Felmérések szerint több tízezer mérnöki állás betöltetlen Magyarországon, holott a tehetséges szakemberekre számos szektorban óriási szükség van. Ez a hiány jelentősen csökkenthető lenne, ha a pályaválasztás előtt álló lányok legalább olyan arányban választanának mérnöki szakirányokat, mint a fiúk. A Nők a Tudományban Egyesület által elindított Lányok Napja kezdeményezés célja, hogy megfordítsa a lányok pályaválasztási szokásaiban uralkodó trendet, és figyelmüket a természettudományi, technológiai, mérnöki és informatikai lehetőségek felé irányítsa.

A kezdeményezéshez a Magyar Telekom és a T-Systems is csatlakozott, hiszen azon túl, hogy a vállalat számára fontos a fiatal tehetségek bevonzása, kiemelten figyelnek a sokszínű, diverz csapatok építésére. „Tanulmányok bizonyítják, hogy minél sokszínűbb egy csapat, potenciálisan annál többféle szempont érvényesül a közös munka során. Ez azért különösen fontos, hiszen ügyfeleink, felhasználóink is sokfélék, különböző hátterük, élethelyzetük, igényeik vannak, melyekre akkor tudunk hasznos és jó megoldást szállítani, ha csapatainkban is érvényesül ez a sokféleség. A Lányok Napja kezdeményezésben való részvétellel azt szeretnénk üzenni minden fiatal tehetségnek, hogy lehetőségeik korlátlanok, bátran kísérletezzenek, hogy megtalálják azt az irányt, melyben szakmailag kiteljesedhetnek. A lányoknak pedig abban szeretnénk segítségükre lenni, hogy női vezetői példaképek és izgalmas digitális megoldások által bemutatjuk a technológiai terület szépségeit, sokoldalú lehetőségeit.” – mondta Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere megnyitó beszédében.

A Friedl Zsuzsa után Kovács Krisztina, a T-Systems HR Business Leadje is köszöntötte a megjelenteket, majd kerekasztal-beszélgetés során izgalmas karrierutak, pályaválasztási történetek hangzottak el, Rajki Annamária (TV Tribe Lead, Magyar Telekom), Mihályi Gábor (Customer Support Division Director, T-Systems), Krégl Klementina (Strategic Planning and Operation Maganement CoE Lead, T-Systems), Domby Tímea (Digital Platform Tribe Tech Lead, Magyar Telekom), Zanin Éva (sokszínűségi és esélyegyenlőségi szakértő, Magyar Telekom) és Kalocsai Petra (Kickstart gyakornok) részvételével.

A beszélgetést kisebb csoportokban szakmai bemutatók követték: a középiskolás lányok megismerkedhettek a legmodernebb technológiákkal, a Telekom SNOC (Service and Network Operations Center) központjával, valamint az 5G hálózat, a data központ és az üzleti mesterséges intelligencia, Vanda működésével.

Feltalálása óta volt, aki a teljes társadalmat összetartó szocializációs eszközt látott a tévében, egy médiaművész pedig Buddha-szobrot ültetett elé, hogy az a készülékre szerelt kamera élő képén szemlélhesse önmagát. A tévé volt már népnevelő eszköz, majd minden emberi érték elpusztítója. Megölte a mozit, aztán mégse, cserébe széttördelte a filmeket, elértéktelenítette a történeteket, majd újraélesztette a sorozatgyártást, s ezzel elhozta a minőségi történetek reneszánszát. A mágikus doboz ma is szinte naponta lesz bűnbakból kegytárggyá – majd ugyanez visszafelé, s aztán ismételve a végtelenségig.

A műsort megszakítva, a február 13-i Most Fórum érdemi vizsgálatnak vetette alá a XX. és XXI. század talán legfontosabb kulturális jelenségét, a televíziózást. A kerekasztal-beszélgetés vendégei, Varga Attila, Sixx újságíró, a C:C blog szerkesztője, Hámori Barbara producer, Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus és Rajki Annamária, a Telekom tévés ágazatának vezetője arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen lesz a televízió jövője; eljött a vége, vagy új aranykor kezdődik.

„A nézők ma szenvedélyesen szeretik és kikövetelik a sorozataikat. Ez lett az új nagyregény. Egy sikeres sorozat legnagyobb védjegye, hogy a rajongók olyan szinten részeseivé válnak a történetnek, hogy számukra már sokszor eltűnik a fikció és a valóság, a karakter és a színész között a határvonal. 25 éve televíziózom, de ezt a szenvedélyes rajongást, ami ma a nézőktől egy-egy sorozatunk kapcsán felénk árad, soha korábban más műfajnál nem tapasztaltam” – jelentette ki a beszélgetés során Hámori Barbara, tévés producer, showrunner, rendező és forgatókönyvíró.

A televízió társadalomra gyakorolt hatásának egy másik aspektusát emelte ki Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató, egyetemi oktató is. Véleménye szerint a tévézés egyik figyelemre méltó társas hatása, hogy szomszédok, családtagok, ismerősök gyakran hosszabb ideig beszélgetnek a műsorról, mint ameddig az tartott. Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a tévénézésnek ma is komoly szocializációs feladata és jelentősége van.

Sixx, aki újságíróként évtizedek óta foglalkozik a tévézéssel, úgy látja, napjaink új digitális műsorszolgáltatói olyan bonyolulttá teszik a palettát, hogy az már elrettentően hathat, és ez a klasszikus rendszerű csatornák malmára hajthatja a vizet. „A bármikor, bárhol elérhető tartalom túlkínálata, a digitális bőség zavara akár azt is eredményezheti, hogy a nézők visszatérnek a lineáris tévézéshez” – mondta.

Rajki Annamária, aki a kezdetek óta a magyar kábeltévépiacon végbemenő digitalizációs folyamat kulcsembere, másként látja a helyzetet. Véleménye szerint soha nem létezett olyan, hogy „hagyományos” televízió, hiszen az szolgáltatás kialakulásától fogva folyamatos átalakulásban van. A médiában mindenki által csak Ramka néven ismert szakember hitvallása szerint a műsorterjesztők feladata, hogy az ügyfeleik számára élményt biztosítsanak, és az ügyfélérdekeket képviselve csokorba kössék az esetenként túlburjánzó csatornakínálatot és egyéb tartalmakat. A lényeg, hogy a tartalmakat könnyen elérhető és érthető módon tárják a nézők elé, akik utána szabadon, hangulatuk, kedvük és élethelyzetük szerint dönthetik el, hogy az élő adással egy időben, később felvételről vagy akár on demandként, otthon vagy akár útközben nézik meg az általuk kiválasztott filmet vagy követik nyomon kedvenc sorozatukat.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő, márciusra tervezett kerekasztal-beszélgetés a nők munkaerő-piaci helyzetével és a női vezetők témájával foglalkozik majd.