A 42 éves hercegnét januárban műtötték, akkor azt közölték, hogy húsvétig minden nyilvános szereplését lemondta. Az elmúlt napokban számos spekuláció látott nyilvánosságot az állapotával kapcsolatban.

Videoüzenetében arról beszélt, hogy óriási sokként érte a hír, de hozzátette, hogy „jól vagyok és napról napra erősebb”.

A rákbetegséggel kapcsolatban nem közöltek részleteket, a Kensington-palota csak annyit reagált: bíznak abban, hogy a hercegné teljesen felépül.

Katalin elmondta: januári hasi műtétje idején nem tudtak arról, hogy daganat van a szervezetében, ezt az operáció utáni tesztek során fedezték fel. Azóta megelőzésképpen kemoterápiás kezelésben részesül, ennek a kezdeti fázisában tart jelenleg – mondta el a hercegné – írja a hvg.hu.

Fotó: NBC News

„A rák az egyik vezető halálozási ok világszerte. Évente minden hatodik ember rákban hal meg. A tudomány folyamatosan bővül a rák lehetséges kiváltó vagy elősegítő tényezőinek felmérése érdekében, abban a reményben, hogy csökkenthetjük ezeket a számokat és az emberi áldozatok számát” – mondta Dr. Francesco Branca, a WHO Táplálkozási és Élelmiszerbiztonsági Főosztályának igazgatója a friss lista megjelenésének alkalmából.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), valamint a WHO és FAO élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) az elmúlt időszakban független, de egymást kiegészítő vizsgálatokat végzett az aszpartám fogyasztásával kapcsolatos potenciális rákkeltő veszély és egyéb egészségügyi kockázatok felmérésére.

A két testület vizsgálatának eredménye pedig az lett, hogy az aszpartám felkerült a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség listájára, mint az emberre nézve lehetséges rákkeltő anyag, az IARC az aszpartámot a 2B csoportba sorolta be. A 2B csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek esetén az emberre gyakorolt rákkeltő hatás vonatkozásában „korlátozott bizonyíték” áll rendelkezésre.

Az IARC és a JECFA értékelései az aszpartám hatásáról különböző forrásokból gyűjtött tudományos adatokon alapultak, beleértve a szakmailag lektorált tanulmányokat, kormányzati jelentéseket és szabályozási célokra végzett tanulmányokat. A tanulmányokat független szakértők vizsgálták felül, és mindkét bizottság lépéseket tett az értékelések függetlenségének és megbízhatóságának biztosítására.

A JECFA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartámra korábban megállapított, 0-40 mg/testtömegkilogramm elfogadható napi beviteli értéket (ADI) megtartja*, tehát ez az ajánlás továbbra is érvényben marad.

Az aszpartám egy mesterséges (kémiai) édesítőszer, amelyet az 1980-as évek óta széles körben használnak különböző élelmiszerekben és italokban, többek között diétás italokban, így például a népszerű kóla ízűekben is. Hazánkban a cukormentes szénsavas kólák jelentős hányada aszpartámmal édesítve kerül a boltok polcaira, de nem kivétel nélkül. A hazai gyártású XIXO termékcsalád valamennyi itala aszpartámmentes, és 2013-as piacra kerülése óta sosem használtak benne aszpartámot.

Az IARC és a WHO továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri az új bizonyítékokat, és arra ösztönzi a független kutatócsoportokat, hogy készítsenek további tanulmányokat az aszpartám-kitettség és a fogyasztók egészségére gyakorolt hatások közötti lehetséges összefüggésről – írják.

A The Big C pályázat az iparág egyik legjelentősebb, akár 4 milliárd ember életére is hatást gyakorló felhívása: a jelentkezőktől egy olyan kultúrateremtő program, élmény és kampány létrehozását várják, amely képes megszüntetni a munkahelyi rákos megbetegedésekkel kapcsolatos megbélyegzést és bizonytalanságot.

