„Kevés szektor mondhatja el magáról, hogy tíz év alatt tízszeresére nőtt. A 2015-ben még alig 200 milliárdos piac a PwC adatai szerint 2025-ben már elérte a 2100 milliárd forintos méretet, mellyel a gazdaság meghatározó területévé vált” – kezdte köszöntőjét Radványi László, a PwC vezérigazgatója a 2025-ös E-toplistát bemutató eseményen a cég budapesti székházában.

A növekedés mára mérsékeltebb, ugyanakkor kiszámíthatóbb és strukturáltabb lett, a verseny pedig egyre inkább nemzetközi térben (is) zajlik. A szektor közben teljes ökoszisztémává fejlődött: a webáruház csak a látható felszín, a működést a logisztika, a fizetési megoldások, a technológiai infrastruktúra és a marketing összehangolt rendszere határozza meg. Ebben a környezetben a hatékonyság és a szolgáltatási minőség felértékelődik, a növekedés pedig egyre inkább a vásárlói aktivitás növelésén és a visszatérő ügyfelek megtartásán múlik.

A lista idén erősödő koncentrációt mutat: a három legnagyobb szereplő már a teljes piac 13%-át, a top 10 pedig annak negyedét adja. A top 15 minden listán szereplő kereskedője növekedett, ami jól mutatja, hogy a vásárlói forgalom a nagyobb, széles kínálattal, ismert márkával és fejlett kiszolgálással rendelkező szereplők felé terelődik.

„A piaci koncentráció erősödésével az átlag feletti növekedés feltételei is szigorodnak: a hazai szereplők számára ma már nem elég az egyszerű online jelenlét. A méretgazdaságosság, az exportból fakadó skálázás és a tudatos márkaépítés együtt teszi megkülönböztethetővé a kereskedőket a platformvezérelt versenyben” – mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország e-kereskedelmi csapatának vezetője a Digitális Kereskedelmi Körkép eredményeire utalva.

Az Alza ismét az élen, tovább koncentrálódik a magyar e-kereskedelem  

A 2025-ös összesített forgalmi rangsor első öt helyén az Alza, a Kifli.hu, a MediaMarkt, az IKEA és a Telekom áll. Az élmezőny 13,5 millió online rendelést szolgált ki, a 622 milliárd forintos forgalom pedig a teljes e-kereskedelmi piacnál gyorsabb bővülést jelzi.

A Wolt új belépőként rögtön a 6. helyen jelent meg, és a mezőny legnagyobb marketplace szereplője lett; kínálatában többek között a MediaMarkt, a SPAR és a Brendon termékei is elérhetők. A MODIVO Platform három webáruházával – eCipő, CCC, Modivo – került a top 15-be, az OTP Fizz 2025-ös teljesítménye alapján szerepel a rangsorban, de a platform 2026 májusában lezárta működését. A sorrend egyszerre tükrözi a klasszikus nagy webáruházak erejét és a piactéri modellek gyors előretörését.

„A top 15 bővülése azt mutatja, hogy a méret önmagában operációs előnyt jelent: ezeknél a szereplőknél a rendelési volumen már olyan szintet ér el, ahol a logisztikai kihasználtság, az automatizáció szintje és a beszerzési feltételek fokozott mértékben javulnak. Ez a különbség a kisebb webshopok számára már nehezen ledolgozható, ráadásul a technológia fejlődésével a működéshez egyre inkább speciális szaktudásra, szakemberekre is szükség lenne ahhoz, hogy ne maradjanak le” – emelte ki Cserjés Kopándi Ildikó, a PwC szakértője, az esemény házigazdája.

A gyorsaság és rugalmasság az FMCG-ben leginkább meghatározó 

Az online FMCG-rangsorban továbbra is a Kifli.hu áll az első helyen, mögötte a Tesco és a Wolt következik. A 10 legnagyobb online FMCG-kereskedő 2025-ben összesen 192 milliárd forintos forgalmat és 8,1 millió rendelést ért el, ami 39,2%-os éves növekedést jelent. A teljes top 10 sorrendje: Kifli.hu, Tesco, Wolt, dm, Rossmann, Auchan, Pelenka.hu, iDrinks, Petissimo, Fressnapf. Ebben a kategóriában a frissesség, az idősávos kiszállítás, a termékek elérhetősége és a gyors újrarendelés közvetlenül befolyásolja, hogy a vásárlók melyik szolgáltatóhoz térnek vissza.

