Megismételte az outdoor cég 2024 augusztusában a három évvel korábban készített reprezentatív kutatását. A felmérésnek ahogy akkor is, most is meglepő eredménye lett: az elmúlt három évben jelentősen csökkent a televízió (-10%) és az internet oldalak (-9%) elérése a 18-59 éves korosztályban, míg a közösségi média (+6%) és a közterületi reklámé (+8%) nőtt.

Csökken a tévé szerepe a figyelemfelkeltés szempontjából

A trend a figyelemfelkeltés szempontjából is hasonló: a közterületi reklám (45%) ugyanabba a szegmensbe tartozik, mint a közösségi média (49%) vagy az internet (48%), miközben a tévét (39%), a rádiót (22%) és a nyomtatott sajtót (17%) továbbra is előzi. Ráadásul a magasan képzett, városi, fiatal célcsoportra szűkítve egyértelműen a közterület kerül ki győztesként.

Az utóbbi fogyasztói réteget reprezentáló keresdagalambot.hu közösség átlagon felül, 73 százalékban figyel fel a közterületi reklámfelületekre és 71 százalékban a közösségi médiára. Ugyanakkor ebben a szegmensben a hagyományos média hirdetési relevanciája még alacsonyabb lett: az internetes oldalak (47%), tévé (31%), rádió (21%), print média (15%). Ők azok tehát, akik más kommunikációs eszközökkel jóval nehezebben, vagy lényegesen drágábban érhetők el.

A 18-69 éves internetezők kétharmada állította, hogy nem szokott tévézni, viszont 57 százalékuk használ valamilyen streaming csatornát. A videós tartalmak ugyanis rendkívül népszerűek ebben a korosztályban. Többnyire a YouTube-on (75%) fogyasztanak ilyen tartalmat, amit a Facebook (51%) és az Instagram (40%) követ. Negyedik helyet a TikTok követeli ki magának (19%).

Nő az aktivitás az utcán járva

A közterületi reklám hatására – ugyanúgy, mint az internetnél vagy közösségi médiánál – átlagosan 2 tevékenységre ösztönözhetők az arra figyelők: minden második megkérdezett utánanéz egy outdoor plakáton látott terméknek vagy szolgáltatásnak, 36 százalékuk pedig felkeresi a rajta látható weboldalt. A városi fiatalok körében ezek a mutatók még magasabbak (62%, illetve 57%) és ők minden tekintetben aktívabban reagálnak az outdoor hirdetésekre, mint a többi reklámfelületre, legyen szó internetes játékban való részvételről, applikáció-letöltésről, megosztásról, vásárlásról, vagy QR-kód beolvasásáról.

A megkérdezettek szerint ugyanis a közterületi hirdetések általában megragadják a figyelmet (41%), a városi fiatalokét pedig még inkább (48%). Ugyanakkor a fiatal internetezőket leginkább a felbukkanó/pop-up hirdetések (82%) idegesítik, ezt követi a tartalom eléréséhez szükséges sütik elfogadása (57%) és a regisztráció (56%) után.

Izsák Miklós, a JCDecaux Hungary Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója szerint a közterületi hirdetések előretöréséhez hozzájárult, hogy az elmúlt évtizedben megkétszereződött az otthonon kívül töltött idő. “A Földön minden második ember városban él, ami azt jelenti, hogy vagy a közösségi közlekedést használja, vagy az autóban araszol. A budapestiekre ez hatványozottan igaz, hiszen több, mint kétharmaduk a közösségi közlekedést használja, átlagosan 30 percet is utaznak, egy megállóban akár 10-15 percet is eltöltenek, nem tudják a hirdetéseket kikerülni.” Hozzátette, hogy ezért számára nem meglepő, hogy az idei reklámkörkép kutatás azt mutatta, hogy jelentős átrendezős látható az egyes médiatípusok elérésében. A közterületi hirdetés az egyetlen, ami felveszi a versenyt a közösségi média erejével a városi, edukált célcsoport körében. Éppen ezért egyre több innovatív, figyelemfelkeltő és egyedi megoldásokat találunk ki.”

