Az orosz provokációról az MTI is beszámolt. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter az X-en azt írta, hogy a lengyel vezetés folyamatos kapcsolatban van a NATO vezetésével.

„A hadsereg kötelékében működő önkéntes területvédelmi erőket (WOT) mozgósították a lelőtt drónok maradványainak felkutatására” – tájékoztatott Kosiniak-Kamysz. Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes az X-en tudatta: a légteret megsértő eszközök megsemlegesítését célzó művelet folyamatban van, a helyzetről tájékoztatták Karol Nawrocki elnököt és Donald Tusk kormányfőt.

A DORSZ felszólította a lakosokat, hogy maradjanak otthonaikban. A leginkább veszélyeztetett térségként a kelet-lengyelországi Podlasiei és a Lublini vajdaságot, valamint a Varsót is magában foglaló Mazóviai vajdaságot nevezték meg.

Később a DORSZ az X-en arról számolt be, hogy „eddig nem látott mértékű légtérsértés” érte Lengyelországot, a drónok egy részét lelőtték. „Ez az agresszív cselekmény valódi veszélyt jelentett polgáraink biztonságára” – áll a bejegyzésben. A lengyel és a szövetséges erők rádiólokációs eszközei több mint tíz tárgyat regisztráltak. A DORSZ főparancsnoka a veszélyt jelentő tárgyak megsemmisítéséről döntött” – közölték.

A lengyel média az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóságra (FAA) hivatkozva közölte: az incidenssel összefüggő légvédelmi művelet miatt leállították a forgalmat a két varsói repülőtéren, valamint a kelet-lengyelországi Rzeszów és Lublin városok légikikötőiben is.

Donald Tusk kormányfő szerda reggel tudatta: a légvédelmi művelet folyamatban van.

Augusztus óta több drón is megsértette Lengyelország légterét keleti irányból. Szeptember 4-én egyszerre két drón is berepült Lengyelországba, majd elhagyta az ország légterét. Akkor is lengyel és szövetséges vadászgépek szálltak fel.

A DORSZ szerda reggeli későbbi közleményében arról tájékoztatott, hogy a lengyel és a szövetséges erők befejezték a közös légvédelmi műveletüket.

Forrás: MTI

„Először úgy éreztem, nem én vagyok az az ember, akinek Ukrajnáról könyvet kellene írnia, nem vagyok katonai szakértő sem, de aztán látva, hogy mi minden hangzik el e háborúról, kötelességemnek éreztem, hogy írjak róla. Nem könnyű a háborúról írni, miközben zajlik az” – szögezte le Sz. Bíró Zoltán. A szerző az eseményen elmondta: a Putyin háborúja című könyv felkérésre készült, a Progress sorozat 24. darabjaként (Gondolat Kiadó). A szakértő külön köszönetet mondott Kiss Ilonának, a kötet szerkesztőjének magas színvonalú munkájáért.

Hogyan sikerült az orosz vezetésnek meggyőznie a társadalmat?

A szerző szerint az az egyik legfontosabb kérdés, hogyan alakult az ukrán-orosz kapcsolat, hogyan sikerült az orosz társadalmat a háborúra hangolni, hiszen a felmérések szerint 75 százalék támogatja a „különleges katonai műveletet”. Sz. Bíró Zoltán szerint zárt autokráciában az emberek félnek, és nem merik elmondani őszintén a véleményüket, de sokan lehetnek azok is, akik -akik meggyőződéssel gondolkodnak így. Az orosz vezetésnek sikerült az orosz társadalmat meggyőznie és elhitetnie -az emberekkel, hogy ez egy igazságos háború, valamilyen módon a második világháború folytatása. Rácz András kérdésére – hol volt az a pillanat, amikor biztos volt abban, hogy háború lesz –, Sz. Bíró úgy válaszolt, ő szinte az utolsó pillanatig úgy gondolta, hogy nem lesz. Rá kellett jönnie arra, hogy az oroszok „más dimenzióban élnek”. Sz. Bíró utalt arra, hogy korábban, még 2014 nyarán a G20 ausztráliai találkozóján Merkel és Putyin hosszan tárgyaltak egymással, s ezután Merkel azt mondta, az orosz elnök más világban él, de sajnos a német kancellár ebből nem vonta le a megfelelő következtetést. A könyv szerzője megosztotta a hallgatósággal azt is: egyébként arra is gondolt korábban, ha mégis kitör a háború, akkor viszont hosszú háború lesz.