„A Kifli.hu már túl van a korai növekedési fázison, és mainstream szereplővé vált a magyar online élelmiszer-kereskedelemben. A több mint 600 fős fejlesztői háttérrel támogatott, AI-alapú működésünk ma már a teljes értékláncot átszövi, a készletgazdálkodástól a vásárlói élményen át a logisztikai optimalizálásig. Ez a modell alapozza meg piacvezető teljesítményünket az FMCG szektorban” – nyilatkozta Szabó Dániel, a Kifli.hu ügyvezetője.

A 100%-ban magyar tulajdonú online kereskedők listáját az Euronics vezeti, a második helyen a Pepita, a harmadikon az iPon áll. A 17 szereplős mezőny 240 milliárd forintos forgalmat és 6 millió rendelést ért el, 23%-kal meghaladva az előző évi teljesítményt.

„A magyar e‑kereskedelmi piac ma már nem tekinthető kizárólag magyar piacnak: az online forgalom jelentős része olyan vállalatokhoz kerül, amelyek nem Magyarországon működnek. Emiatt a verseny rendkívül technológia‑ és tőkeigényessé vált, és a következő években a nemzetközi terjeszkedés egyre inkább versenyképességi kényszer lesz a hazai szereplők számára.” – mutatott rá Fazekas Bálint, az Euronics tulajdonos-ügyvezetője.

A BioTech USA megjelenése a top 10-ben különösen érdekes, mert saját márkás ökoszisztémára és közvetlen online értékesítésre építve került be a meghatározó hazai szereplők közé.

„A hazai e kereskedők fejlődése és támogatása nem az import kiváltásáról szól, hiszen a nagy szereplők kínálata is jelentős részben nemzetközi beszerzésre épül. A különbség abban van, hogy a magyar tulajdonú cégek esetében az értékteremtés, a margin, az adóbevétel és a foglalkoztatás nagyobb része belföldön realizálódik, miközben a vásárlói kapcsolat is hazai kézben marad, és a működésükhöz kapcsolódó logisztikai, IT és szolgáltatói ökoszisztéma révén jelentős közvetett gazdasági hatást is generálnak. Egy erős hazai e-kereskedelmi szektor hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vállalatok régiós szinten is versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak” – hangsúlyozza Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

Globális márkák vannak a vásárlók fejében 

A PwC ismertségi rangsora szerint a magyar online vásárlók top of mind mezőnyében a Temu áll az első helyen. A 10 legismertebb online kereskedő sorrendje: Temu, Alza, eMAG, Allegro, AliExpress, Notino, Zooplus, Pepita, Shein, Vinted. A Temu ugyan hivatalos adatszolgáltatás nélkül nem szerepelhet az összesített forgalmi E-toplistán, piaci súlya így is látványos: 2025-ben közel 15 millió rendelést teljesített Magyarországon, az EU-n kívülről érkező rendelések pedig a teljes forgalom közel 18%-át, a tranzakciók csaknem 24%-át adták.

Az ismertségi és a forgalmi rangsor eltérése jelzi, hogy a vásárlók fejében erősen jelen vannak a nemzetközi platformok, a helyi operációval működő nagy webáruházak pedig továbbra is meghatározó forgalmat generálnak. A hazai kereskedőknek tehát a globális márkák mellett kell láthatónak maradniuk, és olyan kiszolgálást nyújtaniuk, amelyben az ár, a választék, a fizetés, a kézbesítés és a visszaküldés egyaránt megbízhatóan működik.