A teljes kutatás elérhető az alábbi linken: https://www.jcdecaux.hu/hirek/reklampiaci-korkep-tovabb-nott-az-outdoor-hirdetesek-szerepe-0

Fotó: JCDecaux

Zsupos Ági hírszerkesztőként csatlakozott a Sláger Napközben adásához, de aktívan részt vesz a műsorban is Viktorin Tamás műsorvezetőtársaként. Együtt várják a hallgatókat minden hétköznap 10-től 16-ig a legfrissebb hírekkel, lokális aktualitásokkal, interaktív játékokkal és természetesen humorral.

„A Sláger FM-en hiszünk a tartalmas rádiózásban és abban, hogy napközben is szükség van értékes tartalmakra a zenei hírek mellett. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a hallgatóink igényét kiszolgáljuk és a lehető legszínvonalasabb műsorkínálatot nyújtsuk számukra” – mondta Mikus Tamara a Sláger FM programigazgatója.

“Szeretek interjúkat hallgatni, de az 50-es években érzem magam, amikor felolvassák a vendég Wikipédia oldalát. Szerintem nem az hozza közelebb, hogy magatartásból érettségizett, és volt-e Hurghadában félpanzióval. Engem az érdekel, amit gondol. Amit VALAMIRŐL gondol. Ezért az Élőben Jófej kijelenti, hogy a műsor nem interjú, a vendég pedig nem interjúalany, hanem állítmány. A téma áll a középpontban, és az által rajzolódik újra az ott ülők karaktere, ahogy a témához viszonyulnak, és ahogy látjuk bennük a fogaskerekeket működni” – fogalmazta meg szándékát a műsort létrehozó Horváth Oszkár.

Az Élőben Jófej mikrofonjainál egészen más világnézetű olvasatok találkozhatnak olyan témákban, mint a felnőttség fogalma; az egymáson átnézés; a humor filozófiája és a komoly helyzetek elviccelése; a kiközösítés, és hogy miként alakít ki normákat a szégyen. A beszélgetések egyik állandó eleme a “klasszikus értékrend” fogalmát szeretné kihívni, és valami konkrétabbat állítani a helyére – írják.

A rádióadások először 2023. július 4-én 17 órakor kerülnek adásba a Spirit FM 92.9-en és visszanézhetőek a Spirit FM Youtube csatornáján. Ez idő alatt is mindennap hallható lesz az Önkényes Mérvadó adásainak ismétlése.

1952. május 1-én, a magyar műsorsugárzás hőskorában indult meg a középhullámú sugárzás Nyíregyházán, a borbányai telephelyről. Korábban ugyan már volt Nyíregyházán egy rádióállomás, a város Eletó nevű részén, azonban az a II. világháborúban megsemmisült.

A rádióállomások mindig is fontos szerepet töltöttek be a magyar műsorszórásban és mint minden ilyen állomásnak, a nyíregyházi személyzetnek is magas szakmai felkészültséggel kellett rendelkeznie, hisz az akkori eszközök a megfelelő működéshez igényelték a folyamatos emberi felügyeletet, gyakran a beavatkozást is. A technológiai fejlődésnek köszönhetően idővel az állomások egyre kevesebb személyzettel működtek, napjainkban pedig a legtöbb műsor sugárzása automatizáltan üzemel a korszerű berendezésekkel.

A nyíregyházi különlegessége, hogy Zentai Mihály – aki 2005-ig az állomás vezetője volt – az országban egyedülálló, számtalan távközléstechnikai berendezést, rádió- és TV-gyűjteményét bemutató múzeumot nyitott az épületben. Szintén ennek az állomásnak az érdekessége, hogy a rádiós műsorszóró berendezések három generációja is megtekinthető (a Standard, az EMV és a TRAM), melyből a legelső 1952-től kezdve, több mint 50 éven át üzemelt.