A felhívás teljesen nyitott és egyének, csapatok, ügynökségek jelentkezését is várják. A győztes kampány a 2024-es rákellenes világnapon indul egy 100 millió dollárral támogatott globális multimédiás kampány keretében.

A pályázatok elbírálása a Cannes Lion verseny világszínvonalú zsűrizési rendszerével történik, a zsűriben a pályázatot kihirdető öt holdingvállalat kreatív és stratégiai vezetői vesznek részt, többek között: Susan Credle (global chair & global chief creative officer, FCB), Chaka Sobhani (global CCO of Leo Burnett), Luiz Sanches (CCO of BBDO NA), Judy John (global CCO of Edelman) and Debbi Vandeven (global CCO of VMLY&R).

A pályázatokat szeptember 15-ig várják, a zsűrizést követően október végén hirdetik ki a nyertest. A győztesek a fesztiváltól egy delegált belépőt is kapnak a Cannes Lions 2024-re.

A részletek és a nevezési felület a www.workingwithcancerpledge.com weboldalról érhető el.

A vizsgálat eredményeit a The Lancet Oncology című folyóiratban fogják közölni.

A daganat eredeti helyéről vérbe szivárgó genetikaikód-darabkák változásait kimutató, Galleri elnevezésű vizsgálat fejlesztése ugyan még jócskán folyamatban van, és további, még szélesebb körű kísérletekre van szükség, de valószínűsíthető, hogy használatával növelni tudják majd az időben diagnosztizált, sikerrel kezelhető rákos megbetegedések számát az Oxfordi Egyetem kutatói szerint. Gyakran a pácienseknek számos tünete van, például a kóros fogyás, amelynek több oka is lehet, és jelenleg csak rengeteg különféle vizsgálattal és kórházi látogatással lehet fényt deríteni a hátterére.

Bár még annyira nem pontos a vizsgálat, hogy a segítségével ki lehessen zárni a rákot, a kutatók szerint kifejezetten jó eredményeket lehet majd elérni vele a nehezen észlelhető ráktípusok – például a fej és a nyak, a bélrendszer, a tüdő, a hasnyálmirigy és a torok daganatainak -kimutatásában.

A Grail nevű kaliforniai vállalat által kifejlesztett Galleri tesztet az NHS több ezer tünetmentes emberen is elvégezte, hogy kiderüljön, képes-e a vizsgálat rejtett daganatos elváltozások kimutatására. Ennek eredményeit még az idén közzéteszik, és ha biztatóak az adatok, akkor 2024-ben és 2025-ben még további egymillió embert vonnak be a tesztelésbe Angliában – írja az MTI.

Fotó: Emin BAYCAN/unsplash.com

Az eseményt a Lett Onkológiai Betegszervezetek Szövetsége, az „Oncoaliance” szervezi, együttműködve az Európai Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottságával (BECA). A rendezvényt a közép- és kelet-európai országok befolyásos betegszervezetei közösen szervezik meg.

Az egyenlőtlenség nyilvánvaló. A rákos megbetegedésekben Magyarországon 100 ezer lakosból 336, Horvátországban 323, Szlovéviában és Szlovákiában 309 ember hal meg, és még a Baltikumban is 293, Nyugat-Európában a mutatók lényegesen jobbak. Ausztriában 234, Belgiumban 230, Németországban 245 haláleset vezethető vissza rosszindulatú daganatos betegségre 100 ezer lakosra vetítve.

Belgiumban 100 euróból 10 megy az egészségügyre, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában ennek csak a kétharmada, vagy a fele.