Szűk bázis hajtja a forgalmat 

A PwC Digitális Kereskedelmi Körképe szerint Magyarországon mintegy 4,4 millióan vásárolnak online, de mindössze egynegyedük tekinthető rendszeres vásárlónak. Ez a szűk, aktív réteg generálja a teljes csomagforgalom közel 80%-át. A további növekedés egyre kevésbé az új vásárlók bevonásából, sokkal inkább a vásárlási gyakoriság növeléséből, az ügyfélaktivizálásból és a meglévő vásárlók megtartásából származhat.

A fogyasztók továbbra is árérzékenyek, de a döntéseikben nagyobb szerepet kap a teljes vásárlási élmény.

Ahogy az Alza.hu ügyvezetője, Forrás Ákos fogalmaz: „A különbséget ma már az teremti, hogy a kapcsolatunk a vásárlóval nem ér véget a fizetés pillanatával: a folyamatos fejlesztés, a gyors és rugalmas kiszolgálás a működésünk alapja. A szolgáltatásainkat – az AlzaBoxoktól a kiszállításig – közvetlenül a vásárlói igények mentén fejlesztjük, ami tartós bizalmat és visszatérő ügyfélkört épít.”

A gyors, rugalmas és kiszámítható kiszállítás közvetlen hatással van a konverzióra. A csomagautomaták térnyerése pedig a kényelmi szempontok látványos felértékelődését jelzi: 2026-ban már a vásárlók közel fele ezt az átvételi módot preferálja, az automaták száma meghaladta a 10 ezret.

A 2025-ös E-toplista alapján a magyar e-kereskedelem továbbra is növekedési pályán van, de a piac szerkezete egyre markánsabban átalakul. A legnagyobb szereplők gyorsabban bővülnek, a platformok nagyobb szeletet hasítanak ki a forgalomból, és a verseny egyre inkább szolgáltatási szinten dől el.

A 15. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés főbb megállapításai és eredményei:

• 15 éves mélypontra került a vállalatvezetők bizalma a saját cégük bevételeinek növekedésével kapcsolatban: egy éves távlatban mindössze 31%-uk vár növekedést.
• A világgazdaság gyorsulásával kapcsolatban optimistábbak a vezetők, mint a hazai gazdaság növekedési ütemének emelkedésével.
• Gazdasági mutatók tekintetében 2026-ra 397 forintos eurót, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP-növekedést jósolnak.
• Az elmúlt években folyamatosan csökkent azok aránya, akik kitettnek érezték magukat a különböző vizsgált veszélyeknek. Ez most megfordult, újra nőtt azok aránya, akik a különböző külső tényezők fenyegetését veszélyként élik meg a vállalatukra nézve. A listát a szabályozói környezet változása, az infláció és a makrogazdasági volatilitás vezetik.
• „Elég gyorsan alakítom-e át a vállalkozásomat ahhoz, hogy lépést tartsak a technológia változásaival, beleértve az AI-t?” – ez a kérdés az, ami a legtöbb vezérigazgatót foglalkoztatja; közben 77%-uk még nem tapasztalja az AI hatását a vállalata eredményességében.
• A vállalati transzformációs törekvéseket nehezíti a gazdasági kilátásokból fakadó óvatosság és kockázatkerülés.
• A vezérigazgatók mindennapjainak az a sajátossága, hogy hosszú távú stratégiai döntésekre átlagosan munkaidejük 10%-át tudják fordítani.
• Felerősödtek a bizalmi kérdések a vállalatokkal kapcsolatban: a hazai vezetők 81%-a észlelte az érintettjei igényét nagyobb átláthatóság iránt a cégével kapcsolatban.

A növekedési várakozások kettőssége: világgazdaságot illető optimizmus, hazai óvatosság

A magyar vezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, ha a világgazdaság növekedéséről van szó: 71% bízik annak élénkülésében, szemben a nemzetközi 61%-kal, és mindössze 5% számít lassulásra az előző év üteméhez képest. Ugyanakkor a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások már árnyaltabb képet mutatnak. A korábbi 60%-hoz képest idén csupán 53% vár gyorsulást, ami egyértelműen utal a bizalom romlására.

A vállalatok bevételi várakozásai is pesszimistábbak, mint az előző években: a következő 12 hónapra vonatkozó árbevétel-növekedést Magyarországon mindössze 31% valószínűsíti, ami a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke. A hároméves horizont viszont már optimistább, itt a hazai (48%) és globális eredmények (49%) szerint is a vezetők mintegy fele optimista.