Nyíregyháza régi rádióadója 1933. július 18-tól működött, az első bécsi döntést követően az állomás berendezéseit leszerelték, majd újra üzembe állították, a közben visszacsatolt Kassán. A II. világháború alatt a nyíregyházi épület részlegesen megsemmisült a front áthaladásakor, csak 1948-ban vették ismét használatba: egy középhullámú sugárzásra átalakított, 400 W-os amerikai katonai adóval (ez az adó még jó ideig szolgált az új, borbányai állomáson is, tartalékként). 1949-ben döntött úgy az állami vezetés, hogy nagyobb teljesítményű adóra van szüksége a régiónak, majd 1952-ben adták át az új állomást és akkor kezdődött a műsorsugárzás a frissen épült, 115 méter magas toronyantennával és a STANDARD típusú adóberendezéssel. Ekkor az állomás elsődleges feladata azonban nem a műsorszórás, hanem a Szabad Európa Rádió adásának zavarása volt, amelyhez a berendezést napi 44 alkalommal hangolták át. A nyíregyházi jelszórás további különlegessége, hogy a Magyar Rádió Nyíregyházi Körzeti Stúdiója 1952 decemberétől helyben is gyártott tartalmakat, a központi, budapesti adást időnként a helyi rádióstúdióban felvett műsorra cserélték és innen sugározták a régiónak – írják.

Zentai Mihály 55 éve viseli szívén az adó sorsát. 1967-es munkába állása óta dolgozóként, 1991-től pedig annak vezetőjeként számos nehézségen és történelmi változáson segítette át kollégáival az állomást, egészen a régi STANDARD adó 2005. április 20-ai végleges kikapcsolásáig. A toronyban ezt követően váltottak arra az automatizált rendszerre, amely az elmúlt 17 évben mindössze háromszor szorult szervizelésre.

Az egykori vezető 17 évvel a nyugdíjazása után is nagy figyelemmel és odaadással fordul az általa berendezett híradástechnikai múzeum érdeklődői felé. A 2005-ös leálláskor ünnepélyesen nyitotta meg a több mint 400 rádiókészülékből, 100-nál is több televízióból, a rádiózás és televíziózás írott emlékeiből, valamint a lebontott adóberendezés megmentett ritkaságaiból álló múzeumot, mellyel együtt – közbenjárásának köszönhetően – a vidéki adók közül egyedüliként megmenekülő állomást távközlési műemlékké nyilvánították. Zentai úr lelkesedéséhez és a híradástechnika szeretetéhez az egykoron rádiószereléssel is foglalkozó édesapja adta az inspirációt. Ezt a foglalkozást ő maga is tovább vitte, munkája során számos régi rádiókészülék került hozzá, de amint híre ment gyűjteményének, egyre több helyről kapott felajánlásokat. A legkülönlegesebb darabok közt számos márka első kiadása és rengeteg más régiség is megtalálható, de Zentai úr elmondása szerint a gyűjtemény kincse az az Orion 255 G rádió és lemezjátszó, melyet még édesapja vett 1942-ben.

Zentai Mihály rádiótörténeti munkássága elismeréséül április 25-én megkapta a Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület aranyérmét – teszik hozzá.

Nyitókép: Zentai Mihály a rádióállomás egykori vezetője és Árki Zsolt, az Antenna Hungária műszaki igazgatója együtt leplezték le a nyíregyházi Borbánya rádióállomás 70. évfordulójára készült emléktáblát

Hosszú ügynökségi múltad is van, de már több időt töltöttél a sales house-nál. Melyik oldalon éltél meg nagyobb változásokat?

Ügynökségi oldalon összességében több időt töltöttem, mint az Atmediánál, ahol most telik le a tizenegyedik évem. Mindvégig folyamatosan, markánsan változó piacon dolgoztam. 1991-ben kezdtem a pályámat, azóta rengeteg mérföldkőnek nevezhető változás történt. Néhányat emelek ki: a privatizáció és a multik belépése, a nézettségmérés és ezzel szinte egy időben a nézettségalapú értékesítés bevezetése, a kereskedelmi rádiók és tévék elindulása, a médiaügynökségek leválása a full-service ügynökségekről, a vásárlási poolok létrejötte, a digitalizáció térnyerése, a tévés piac fragmentációja, a mozgóáras televíziós hirdetésértékesítési rendszerek be- (és ki)vezetése, a 2008-as válság, az analóglekapcsolás, a tévés csomagértékesítés akceptálása…

Az elmúlt három év környezeti hatásai pedig különösen turbulenssé tették a médiapiacot is. Nem tudom megmondani, hogy melyik oldalon volt több nagyobb változás, és úgy élem meg, hogy ez folyamatos.