A kongresszus résztvevői több mint 30 nemzetközileg elismert szakértővel – betegképviseleti vezetőkkel, tanárokkal, orvosokkal, politikusokkal, a nemzeti kormányok és az Európai Parlament (EP) képviselőivel – együtt azonosítják be a rákellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek okait. Arra kérik a kelet-közép-európai régió egészségpolitikai illetékeseit és döntéshozóit, hogy foglalkozzanak ezekkel a hátrányokkal, annak érdekében, hogy az Európai Unió (EU) ezen részén élő daganatos betegek ugyanolyan modern, innovatív rákellátásban részesülhessenek, mint az EU jóléti államaiban.

Az Európai Parlament azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az unióban a daganatos betegek több mint 70%-a túlélje a betegséget. Hosszú az út, amíg elérjük ezt a célt a kelet-közép-európai régióban.

Alacsony relatív túlélési arányok

A kelet-közép-európai országoknak csak 46%-a működtet a rák korai felismerését biztosító méhnyak-, emlő- és vastagbélrák szűrőprogramokat.[2] A közép-kelet-európai országokban az ötéves relatív túlélési arányok is lényegesen alacsonyabbak, mint az EU-ban. Például a mellrák 5 éves relatív túlélési aránya Romániában 75%, Lengyelországban 76%, az EU öt legfejlettebb országában pedig 86%[3]. Bulgáriában 10 rákos betegből csak 4 éri meg az 5 éves relatív túlélési arányt. A Cseh Köztársaságban a betegek háromszor tovább várnak az új rákellenes gyógyszerekre, mint Ausztriában; az EU-ban bejegyzett tíz új rákgyógyszer közül szinte mindegyik elérhető Ausztriában, Lengyelországban viszont csak három.[1]

Olga Valciņa, az Oncoaliance igazgatósági tagja szerint: „A rákgyógyítás orvostudományi fejlődése napjainkban egyre inkább lehetővé teszi, hogy hosszú távú túlélést biztosító krónikus betegségnek nevezzük, amely nagyszerű és ígéretes hír. Elfogadhatatlan azonban, hogy Kelet-Közép-Európa országaiban az emberek attól rettegnek, hogy a „rossz rákban” betegszenek és halnak meg. Félnek, mert a diagnózis felállítása nem történik meg időben, hiányoznak a hozzáértő szakemberek és az államilag támogatott innovatív gyógyszerek, miközben Nyugat-Európában sikeresen kezelik az adott daganattípust, és a betegek ott hosszú évekig élhetnek.” 

A kongresszus szervezői szerint a tagállamok közötti tendenciák és különbségek azonosítását célzó, a rák elleni küzdelemmel kapcsolatos egyenlőtlenségek regiszterének létrehozása (az európai rákellenes tervvel összhangban) csökkentheti a rákellátásban tapasztalható jelentős különbségeket. A rákkezelés országos kiválósági központjainak létrehozása és akkreditációja, csakúgy, mint a nemzeti onkológiai szakorvosok – sebészek, kemoterapeuták, radiológusok, radiológusok stb. – képzése és szakmai gyakornoki programja, valamint a koordinált és támogatott tapasztalat- és adatcsere lehetősége uniós szinten ugyancsak fontos.

A kongresszus szervezői úgy vélik, hogy a rák elleni küzdelmemmel foglalkozó terveket minden EU-tagállam nemzeti kormányának szintjén, az EP ajánlásaival összhangban kell elfogadni, és megfelelő költségvetéssel következetesen végrehajtani. Minden egyes országban létre kell hozni országos ellenőrző bizottságokat a rák elleni küzdelmet célzó tervek végrehajtásának nyomon követésére, ezáltal értékelve az egyenlőtlenségek csökkentésében elért változást – mondja O. Valciņa.

Bettina Ryll, az Európai Melanómabetegek Hálózatának alapítója a rákkezelés terén megvalósuló innovációk fontosságát emeli ki, amelyeket minden uniós tagállamban elérhetővé kell tenni.