A vállalatvezetők makrogazdasági előrejelzései a forint átlagárfolyamára, az inflációra és a GDP-növekedésre szintén mérsékelt bizalmat tükröznek: az idei jóslatok 397 forintos átlagárfolyamot, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP‑bővülést jeleznek.

A hazai szabályozási környezet az új első számú kockázat

A fenyegetettségek megítélésében fordulat következett be: 2023 óta először nőtt érezhetően a vezérigazgatók kockázatérzeti szintje. Idén a hazai szabályozási környezet került a félelmek élére 51%-kal, megelőzve az inflációt és a makrogazdasági volatilitást (mindkettő (43%), és némiképp emelkedett a geopolitikai konfliktusoktól tartók aránya (a tavalyi 36-ról idén 37%-ra), a kiberkockázat pedig továbbra is a legjelentősebb fenyegetések között szerepel 37%-kal (globálisan 31%). Jelentősen csökkent az alapvető fontosságú készségek rendelkezésre állásától tartók aránya (44% → 32%) és a technológiai zavaroktól való félelem (35% → 24%).

A vámok körüli bizonytalanság új jelenségként került fel a listára: a magyar CEO-k 75%-a csekély vagy semmilyen hatást nem vár, ugyanakkor 12% szerint a vámok negatív irányba fogják befolyásolni a nyereséghányadot. A kutatás rámutat, hogy a növekvő fenyegetések világában csökken a stratégiai kockázatvállalási hajlandóság. Magyarországon a vállalatok 18%-a mondta, hogy a geopolitikai helyzet miatt kisebb valószínűséggel hajt végre jelentős beruházást – ez a visszafogottság sok ágazatban szemmel látható.

Bizonytalan az AI megtérülése, az erős alapok nélkülözhetetlenek

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve az AI-t. Annak ellenére, hogy az AI-korszaknak még a korai szakaszában vagyunk, a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, de a vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Magyarországon az AI-t a megkérdezettek nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálás (18%), az ügyfélélmény (17%) és a támogató szolgáltatások területén (12%) használja.

A mérhető üzleti eredmények szintén korlátozottak: mindössze 13% számolt be többletbevételről az AI‑bevezetések eredményeként, és a költségcsökkentés terén sem sokkal jobb a helyzet. A felmérésben részt vett hazai vállalatok 77%-a szerint pedig nem tapasztalható sem költségcsökkenés, sem bevételnövekedés a mesterséges intelligencia alkalmazásából.

A kutatás hangsúlyozza az erős AI‑alapok szerepét: akik rendelkeznek stabil technológiai környezettel, felelős AI‑keretrendszerrel és integrált ütemtervvel, háromszor nagyobb valószínűséggel realizálnak pénzügyi előnyöket (bevételnövekedés az elmúlt 12 hónapban 9% vs. 28% az erős alapokkal rendelkezők javára Magyarországon, a költségek csökkenése 12% vs. 33%). Annak ellenére, hogy a stabil AI-alapok tekintetében nincs lényeges eltérés a globális és a hazai minta között, a hasznok vonatkozásában a különbség látványos: sokkal kevesebben realizálnak előnyöket itthon. Míg Magyarországon mindössze 6% azok aránya, akik bevételnövekedésről és költségcsökkenésről is beszámoltak, addig nemzetközi viszonylatban ez 12%.

„A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI-felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt. Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött? Most csak találgathatunk, de a következő években izgalmas megállapítások jöhetnek, amik visszahatnak a mesterséges intelligencia alkalmazására” – érvelt Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa. 

Iparági transzformációk

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a növekedéshez szükséges a hagyományos iparági határok átlépése. A magyar vezérigazgatók 35%-a, a globális vezetők 42%-a versenyez ma már új szektorokban az elmúlt öt év adatai alapján. Mindeközben a recessziós félelmek miatt a terjeszkedési kedv érezhetően alacsonyabb, mint világszerte.

