A kezdeményezéshez elismert színészek, rendezők, írók és dramaturgok is csatlakoznak.

A független színházak és társulatok a ’60-as évektől kezdve motorjai és részbeni megújítói a magyar színházi életnek. Időről-időre új látásmódot hoznak, kísérleteznek, és aktív szerepet vállalnak az új színházi generáció és alkotók bemutatásában, kinevelésében. Közös érdeke és felelőssége tehát úgy a színházi szcénának, mint a kultúrát szerető és fogyasztó közönségnek, hogy segítsen és támogassa őket, különösen akkor, amikor drasztikusan lecsökkent a központi forrásokból számukra juttatott finanszírozás. Félő, hogy 2024 őszétől számos meghatározó társulat előadására már nem lehet jegyet váltani, a darabjaikat már nem lehet megnézni, mert a társulatok működése komoly veszélybe kerül – írják a közleményben.

Hozzáteszik, hogy az Alapítvány a Magyar Színházakért kötelességének érzi, hogy támogassa azokat a meghatározó független színházakat és társulatokat, ideértve a színházi neveléssel foglalkozó társulatokat is, akiknek most a fennmaradása a tét. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a Katona József Színház, az Örkény Színház és a Radnóti Színház, azt a célt tűzve ki, hogy lehetőségeikhez mérten segítsenek pótolni a független műhelyek és alkotók hiányzó forrásait.

Photo by Paolo Chiabrando on Unsplash

A Radnóti Színház és a Publicis Groupe Hungary közös projektje Az utolsó osztálykirándulás, amelynek fő célja az volt, hogy újra összehozza az egymástól elszakított iskolai közösségeket, lehetőséget adva a diákoknak, hogy méltóképp vegyenek búcsút volt tanáraiktól.

Egy zártkörű díszelőadásra hívtak meg számos kirúgott vagy felmondott tanárt, akiknek nem volt lehetőségük végigvinni osztályaikat.

Amikor az előadás végén harmadszorra is felment a függöny, saját volt diákjaikat pillanthatták meg a színpadon, akik Presser Gábor és Adamis Anna Valaki mondja meg című dalával búcsúztak el tőlük. Az énekléshez a nézőtéren maradt diákok és a színészek is csatlakoztak. Ezt a szimbolikus búcsút, ami az ő közös történetükből kimaradt, ezen a különleges estén mégis lehetőségük volt átélni – olvasható a közleményben.

Idéznek egy kirúgott tanárt is: „Amióta zajlik az oktatás- és tanárválság, a szolidaritásnak ilyen szervezett és érzelmileg telített gesztusát még nem tapasztaltuk.”

A színház MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelik, hogy a keddtől látható darab Hajdu Szabolcs második munkája a társulattal.

Mint a darab ismertetőjében írják, amikor nem is számítunk rá, egy-egy banális momentum el tud távolítani egymástól két embert, vagy nagyon közel tudja őket hozni. Az összekapcsolódás, az intimitás úgy alakul ki, hogy észre sem vesszük, és hirtelen egy teljesen más valóságban találjuk magunkat.

A Legközelebbi ember egy hétköznapi helyzetből bontakozik ki: egy régi családi nyaralóban fel kell számolni az évtizedes rendetlenséget. Martinnak és Krissznek, a fiatal testvérpárnak tucatnyi limlomtól, kacattól és kidobásra ítélt tárgytól kellene megszabadulniuk az érzelmi kötődés ellenére, a párjaik, Elvira és Petra segítségével. A rendetlenségtől már alig tudnak mozdulni, és a pakolás úgy alakul, mint egy Bunuel-filmben, amikor a semmiből betoppan Bob, egy idegen férfi Brazíliából, akivel Krissz a vonaton ismerkedett meg – áll a darab ismertetőjében.

Mint írják, furcsa, abszurd és mágikus pillanatok bontakoznak ki az új találkozásokból, és lassan mindannyian kötődni kezdenek az idegenhez, aki elhallgatott titkok és sérelmek tudója lesz. Kapcsolataikat radikálisan átrendezi a kérdés: ki az, akit valójában a legközelebbi embernek éreznek.