„Bár nem minden ráktípus kezelése ugyanolyan jó, fel kell gyorsítani a kutatást és az innovációt a rákellátás terén. Nem szabad, hogy az innováció messzi és elérhetetlen legyen. Hozzáférhetőnek kell lennie ahhoz, hogy életeket menthessen, és több ezernyi és milliónyi ember szenvedését enyhítse. Éppen ezért törekszünk arra, hogy minden daganatos beteg számára, akinek szüksége van innovációra, ténylegesen elérhető legyen” – mondja Bettina Ryll.

Ivars Ijabs, Európai Parlamenti képviselő, az Európai Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottságának elnöke hangsúlyozza, hogy a kongresszus fontos előrelépés a betegszervezetek összefogásában, az EU intézményei által hozott döntések befolyásolására, a rákbetegek ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségének csökkentésére.

„Nagyon fontos, hogy a rákellátásban tapasztalható egyenlőtlenség pontos azonosítása megtörténjen, és EU-szinten felmérésre kerüljön, az viszont már az egyes tagállamok felelőssége, hogy felszámolja ezt az egyenlőtlenséget. Minden ország házi feladatként kapja, hogy a rákellátást hatékonyabbá, igazságosabbá és minden rákos beteg számára elérhetőbbé tegye” – mondja Ījabs.

A kongresszus témái összhangban állnak az „Európa megerősítéséről a rák elleni küzdelemben – egy átfogó és koordinált stratégia kialakítása felé” című Európai Parlament állásfoglalással (mely hamarosan elfogadásra kerül), valamint az európai rákellenes tervben megfogalmazott igazságosság, fenntarthatóság, méltányosság, szolidaritás és az innováció elveivel.

A kongresszus végén a betegszervezetek nyílt levelet írnak alá, amelyet az EP-nek és a kelet-közép-európai országok kormányainak küldenek el. Március 18-án nemzetközi online sajtótájékoztatóra kerül sor, és a részvételre a lett média képviselőit is meghívják. A sajtótájékoztató angol nyelvű, lett nyelvre fordítják. A regisztrációs űrlap kitöltéséve kérjük, hogy március 15-ig küldje el jelentkezését. https://cancerequality.eu/lv/medijiem/

A regisztrált érdeklődők a Facebook és a YouTube felületeken online követhetik figyelemmel a kongresszust.

Tovább információk:

E-mail: info@cancerequality.eu

Weboldal: https://cancerequality.eu/lv/

Hivatkozások:

1. At the crossroads of health inequalities in cancer (Guest blog) (efpia.eu)
2. Tackling disparities in cancer care across the central and eastern European region – EURACTIV.com
3. #EUnited against inequalities in Cancer care (Guest blog) (efpia.eu)

Az Oncompass Medicine alapító kutatói, Dr. Peták István és Dr. Schwab Richárd a precíziós onkológia nemzetközi úttörőiként a csapatukkal együtt már évtizedek óta azért harcolnak, hogy a rákos betegeket is a kiváltó okok alapján, személyre szabott, célzott terápiával kezeljék. Az OCM ennek érdekében kifejlesztett egy mesterséges intelligencia alapú kalkulátor szoftvert is, amely az orvosoknak segít kiválasztani a daganatos beteg számára a leghatékonyabb célzott kezelést. Az Oncompass Medicine csapatának nemrégiben jelent meg az amerikai onkológusok társaságának precíziós onkológiával foglalkozó szaklapjában – Journal of Clinical Oncology – egy tudományos közleménye, amely egy daganatos betegük sikeres célzott kezelésének történetét mutatja be.

Dr. Peták István az OCM tudományos igazgatója kiemelte: “Az amerikai tudományos publikációnk részletesen ismerteti, hogy a daganatban található génhibák orvosi és bioinformatikai elemzése alapján, hogyan lehet kiválasztani a beteg számára a leghatékonyabb, személyre szabott, célzott kezeléseket, sőt azt is fel lehet tárni, hogy pontosan mi okozta a daganatot. Az esettanulmány – a molekuláris diagnosztika és a mesterséges intelligencia jelentőségén túl -, felhívja a figyelmet a molekuláris tumorboard fontosságára is, amely az onkológusok, a sebészek, a sugárterápiás szakemberek, a molekuláris biológusok és a molekuláris farmakológusok szoros együttműködéséből áll.”