Kettős munkakörben dolgozol. Melyik áll közelebb hozzád, a hosszú távú stratégiai gondolkodás vagy a több gyakorlati feladatot is jelentő marketing?

Nem igazán tudom megmondani. Érdekes terület a B2B-marketing, amit teszel, az azonnal látszik. A stratégia viszont inkább hosszabb távú, később jelennek meg az eredmények. Azt mondhatom tehát, szerencsés vagyok, mert a két terület jól kiegészíti egymást, sőt közel is áll egymáshoz. Ha van egy stratégiai cél, akkor azt kutatással, kommunikációval saját hatáskörben meg tudom támogatni. A gyakorlati feladatok megoldására van egy remek kis csapatom, így az operatív munka egy részét nem én végzem, nem is győzném, vagyis marad kapacitásom előre tervezni. Igyekszem mindkettőt a legjobb tudásom szerint csinálni, de ha mindenképpen választanom kellene, akkor az a válaszom, hogy szeretek sakkozni.

A Big Picture konferenciákon hagyományosan nemcsak a saját cégedet építed, hanem a televíziós piac egészét is. Számíthatunk erre a továbbiakban is?

Az Atmedia kezdetben az úgynevezett tematikus, kábelcsatornákat értékesítette. Akkor folyamatosan érveket kerestünk e részpiac mellett. Amikor országos csatornák is csatlakoztak a portfóliónkhoz, ez megváltozott, és a teljes tévés piacot kellett támogatni. Ma már multimédiás kereskedőház vagyunk, nagyon erős az online és a rádiós portfóliónk is, most tehát az a feladat, hogy mindhárom szegmenst építsük, lehetőleg ne egymás kárára. Ezek mellett keresünk érveket, végzünk elemzéseket, csinálunk kutatásokat és készítünk esettanulmányokat. Azt remélem, hogy amikor ilyenekkel előrukkolunk, akkor az Atmedia szakmai image-e is épül.

A rendezvényen hazai szakemberek fejtették ki véleményüket a rádióról és a marketingkommunikációs csatornában rejlő óriási potenciálról. Elsőként Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiópiac aktuális hazai helyzetét. A szakértő előadásában hangsúlyozta, hogy gyakran a rádió lehet a vásárlás előtti utolsó kontaktust a márka és a vásárló között, illetve, hogy továbbra is ez a legerősebb audiótermék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi adatok tekintetében Magyarországon kiugróan magas a rádiós elérés: míg az unióban átlagosan napi 2 óra 59 percet-, addig Magyarországon 3 óra 35 percet töltenek rádióhallgatással az emberek. Annak ellenére, hogy hazánkban a lakosság 91%-a rádiózik hetente – és ezzel az internet és a TV után a rádió szállítja a legnagyobb elérést – igencsak alulértékelt a hirdetők körében, ugyanis a 2021-es reklámtortából kevesebb mint 4 százalékos volt a részesedése (3,7 százalék). Galavics András elmondta, hogy a sikeres rádiókampányokhoz kulcsfontosságú a jó kreatív, így arra buzdítja a hirdetőket, hogy erre koncentráljanak a jövőben.

Ezt követően Módos Márton, a InfoRádió ügyvezető igazgatója ismertette a szövegalapú, hírrádiók előnyeit, valamint Tiszttartó Titusz, a Retro Rádió és a Best FM programigazgatója mutatott be két rádiós sikersztorit, kiemelve az érzelmi bevonás, illetve a történetmesélés fontosságát. A résztvevők megtudhatták, hogy melyek Szikora Róbert kedvenc rádiói, valamit, hogy milyen sokat köszönhet az énekes a formátumnak. Majd Ürge Dezső, a Sláger FM vezérigazgatója hozta el a résztvevők számára a HEROE (Helyi Rádiók Országos Egyesülete) üzenetét a lokális rádiók előnyeiről. A hirdetői oldalról Mérő Ádám, a Coca-Cola európai Consumer & Shopper Connection igazgatója a platform időtállóságát és korsemlegességét hangsúlyozta, ezután Rákóczi Feri beszélgetett a VALMAR tagjaival, akik elárulták, hogy milyen érzés volt először meghallani a saját zenéjüket a rádióban (a nyitóképen).