Hajdu Szabolcs film- és színházi rendező, színész nevéhez számos díjnyertes film kötődik, köztük a Macerás ügyek, a Fehér tenyér, az Ernelláék Farkaséknál, a Bibliothéque Pascal és a Békeidő. Az elmúlt években saját társulatával, a Látókép Ensemble csapatával a magyar alternatív színházi szcéna kiemelkedő műhelyét hozták létre, lakásokban, stúdiószínházi terekben mutatnak be intim hangulatú előadásokat.

A rendező Magyarországon kőszínházban először a Radnótiban dolgozott a Gloria című kortárs amerikai szatírán, amelyet nagy sikerrel játszottak a Radnóti Tesla Laborban.

Hajdu Szabolcs sajátos és közösségi alkotáson alapuló munkamódszeréről ismert, ennek szellemében született a Legközelebbi ember című ősbemutató is, amelynek szövegkönyve a színészekkel közös munkában, a próbafolyamat alatt nyerte el végleges formáját.

A közleményben idézik a rendezőt, aki szerint minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben mindannyiunk mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztjuk az örömeinket, problémáinkat, akit elsőként hívunk, ha baj van – mondta, hozzátéve: sokszor a legközelebbi ember nem is tudja, hogy milyen sokat jelent nekünk, és van olyan, hogy valaki egyszerre többeknek is a legközelebbi embere. „És van olyan is, hogy a legközelebbi ember eltűnik az életünkből. Ilyenkor pedig keresni kezdjük a legközelebbi embert” – jegyezte meg Hajdu Szabolcs.

Az előadásban a Radnóti Színház fiatal művészei lépnek színpadra, Berényi Nóra Blanka, Sodró Eliza, Baki Dániel és Porogi Ádám, hozzájuk érkezik ötödikként Hajdu Szabolcs. Az előadás dramaturgja Kelemen Kristóf, díszlettervezője Simonyi-Lengyel Mira, jelmeztervezője Pető Kata.

A darabot az idei évadban május 2-án, 11-én, 24-én és 25-én, valamint június 5-én és 6-án láthatja a közönség.

Fotó: Radnóti Színház

A Kortárs Felbeszéléseket a Volvo Autó Hungária és a Radnóti Színház hívta életre együttműködésben a Magvető Kiadóval, hogy a biztonságos és fenntartható vezetési élmény inspiráló, elgondolkodtató irodalmi kalandokkal legyen teljes. A sorozatban a kiadó és a színház által válogatott, sokszínű, izgalmas, a kortárs magyar irodalmi világot reprezentáló novellákat a Radnóti színészei és vendégművészei keltik életre, és az ő előadásukban hallhatók a Nyáry Krisztián tollából megszülető, különleges kedvcsinálók is.

„Nagyon büszkék vagyunk erre az együttműködésre, óriási öröm ilyen értékes és különleges tartalom megszületésében aktívan részt vállalni. Külön-külön a csapat nagy részével az elmúlt években már dolgoztunk együtt, de ez volt az első alkalom, hogy mindannyian egy közös alkotáson munkálkodunk. Jó érzéssel tölt el, hogy mindenki szívét-lelkét beleadta, szinte süt minden hangból a lelkesedés a produkcióért, ez rögtön kiderül, ha utazás közben vagy a nagyvárosi csúcsforgalomban ülve csak egyetlen novellába is belehallgatnak” – fejtette ki Sztárcsevity Andrea, a Volvo Autó Hungária marketingigazgatója.

Bodor Ádám, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Harag Anita, Háy János, Jászberényi Sándor, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szaniszló Judit, Tar Sándor, Tóth Krisztina és Vida Gábor novellái Bálint András, Börcsök Enikő, Gazsó György, Kováts Adél, László Zsolt, Lovas Rozi, Martin Márta, Martinovics Dorina, Pál András, Porogi Ádám, Rusznák András, Schneider Zoltán és Sodró Eliza előadásában hallhatók. Az ajánlókat Baki Dániel, Mészáros Blanka és Nagy Márk tolmácsolja.

Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója szerint, egy ilyen rendhagyó munkafolyamat olyan egy színház életében, mint a forgatás egy színészében. „Kirándulás, kitekintés, ami egészen más energiákat hoz be a megszokottak mellé, mindezt fokozza a jó érzés, hogy együttesen ilyen míves dolgot alkottunk. Vezetőként rendkívül inspiráló volt a hangoskönyv megszületésében, kitalálásában részt vállalni a kreatív munkafolyamat és az energiák szempontjából, ráadásul az együttműködés során megismerhettem a partnerek más-más működését is. Egyfajta vezetői tapasztalatgyűjtést is végeztem.” – fűzte hozzá a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.

A Kortárs Felbeszélések stratégiai tervezője és megvalósításának koordinátora Kozma Noémi vezetésével a Mindshare. ,,A Volvo törekszik arra, hogy ne csak a biztonságos és fenntartható utazásban legyen megbízható társ, hanem az ezzel járó, sokszor holtidőként megélt percek, órák lehető legélményszerűbb eltöltésében is. Ez az insight hívta életre a Kortárs Felbeszéléseket, amellyel a célunk kettős: egyfelől az utazás, a zsúfolt utakon araszolás idejének értékes tartalommal való megtöltése, másfelől a Volvo kulturális érzékenyítő aktivitásainak sorába illeszkedően a kortárs magyar novellák minél többekkel való megismertetése és megszerettetése.”

A podcast gyártója a BETONE Stúdió, Román Balázs kreatív producer úgy fogalmaz, hogy „egyedülálló formátum született meg az együttműködésnek köszönhetően. Nagyon imádtuk, ahogy megelevenednek a különböző kortárs történetek, és megszületik ez a podcast.”

A Kortárs Felbeszélések sorozatban 18 magyar író 27 novellája érhető el a Spotify-on, az Apple és a Google Podcasten október 17-től. A műsor felvételvezetője Dósa Márton, a gyártásvezető Grőger Dia, a zenei- és utómunka-szerkesztő Szűts Dániel, a kreatív producer Román Balázs, a producer pedig Hampuk Richárd. A válogatást Báthory Orsolya és Schaffler Sarolta készítette, a novellák hangfelvételét Báthory Orsolya rendezte, hangmérnökök: Gábor Dániel, Jacsó Bence és Tóth Péter Ákos.

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megbízásából Kováts Adél főszereplésével Grosan Cristina rendező készített kisfilmet Háy János Egy férfi című novelláját alapul véve, így helyezve mozgóképes történetbe a Kortárs Felbeszélésekben hallható, László Zsolt által felolvasott novellát. A podcast-sorozat hivatalos bemutatóját a Margó keretében, október 17-én tartják a Várkert Bazárban Dragomán Györggyel, Kováts Adéllal és Till Attilával.

A kommunikációs eszközök dinamikus megsokszorozódására és a látogatók széles körű, kreatív megszólítására egyre több innovatív válasz érkezik a művészeti intézmények világából. Számos nemzetközi tanulmány – mint a Branding in the New Museum Era – foglalkozik a kulturális intézmények márkaépítési trendjeivel, amiben kiemelt szerepe van az intézmények stratégiai szemléletű arculattervezésének és kommunikációs megoldásainak is. Három kitapintható vizuális trend formálódott az utóbbi években a művészeti intézmények világában, ami átfogó választ ad a fenti változásokra.

Városi ikonok

Ahogy egy épület, úgy egy arculat is az adott város kulturális ikonjává válhat: a könnyen értelmezhető, konzisztens és egyedi megjelenés ezenfelül az új látogatói közönség megszólításában is nagy szereppel bír. A European Transform Awards éves szemlén 2018 legjobb arculatváltásai között kiemelkedő helyet ért el a British Academy vizuális megjelenése, amely érzékletes példa a kulturális szcéna határozott, ikonszerű emblémáira. Az Only design stúdió karakteres, változatosan alkalmazható monogramot tervezett a humán tudományok brit intézményének, ahol az arculatváltás stratégiai célja, hogy az intézmény erősebben képviselje az akadémiai közeg megújítását és társadalmi szerepének kiszélesítését.

A MITTE Communications tervezőcsapata szintén egy ikonszerű emblémával és markáns színnel emelte ki a vizuális zajból a Capa Központot, hogy létrejöhessen Magyarország egyik első kortárs fotográfiára összpontosító intézménye, mely a szakma és az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt kiszolgálja. A minimalista és karakteres arculat a hazai mellett a nemzetközi közönség megszólítására is alkalmas. Az arculati szín és forma pedig könnyen felismerhető és emlékezetes jelként hangsúlyozza a kulturális központ szellemiségét.

