, a valódi munkahelyi kulturális változás érdekében felhívást indít hazai gazdasági és kommunikációs iparági szereplők számára a Working With Cancer programhoz való csatlakozásra.

A nemzetközi együttműködésnek, a globális partnerek összefogásának és a Világgazdasági Fórum támogatásának köszönhetően a Working With Cancer program már 20 millió ember életére van pozitív hatással. Az összefogás jelentőségét bizonyítja, hogy a rákbetegek munkahelyi támogatásának fontosságát bemutató “Monday” című kampányfilm globális premierje az idei Super Bowl reklámszünetében volt látható. A február 4-i Rákellenes Világnapra időzített felhívás óta már több mint 100 millió dollár médiafelajánlással támogatták a kezdeményezést az összefogásban résztvevő partnerek.

A daganatos betegségek száma folyamatos emelkedést mutat, a halálozási statisztikákban világszinten a daganatos megbetegedések a 2. helyen állnak a kardiovaszkuláris megbetegedések mögött. A Svéd Egészségközgazdasági Intézet tanulmánya szerint 2040-re további 775 ezerrel nőhet a daganatos megbetegedésekkel diagnosztizált esetek száma Európában. Az európai gasztroenterológiai szakmai társaságokat tömörítő EU-s szervezet becslése alapján 2018-ban Európa 31 országában vastag- és végbéldaganatban 211 000-en, azaz hárompercenként veszítette el valaki az életét. A magyarországi életkor-specifikus halálozási arányszámok a legrosszabbak a kontinensen, hazánkban 2018-ban közel 11 000 új esetet diagnosztizáltak és 5000 beteg vesztette életét vastag-és végbélrák következtében.

Az elmúlt 50 évben a daganatellenes terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül, melynek köszönhetően

• a betegek átlagos 10 éves túlélése a 70-es években számított 24 százalékról közel 50 százalékra növekedett,
• a legnagyobb növekedést a prosztatarákos megbetegedések terén sikerült elérni, ahol közel 70 százalék a 10 éves túlélés, szemben az 50 évvel ezelőtti 20 százalékkal,

• a daganatos betegségek okozta halálozások száma Európában lassabb tempóban nő az új esetekhez viszonyítva, és az elvesztett munkaévek száma is folyamatosan csökkent 1995 óta.

A halálozási mutatók javításában a megelőzés és a korszerű szűrőprogramok mellett az innovatív terápiák kulcsfontosságú szerepet töltenek be, a gyógyszerek innovációja pedig soha nem látott ütemben zajlik: napjainkban 7 ezer új készítmény áll reményteli fejlesztés alatt, ezen belül több mint 1800 kifejezetten onkológiai betegségek kezelését célozza, az innovatív gyógyszeripar pedig az elmúlt évtized középére (2015) évente már mintegy 8,5 milliárd eurót költött rákkutatásra az Európai Unióban.

Az új, modern készítmények azonban kizárólag akkor tudnak eredményt elérni, ha időben hozzáférhetőek a magyar betegek számára, akiknek egy súlyos betegséggel küzdve minden nap számít. Ezért is fontos, hogy a jelenleg befogadási döntésre váró, 18 új – egyebek mellett a tüdőkarcióma, mielóma, akut myeloid leukémia kezelésére szolgáló – onkológiai készítmény mihamarabb elérhetővé váljon Magyarországon – emelte ki Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a február 4-i Rákellenes Világnap alkalmából.

A magyarok egészségértésének fejlesztése és a prevenció fontossága iránt elkötelezett AIPM a korábbiakban is támogatta a Kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériumának elmúlt években tett, a megelőzést és szűréseken való részvétel növelését szolgáló lépéseit, 2019 májusában pedig elindította a leggyakoribb daganattípusokkal is foglalkozó tajekozottbeteg.eu edukációs weboldalt, amely közérthető módon ad tájékoztatást többek között az emlőrák, a mielóma, a vastag- és végbélrák, a leukémia, valamint a tüdőrák korai, illetve kevéssé ismert tüneteiről, továbbá a rizikófaktorokat övező gyakori tévhitekről, a szükséges szűrésekről, valamint a terápiás lehetőségekről. Az egészségügyi kormányzat partnereként a halálozási mutatók javítását szolgálják az AIPM korábban bemutatott javaslatai is: az intézményi onko-koordinátorok alkalmazása, valamint a koronavírus-járványban felértékelődött egészségügyi digitalizáció erősítése, és a betegek otthonában biztosítható ellátások fejlesztése is hozzájárulhat a magyar daganatos betegek hatékonyabb, betegbarát ellátásához és a szakemberek terheinek csökkentéséhez.

COPD, vagyis tüdőfogyatkozás

A dohányfüst nem csak a tüdőrák, de az úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegségre jellemző a légszomj, a köhögés, a ziháló légzés és a fokozott nyáktermelés. Ezek a tünetek, különösen a légszomj, korlátozhatják a beteget a mindennapi tevékenységekben. A betegség felismerését nehezíti, hogy a COPD lassan, tünetmentesen alakul ki, ráadásul a betegek sok esetben az életkorukkal, vagy a testsúlyukkal magyarázzák a terheléskor jelentkező nehézlégzést. „Magyar nevet keresve a COPD-t tüdőfogyatkozásnak nevezhetjük el, hiszen jellemzője, hogy a tüdőben lévő légutak fokozatosan és tartósan egyre inkább beszűkülnek, pusztul a tüdő szövete, emiatt pedig egyre nehezebb lesz a kilégzés.” – magyarázza Dr. Kovács Gábor főorvos, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság szakértője.

COPD vagy asztma?

A legnyilvánvalóbb tüneti különbség, hogy a COPD-nél egy állandó, maradandó tüdőkapacitás csökkenés, tüdőállomány pusztulás következik be, ezért a betegek terhelésre azonnal jelentkező nehézlégzést éreznek. Ezzel szemben az asztmás betegek panaszai jellemzően rohamszerűen jelentkeznek, és ezek a rohamok megfelelő gyógyszerekkel megelőzhetőek és kezelhetőek. A COPD korai felismerésével megelőzhető a betegség súlyosbodása. A légzéskárosodás mértéke egy egyszerű 1-2 perces, fájdalommentes vizsgálattal mérhető. Egy roham- és tünetmentes asztmás beteg a légzésfunkciós vizsgálat során akár normál eredményeket is produkálhat, ezzel szemben egy COPD-s betegnél ez nem fordulhat elő.

Az ingyenes szűrések mellett a Rákellenes Világnap egyik célkitűzése a dohányzásról való leszokás támogatása. Százból mindössze 4-5 dohányos tud segítség nélkül leszokni. A sikeres leszokás kulcsa a 2-3 hónapig tartó, szakember által támogatott leszokási program, melynek módszereit szakemberrel együtt a legjobb kiválasztani. Első lépés lehet tárcsázni a Korányi Intézet bázisán működő Leszokáspont-ot, az ingyenes 06 80 44 20 44 telefonszámon, ahol szakemberek adnak egyénre szabott tanácsot, illetve folyamatos támogatást.

Február 2-án, a Duna Plaza bevásárlóközpontban a Costa Coffee melletti téren az egészséges, dohányfüstmentes életmódot segítő esemény részeként az érdeklődők a Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezető orvosaival és egészségfejlesztő szakembereivel találkozhatnak. Az ingyenes rendezvényen 10:00-15:00 óra között szeretettel várják a résztvevőket szénmonoxid-mérésre, dohányzásról való leszokást célzó tanácsadásra és légzésfunkciós készülékkel történő vizsgálatra.