Az esemény zárásaként Hantosi Bálint, a Scoresgroup vezetője és Perjés Tamás, a Kantar Hoffmann média ügyfélkapcsolati igazgatója ismertették közös, a fiatalok (16-30 év közötti korosztály) rádiózási szokásait vizsgáló kvalitatív kutatásuk eredményeit. A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy bár a fiatal rádióhallgatók többségénél erős motivációt jelent a családi „rádiós rutin” folytatása, ugyanakkor a fiatalok a családi fészek elhagyásával, készülék híján könnyen leszokhatnak a rádióról. Ezért tudatosítani kell az új generációkban azt, hogy a rádióadások élőben, és archív formában is elérhetők online, okostelefonon keresztül. Emellett a kutatásból az is kiderült, hogy a hagyományos rádió-, és az online audio tartalomfogyasztás jól megfér egymás mellett, vagyis az új digitális csatornák használata nem megy a rádiózás kárára, hiszen az online audio tartalmakat fogyasztó fiatalok jellemzően többet rádióznak, mint kortársaik.

A cél az lenne, hogy rájöjjenek, a saját életük gazdái – írja a Hírklikk.

Iványi Gábora közösség vezető lelkésze a lapnak elmondta, hogy idővel szeretnék, ha minden nagyobb településen kialakulna egy-egy Oltalom-sziget, ahol helyi kisközösségek találkozhatnak és beszélgethetnek.

Oltalom Rádió néven az interneten már elérhető, azonban egyelőre még nem sugároz élő, tervezett adást. „Semmiképpen nem akarunk, nem is tudunk, és szeretnénk konkurálni a Klubrádióval vagy a Civil Rádióval és a legkevésbé sem szeretnénk olyasmibe belecsúszni, mint amit a Hit Gyülekezete művelt. Ők ugye ránehezedtek a Klubrádió hullámhosszára, amint az ATV is a kormánypropaganda része lett” – mondta Iványi, aki azt is elárulta, hogy a rádió a nap 24 órájában sugározna, és már májusban beindulhat az előkészített adásmenet – írja a 24.hu.

A rádióhoz Molnár Áron színész, aktivista is az arcát adta, a kis stábbal dolgozó médium egyik motorja pedig Herényi Károly egykori MDF szóvivő, aki jelenleg kommunikáció szakon tanít.

Fotó: Oltalom Karitatív Egyesület

A Radio City rádiócsatornát 1993-ban alapította Mišo Hölbl és tette vezető rádióvá a maribori és északkelet-szlovéniai régióban. A felek megegyezése után a tranzakció az összes szükséges szlovén jogszabályi feltétel teljesülését és hozzájárulás beszerzését követően válik teljes mértékben véglegessé.

Az ügylettel kapcsolatosan a vevő RadioFactory Kft. ügyvezetője, Turi Árpád és a Media Moment Kft. ügyvezetője, Székely Szilárd egyetértettek abban, hogy a Radio City hallgatottsága kiemelkedő, működése stabil, profitábilisan működik, épp ezért nagy reményekkel és elvárásokkal várják  a közös munkát. Ugyanebből eredően jelenleg nincs okuk változtatni a vezetőség összetételén, mint ahogy a mostani csapat szerkezetén és létszámán sem. Feltett szándékuk, hogy az itthon összegyűjtött iparági tudással és tanácsaikkal még erősebbé és meghatározóbbá tegyék a Radio City rádiócsatornát – írják a közleményben.

Fotó: Jonathan Velasquez/unsplash.com

Mindannyian szép reményekkel vágtunk neki a 2020-as évnek, ám a tavaszi járvány felülírta a terveket. Megvontátok már a koronavírus-járvány mérlegét, vagy még csak most jön a neheze?