Azok, akik a következő három évben legalább egy jelentős felvásárlást terveznek, hasonló arányban (Magyarországon 34%, globálisan 44%) várnak ügyleteket a meglévő ágazatukon vagy iparágukon kívülről. Tavaly ez a szám Magyarországon 42%, globálisan 60% volt.

„A versenyképesség megőrzéséhez több út is lehetséges, ezek egyike a más ágazatokba való átlépés. Ennek szándéka egyértelműen látszik világszerte és Magyarországon is, mértékét azonban itthon vélhetően jelentősen befolyásolta a növekedési kilátásokkal kapcsolatos óvatosság. A technológiai szektor vonzereje viszont Magyarországon kevésbé tapasztalható” – mutatott rá Mezei Szabolcs.

Ahogyan a PwC egy korábbi kutatása is rámutat, a következő évtizedben az iparágak a fogyasztói igények változásának megfelelően fognak átalakulni, mindez pedig a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket” – mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Innováció: ambíció és valóság között

Az innováció a magyar vezérigazgatók 53%-a szerint vállalatuk üzleti stratégiájának kritikus eleme, ám a konkrét gyakorlatok terén jelentős szakadék mutatkozik. Magas kockázatot az innovációs projektek terén a vállalatok alig egyötöde tolerál (18%), ahogy az esetlegesen alulteljesítő K+F projektek leállítására szolgáló rutinszerű folyamatok is ritkák (16%).

A stabil innovációs alapokkal rendelkező vállalatok ugyanakkor gyorsabb árbevétel‑növekedést és magasabb nyereséghányadot érnek el, ami alátámasztja a hosszú távú és következetes innovációs stratégia szükségességét. A PwC szakértői kiemelik: a vállalati megújulás nem elszigetelt ötletekkel, hanem rendszerszintű építkezéssel valósulhat meg.

Bizalom és fenntarthatóság: új elvárások, változó prioritások

A bizalommal kapcsolatos aggályok világszerte és Magyarországon is erősödtek. A hazai CEO-k 81%-a szerint vállalatuknál az elmúlt évben legalább mérsékelt mértékben megjelentek az olyan területekhez kötődő bizalmi kihívások, mint az AI-biztonság, adatvédelem, transzparencia vagy a klímaváltozás hatásai. Eközben a klímakockázatok rendszerszintű integrációja még mindig alacsony szinten áll: mindössze minden harmadik magyar vállalat rendelkezik megfelelő folyamattal a fenntarthatósági szempontok beépítésére. A PwC elemzése szerint a vállalatok nagy része ma inkább az energiaigényekre, az ellenállóképesség növelésére és a változó ügyféligényekre koncentrál – a trend azonban egyértelmű: a fenntarthatósági jelentéstétel és a kapcsolódó elvárások erősödnek.

Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója hozzátette: „A vezetők visszajelzései is megerősítik, hogy bizonytalanság idején minden szervezetnek a saját értékeire és közösségére kell támaszkodnia. A bizalom, a transzparencia és az együttműködés azok a pontok, amelyekhez akkor is vissza tudunk nyúlni, amikor gyorsan változik körülöttünk a világ. A hosszú távú versenyképességhez most az kell, hogy tudatosan fűzzük szorosabbra a kapcsolatot az ügyfeleinkkel, és merjük átírni a régi működési mintákat. Ha jól használjuk ki ezt az időszakot, nemcsak alkalmazkodunk, hanem előnyt is kovácsolunk belőle.”

A vezérigazgatók mindennapjai: a rövid táv uralma

Az időhorizontok közötti feszültség a kutatás egyik legmarkánsabb üzenete. A vezetők világszerte idejük 47%-át fordítják egyévesnél rövidebb távú tevékenységekre, Magyarországon ez az arány 60%. Hosszabb távú, 5 évnél távolabbi ügyekre mindössze munkaidejük 10%-át tudják fordítani. A PwC szakértői szerint ez a rövid távú fókusz érthető a jelenlegi gazdasági helyzetben, ugyanakkor a stratégiai fejlődés egyik legnagyobb akadálya is lehet: a vállalatoknak időt kell szánniuk a hosszú távú transzformációs programokra, különösen az AI és az innováció területén.