Rácz kérdésére Sz. Bíró elmondta, tudható, hogy például Putyin nem használ internetet, mappákból tájékozódik, amit elébe raknak, és azt teszik elébe, amit hallani akar. Arra a kérdésre – tényleg Putyin háborúja-e a mostani –, Sz. Bíró igennel felelt és hozzátette: mára Oroszországban kialakult egy konszolidált autokrácia, az orosz elnököt szinte lehetetlen leváltani, és ő akár 2036-ig elnök maradhat. „Putyin erősen munkálkodott, hogy ez a helyzet létrejöjjön” – mondta a könyv szerzője. Hozzáfűzte: már 2003 végén komoly figyelmeztető jel volt, hogy noha a Duma-választást méltányos körülmények között is meg lehetett volna tartani, akkor is a Kreml parlamenti támaszát jelentő párt nyert volna óriási fölénnyel, mégsem tették, helyette már akkor derekasan csaltak. A 2011-es választásnál már eggyel tovább léptek. Nemcsak a kampány feltételeit tették egyenlőtlenné és alakították át a választások normakörnyezetét, de a szavazatok összeszámlálásába is belenyúltak, körülbelül 16-17 százalékkal „eltérítették” a voksokat Sz. Bíró szerint Putyin mindezt nagyon tudatosan és óvatosan csinálta.

Az autokrácia és a diktatúra közötti különbségről

Arról is beszélt a szerző, hogy az autokrácia és a diktatúra közötti legfontosabb különbség, hogy az autokráciában még léteznek bizonyos szabadságok: legálisan el lehet hagyni az országot, illetve meg lehet még írni az igazságot, csak az nagyon kevesekhez jut el. Az autokráciában a nyomásgyakorlás, a manipuláció működik, és ha szükségessé válik, a   a nyílt erőszak is egyre kiterjedtebb lesz. Rácz András azt is kérdezte a szerzőtől, mennyire az orosz nép háborúja ez. Sz. Bíró Zoltán rámutatott: az orosz társadalomban már a háború első szakaszában 1,1 millió ember hagyta el az országot. Sokan maradtak azonban Oroszországban, közülük néhányan az utcán fejezik ki a véleményüket, egyet nem értésüket. „Előttük fejet hajtok. Sokan lehetnek azok is, akik valamilyen okból nem tudják otthagyni Oroszországot, bár szívesen megtennék, és otthon maradva – érthető okokból – nem mernek nyilvánosan tiltakozni, de ellenzik a háborút Nem gondolom, hogy egyetemleges felelősség terhelné az oroszságot!” – mondta el véleményét a könyv írója.

Ezután a hallgatóság kérdezhette a szerzőt a zsúfolásig megtelt teremben. Egy végzős hallgató azt szerette volna tudni, lát-e lehetséges utódjelöltet a könyv szerzője, aki Putyinnak garantálhatná a nyugodt éveket. Sz. Bíró Zoltán így válaszolt: „Az autokráciák jellemzője, hogy ha fellép egy komoly kihívó, a hatalom birtokosa mindent megtesz, hogy az érintett marginalizálódjon, vagy akár fizikailag is megsemmisüljön” – mondta. Hozzátette: óriási reputációs katasztrófa mindez Oroszországnak, még azokra is rávetül, akik nem értenek egyet a mostani vezetéssel.