Röviden azt mondhatom, hogy is-is. Lassan fél éve módosítja ugyanis a mindennapokat az egészségügyi vészhelyzet, és az első időszakban szinte lehetetlen volt felmérni a piaci hatást. Most már legalább vannak számaink, amelyek alapján mi jól állunk, mivel a visszaesés cégcsoportunknál egyértelműen kisebb volt, mint amire kezdetben számítottunk. De ez csak egy szakasz eredménye, mert már benne vagyunk a járvány második hullámában, és ismét nagyobb energiával kell dolgoznunk. Most azonban szerintem olyan helyzet alakult ki, amikor minden piaci szereplőnek fel kell ismernie a közös érdekünket, hogy mielőbb visszaépítsük a piacot, és lehetőség szerint elkerüljük a 2008-as válság utáni nagyon hosszan elnyúló visszaépülési időszakot. Ugyanakkor kicsit bizakodom, úgy tapasztaljuk ugyanis, hogy az őszi szezon kedvező jelekkel indult, és csak remélni tudom, hogy a pozitív irány tartós lesz.

Bár a reklámköltések csökkentek, a nézők érdeklődése ismét nőtt a televíziózás iránt. Hogyan számoltok, mennyire maradnak hűségesek a nézők a televíziókhoz, hosszabb távon is megmarad az erős nézettség? Hogyan teljesít a rádiós és az online divíziótok?

A tévé valóban ismét bizonyította erejét, a nézettséget tekintve kimagasló lehet a 2020-as év. A mért adatok egyértelműek, a járvány alatt nagyot nőtt a tévéfogyasztás, majd nyáron is felülmúlta a mértéke az egy évvel korábbi értéket. Az ősz pedig hagyományosan erős, magasabb ekkor a nézettség, mint a nyári hónapokban, hiszen a csatornáknál a saját gyártású műsorok többsége ilyenkor indul, ami segíti az erősebb nézőszámok elérését.

Az online minden tekintetben dübörög, minden platformon kiugróan megemelkedett a tartalomfogyasztás, ami ugyan a nyári hónapokban kissé visszaesett, de összességében szintet lépett, és a tavalyi év bázisához képest magasabb értéken stabilizálódott. Az őszi hónapokban további növekedést várunk, egyrészt a normál tendenciák miatt, másrészt azért, mert folyamatosan és dinamikusan bővítjük az online portfóliónkat. Szeptembertől az e-gaming és az IT-világ hírei iránt érdeklődő célközönség elérésével nyújtunk többet hirdetőinknek, illetve az online videós inventorynk tovább bővül férfias és sport tematikájú tartalmakkal.

A rádiós piac is változatosan alakult. Egyrészt természetesen itt is érződött a koronavírus-járvány hatása, hiszen elmaradtak kulturális események, fesztiválok, emiatt jelentősen csökkent a turizmus és a gépjárműipar költése. Ugyanakkor mivel az online forgalom generálásában hatékony a rádióreklám, bizonyos szektorok (például retail, OTC) hirdetői növelték a reklámkiadásaikat, valamint új hirdetők is megjelentek a rádióban. A home office a rádióhallgatási szokásokat is átalakította, a világon mindenütt csökkent a gépjárműben történő rádióhallgatás, de összességében mégis nőtt a rádiózás mértéke. Itthon a korlátozások ideje alatt a hallgatók figyelme a hír- és beszélgetős műsorokat sugárzó rádiók, illetve a közszolgálati médiumok felé terelődött.

A járvány sok tanulságot hozott mindannyiunknak, a nehézségek mellett pozitív tapasztalatokat is. Mi az, amire szívesen emlékszel vissza az év első nyolc hónapjának eseményeiből?

Kicsit fájó visszagondolni, hogy milyen kiválóan indult az évünk, tele lendülettel, majd rajtunk kívül álló okok miatt egy új szituációban kellett bizonyítanunk. De ezt is csapatként, együtt oldottuk meg a munkatársakkal, a korlátozások alatt zökkenőmentesen álltunk át home office-ra, majd hasonlóan gyorsan oldottuk meg a visszatérést az irodába. Az év eddigi részéből talán ez utóbbira emlékszem vissza a legszívesebben.

Itt van az ősz, jön a tél, a televíziózás négy legfontosabb hónapja következik. Mik lehetnek az általatok képviselt portfólió erősségei?