A tudományos cikk szerint, 2015-ben egy 70 éves beteg fején, a fül mögött laphámrákot diagnosztizáltak. A sikeres sebészi eltávolítás és sugárterápia ellenére a daganat 2016-ban kiújult, amit kemoterápiával kezeltek, de ez csak lassítani tudta a daganat növekedését. Ekkor történt meg a beteg első molekuláris diagnosztikai vizsgálata, amely egy, a fejnyakdaganatokban gyakorta fontos szerepet játszó PIK3CA gén sokszorozódását mutatta ki. A beteg kezelését végző orvosi team ekkor ült össze először az Oncompass Medicine szakértőivel egy „Molecular Tumorboard” ülésen, hogy megtárgyalják a személyre szabott kezelési lehetőségeket. A célzott kezelés kiválasztásában az Oncompass által kifejlesztett, mesterséges intelligencia alapú szoftver, a Realtime Oncology Treatment Calculator is segítségükre volt. Együttesen választották ki azt a célzott gyógyszert, amely egy olyan génre fejti ki hatását, ami kapcsolatban áll a módosult PIK3CA génnel. A célzott terápia segítségével a daganat visszazsugorodott. A javulás egészen 2018 közepéig tartott, amikor a daganat újra növekedni kezdett. Ekkor a tumorboard egy sokgénes molekuláris diagnosztikai vizsgálat mellett döntött, hiszen egy daganatot nem csak egy, hanem átlagosan négy-öt génhiba okozza, és ebben az esetben addig csak egy génhibáról volt tudomásuk.

Az Oncompass Medicine a Kalkulátor (Realtime Oncology Treatment Calculator) fejlesztésért már több rangos hazai és nemzetközi innovációs díjban részesült. 2019-ben megkapta az Amerikai Klinikai Onkológusok Társaságának (ASCO) díját és megnyerte a Get in the Ring! V4 versenyt. 2020-ban az Informatikai Innovációs Díj mellett, az OCM megkapta a Gyurós Tibor Díjat, 2021-ben pedig – Európa legígéretesebb technológiai vállalkozásaként – elnyerte a Jövő Unikornisa díjat. A kitüntetést Dr. Peták István épp egy éve, a rák elleni harc világnapján vette át az Európai Bizottság innovációért és kutatásért felelős biztosától.

A daganatos betegségek száma folyamatos emelkedést mutat, a halálozási statisztikákban világszinten a daganatos megbetegedések a 2. helyen állnak a kardiovaszkuláris megbetegedések mögött. A Svéd Egészségközgazdasági Intézet tanulmánya szerint 2040-re további 775 ezerrel nőhet a daganatos megbetegedésekkel diagnosztizált esetek száma Európában. Az európai gasztroenterológiai szakmai társaságokat tömörítő EU-s szervezet becslése alapján 2018-ban Európa 31 országában vastag- és végbéldaganatban 211 000-en, azaz hárompercenként veszítette el valaki az életét. A magyarországi életkor-specifikus halálozási arányszámok a legrosszabbak a kontinensen, hazánkban 2018-ban közel 11 000 új esetet diagnosztizáltak és 5000 beteg vesztette életét vastag-és végbélrák következtében.

Az elmúlt 50 évben a daganatellenes terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül, melynek köszönhetően

• a betegek átlagos 10 éves túlélése a 70-es években számított 24 százalékról közel 50 százalékra növekedett,
• a legnagyobb növekedést a prosztatarákos megbetegedések terén sikerült elérni, ahol közel 70 százalék a 10 éves túlélés, szemben az 50 évvel ezelőtti 20 százalékkal,

• a daganatos betegségek okozta halálozások száma Európában lassabb tempóban nő az új esetekhez viszonyítva, és az elvesztett munkaévek száma is folyamatosan csökkent 1995 óta.

