Nem is seb? Valószínűleg csak az elváltozás megjelenése alapján terjedt el ez a kifejezés, mivel nincs szó valódi sebről. A méhnyakat belülről fedő sötétvörös nyákot termelő hengerhám türemkedik kifelé, ami a méhszáj felszínét kívülről borító fényes, rózsaszínű laphámtól szemmel láthatóan is jelentősen elkülönül. Ha bővebb hüvelyi folyást, havi vérzések közti teljesen szabálytalan vérezgetéseket, nemi élet utáni vérzést tapasztalunk, nagy valószínűséggel érdemes megnézetni a méhszájunkat szakorvossal. Serdülőkorban gyakori, a menopauza után pedig ritka jelenség.

Mi okozza?

Különböző nemi úton terjedő betegségek, mint például Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Herpes, Gonorrhea és szifilisz okozta gyulladás is elősegítheti a kialakulását. Sajnos ez igaz fordítva is, a már meglévő méhszájseb sérülékenysége is fokozott veszélyeztetettséget jelent fertőzésekkel szemben. A rosszul alkalmazott hüvely kezelés sérülés vagy a hüvely normál flórájának felborítása által vezethet seb kialakulásához, de terhesség alatt a hormonális változások miatt is megjelenhet. Az úgynevezett kombinált fogamzásgátlók, amelyek ösztrogént, azaz női nemi hormont is tartalmaznak, szintén fokozhatják a méhszájseb kialakulását. A méhszáj mechanikus irritációja révén is kifejlődhet méhszájseb, például tampon használóknál vagy spirált viselőknél.

Rutin nőgyógyászati vizsgálat során végzett hüvelyi feltárás során már szabad szemmel is látható a méhszájseb. A legspeciálisabb ilyen esetekben kötelezően elvégzendő vizsgálat az úgynevezett kolposcopia, amely során nagyítókészülék segítségével vizsgálják meg a méhszáj felszínén lévő hám esetleges rendellenességeit. Amennyiben addig nem volt ismert a méhszájseb, rákszűrés végzése is indokolt.

Plusz kilók és a nemi egészség

A túlsúly önmagában nem kórok, viszont hormonzavart okozhat. A testünkben lévő zsírszövet ösztrogént képes termelni, ez pedig hozzájárulhat a méhszájseb kifejlődéséhez. Nem elhanyagolható a szerepe a túlzott elhízásnál gyakran gondot okozó megfelelő intim higiénia fenntartásának és a visszatérő fertőzéseknek sem.

Mikor kell műteni?

Ha nem okoz panaszokat a méhszájseb és az évenkénti rákszűrés során sem észlelnek eltérést, nem szükséges a kezelése. Ha viszont állandó hüvelyi folyást vagy vérzést okoz, akkor nagyobb eséllyel kaphatunk el fertőzéseket, mivel a kevésbé ellenálló hám mellett még a hüvely vegyhatása is megváltozik. Ha nem megnyugtató vagy kóros elváltozást mutat a rákszűrés eredménye, akkor kezelés hiányában évek alatt a méhszáj rosszindulatú elváltozása is kialakulhat.

Fagyasztás, égetés, lézerezés

Többféle műtéti típus létezik a méhszájseb kezelésére, lényegük a nem odaillő hám, a méhszájseb roncsolása vagy eltávolítása, amely után a sebre oldalról rákúszik az egészséges laphám. Ez történhet égetéssel, fagyasztással, radiofrekvenciával vagy lézerrel. Fontos, hogy a beavatkozások során szövettani mintavétel nem történik. Amennyiben a méhszájseb mellett a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, szükséges mintát is venni.

A leghatékonyabb beavatkozás mindenkinek a személyre szabott kezelés, amely életkortól, panaszaitól, elsősorban a hüvelyi vérzés mértékétől és a rákszűrés eredményétől függ. Például egy fertőzés esetében a megfelelő gyógyszeres kezelést követően a hüvelyflóra helyreállításával is érhetünk el javulást. Viszont amennyiben a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, elengedhetetlen a szövettani mintavétel és a műtét, ami általában megszünteti a méhszájsebet is. A legtöbb beavatkozás ambulánsan elvégezhető, minimális kellemetlenséggel és csupán néhány napig tartó, kevés hüvelyi vérzéssel jár.

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog.  Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár százszor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Biztató eredményei vannak a különféle rádiófrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolás gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.