„Ma a vezérigazgatóknak egy beruházási szempontból alapvetően kedvezőtlen környezetben kell kezelniük egy távlati, technológiai indíttatású transzformációt. A halogatás egyre kevésbé opció. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom ma már nem kérdés, a döntésképesség, a megfelelő felkészültség és helyes alkalmazás viszont óriási kihívást jelent” – hangsúlyozta Radványi László.

A jövő kulcsa az időhorizontok közötti tudatos egyensúly megteremtése: a mikroszkópot időnként teleszkópra kell cserélni ahhoz, hogy a vállalatok ma és holnap is versenyképesek maradjanak.

• A mesterséges intelligencia alkalmazása 2035-ig további 15 százalékponttal növelheti a globális GDP-t.
• Az AI globális növekedést fellendítő hatása nem csak a mesterséges intelligencia képességein múlik, hanem azon is, hogy felelősségteljesen alkalmazzuk-e, és ennek során nő-e iránta a társadalmi bizalom szintje.
• Míg az AI gyorsítja a növekedést, az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatok 2035-re közel 7%-kal szűkíthetik a globális gazdaságot.
• Az iparágak a következő évtizedben új módon fognak átalakulni, ami a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.
• Annak érdekében, hogy támogassa ügyfeleit ebben az új környezetben, a PwC rengeteg olyan innovációt használ, amelyek segítik a szervezeteket a vállalati AI értékének kihasználásában; ezt a megközelítést tükrözi a PwC 14 év után megújuló márkája is.

Az AI gazdaságélénkítő hatása a technológia felelősségteljes alkalmazásán is múlik

A PwC új kutatása szerint az AI a következő évtizedben akár 15 százalékponttal is növelheti a globális gazdasági teljesítményt. Ez gyakorlatilag egy százalékpontot adna hozzá az éves növekedési ütemhez – ami ahhoz a növekedéshez mérhető, amely a világot a 19. századi iparosítás során jellemezte.

A PwC „Value in Motion” című tanulmánya adatvezérelt forgatókönyv-elemzésen alapul, és egyik legfőbb megállapítása az, hogy az AI-ból származó globális növekedési előny nem garantált. Ugyanis az nem csak a technikai sikerességen, hanem egyéb tényezőkön is múlik, mint például az AI felelősségteljes alkalmazása, vagy a szervezetek iránti és az általános közbizalom. Az alacsonyabb bizalom és együttműködés jellemezte forgatókönyvek az AI gazdaságnövelő hatására tíz éves távlatban csak 8%-ot, a leginkább pesszimista forgatókönyvek pedig mindössze 1%-ot mutatnak ki.

Az elemzés szerint a következő évtizedben az iparágak új módon fognak átalakulni, hogy megfeleljenek a fogyasztói igényeknek, ami a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet. Az elektromos járművek elterjedése például a villamosenergia-szolgáltatókat, az akkumulátorgyártókat, a technológiai cégeket és más szereplőket hozta be a mobilitás területére, lehetővé téve számukra, hogy az autógyártók mellett értéket teremtsenek.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket” – mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezetője.

Az AI éghajlatra gyakorolt hatása

A PwC elemzése azt mutatja, hogy míg az AI gyorsítja a növekedést, az éghajlatváltozás fizikai veszélyeivel kapcsolatos költségek gazdasági korlátokat szabnak. A modell alapján az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatok 2035-re közel 7%-kal szűkíthetik a globális gazdaságot.

A mesterséges intelligencia elterjedése ugyanis várhatóan az adatközpontok energiafelhasználásának növekedéséhez vezet, ezt azonban ellensúlyozhatja az, ha az AI-t az energiahatékonyság növelését célzó innovációkra is használják.

Értékteremtés új utakon

Miközben a technológia és más megatrendek felforgatják a gazdaságot, a PwC számos intézkedésével segíti ügyfeleit a vállalati AI értékének kiaknázásában.