Már nemcsak a tévé a piacunk, multimédiás kereskedőházként az online és a rádiós portfóliónk is jelentős. Mindegyiknek megvannak a maga erősségei, specialitásai a szinergiák mellett. Összegezve, egyedülálló a hazai piacon az összetett portfóliónk, és ez biztosítja, hogy a hirdetőknek fontos összes célcsoportra és témára megoldást nyújtsunk.

Júniusban azt nyilatkoztad a Márkamonitornak, hogy „jó néhány partnerünk már többletköltési igénnyel jelentkezett, így amennyiben őszig visszaáll az élet a megszokott kerékvágásba, akkor az év hátralévő részére optimistán tekintek”. Tart még az optimizmusod? Milyen őszi szezonra számítasz?

Ahogy az előbb mondtam, optimista vagyok. Erre egyrészt az ad okot, hogy az Atmediánál kisebb volt a forgalomcsökkenés, mint amilyen számokat a nemzetközi adatokban látunk. Másrészt a piaci jelzéseken alapuló várakozásaink szerint nagyon erős lesz az év hátralévő része, ezért felkészültünk a megnövekvő igények kiszolgálására, és mindent megteszünk a saját és ezzel együtt természetesen az ügyfeleink sikerességéért.

Az első pilot adást sokan meghallgatták, és rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a Mediatorhoz – többek között a Trend FM-től, így kezdődött a párbeszéd a rádió és a podcast gazdái között. „A Trend FM mind tematikájában, mind célcsoportját tekintve tökéletes platform a ReBriefnek, és mivel dédelgetett álmunk volt, hogy az egykori rádiócafés Reklámvilág után újra legyen egy reklám tematikájú rádióműsor, ezért nem is volt kérdés az együttműködés” – mondta Biró László, a Mediator ügyvezetője.

A ReBrief több céllal látott napvilágot: többek között olyan tudásmegosztó, inspiratív reklámos fórumot szerettek volna létrehozni, ahol a szakmában dolgozók és a reklám iránt érdeklődők szórakoztatva művelődhetnek, együtt gondolkodhatnak, ahol lehetőség nyílik a kommunikációra. Biró László szerint azzal, hogy a ReBrief helyet kap a rádióban, még szélesebb célközönséget tudnak elérni, még több emberrel megismertetni a jó gyakorlatokat, izgalmas megoldásokat, ezáltal pedig talán a reklámszakmát is sikerül újra vonzóvá tenni.

A rádiós műsorrá válás nem változtatja meg a tematikát, továbbra is a hazai és nemzetközi kommunikációs trendeket, jelenségeket, a marketingszakmát és a reklámot járják körül. Az alkotók viszont most rövidebb adásokkal, de sűrűbben, hetente jelentkeznek majd. Nem csoda, hogy a szerkesztői és műsorvezetői csapat kibővült: a korábbi házigazdákhoz, Barabás Dániel és Dankó Bence mediatoros szakemberekhez Marosi Viktor, a Trend FM szerkesztő-műsorvezetője csatlakozott. „Nagyon örülünk, hogy Viktorral dolgozhatunk együtt, mert sokat segít abban, hogy a podcast rádiókompatibilissé váljon. Az ő arányérzékével, témaérzékenységével az adások feszesebbek lesznek, de kellőképp alaposak maradnak a fontos témákban” – mondta Dankó Bence, a Mediator kreatív stratégája.

A reklám tematikájú rádióműsor első adásában a házigazdák többek között az adblocker-használat témáját járják körül, különböző reklámmegoldásokat elemeznek. A műsorban rendre feltűnnek majd ügyféloldali és ügynökségi, illetve gyártásban dolgozó szakemberek, újságírók, a reklámszakma releváns szereplői. A május 27-i adás vendége Varga Attila Sixx újságíró, akivel a Trónok harca című népszerű sorozatról és promóciós megoldásairól beszélgetnek.

A ReBrief tehát 2019. május 27-től hétfőnként 15.00–15.30 között hallható a Trend FM-en, illetve aki épp nem tudja bekapcsolni a rádiót, az továbbra is elérheti az adásokat a Mediator weboldalán a Podcast menüre kattintva, valamint Spotifyon és az Apple podcastsen is.