A halálozási mutatók javításában a megelőzés és a korszerű szűrőprogramok mellett az innovatív terápiák kulcsfontosságú szerepet töltenek be, a gyógyszerek innovációja pedig soha nem látott ütemben zajlik: napjainkban 7 ezer új készítmény áll reményteli fejlesztés alatt, ezen belül több mint 1800 kifejezetten onkológiai betegségek kezelését célozza, az innovatív gyógyszeripar pedig az elmúlt évtized középére (2015) évente már mintegy 8,5 milliárd eurót költött rákkutatásra az Európai Unióban.

Az új, modern készítmények azonban kizárólag akkor tudnak eredményt elérni, ha időben hozzáférhetőek a magyar betegek számára, akiknek egy súlyos betegséggel küzdve minden nap számít. Ezért is fontos, hogy a jelenleg befogadási döntésre váró, 18 új – egyebek mellett a tüdőkarcióma, mielóma, akut myeloid leukémia kezelésére szolgáló – onkológiai készítmény mihamarabb elérhetővé váljon Magyarországon – emelte ki Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a február 4-i Rákellenes Világnap alkalmából.

A magyarok egészségértésének fejlesztése és a prevenció fontossága iránt elkötelezett AIPM a korábbiakban is támogatta a Kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériumának elmúlt években tett, a megelőzést és szűréseken való részvétel növelését szolgáló lépéseit, 2019 májusában pedig elindította a leggyakoribb daganattípusokkal is foglalkozó tajekozottbeteg.eu edukációs weboldalt, amely közérthető módon ad tájékoztatást többek között az emlőrák, a mielóma, a vastag- és végbélrák, a leukémia, valamint a tüdőrák korai, illetve kevéssé ismert tüneteiről, továbbá a rizikófaktorokat övező gyakori tévhitekről, a szükséges szűrésekről, valamint a terápiás lehetőségekről. Az egészségügyi kormányzat partnereként a halálozási mutatók javítását szolgálják az AIPM korábban bemutatott javaslatai is: az intézményi onko-koordinátorok alkalmazása, valamint a koronavírus-járványban felértékelődött egészségügyi digitalizáció erősítése, és a betegek otthonában biztosítható ellátások fejlesztése is hozzájárulhat a magyar daganatos betegek hatékonyabb, betegbarát ellátásához és a szakemberek terheinek csökkentéséhez.

A pandémia előtti statisztikákhoz képest a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a tudománnyal szembeni szkepticizmust meghatározó mértékben csökkentette a járvány, ugyanis mára a kelet-közép európai régió országaiból ötből négyen (77%) gondolják úgy, hogy a tudomány kulcsfontosságú szerepet játszik a koronavírus-válság megoldásában, valamint a lakosság 80%-a ért egyet azzal, hogy a tudománynak több finanszírozásra és támogatásra lenne szüksége.

Ezzel szemben azonban a tudománynak csak egy, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban álló szektora került valójában a figyelem középpontjába: a járvány előtti adatokhoz képest most a lakosság csupán 59%-a tartja fontosnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését, 49%-a a klímaváltozást, és alig 45%-a tekinti a levegő minőségét megoldandó problémának.