A PwC Agent OS (ún. ügynökalapú operációs rendszer) lehetővé teszi, hogy a vállalatok könnyedén és a hagyományos módszereknél akár tízszer gyorsabban csatlakoztassanak és skálázzanak intelligens AI-megoldásokat (AI-agenteket) az üzleti folyamataikba. A társaság nemcsak ügyfeleinek kínálja ezt a technológiát, hanem saját működésében is aktívan használja azt: már több száz AI-megoldást vet be különféle feladatokra, hogy hatékonyabbá tegye például az adózási, könyvvizsgálati és tanácsadási szolgáltatásokat.

„A PwC folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, hogy ügyfelei a mesterséges intelligencia vállalati szintű alkalmazásával a lehető legtöbb értéket tudják megteremteni. A legújabb technológiai fejlesztéseink – köztük globális genAI chatbotunk, a ChatPwC -, képzési programjaink és stratégiai szövetségeink is mind azt a célt szolgálják, hogy a PwC még hatékonyabb, testre szabott megoldásokat kínáljon ügyfeleinek világszerte. A PwC nemzetközi hálózatában eddig 291 000 munkatárs (köztük közel 1000 magyar kolléga) vett részt strukturált AI képzésen – ez jól mutatja, milyen mértékben vált a mesterséges intelligencia a mindennapi működésünk részévé” – emelte ki Radványi László.

A vállalat december eleje óta számos új együttműködést jelentett be meglévő szövetségeseivel (AWS, Google Cloud, Microsoft és Oracle), melyek kiegészítik a PwC korábbi partnerségi együttműködéseit, többek között az alábbi cégekkel: Adobe, Anthropic, Guidewire, OpenAI, SAP, Salesforce és Workday.

Megújul a PwC márkája

A PwC frissítette márkáját, vizuális és verbális identitását is, hogy jobban tükrözze az ügyfelek számára betöltött szerepét, amelynek lényege, hogy a szakértelem és a technológia biztosításával támogatja a piaci szereplőket a sikeres működés megteremtésében, fenntartásában és felgyorsításában. A PwC vizuális identitásának változásai közé tartoznak az új képi elemek és a frissített logó, amely azt szimbolizálja, hogy a PwC miként viszi előre ügyfeleit a siker útján.

„A PwC új arculati elemei tükrözik azt a dinamizmust, amivel ügyfeleinket támogatjuk fontos pillanatokban; azt a lendületet, amellyel szolgáljuk őket a fenntartható értékteremtéshez, a bizalomépítéshez és egy sikeres jövőhöz vezető úton” – tette hozzá Palotai Bori, a PwC Magyarország marketingvezetője.

A PwC Magyarország vezérigazgatói posztját október 1-jétől Radványi László veszi át (nyitó képünkön). A szakember 2003 óta dolgozik a vállalatnál, ahova pályakezdőként csatlakozott a diplomaszerzést követően. 2015-ben, 35 évesen lépett a cégtársak közé, azóta a könyvvizsgálati üzletág hazai és régiós transzformációs projektjein, illetve kiemelt magyarországi és német ügyfélprojekteken dolgozott. 2020-ban vette át a PwC Könyvvizsgálati szolgáltatások üzletágának vezetését, ami magában foglalja a számviteli tanácsadási, a kockázatkezelési és kiberbiztonsági területeket, valamint a cég felnőttképzési központját, a PwC’s Academyt is. Vezetése alatt a magyar könyvvizsgálati üzletág kétszeresére nőtt, és a közép-kelet-európai régió egyik legjelentősebb szereplőjévé vált. László kiemelt figyelmet fordít az innovációra, a munkatársak digitális készségeinek fejlesztésére, illetve a sokszínű és nyitott vállalati kultúra megteremtésére.