Közös ernyő alatt

Különleges helyzetben vannak azok a múzeumok, amelyekhez több, kisebb kulturális intézmény is tartozik. A különböző egységek közös víziója a múzeumok újrapozicionálásában kiemelkedő szereppel bír, határozottabban képes megszólítani a szélesebb közönséget. A folyamat sikerességéhez az arculat is hozzájárul: egy kollektív szimbólum- és a színválasztás erősíti az intézmények összetartozását.

Tudatos vizuális kohézió mentén alakult ki – a Tate ikonikus arculatáért felelős – North design stúdió által 2017-ben újragondolt londoni Science Museum koncepciója, amelyet a folyamatos változás és progresszió inspirált. Anglia nagyvárosaiban – Schildonban, Bradfordban, Manchesterben és Yorkban – működő műszaki, ipari és közlekedési múzeumokat a gőzgépek, a mozgás és a gyorsaság fogalmainak vizuális leképzése egy dinamikus ernyőmárkaként funkcionáló logóban kapcsolja össze.

Hazánkban a megújuló budapesti Közlekedési Múzeum és – Miskolcon, Székesfehérváron, Várpalotán működő – tagintézményei esetén a vizuális megjelenés a közlekedés összefüggő rendszerét helyezi középpontba. A villamosok sárga színe, a vágányok, vasútvonalak, folyók vonalvezetése köszön vissza az ernyőmárka logójában melynek alapformájából és vonalaiból bontakoznak ki az egyes alintézmények tematikus emblémái is. A kialakított arculatban emellett hangsúlyos szerepet kapnak az ikonikus magyar közlekedési eszközök, mint például az Ikarus 260-as buszok, az UV villamos vagy a 424-es gőzmozdony felismerhető jellegrajzai.

A változó az új állandó

A kommunikációs eszközök bővülése kihat az intézmények megjelenésére. Megfelelő vizuális kommunikációs válasz lehet a sokrétű felületen egységesen alkalmazható moduláris arculati megoldások megjelenése. Interaktív logók, rugalmas alakzatok, változatosan beékelődő formák segítik a művészeti intézmények összetett megjelenési igényét.

2013 óta megkerülhetetlen és időtálló példa a Whitney Museum – a kulturális intézmények vizuális kommunikációjában fordulópontnak számító – reszponzív arculata, ami ma is aktuális.

A megannyi lehetőséget kínáló logó új helyzetet teremt azzal, ahogyan az adott felülethez, tartalomhoz idomul.

Ez a nyitott szemlélet jelenik meg a Radnóti Színház arculatában is. A kulturális intézmény vizuális megjelenésében a félbevágott, egyedi fontok a nézői interakcióval kiegészülve válnak teljessé – a színházra komplex jelként utaló „R” betű pedig modulárisan alkalmazható számos vizuális eszközön: a weboldal, a plakátok, műsorfüzetek és szóróanyagok szerves részévé válik.

Hasonlóan izgalmas megoldással törte meg a statikus homlokzati kialakítást a debreceni MODEM. Az épület homlokzatán egyedi megoldással olvasható a múzeum neve, amelynek betűi közé a múzeum kommunikációért felelős csapata beékelt egy időszakosan változó, az aktuális kiállítás témájához és megjelenéséhez igazodó LED falfelületet. A téglalap alakú platform a múzeum kiemelt eseményeiről informatív és hatásos mozgóképekkel kommunikál, de kikapcsolt állapotában is érdekes, gesztusként értelmezhető helyzetet teremt az épület homlokzatával és a MODEM betűivel.

A kulturális intézményekhez kapcsolódó arculati kommunikációs trendek nem egy évre szólnak. A kiemelt művészeti márkák számára hosszú távon fontosak azok az arculati megoldások, amelyek kiemelik őket a vizuális zajból, lehetővé teszik a fiatal kultúrafogyasztó célközönség megszólítását és megfelelnek intézményi missziójuk kompakt vizuális megfogalmazásának. Az ikonszerű megjelenés, a kombinálhatóság és a modularitás tendenciái még sok egyedi vizuális megoldást tesznek lehetővé.