A kelet-európai régió lakosai továbbá a környezetvédelem mellett kimagaslóan nagy érdeklődést mutattak a gyógyszerkutatás iránt:

• az újonnan megjelenő vírusokra, köztük a COVID-19: 73%
• már köztudatban lévő megbetegedésekre, mint például a rák: 71%

Ez is azt igazolja, hogy a figyelem sokkal inkább az egészségügyet érintő szektorra, a koronavírus okozta válság megoldására, valamint a tudomány jelentőségére összpontosul. „Az emberek valószínűleg eddigi életük legnagyobb egészségügyi válságával néznek szembe, így érthető, hogy egyre inkább értékelik a tudomány fontosságát és relevanciáját” – jegyezte meg Várallyay István, a 3M magyarországi vezetője. A felmérésekből kiderül, hogy – bár generációk szerint eltérő mértékben, de – az emberek meghatározó része bízik abban, hogy a tudomány képes lesz hosszútávon orvosolni a fenntarthatóság kapcsán felmerülő problémákat, melyben a nagyvállalatoknak is meghatározó a szerepe és felelőssége egyaránt.

A 3M osztja ezt a nézetet, és ahogy a járványt megelőző időszakban, úgy a jövőben is arra törekszik, hogy innovatív megoldásaival és sokoldalú termékeivel járuljon hozzá az emberek jólétéhez és a folyamatos fenntarthatósághoz. A vállalat egyúttal a továbbiakban is kiemelt figyelmet szentel arra, hogy felhívja a figyelmet a tudomány szerepére és erejére, mely immáron bizonyítottan kulcsfontosságú szerepet játszik a koronavírus elleni küzdelemben.

Legtöbbször előzménnyel indul a vastagbélrák, ami lehet egy polip is. A daganatos betegségek pontos oka nem ismert, lehet genetikai alapja, egyes családokban halmozódhat a betegség. Az esetek többségében azonban a táplálkozási és környezeti, valamint életmódi tényezőknek van szerepe. Sajnos a magyar társadalomra is jellemző a rostszegény, túlfinomított, kezelt élelmiszerek fogyasztása, ami jelentősen megváltoztatja a bélflórát. Ez nemcsak daganathoz, hanem emésztési zavarokhoz, gyulladásos bélbetegségekhez vezethet. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, mesterséges konzerválószerek, színezékanyagok fogyasztása.

A betegség jellemzően inkább közép- és idősebb korban alakul ki, férfiakat és nőket szinte egyforma arányban érint. Sajnos az is megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb korban jelentkeznek már vastagbél elváltozásai. Akiknél a családban előfordult már korábban daganatos vagy gyulladásos bélbetegség, azoknak különösen ajánlott szűrésvizsgálaton részt venni, akár már 20 éves korukban is.

A vastagbélrák sokáig tünetmentes, a szűrővizsgálat jelentősége ezért rendkívül nagy, hiszen gyógyítható szakaszban fedezhető fel a betegség vagy az azt megelőző kockázati állapot. A kialakult daganat a későbbiekben számos, nem speciálisan hasi panaszt okozhat. Ilyenek a székelési szokás megváltozása és a véres széklet. A vastagbélrák minden esetben kezelendő. Ez lehet műtét, de előfordulhat, hogy besugárzásra és/vagy gyógyszeres kezelésre is szükség van. A gyógyulásra korai stádiumban 80 százalék feletti esély lehet.

Mi történik a vizsgálaton?

A szűrővizsgálat első lépése a humán vér vizsgálata a székletben. Ha ennek eredménye negatív, akkor is érdemes évente megismételni. Ha pozitív, akkor vastagbéltükrözésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy egy hajlékony eszközzel megvizsgálják a vastagbelet. Szükség esetén mód van szövetminta vételére és bizonyos elváltozások eltávolítására is. Lehetőség van a vizsgálathoz fájdalomcsillapító, görcsoldó, sőt altatószer adására is, így az esetleges kellemetlenségeket a beteg nem érzi. Prof. Dr. Banai János szerint ennek ellenére sajnos az öngondoskodás nem általános. „Az emberek jelentős része mindenféle szűrési lehetőséget elhanyagol. Általában kevéssé hisznek a rosszindulatú daganatok gyógyíthatóságában. Pedig bizonyított tény, hogy a megfelelő időben diagnosztizált betegség nagy eséllyel eredményesen kezelhető.”