„A PwC Magyarország egyik legmeghatározóbb könyvvizsgáló, adótanácsadó és üzleti tanácsadó cégcsoportja. Célom, hogy a vezetésem alatt tovább tudjuk erősíteni piacvezető pozíciónkat hagyományosan erős szolgáltatási területekeinken és újabb piacokat is meghódítsunk. Számomra egy sikeres vállalat alappilléreit a bizalom, az együttműködés, és a felelősségvállaló, illetve bevonó vezetői kultúra jelentik. A fenntartható eredményességet a pénzügyi mutatókon túl a tehetségek bevonzásának képessége, az innovációs aktivitás, a szervezetben dolgozók szakmai fejlődése és a cég társadalomra gyakorolt hatása jelzi. Ehhez egy olyan sokszínű és transzparens vállalati kultúrában hiszek, ahol a munkatársak egymás iránti kölcsönös bizalommal folyamatosan a legmagasabb minőségre törekednek” – nyilatkozta Radványi László.

Hozzátette: „A PwC vezetőjeként feladatomnak tekintem, hogy cégünk tudását ügyfeleink teljes körű, magas minőségű kiszolgálásán túl a gazdasági és a társadalmi bizalom erősítésének szolgálatába is állítsuk. Hiszek abban hogy a világunkat alakító globális trendeknek nem elszenvedői, hanem a változások aktív alakítói kell, hogy legyünk.”

László szakmai elfoglaltságain felül a PwC társadalmi felelősségvállalási és sokszínűségi projektjeiben is aktív szerepet vállal, illetve személyes meggyőződésből is sok ügyet támogat. Két gyermek édesapja, szabadidejét legszívesebben családjával, illetve sporthobbijaival tölti.

Lőcsei Tamás 2018 óta töltötte be a PwC Magyarország vezérigazgatói pozícióját. Az adózás és az állami támogatások területén nemzetközileg elismert szakértő számos befektető magyarországi és régiós beruházását segítette elő az elmúlt évtizedekben. Hat éves vezérigazgatói periódusa alatt olyan kihívásokon vezette át sikeresen a PwC-t, mint az elhúzódó covid-járvány, a szomszédos háború és az ezekkel járó gazdasági és munkaerőpiaci nehézségek – miközben innovatív stratégiával és erős technológiai fókusszal a munkavállalók számára is inspiráló és fenntartható környezetet alakított ki. Új szerepkörében a magyarországi  üzletfejlesztési terület vezetői pozíciója mellett a CEE és az ázsiai régió gazdasági együttműködésének fejlesztéséért felel.

„Büszke vagyok arra, amit a PwC Magyarország a vezetésem alatt elért: a gazdasági nehézségek ellenére a szolgáltatási portfóliónk folyamatosan bővült, irodát nyitottunk Debrecenben, dolgozói létszámunk meghaladja az 1000 főt, és árbevételünk csaknem megduplázódott a 6 év alatt. Hiszem, hogy ez a lendület töretlenül folytatódik, és ezután is hozzá tudok járulni a PwC hazai és regionális sikereihez, ráadásul úgy, hogy sokkal több időt tudok tölteni ügyfeleinkkel, aminek nagyon örülök” – nyilatkozta Lőcsei Tamás.

Radványi László 2003 óta dolgozik a PwC Magyarországnál, ahova pályakezdőként csatlakozott a diplomaszerzést követően. Az új vezető 2015-ben, 35 évesen lépett a cégtársak közé, azóta a könyvvizsgálati üzletág hazai és régiós transzformációs projektjeiben is irányító szerepet vállalt. Fő célkitűzése, hogy a változó üzleti környezetben automatizált, innovatív megoldásokkal támogassa a PwC ügyfeleit. Az alapvető könyvvizsgálati szolgáltatások mellett az SAP-tanácsadás, a kiberbiztonsági szolgáltatások, a kockázatkezelés és a digitális készségfejlesztés terén is tovább erősítené a cég szerepét Magyarországon és a nemzetközi piacon. László szakmai elfoglaltságain felül a PwC társadalmi felelősségvállalási és sokszínűségi projektjeiben is aktív szerepet vállal. Két gyermek édesapja, szabadidejét legszívesebben családjával, illetve sporthobbijaival tölti.

Balázs Árpád iparági vezető cégtársként koordinálja a jövőben a pénzügyi szektorban működő vállalatok számára nyújtott szolgáltatásokat, illetve 2020. július 1-jétől a PwC CEE Partner Council tagjaként a régió irányítását is támogatja majd.